Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-21 / 16. szám

1927 január 16. DÉLMAGYARORSZÁG 7 Szeged üzen Szentesnek. Szentesen, a megyeszékhelyen megjelenik egy igen rokonszenves politikai napilap, az Alföldi Újság, amely buzog a lokálpatriotizmustól. — Egyik legutóbbi számában »Nem a cifra paloták« cifra cim alatt vezércikket közöl ez a laptársunk, amely filippika Szeged ellen és amely azt akarja bebizonyítani, hogy Szentes népe fejlettebb kulturáju, mint a szegedi, annak ellenére, hogy itt cifra paloták ékes sora emelkedik, mig a szomszédos, de vasúton is igen nehezen megközelíthető megyeszékhely házainak jórésze vályogból készült. Szentesi laptársunk, ugy látszik, haragszik a cifra palotákra. Érthető, hiszen vályogháza van. Mi viszont úgynevezett cifra palotában lakunk és dolgozunk, de annak csak a szuterénjében. Az is érthető tehát, ha nem haragszunk a vályogházakra és örömmel olvassuk az önérzettől dagadó szentesi cikkben, hogy az ottani alacsony vályogházak között magas kulturális élet illatosítja a levegőt. Szentesi laptársunk cikkének azonban egy-két tévedésére rá kell mutatnunk, egy-két állítását pedig hasznosítanunk kell. Optikai csalódás, mintha Szegedet szeretettel zárná támogató karjaiba a kormány. Az ilyen optikai csalódást inegbocsájtjuk annak, aki Szentesről nézi az itteni eseményeket, de egyúttal figyelmeztetjük, hogy az egyetemet esetleg ő is megkaphatta volua, ha reszkírozott volna érte — 80 milliárdot. Abban teljesen igaza van laptársunknak, hogy Szeged minden évben fölfal egyegy szinigazgalót. Dehát ezt a dicsőséget Szentes ís megszerezheti, azon az áron, ha elhatározza magát, hogy bevezeti a kilenchónapos szezont. Meggyőződésünk, hogy Szentes ebben az esetben évenkint több színigazgatót is fölfalna, tehát túlszárnyalná Szegedet, vetekednék Pesttel és Béccsel, szóval sikerei fölérnének cifrapalotás világvárosok rekordjáig. Ez aztán lenne a dicsőség! Abban téved az »Alföldi Újság«, hogy még mindig van Leszámoló hivatalunk, de abban is téved, hogy nincsenek erdőink. Nem értjük, hogy cikke után mért akarja laptársunk Szentesnek lefoglalni azt a dicsőséget, hogy — erdőben vannak. A szentesi cikkiró ugyancsak alaposan körülnézhetett Szegeden, ha arra is kiterjedt a figyelme, hogy házaink ablakai nem ragyognak. Belátjuk, ez súlyos vád a nagyságák, a tekintetes asszonyok, meg a háztartási alkalmazottak ellen s amennyiben házaink ablakai valóban ragyogás nélkül mernek létezni, ezt a vádat továbbítani j fogjuk az Ébredő Magyarok Egyesületének, a melynek hivatásába tartozik gondoskodni arról, hogy az ablakok ne létezzenek. Az igaz, hogy Szeged a képviselőválasztáson titkosan és lajstromosan szavazott, mig Szentes lakossága nyíltan volt kénytelen gyakorolni választói jogát. De mért Szegedre haragszik emiatt is a szentesi cikkiró, arra a Szegedre, amely három mandátumból kettőt olyan képviselőnek juttatott, aki azt akarja, hogy Szentes is titkosan szavazzon? Az már határozottan sértés, amikor azt mondja a cikkiró, hogy a bűnügyi statisztika Szegedet nagyvárosnak mulatja. Abban, ahogy ezt a mondatot és az egész cikket megszövegezi, az is benne van, mintha csak a bűnügyi statisztika mutatná Szegedet nagyvárosnak. Szerencséje a cikkírónak, hogy mi nem a szó komoly értelmében vagyunk demokraták, különben most föllármáznánk ezt az egész várost és százharmincezer emberrel végigprovokáltatnánk. Akkor a saját bőrén szerzett keserves tapasztalatok alapján kénytelen lenne fölés elismerni egyetlen fölényünket, azt, hogy Szegeden több ember lakik, mint Szentesen. így azonban ehhez sem ragaszkodunk, ellenben örömmel halljuk, hogy odaát már megkezdték a tanácskozást arról, hogy iskolát, kultúrpalotát, vágóhidat, járdát és közvilágítást építsenek. Megnyugtathatjuk az önérzetes, lelkes és buzgó cikkirót: néhány éviizeddel az ilyen tanácskozások megkezdése után, hozzá szoktak fogni az építkezéshez is. Szentes tehát élni és