Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-18 / 13. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1927 január 18. Meghall a szőregl mozdonyrobbanás áldozata. (A Délmagyarország munkatársától) Vasárnap délután két órakor a Nagykikinda felől jövő személyvonat mozdonyának kazánja Szőreg előtt mintegy 7—8 kilométerrel felrobbant. A mozdonyon tartózkodó fűtő életveszélyesen megsebesült, mig társa szerencsés véletlen folytán megmenekült. A detonáció után a? óbébai pályaőr telefonált a szegedi állomásra, ahonnan azonnal segélymozdony indult ki a vonalra detektivekkel együtt. A szerencsétlenség színhelyén az utasok között kisebb pánik tört ki, de az izgatott hangulat lecsillapodott akkor, amikor látták, hogy a szerelvény megmenekült a katasztrófától. A szerencsétlen fűtőt, Francszkinszky Alexát a segély- ' mozdonyon Oroszlámosra vitték, ahol hétfőn délben, meg mielőtt visszanyerte volna eszméletét, meghalt. A vizsgálat ugy magyar, mint jugoszláv részről azonnal megindult és megállapították, hogy a ka- I zánrobbanást túlfűtés idézte elő. A robbanás szerencsés kimenetelűnek mondható, a vonat utasai közül senki sem sebesült meg. ü külvárosrészek nagybizottsága nem politizál, — de azért részt kiván venni a törvényhatósági választásokon. (A Dél in agyarország munkatársától) A külvárosrészek úgynevezett nagybizottságu vasárnap délután a felsővárosi Tóni bácsi-féle vendéglőben tartotta hetedik vándorgyűlését, amelyen liusz társadalmi egyesület elnöke jelent meg, továbbá az érdeklődők nagy számban. Az értekezleten bejelentették, hogy a legutóbbi vándorgyűlés óla mindegyik szegedi külvárosi egyesület bejelentette csatlakozását a külváros részek rendezőbizottságához és az egyesületek egyöntetűen állást foglaltak az »eszményi nívó ellen. Bejelentették ezután, hogy a küszöbön lévő törvényhatósági választással egyidejűleg a nagybizottság megkezdi agitációját. E célból minden városrészben hetenként agitációs gyűléseket fognak tartani. Az agitáció munkáját városrészenként egy bizottság végzi, amelyeknek elnökei: Alsóvároson Szécsi István. Mórában Magyar József, Bókuson Körmendy Mátyás, Felsővároson Korom Mihály. Petrik Antal kijelentette, hogy a külvárosrészek nagybizottsága ugyan nem politikai testület és nem is politizál, de a választásokra való tekintettel ínég is kilép a küzdőtérre. Dr. Lévay Ferenc kijelentette, hogy a külvárosrészek |polgársága már 17 évvel ezelőtt zászlót bontolt, de a mozgalom a bábom miatt akkor nem tudott kifejlődni. W e n n e r Sándor felszólalásában tévesnek jelenti ki a városi mérnökségnek azon számítását, amely szerint Iliit) milliárd koronába kerülne az egységes városrendezés. Ebből az elképesztő nagy összegből 70 milliárd korona leesne az eszményi nivó feladásával, 180 milliárd pedig a későbbi időkre maradható kövezéssel. A külvárosrészekben legelőször is a csatornázást kel) végrehajtani, amely 100—120 milliárd koronával meg valósitható. Egy szakbizottság kiküldését javasolja, amely a polgármester elé helyes és reális költségvetést terjesztene elő. Szántó János nyugalmazott főmérnök felszólalásában rámutatott arra, hogy a csatornaterve/.elet ne házilag készítsék elő. Képzett szaktudású csatornázási mérnök ma nincsen Szegeden cs ezért is szükséges a nemzetközi pályázat kiírása. Kertes z János a hídvám eltörlését indítványozza azok számára, akik Újszegedről homokot szállítanak be a városba, hogy udvaraikat feltöltsék. Körmendy Mátyás, Szeles Dezső, Korom Mihály, Varga József, Hullmann András és Hunyadi Vass Gergely az