Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-22 / 17. szám

1927 január 16. DÉLMAG V ARORSZÁG 117 Szegeden is nagyarányú építkezést kezdenek a bankok közreműködésével Modern paloták a Tsótér-^áz és a Püspökbazár Qelyén. (A Délmagyarország munkatársától) A pénzügyi bizottság pénteken délben a városháza tanácstermében ülést tartott dr. Somogyi Szil­veszter polgármester elnökletével. Az ülés, a kurta tárgysorozat alapján egészen szürkének Ígérkezett, de azután megváltozott a tendenciája és kiderült, hogy igen fontos és a város jövője szempontjából igen nagyjelentőségű kérdések is szóba kerültek. Ha a jelek nem csalnak, akkor rövidesen nagyarányú építkezések Indulnak meg Sze­geden, még pedig lakásépítések. A pénzügyi bizottság ülésének tárgysorozatán tulajdonképen csak két pont szerepelt, az első a háromszázezer dolláros váltókölcsön ügye, a má­sodik pedig a hősi temetők rendezésének kér­dése. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok bejelentette, hogy a város megkapta az egyetemi célokra kért Speyer-kőicsön első részletét, amelyből visszafizette az Angol­Magyar banknak azt a húszmilliárd korona függő kölcsönt, amelyet az egyetemi kisajátítások költsé­geinek fedezetére felvett a kölcsön terhére és a mely január 31-én járt volna le. Az Angol—Magyar bank azonban ajánlatot tett a városnak a kölcsön meghosszabbítására, illetve váltókölcsönné való át­alakítására, még pedig lényegesen kedvezőbb fel­tételek mellett. A kölcsönt folvószámlaszerüleg ke­zelnék és a város csakis az igénybevett összegek után fizetne évi 6 és fél százalék kamatot. Erre a pénzre a városnak a tanács megállapítása sze­rint szüksége is van. A híd rendbehozására ugyanis hatmilliárd ko­rona kell, a rakpart kijavítására szintén nagyobb összeg, az üzemek 285.000 pengővel tartoznak a városi főpénztárnak, az autóbusz üzem fejleszté­sére 80.000, a zálogházra 100.000, az Aigner és a Somogyi-telepi iskolák építésére 150.000, a mélykút fúrására 128.000, uj tanyai iskolák építésére ÍOO'.OOO, a köztisztasági munkáslakások építésére 152.000, a Tóth Péter-féle ház uj emeletének felépítésére 50.000, a Tábla-épület uj emeletére 100.000 pengő kell, ezenkívül a város tanácsa tervbe vette, hogy a lebontott palánki .házak anyagának felhasználá­sával még ebben az évben egy uj bérházat épít a lakások számának szaporítására és a mun­kanélküliség enyhítése érdekében 160.000 pengő­ből. összesen így két és félmillió korona pengőre van szük­sége a városnak. A külföldi kölcsön első részletéből a függőkölcsön visszafizetése után még marad négyszázezer pengő, tehát pontosan 2,067.000 pengőre van szükség, ami huszonötmilliárd koronának felel meg. A háromezer dollár ugyan csak huszonegy­milliárd koronát ér, de a külőrabözet időközben befolyik majd az üzemekhez. A tanácsnak az a javasata, hogy a város vegye fel ezt a kölcsönt és majd akkor fizesse visszaj amikor a hitelviszonyok alkalmasak lesznek egy hosszabb lejáratú, olcsóbb és nagyobb amortizá­ciós kölcsön felvételére. Bejelentette ezután Rack tanácsnok, hogy a tanács a váltókat tulajdonképen már alá is irta a pénzügyi bizottság, illetve a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében. A pénzügyi bizottság tagjai helyesléssel fogad­ták az előterjesztést, különösen az uj városi bér­ház építésére vonatkozó bejelentés keltett örö­met. A polgármester elárulta még azt is, hogy már kinéite az uj bérház alkalmas helyét is. Sze­rinte a legalkalmasabb városi telek erre a célra az a hatalmas telek, amely a Kossuth Lajos­sugárut elején, a templommal szemben fek­szik. Ide nagy, szélesfrontu, modern bérházat lehet majd építeni. A pénzügyi bizottság