virulni fog! Mindenféle kézimunkál lf>es7. bb kivite ben koszit, 22 miliőket, tálcakendőket ftb. rak'áron tart HflOO ILONKA Szeged, Tisza L. körút 54. Értelmes, jó megjelenésű, 18—20 éves, érettségizett fiatal ember, aki gyorsírni tud, mint volonteur kezdő fizetéssel alkalmazást nyerhet. Fiatal joghallgató is ajánlkozhat. „Volonteur" jeligére a kiadóhivatalban. A Ben Hur előadásain sem nem érvényesek. ményes, sem a A szegedi városi színház műsora: Pénteken: Fraszkita. Szombaton délután: Sasfiók. Ifjúsági előadás mérsékelt helyárakkal. Szombaton este: Fraszkita. Vasárnap délután: Tatárjárás, mérsékelt helyárakkal. Vasárnap este: Fraszkita. Színházjegyet a Délmagyarország jegyirodájában telefonon Is lehet rendelni. A jegyeket kívánatra házhoz küldjük. Frassckita. A színház még ki sem heverte az egyik rezsijn bukását követő szanálási mozgalmakat, immár sarkán a másik veszély. Hiába hoznak jó előadásokat^ hiába dolgozik mindenki, a labilis anyagi plattformon nem tud kiegyenesedni a szegedi színház sorsa. Pedig a közönség aránylag elég jól látogatja a színházat és az igazgatóság fényesen beigazolta, hogy tud produkálni. Irodalmi nívóban nem marad a többi vidéki színház mögött, amenynyire lehet, a pesti műsorokkal tart aktualitásban kapcsolatot, operettjeiben a nemesebb veretű, művészileg érettebb munkákat sorakoztatja fel, a kiállításban illúziót emelő stílust és ízlést látunk, az operái változatosak, készült, gondos szinrehozataluk mellett kiforrott értéket jelentenek a játékrendben. Az első szanálási procedúra azonban mégsem hozta meg a nyugalmat, a keserves örökség Faragó munkáján is megbosszulja magát és megint kátyúba zökkent a szinház. A mostani krach semmivel sem veszélytelenebb, mint az első volt, nemcsak részleteiben devalválja a szinház értékét, de lesülyeszti a reputációját azzal az elkedvetlenítő folyamattal, amit az anyagi háborúságok a közönség hitében és a színészek munkakedvében felidéznek. Valóságos önfeláldozás, amit a szinház ilyen körülmények között végez. A ma bemutatott operettel is méltónak bizonyult a szinház jó hiréhez. Fraszkita az utóbbi évek operett-termésének egyik legértékesebb virága. Lehár Ferenc elmélyülő zenei szemléletében az opera stílusához közeledik, de csak félve közeledik és idejében megáll. Az opera széles, markáns vonalai távol fekszenek a táncos zenére imbolygó temperamentumától. Az egyes dalok még elnyújtóznak az operaária művészi medrében, a zenekarban is fel-felbukkan Debussy és a modernek hangvarázsa, de ugyanakkor már merészen lobog a brazíliai tangó tüzes erotikája a denaturált csapszékek, az úgynevezett mulatók lihegő romantikája, amely nem ismeretlen, de nem is érdektelen, azonban Leliárt végkép lecsalja a táncos-operett útjára. Lehár szereti az ekzotikus környezetet és zenéjében minden idegen és távoli nép ritmusának megadja a co uleur loca le-ját. A Fraszkita sem teljesen uj, hasonló spanyolos zenét irt már más, kevésbé sikerült operettjében is, de ő nem restelli a bukást és nem restelli az ollózást sem, ha saját kottafejeit kell kerékbe törni egy uj mű alkotásához. A Fraszkita eleven, pattogó, vérrel és tűzzel kevert muzsika, de mindvégig megmarad a harmonizálás finom módszerei mellett. A szöveg amolyan Aranyvirágos, csak átköltözött az itáliai napfényből a spanyol sziklák vadregényes, félős és büszke vidékére. Azonfelül felvette Fraszkita vonásaiban Carmen fizionomiáját, sőt a boszorkány piros rózsáját is. Ami a fő azonban, a szöveg jól alátámasztja a zenét és Lehár ugy gyurta-furta, hogy milimélernyire ráillik elképzelt dalaira, táncos eredeti bohóságaira Az előadás a meleg operett premier-esték egyik legszebbike volt, amit az idén latiunk és hallottunk. A jól fölfejleszlett hangulat nem szűnt meg, az ötletekel jóízűen húzta alá a rendezés. A második felvonás dekoratív díszlete szintén hozzájárult az általános elégedettség fokozásához. A főszereplő Geizler Ixila játékban kitűnőt