Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-19 / 14. szám

,1927 január 19. DÉLMAG VAROKSZ AG Harminc szinész B-lisíán. Fodor tanácsnok megkezdíe a iárgyalásokai et színészekkel. (A Délmagyarorszúg munkatársától) A színház szanálása csendesen halad tovább azon az uton, amelyet a városi lanács bölcsessége kije­lölt. illetve kitaposott az eddigi gyakorlat során: lassan, de bizonytalanul. Senki sem tudja biztosan, hogy mi akar és mi fog történni, hogy mi is a tényleges helyzet, hogy mi a tulajdonké­peni cél? Az egész játékból csak a nagy kavaro­dás látszik a rendszeresség, a céltudatosság leghal­ványabb tünete nélkül. Az elv most is az, hogy majd lesz valahogy, mert hiszen még sohasem volt ugy, hogy sehogyan se lett volna, egyszer, a legvégén ki kell valaminek alakulni. A tanács és a szinügyi bizottság együttes ülésén hozott hétfői határozat értelmében a kiküldött hármas bizottság kedden délelőtt megjelent a színházban, ahol az igazgató társulati ülést hivotl össze. Fodor Jenő tanácsnak, a bizottság elnöke ismertette a társulati ülésen a helyzetet. Elmondotta, hogy a színház szanálásának egyetlen lehetséges módja az, ha a színészek hozzá­járulnak a létszámcsökkentéshez és a gázsik redukálásához. Közölte a szí­nészekkel, hogy délután megkezdi velük a tárgya­lást és felkérte őket, hogy alfabetikus sorrend­ben keressék fel hivatalában. A szülészek nyugodtan hallgatták végig Fodor tanácsnok előadását, egyetlen közbeszólás sem hangzott el, amiből arra "lehet következtetni, hogy ismerik a helyzet nehézségeit és t u d­ják, hogy más megoldás nincs. Fodor Jenő a délutáni órákban megkezdte a szí­nészekkel külön-külön a tárgyalásokat. Ezek a tárgyalások értesülésünk szerint csütörtökig eltar­tanak, csütörtökön délután az eredményt részletes jelentésben foglalja össze Fodor tanácsnok és pén­teken a lanács és a szinügyi bizottság együttes ülése elé terjeszti. Szerinte a döntés pénte­ken feltétlenül megtörténik. Ha sikerül a létszámcsökkentés és a gázsiredu­kálás, a kilencvennégy tagu társulatból h a r m i n c kerül B. listára, akkor a város a távozó ta­gok végkielégítésére szükséges összeget kölcsönké­pen folyósítja Faragó Ödönnek, ha pedig nem sikerül, akkor Faragó Ödön ícmoud a sze­gedi színházról és becsukódnak a színház k a p u i. A tárgyalások során felmerült az a jogi kérdés is, hogy Faragó Ödönre milyen konzekvenciái lehetnének annak, ha lemondana a színház veze­téséről. Faragó Ödön ugyanis kijelentette a ta­nács előtt, hogy ez időszeri nt nem tekin­ti magát a város szerződéses igazga­tójának, mert a szerződést még nem irta alá. A felmerült kérdésre a város hatósága még nem kapott választ, a vélemények ugyanis nagyon el­térnek és nagyon komplikálja a helyzetet az a pör, amely a város és Andor Zsiga között fo­lyik és amelyben a járásbíróság már hozott el­sőfokú ítéletet, amikor felbontotta Andor szer­ződését. Ez az ítélet voll ugyanis jogi alapja Fa­ragó meghívásának, de indoka volt annak is. hogy Faragó átvette Andor teljes társulatát. A városházán egyelőre biznak abban, hogy a szinészekkel való tárgyalások teljes eredményre vezetnek és igy sem hosszadalmas pörösködésre nem kerül a sor, sem pedig arra, hogy a város a szezon hátralévő részére házikezelésbe vegye a szinházat. gedí kórházban nehezedett ólomsullyal betegre, látogatóra és orvosra. A kórtermek mind világosak, szárazak, szellősek ós tiszták, a hőmérséklet légfűtéstől kellemes és minden ra­gvogó fehér fényezett. Az ápolók mondották: az igazgató hetenként kétszer rajtaütésszerű razziát lart és jaj annak az ápolónak, akinek osztályán a legkisebb rendetlenséget észleli. A szegedi kór­ház berendezése ma nemcsak vetekszik az ország bármely kórházáéval, de felül is múlja bárme­lyiket. Különszobái, nemkülönben azok a kór­termek. amelyekben csak 2—3 beteg részére van ágy, semmivel sein maradnak