együttműködés szükségességét fejtegették. A külvárosrészek nagybizottsága legközelebbi vándorgyűlését a MÁV. altisztek körének helyiségében tartja. A gyűlés után még sokáig együtt maradtak az érdekeltek cs nem egy csoportban hangoztatták, hogy nem egyéni törekvéseknek kell érvé n y e s ü 1 n i ö k a k ö z e 1 i v á la s z t á s ok o n, h a n e ni a k ü 1 városrészek közönsége tudni fogja, h q g y in e 1 y i k o r s z ágos és jól ismert politikai párt embereire adja le szavazatát. Gyorsan és simán folyt le Makó város Januári közgyűlése. (A Délmagyarország makói munkatársától.) Hétfőn délelőtt 9 órakor nyitotta meg dr. Nikelszky Jenő polgármester Makó város képviselőtestületének januári rendes közgyűlését. Sürgősségi indítvány folytán az interpellációk kerültek sorra a tárgysorozat előtt. Leipnik Leó az első interpelláló. Azt kérdezte, igaz-e, hogy a város a polgári leányiskola épitkezésí ügyéből kifolyólag pörben áll Bojár Géza építési vállalkozóval és minő következményei' lehelnek ennek a pörnek a városra nézve? Dr. Nikelszky Jenő polgármester azl válaszolta az interpellációra, hogy Bojár tulkőveteléseket támasztott a várossal szemben, amelyeket a tanács nem teljesített. Hogy pöröl-e Bojár, arról nincs tudomása. Kapitány 1. a következő interpelláló. Azt kérdi, hogy ki adott jogot Papp József építőmesternek arra, hogy megkezdje a városi bérpalota épilését? Ki vállalja a felelősséget ezért arra az esetre, ha a miniszter nem hagyná jóvá a két alantas hatóság odaítélő határozatát? Dr. N i k e 1 s z k y Jenő polgármester azl válaszolja, hogy felhatalmazást senki sem adott Papp Józsefnek az építkezés megkezdésére. Ő csupán azt engedte meg neki, hogy a szükséges előmunkálatokat elvégezze. Értesülése szerint egyébként a belügyminiszter már jóváhagyta a két hatóság egybehangzó határozatát, de ha az erre vonatkozó miniszteri leirat hamarosan le nem érkeznék, ő ennek hiányában is megadná Papp Józsefnek a* felhatalmazást, mert fontos érdekek követelik az építkezés azonnali megkezdését. Leipnik Leónak ínég egy interpellációja van. Azt kérdi, hogy az iparhatósági biztos miért nem vezette le kellő időben és megfelelő módon az ipartestület ellen elrendelt vizsgálatot? Dr. N i k e l s z k y polgármester arra mutat rá válaszában, hogy a kérdéses ügyben a város mint iparhatóság járt el, a dolog tehát tulajdonképen nem is larlozik a képviselőtestület elé. Ennek dacára is közli, hogy a vizsgálatot számszaki szempontból megtartották és mindent rendben találtak. A lőtéri magasnyomású vízvezeték kérdése körül hosszas vita fejlődött ki. Lőwenbach Benedek azt indítványozta, hogy ne társasági uton létesítsék a tervezett vízvezetéket, hanem maga a város csinálja meg. Pap p József a társulási alapon való megoldás inelletl beszél, B i r i Imre viszont Lőwenbach indilványát fogadja el. Az egész várost be akarja kapcsoltatni a vízvezetékbe, amire nézve terveket is készített és benyújtotta a polgármesterhez. Ga1 a m b Sándor főügyész szívesen látná az egész város bekapcsolását, de ez 40—50 milliárdba kerülne, erről tehát beszélni sem lehet. Soós Antal megfontolandónak tartja az egész tervet, dr. Fried Ármin viszont melegen üdvözli a polgármesteri a vízvezetéknek legalább a város egy részében való megvalósításáért. Kotroczó József és Zoinbory Lajos támogató hozzászólása ulán Kiss János azl kívánja, hogy az egész ügyet vegyék le a napirendről, de ha már ezt nem teszik, ugy a város semmi cselre se vállalja magára az üzemköltségeket. A polgármester felvilágosító szavai után a