nyújtott. Fordulatos, meglepő volt minden mozdulata, arcjátéka, büszke és szenvedélyes a hanglejtése, graciozus a tánca és éneke, különösen a mezzo regiszterben hatásos, mély érzésű. Gábor Józseffel ünnepelte a siker diadalát, aki a hirtelenül megbetegedett Járai helyett próba nélkül ugrott be Armand szerepébe. Az Operaház jeles énekese finoman megejtő kedvességgel énekelt és minden dalát tomboló taps kisérte. Páger elemében volt, sziporkázott, nagyszerű táncai és rokonszenves, intelligens egyénisége főerőssége az előadásnak. B e k e Alice is igen kedves volt, egyszerűbben, közvetlenebbül játszott, ezen az uton kellene maradnia. Trillap Ilonka kitett magáért ügyes táncszámaival. Még Szirmai járult hozzá a teljes sikerhez, amelynek osztályosai voltak kisebb szerepekben Hagymás sy, Rónay és Szilágyi is. A zenekart Hoppé vezényelte kemény, egyszínű dinamikával. Nem hoz ki lényegében sempiit a zenéből, csak a pontos időmértéket, de szárnyalása, dalolása nincsen zenekarának. A közönség sokat ujráztalott, tapsolt, az operettnek nagy sikere volt. I. v. n színházi iroda hirei. Minden este a diadalmas Fraszkita. A tegnap esti bemutató lázas, tapsos, vasfüggönyös sikere után bizonyosra vehető, hogy Lehár Ferenc ezzel az operettjével Szeged közönségét is meghódította. A fülbemászó melódiákat ma már bizonyosan mindenütt dúdolják Szegeden és mindenütt a darab szépségeiről, hangulatos cselekményéről, a pattogó táncokról, látványosságokról és a nagyszerűbbnél nagyszerűbb alakításokról beszélnek. Külön meglepetése volt az előadásnak Gábor Józsefnek, az Operaház kiváló művészének megérkezése, aki az utolsó pillanatban vette át Járay megbetegedése miatt, annak szerepét. A Fraszkita egyelőre péntek, szombat, vasárnap és hétfőn kerül színre, minden este a kiváló vendégművésszel, a bemutató nagyszerű szereposztásában. Szombaton délután ifjúsági előadás: Sasfiók. A főszerepeket Pártos, Faragó, Baróthy, Kaszab, Uti, Bardócz, Herczeg, Főidényi, Páger, Szirmai és Oláh játszák. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal Tatárjárás. Bakonyi Károly és Kálmán Imre ezen legkiválóbb operettjének vasárnap délutáni előadása iránt oly váratlan érdeklődés nyilvánult meg, hogy már alig kaphatók jegyek. Lear király Bartos Gyulával. Shakespeare remekmüvének kedd esti bemutatására lázasan készülődik a szinház prózai együttese. A címszerepet a Nemzeti Színház kiváló művésze, Bartos Gyula játsza, aki ezzel az alakításával Budapesten is jelentős sikereket ért el. A darab többi főszerepeiben Kaszab, Pártos, Uti, Főidényi, Herczeg, Szilágyi, Váradi, Hagymássy és Szirmai nyújtanak elsőrendű alakításokat. Traviata Lamberg Rózsival és Oeskay Kornéllal. Csütörtök este B. bérletben. Pénteken bérlelszünetben isméi Játék a kastélyban, Molnár Ferenc nagyszerű és mulattató vígjátéka van a műsoron. Buday Ilonka a vidék egyik legkiválóbb és legnevesebb primadonnája, aki több mint hat esztendeig volt a pozsonyi és a kassai színházak dédelgetett kedvence, szombaton kezdi meg vendégjátékait a színházban. Buday Ilonka azon primadonnák sorából való, akik nem csak öltözködésben, de finom játék, ének tudás és tánc-készségben egyaránt a legelső rangú művészi tudást reprezentálják. Három leghíresebb szerepét játsza és pedig: »Gül Baba«, Marica grófnő« és »Ártatlan Zsuzsi« vezető szerepeit. Sport Zárt aftóK mögött tartja a Bástya tréningjeit. A „Bástya" Szegedi Atléták Köre igazgatósága tegnap tartott ülésében elhatározta, hogy a „Bástya" tréningjeit zártnak minősiti, vagyis azokon csak a „Bástya" és a SzAK működő tagjai, valamint a „Bástya" és a SzAK vezetősége vehetnek részt, vagyis azok, akiknek a pálya és mérkőzések látogatására állandó szabad belépési igazolványai vannak. A Délmagyarországot, Szeged egyetlen liberális napilapját támogatja, aki nyomtatványszükségletét a Délmagyarország-nyomdában (Löw Ltpótueca 19.) szerzi be. Telefon 16—34. Ma vonul be a YANKEE KIRÁLY a Korzóba.