a szanatóriumok mögött. Büszke lehet a kórházra dr. Debre Pé­ter igazgató-főorvos, aki kikönyörögte, ha kellett kierőszakolta a várostól a hozzávalót és aki olyan szívós kitartással dolgozott kórházáért. Igen célszerű, hogy a kis műtőt WMMMMMMMMMMMMM MMMMfMMM Jászai Samu szocialista Képviselő megQalt. A Budapesti Értesítő jelenti: Jászai Samu, aki a mult nemzetgyűlésen budapesti harma­dik lajstromos választókerületet képviselte szociáldemokrata programmal, ma 68 éves korában elhunyt. Jászai 1859-ben született Szécsényben. Mindjárt kezdeteben bekapcsolódolt a szocialista életbe és egész életen át dolgozott a munkásság szociális érdekeiért, a demokrácia magyarságáért. Egyik megalapítója volt a magyar szakszervezeti élet­nek és életrehivója a Szakszervezeti Tanácsnak^ amelynek legutóbb elnöke is volt. Halála érzékeny veszteség a magyar munkás mozgalomnak. A bukaresti gyorson Kiraboltak egy asszonyt és KidobtáK a robogó vonat ablaKún. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: A Jassy—bukaresti vo­nalon a gyorsvonat egyik II. osztályú fülkéjé­ben ismeretlen tettes éjjel megtámadta Velescu Erzsébet craiovai uriasszonyt, akit kirabolt, majd kidobott a robogó vonat ablakán. Az asszony súlyos sebekkel egész éjjel eszmélet­lenül feküdt a sínek mentén, mig reggel a pályamunkások meg nem találták. A rabló­nak, akiről csak annyit tudtak megállapí­tani, hogy jólöltözött férfi volt, nyoma veszett. Végig az újjászületett szegedi közkórházon. (A Délmagyarország munkatársától) Nagyjában — mint ismeretes — már négy hét eőtt" elkészült a városi kórház átalakítása, amikor a város tanácsa megelégedéssel állapította meg, hogy most már előreláthatóan elvetette a kórház gondját belátható időre. Dr. Debre Péter igaz­gató-főorvos, miután még egyes apróságok nem voltak teljesen készen, csak keddre invitálta meg a szegedi sajtó képviselőit a kórház megtekin­tésére, akikhez Scultéty Sándor főszámvevő csatlakozott a város részéről. A meghívottak az igazgatói irodában gyülekez­tek, amely ha nem is olyan, mint a nagy városi kórházak igazgatói irodái, de mindenesetre más, mint volt régebben. A falon néhány kép, közöttük Pozsonyi Ignácznak, a kórház alapitójának életnagyságú olajfestményü diszmagvaros képe, alul az alábbi szöveggel: Nemes Nemzetes és Vitézlő POZSONYI lO­NÁCZ ur ai elnyomorodott felebarátaihoz vi­seltetett szeretetből ez ISPOTÁLYNAK talpkö­vét leletén ugy az épületre minta szegények élelmezésére nem kevés FUNDAT1ÓT tett 810-lk étben Pozsonyi Ignácz ugyanis állítólag a napoleoni hadjáratok alatt rengeteg pénzt keresett, mint hadseregszáUitó és a hadseregszálhtások bünbá­nata gyanánt tette meg ezt a kegyes alapítványt. Egy másik, érdekes kép a falon: egy árvízi fénykép, amely a vízben álló kórházat áb­rázolja. Jellemző a kórház építkezésére, hogy bar a viz a magas földszint ablakainak csaknem felső részéig ért, az épületben semmi kárt sem oko­zott és ma ís olyan szilárd, hogy az építészek szerint még két emelet ráépítését is elbírná. Egy másik olajfestmény dr. S i n g e r Mátyás né­hai igazgató-főorvos képe. Dr. Debre Péter igazgató-főorvos ezután végig vezetett bennünket az újjászületett kórházon. — Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az átala­kításnál az a helyes szempont lebegett szem előtt, hogy az adminisztrációt elkülönítsék a tulajdonképeni kórháztól. Már az igazgatói iroda is a földszinten a bejárattól jobb­ra van és ezután sorakoznak a gondnoki iroda, felvételi iroda és mindaz, ami adminisztráció. így a betegeket semmiképpen sem zavarhatja a hi­vatalos emberek lótás-futása. Másik praktikus újí­tás a husz állomásra berendezett házi telefon, amely lehetővé teszi, hogy az orvosok és ápolók a kórház bármely részéről gyorsan összekötte­tésbe kerüljenek egymással. A betegek szempontjából ezután még mélyre­hatóbb újításokat láttunk. Elsőnek