Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-23 / 18. szám

4 D£LM AGYARORSZÁG 1927 január 21. I banAn-behozatal ÉRETT NYŰG ATI MDI AI BANÁN A LEGJOBB TÁPLÁLÉK BP.TELEFOHí 382-85 Farsangra 179 gyöngyök, fiitterelt, virágok, óriási választékban rendkívül olcsó árakon PollákTestvéreknél Föld es hazbirtokokt'dto Pénzkölcsön kör vetítés rövid le áratu él 3* éves, nagyobb kamatú kölcsOnök Illetékmentes konvertálása 1—2 százalék dlj molett OCTDIl/ IUTII ny«g 411P4 tan. Ingatlan.(OFB 3910—1912) rr | HPII ftL áruforgalmi és pénzközvetltO irodát tOrv. bel cég. Szegeden, Széchenyi tér 7. sz. a. 1-Csongrádi takarékpénztár palota la) II. em jobl u. Btb. 108 Telefonok; 3-20 ibra Lakás: ti 1 3 — i « Persza­és selyemperzsa szőnyegek saját készítményeim kizárólag külföldi anyagból országosan elismert legklvékbb minőségben minden méretben szakszerűen készülnek. Mindentéle szőnyegek szakszert! Javítását Igen jutányosán vállalom. G/mon 354 Sxönycglpttr, Szegei1, Sxeaí István tér 6. TELEFON O — 7-4. S Z A M. i MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMWMWMMMM» üanrfAlnil Iparművészeti cikkek, um vi rindig: MjiUlUCKUI ^ggj, suttól, cslpkeuttnzattal kendők • leglzlésesebb kiv télben Igen elAnyOa ár Himxélt, etórajzoUst 15 százalékkal mérsékelt áron vá lakik Krmal kézimunkatt»lete Szeged, Takaréktár u 1 107 rindlszek, relief fes­ellátott «eb­áron kaphatók Siéőly István Sxeged, Valéria tér 13. ssutm. Vállal bútor épfll-t és portál festéseket a lea­olcsObb napi Ar mellett. 222 Hódmez óváaárhely szórakozó helyei a Korzó és Városi Mozi Könyvek Trianon után Pár is felé. Szudy jElemér Könyve. Megsebzett magyar szívvel, a trianoni békekötés keserűséges emlékével indult el S z u d y Elemér Párisba. A békeokmányon még jóformán fel sem száradtak az aláírások, a kedélyek valahogyan még ugy érezték, hogy Páris, az öröm, a szellem és napfény e nagyszerű városa többé sohasem lehet a legyőzötteknek az az igérctföldje, ami a háború előtt volt, mert a francia Gloire, ime, fényével övezett egy kiáltóan igazságtalan gon­dolatot és tettet. Ez az ingadozó érzés vihette ki Szudyt a franciák földjére. Szem tői-szembe akar­ta tapasztalni, lehet-e még egyszer testvéri kapcsolat akár a tudás, akár a művészet, akár a világ más közös szellemi értékei révén, Francia­ország és az elveszített, meg megalázott nemze­tek között. És Sztidy Elemérben, aki soviniszta, még pedig néhol túlzottan részrehajló nemzeti érzésében, sem győzheti le magában a kulturem­bert, fellángol a humanizmus. Az ember meglátta a másnyelvű ember legbelsőbb életét és rájött arra, hogy mindazt, amit szépet és nagyszerűt tud adni egy nép sajátos faji tulajdonságai kö­vetkeztében, el kell fogadni, értékesíteni kell, mert minden politikumon tul a kulturvilágon mégis csak az emberi szellem kiválósága segíthet, akár­milyen tájszólással beszélnek is egyesek vagy csoportok. Szudy Elemér uti feljegyzéseibe érdemes és értékes gazdagságot vitt tudásban, műveltségben. Kritikai meglátásai lehiggitva, megtisztulva láttat­nak mindent, ami Franciaország műkincseiből az idegent megragadhatja. Gondolatai