képviselőtestület többsége elveti Lőwenbach javaslatát és a vízvezetéknek társulási alapon való létesítése mellett foglal állást. Hozzászólás nélkül elfogadja a képviselőtestület dr. Fried Árminnak és L ő w e n b a c h Benedeknek a telek értékadó bevezetésére vonatkozó indilványát, majd hosszas vita indul a gépészmérnöki állás rendszeresítése feleli, amire nézve Kotroczó József adoll be indítványt, de a képviselőtestület végül is napirendre tért felette. A vadászterületek bérbeadása ügyében ugy határoznak, hogy a város írja ki erre vonatkozólag a pályázatot és a jévő havi közgyűlés döntsön a beérkező ajánlatok felelt. . A közgyűlést délután folytatták és gyors ütemben végeztek a tárgysorozattal. A halottak is fizetnek adót? „ Az Iskola-uccai kereskedők panaszai, amelyek egymás után láttak napvilágot a Délmagyarországban, arra indítanak, hogy felvessem a kérdést: csakugyan ilyen nagy megmozdulásra van szükség ahhoz, hogy az Iskola-uccál és környékét ismét olyan állapotba helyezzék, hogy a közönség veszedelem nélkül járhasson arra? A fogadalmi templom, a klinikák épitése, a tanyai vasút végállomása, a hajóállomások és rakodók, mind amellett szólnak, hogy az Iskola-ucca forgalmának nem csökkenni, de erősen fellendülni kellene, ha rabvallató kövezetével és sötétségével mesterségesen nem riasztaná el a közönségei a környékről és nem kényszeritenék nagy kerülőkre. Esős, sáros időben valóságos istenkísértés ugyanis az Iskola-uccában járni. Nemcsak a tócsák miatt, hanem a tetőkről lecsorgó esőlé miatt és még inkább mert a néha keresztülrobogó autók és kocsik ugy telecsapkodják sárral, hogy akár mindjárt, a tisztitóba mehet rendbehozatni. Igaz viszont, hogy utóbb már a kocsik is elkerülik az uccát, mert senki sem akarja magát holtra rázatni. Szerintem a polgármester ur ismeretes kijelentésével egyáltalán nem intézte el az ügyet. Ha ez a környék kihalt, akkor halálra vannak itéltve kereskedői és iparosai is. Dehát kérdezem én a polgármester ural, mióta kell a halottaknak adót fizetni? Mióta jár a végrehajló a temetőbe? Ha mi meghalunk, tessék bennünket, feloldani az élőket terhelő kötelezettségek alól! Mi azonban nem vagyunk a polgármesterünkkel és megmozgatjuk az lskola-ucca minden rossz kövét, hogy meggyőzzük őt tévedéséről. Nem sokat kérünk, csak annyit, amenynyit a Deák Ferenc-uccának juttatott, ahol üzlet ugyan nincs, de van aszfalt és ivlámpája. Nem kérünk több jóakaratot mint a Gyertyámos- és Szentháromság-uccák, ahol bérpalotákat építettek, holott a mi halott környékünkön is vannak a városnak telkei és ugyanazzal a költséggel 50 százalékkal jövedelmezőbb bérházakat építhettek volna vagy építhetnének. Elhiheti a polgármester ur, ha módunkban állna, elmennénk erről a környékről például a Kárász-uccába, de sajnos nem tudjuk megfizetni az ott most hihetetlenül felhajtott házbéreket, de ha meg is tudnánk fizetni, nincsen benne hely, meri hiszen magában az Isklpla-uccában több üzlet van, mint a Kárász-uccában. Ne csodálkozzék polgármester ur, ha az Iskola-ucca és környéke kereskedői és iparosai mint cgv ember fog össze nem Ön ellen —, hanem kijelentése ellen és egyelőre a Délmagyarország hasábjain tárják fel panaszaikat. Ez az ösztönszerű védekezés a halálos ítélet ellen, amelyet Ön kimondott, de amelyet mi megfelebbezünk a végső fokig, ahol elismerik igazunkat. Steiner Sománé. Hódmezővásárhely szórakozó helyei a Korzó és Városi Mozi MŰLHOFFER V. ££ ÜZLETET ÁTHELYEZTE Sxéc&enyi-iér és CseKonics-ucca sarkára, a városházzal szemben a volt Zsótér-bázba.