örömmel vette tudomásul a polgármester bejelentését és elfogadta a tanács előterjesztését is. V a 1 i h o r a István szóvátette ezután azt az egy­re erősbödő mozgalmat, amely a külvárosrészek rendezése érdekében megindult és megnyugtató nyilatkozatot kért a polgármestertől, hogy a város hatósága komolyan foglalkozik a külvárosrészek jogos kí­vánságainak teljesítésével. A polgármester kijelentette, hogy a kérdés komo­lyan foglalkoztatja a város hatóságát. A külváros­részi, vitathatatlanul jogos kívánságok teljesítésére azonban igen nagy összeg szükséges. — Én nem vagyok az az ember — mondotta a polgármester —, aki hiu reményeket szoktam kel­teni, egyelőre csak annyit mondhatok, hogy a leghamarabb megoldhatónak a külvá­rosrészek világításának kérdése lát­szik, mert erre a célra mindössee hatmilliárd korona szükséges. A tárgyalásokat rövidesen meg is kezdi a város a gázgyár igazgatóságával. A csatornázásra és a kövezésre azonban csak akkor kerülhet majd sor, ha a város abban a helyzetben lesz, hogy felvehesse az erre szükséges horribi­lis kölcsönt. Ez pedig csak is akkor követ­kezhetik be, ha bevezetjük majd a telekértékadót, hogy a kölcsönt annak jövedelméből amortizál­hassuk. A telekértékadót a lakások teljes felszaba­dulása előtt nem lehet bevezetni, mert a házak a jelenlegi kötött jövedelmezőség mellett nem bírnák el ezt az uj terhet. May Gyula kérdést intézett ezután a pol­gármesterhez, hogy a város halóságában meg lenne-e a hajlandóság az olyan termé­szelü építkezések előmozdítá­sára, amilyenbe a bankok segít­ségével most a főváros kezd. Meg van győződve arról, hogy ha a város hatósága garantálna a bankoknak bizonyos lakbér­jövedelmei, amelyek amortizál­nák az építkezés költségeit, Sze­geden is megindulna az építke­zés éppen ugy, mint ahogy most a fővárosban meginduL A polgármester bejelentette erre, hogy két pénzintézet — az egyik az Angol-Magyar Bank volt, a másikra nem emlékszik — már tett ilyenirányú ajánlatot a városnak, illetve be­jelentette a hajlandóságát ilyen ajánlat be­nyújtására. Helyszínrajzokat kértek és annak alapján teszik majd meg konkrét ajánlatukat. Sőt felmerültek nagyobbarányu tervek is. Arról lenne szó, hogy a Zsótér-ház és a Püspökbazár helyén építenének hatalmas pa­lotákat, ha a város garantálná az annuitást. A kérdéssel tüzetesebben még nem foglal­kozol t a város hatósága, de abban az eset­ben, ha veszélytelenül garantálhatja a lak­béreket, akkor véleményem szerint, örömmel belemegy ebbe az üzletbe. Rövid vita tánladt ezután és a bizottság tagjai megállapították, hogy a város a garan­ciát nyugodtan megadhatja, mert nincs olyan nagy lakbérekről szó, mint amilyeneket a város jizettet most uj bérházaiban. így tehát valószínű, hogy rövidesen megindulnak ezek az építkezések Szegeden is. A pénzügyi szenátor ezután a hősi temetők rendbehozásának az ügyét ismertette. Száznyolcvan millió kellene erre a célra, de a bizottság nem talált rá fedezetet. A Szegedi Atlétikai Klub ujszegedi pályájának rendbehozásához kétezer pengő segélyt szavazott meg a bizottság, mert ez a sportegyesület tiz év óta nem kért és nem kapott semmit, sem a várostól. Ezzel az ülés véget is ért. Kubinyi professzor állapota javul, de még mindig nem tud beszélni és nem tudja mozgatni tagjait. Tragikus szerencsétlenség a műtőasztal mellett. Budapest, január 21. Dr. Kubinyi Pál egye­temi tanárt, a szegedi nőgyógyászati klinika volt vezetőprofesszorát, aki nemrégiben foglalta el a budapesti Pázmány Péter-egyetem nőgyó­gyászati tanszékét, megrendítő tragédia érte. A kiváló professzor tegnap délelőtt 11 óra­kor, amikor klinikáján éppen egy súlyos ope­rációt