objektív és éles­szemű megfigyelés megrögzitéséből finom lírával csapnak át érzésbeli hurokra, ahol költői tiszta­ságban, vallásos áhitatban zengenek tovább. Szudy az eseményeket politikus fejjel is világos és találó helyzetekbe állítja és lebilincselő lendületet ak­kor vesz elbeszélése, ha az emlékezés hevében sa­ját énje színeivel sugározza be az akciókat, amikor persze egészen, maradéktalanul szubjektív lesz. Tudása és tapasztalatai is emelik könyve értékét. Ugy bizonyára csak kevesen ismerik Franciaor­szág legrejtettebb kincseit is, mint Szudy és a leg­kevesebben állnak történelmi, irodalmi és mű­vészeti kiválóságot; előtt olyan megrendítő ájta­tossággal, mint e könyv szerzője. Ahhoz pedig, hogy a természet szépségeinek megrajzolásához olyan megkapóan igaz szavai legyenek, költői kedélynek, őszinte finom férfiasságu »Schongefet­nek« kell lennie a szó legpuritánabb értelmében. Szudy kiváló ell>eszélő is. Napoleon utolsó ka­rácsonyát bizonyára senki sem tudja megindult­ság nélkül elolvasni. A cseh asztaltársaság szé­gyenletes és nevetséges felsülésén minden magyar vele örül és azzal, ahogy egy-egy francia tipust, mint a kinematografia lemezéből premier-plánba hoz, városokat jellemez, misztériumokba búvik, Taine Hippolit sírjához elviszi fiatalos rajongását, olyan perceket rögzit bele az olvasó hangulatába, amelyeket soká nem lehet elfelejteni. Szudy Ele­mér könyve kedves barát, érdekesen csevegő, sze­retetreméltó tanitó és igy nemcsak szívesen lá­tott, de nehezen is nélkülözött mindazok részéről, akiknek szenvedélyük a kultura, örömük az uta­zás és vágyuk Párist és Franciaországot megis­merni. L v. Cíuido da Verona: Élelem — napsugárban. Az ablakon beeső napsugár felkapja a le­vegő porszemeit s ezer ragyogó színben tán­coltatja szemünk előtt. Egyetlen széles, vi­dám, sugaras pasztában tánool s kering ennek a könyvnek ezer szines szikrája is, egy él­ményekben és érzésekben gazdag, de meg­bomlott élet ezernyi könnyű és veszedelmes, szikraként elfutó s véres, égő sebet hagyó szerelmi kalandja. Az érzéki szerelem szines fantáziájú, pompázó stilusu költője avval a kiméletlen őszinteséggel szolgáltatja ki most is hőseit, amellyel máskor pillant szivük és agyuk mélyéig. Mert jóllehet az Életem — napsugárban casanovai koncepció, a casa­novai könnyüségen tul morálisan és pszicho­lógikusan is elmélyitett. S a tengeren és szá­razföldön, Montecarlotól Szalonikiig és Buda­pesttől Mekkáig lezajló gáláns kalandok mind­egyikében mély lira is van: egy szenvedélyes, lobogó, kissé tán kiábrándult és mégis min­dig uj ábrándok után futó lélek lirája. Ve­rona uj regénye gazdag Bzinességében, válto­zatosságában és merészségében méltón sora­kozik az eddigiek mellé. A magyar közönség Komor Zoltán kiváló fordításában olvashatja a vaskos Verona-kötetet, amely az Atheneaum­nál jelent meg s ára 8.60 pengő. Leacock: Humoreszkek. Az angolul olvasó közönség egyik legismertebb és legnagyobb szeretetben álló irója a kanadai Leacock, aki­nek most jelent meg magyarul egy kötetnyi humoreszkje az Atheneaumnál. A kötetnek két szenzációja van: az