kell megemlí­tenünk a fürdőket, kettő-kettő van az emeleten és a földszinten három-három káddal, zuhannval, hi­deg és meleg vízzel. Általában a tisztaság és rend az, ami a legkellemesebben lepi meg a látogatót. És mintha ennek áldásos hatása a betegeken is meglátszana. Még a legsúlyosabb betegek osztá­lyán sem tapasztaljuk azt a nyomasztó érzést, a mely a betegeken és a kórházlátogatókon egy­i aránt úrrá lesz és amely különösen a régi sze­inost a földszintre helyezték. Itt veszik kezelésbe azokat, akiket a mentők hoznak be és akiken hirtelen kell kisebb műtétet végezni. A nagy mű­tőterem az emeleten van, ahol éppen dr. Máchánszky László dr. Mi sko 1 czy Zoltán és dr. Tóth Jenő segédorvosoktól és ápolónők­től körülvéve egy súlyos gyomormütétet végez. Utána következik dr. Erdélyi Jenő főorvos rendelője, amely egyszersmind rnütő is fül-, gége­és orrbetegek részére. Dr. Kiss Menyhért nő­gyógyász is itt tevékenykedik, mig dr. Vas Zoltán a kórház laboratóriumát vezeti nagy gonddal. Külön kell megemlékezni a kórház rőnlgen-la boratoriumáról, amely teljesen uj készülékkel és kvarz lámpával van felszerelve és amely most dr. Kovács Kál­mán röntgenologus vezetése alatt áll. Megkapó jelenet játszódott le az egyik kis kór­teremben, ahol egy 82 éves matróna, özvegy Knörpelné, egy elhalt tengerész özvegye arra kérte az újságírókat, hogy irjuk meg, mily vég­telen hálával vannak ők eltelve a kórház igaz­gatójával, orvosaival és ápolónőivel szemben, azért a jóságos bánásmódért, amelyben részük van. — Hogy a jó Isten áldja meg őket, — fejezte be szavait. Beszámolónk nem lenne teljes, ha szó nélkül siklanánk el afölött az igazán nagyszerű teljesít­mény fölött, amit a kórházon a szegedi ipar végzett. Aki két év óta nem látta a kórházat, nem ismerne rá se kívülről, se belülről. Azt a rozogának látszó, vedlett, nyirkos, fülledt épüle­tet ragyogó, világos, száraz és egészséges palotá­vá varázsolták. Első helyen kell az ipari munka emberei között megemlíteni Gírő Béla építészt aki az épületet átalakította. A sötét folyosónak udvarra néző oldalát teljesen lebontotta, "helyette üvegfalat emelt és világosságot bocsátott az egész épületbe. A folyosóról még erkélyek is \igranak ki az udvarra a lábadozó betegek részére. Zse­niálisan oldotta meg a bejáratot az udvarról, ahon­nan eddig egy nagy ajtón áradt be a hideg. Most még a folyosók is kellemesen fűtöttek. A külső tatarozás is kitűnően sikerült és aki nem tudja^ hogy mily régi a szegedi kórház, az most látva, teljesen uj épületnek hiszi. A ragyogó fehér fényezési, ajtókon, ablako­kon ós bútorokon D u s c h á k Henrik végezte, akinek a kórházi személyzet különösen hálás; mert így a tisztán tartás munkája igen meg van könnyítve, ő végezte egyébként a falak alján az olajlábazást, a kapubejárat márványozását. a szobafestést és a külső és belső tatarozást is. Az épület famunkája, az ajtók és ablakok a törekvő asztalosmestert, Nagy Józsefet dicséri, aki a rá­bízott munkát a szakértők megállapítása szerint is legkifogástalanabbul végezte el. Az üvegesmun­kát, amely igazán lelke az egésznek, mert fény­nyel és világossággal árasztja el nemcsak a ter­meket, de a betegek lelkét is, Körösi Géza üve­ges készítette a tőle megszokott szakértelemmel. A villamos felszerelést és a házitelefont, amelyért Debre igazgató-főorvos olyannyira lelkesedik, D e u t s c h Albert elektrotechnikai vállalata szállí­totta és szerelte. Nekik épp ugy kijár az elismerési mintahogy mindazoknak, akik törhetetlen lelke­zedésének köszönhető, hogy Szeged nem adott tul könnyelműen kórházán és akik szorgalma és ügyszeretete biztosítja az újjászületett kórház további fennállását és fejlődését. (Íj.) ízléses báli és estélyi cipők meg­érkeztek ttl 82 Tartósságban, minőségben,árba*) felülmúlhatatlan** Oel-Ka Harisnyák fogalommá valtak.

Next

/
Thumbnails
Contents