végzett, jobboldali szélhüdést és bal­oldali agyvérzést kapott. A mütőkést tartó jobbkeze a szélhűdés pillanatában megbénult, a kés kiesett kezéből. A tragédia pillanatában több orvos segéd­kezett Kubinyi professzornak. Dr. Tass tanár­segéd fogta fel először az elalélt tanárt, majd szempillantás alatt átvette az operatőr sze­repét és tovább folytatta a megkezdett mű­tétet. A segédkező orvosok az eszméletlen pro­fesszort az egyik kórterembe vitték és élesz­tési kísérleteket végeztek rajta. Közben gyor­san értesítették a közeli klinikák vezetőpro­fesszorait, dr. Kéthly Lászlót, báró Korányi Sándort és Bókay sebésztanárt, akik kél kon­zílium után mélyen lesújtva állapították meg a diagnózist. Este hét órakor a szerencsétlenül járt pro­fesszor visszanyerte eszméletét. Réveteg pil­lantást vetett tanártársaira, de egyetlen tag­ját sem mozdította meg. Ekkor már fájdal­masan bontakozott ki a lesújtó valóság. Ku­binyi professzornak megbénult a jobbkeze, valamint jobblába és elvesztette beszélőképes­ségét. Kubinyi váratlan tragédiáját a klinika sze­mélyzete szertnt a túlfeszített munka okozta. Csaknem minden operációt maga végzett. Az operáció alatt az idegrendszer minden sejtje dolgozik Kubinyi tanár tanársegédei már rég­óta féltették és óvták tanárjukat a tulerőlte­téstől. Amitől féltek, tegnap délelőtt bekö­vetkezett. Pénteken a déli órákban megtartott ujabb konzílium szerint Kubinyi professzor állapota változatlanul súlyos. Teljes eszméletét még nem nyerte vissza. Délután három órakor tért először magához és azóta állapotában némi javulás észlelhető. Kubinyi professzor megrendítő orvosi tra­gédiájának híre pénteken délután terjedt el Szegeden, ahol általános megdöbbenést és rész­vétet keltett. Kubinyi professzor aránylag rövid szegedi tartózkodása alatt a társadalom minden rétegének a legőszintébb szimpátiá­ját és háláját érdemelte ki és mindenütt is­merték kiváló képességeit. A professzornak csak nemrégiben halt meg hirtelen felesége. Mint budapesti tudósítónk késő éjszaka te­lefonálja, Kubinyi professzor állapotában az éjszaka folyamán kisebb mérvű javulás állott be. Eszméletét néha-néha visszanyeri, azon­ban sem hüdött tagjait mozgatni, sem be­szélni még nem tud. Állapota pillanatnyilag Ánem életveszélyes. A professzorok este ujabb konzíliumot tartottak és biznak abban, hogy Kubinyi állapotában lényeges javulás fog be­állni. Ma még persze korai arról beszélni, hogy a kiváló professzor elfoglalhatja-e tan­székét a budapesti klinikán. Ha nem járulnak hozzá a házikezeléshez, akkor kon­zorciummá alakítják át a társulatot. (A Délmagyarország munkatársától.) Ugy volt, hogy a város tanácsa pénteken együttes ülést tart a szinügyi bizottsággal és ezen az ülésen végre dűlőre viszik a szegedi színház válságának kérdését. A kibontakozást ugyanis a város tanácsa ugy képzelte el, hogy a tár­sulatapasztási és a gázsiredukálási kísérletek meghiúsulása miatt Faragó Ödön, aki nem tekinti magát a város szerződéses igazgató­jának, mert a szerződést sem ő, sem a város nem irta még alá, lemond a színházról és igy érvénytelenné válnak azok a szerződések is, amelyekel a színtársulat kilencvenhét tag­jával kötött, koncesszióját pedig visszaadja a kultuszminiszternek. Az ilyen módon gaz­dátlanná váló színházat a város venné erre a szezonra házikezelésbe, uj, redukált létszá­mú és fizetésű szinészgárdát szerződtetne. A városi kezelésű szinház intendánsául Fodor Jenő tanácsnokot szemelte ki a polgármester, a szinház művészi irányításával pedig egy művezető igazgatót biztak volna meg. Faragó ödön tegnap délután jelent meg Fodor Jenő tanácsnok előtt, hogy vele meg-

Next

/
Thumbnails
Contents