egyik, hogy Karinthy Frigyes a humoreszkek fordítója, aki bravú­rosan, bajtársi remekléssel oldotta meg fel­adatát, a másik, hogy Leacock nem más, mint az amerikaiak Karinthyja, az irodalmi karri­katura páratlan mestere. Csakhogy Leacock nem irókat karrikiroz, hanem műfajokat: a tengerészregényt, a lovagregényt, a detektív­regényt, a Courths-Mehler-féle limonádére­gényt, a kiagyalt utópista irodalmat, a nagy­képű memoárokat, a lélektelen modern drá­mát stb. Páratlanul ötletes, groteszk hu­mora, mélyen jellemző irások ezek, amelyek Leacocknak mindenütt nagy népszerűséget szereztek. Az iró különben egy amerikai egye­temen a nemzetgazdaságtan tanára s szak­májában a legnagyobb tekintélyek egyike: de époly tekintély irói szakmájában is és méltán nevezik »Kanada humoristájának«. Leacockot a Newyork Times ugy jellemezte, hogy ő az irodalom Charlie Chaplinje. Valóban csak ehhez a nagyszerű művészhez, a filmkarrika­tura királyához lehet hasonlítani Leacockot, akinek magyarul megjelent könyve eseménye irodalmi életünknek. A kötet ára 3 pengő. 'Radió A nagyobb leadóállomások mai műsora. Budapest 555.6. Délelőtt 9.15: Hirek, kozmetika. 11.45:Szimfónikus zenekari hangverseny. Beetho­ven-matiné. 1: Idő járásjelentés. Utána Sántha Lász­ló előadása: »A fagy és a növények«. 4: Arányi Mária: Szent László király. 4.45: Időjárás. Utána: Müvészest. Utána: Spertesemények. 7: »Tündér­lak Magyarhonban.« Népies vígjáték. 8.45: »A lé­versenyzés százéve«. Irta és felolvassa: Domsa Sándor dr. 9.30: Grafonola hangverseny és tánc­zene. 10.30: Bachmann jazzband. Bécs 517.2 és 577. Délelőtt 10.30: Orgonahang­verseny. 11 és délután 4: Zene. 6.30: Az Istenek alkonya előadása. Berlin 484 és 566. Délelőtt 11.30: Katonazene. Délután 4.30: Kamarazene. 8.30: Vig est. 10-30: Tánczene. Boroszló 322.6. Délelőtt 12: Beethoven-ünnep. Délntán 4: Zene. 8.20: Mozart-Weber-est szop­rán és tenorszólóval. 10.30: Tánczene. Majna-Frankfurt 428.6. Délután 7.30: Szimfónikus hangverseny. Róma 422.6. Délelőtt 10.30: Egyházi zene. Dél­után 5.30: Jazzband. 9: Könnyű zene és operettest. Hétfői műsor. Budapest 555.6. Délelőtt 9.30 ég 12: Hirek, köz­gazdaság. Délután 1: Időjárás- és vízállásjelentés. 3: Hirek, közgazdaság. 4.30: Asszonyoknak is­kolája. 5: Időjárás- és vízállásjelentés. 5.30: Ci­gányzene. 7: »Mit üzen a rádió«. 8: Otto Schulhof bécsi zongoraművész Strauss-estje. 9: Hangver­seny. Közreműködnek: Lukács Sári operaénekes­nő és Pusztay Sándor. 10.30: Másfél óra könnyű Zdl'C. Bécs 517.2 és 577. Délelőtt 11 és délután 4.15: Zene. 8.05: Régi operarészletek. (Énekli: Achsel­Clemens, Meihl Manovarda.) Berlin 484 és 566. Délután 4.30: Zene. 7.30: Otelk), Verdi operája 4 felvonásban. Boroszló 322.6. Délután 4.30: Zene. 9.10: Hang­verseny szoprán-szólóval. Majna-Frankfurt 428.6. Délután 8.15: Senff Georgi humoros estje. Utána: Jazzband. Róma 422.6. Délután 5.15: Filharmónikus hang­verseny. 9: Verdi-est. Varrógép. Kerékpár gyermekkocsi 1,3 gramofon réazlellizeléwe U DÉRI gépáruházban Szeged, Kfa occo, Keled-palota. mmmmmmm Nagy Jmvltó mU&cly. mtmmmm

Next

/
Thumbnails
Contents