Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-16 / 12. szám

1927 január IG. DftLMAGYARORSZAG 7 A „Játék a kastélyban" valamennyi előadására jegyek a Délmagyarország kiadóhivatalában kaphatók. (Telefon 3-06.) JátéK a Kastélyban. Molnár Ferenc néhány év óta a drámaírás uj ösvényeit járja és egészen bizonyos, hogy ezen az uton azzal a darabjával érkezeit be, amelyet nagy sikerrel játszanak a budapesti Ma­gyar Színházban, amely iránt szokatlanul meleg érdeklődést mutat majd valamennyi világváros va­lamelyik színpadja és amelyet szombaton este mutatott be — egészen váratlan és meglepő előz­mények után — a szegedi színház. Molnár Ferencnek már egészen fiatal korában feltűnően fejlett formaérzéke volt. Majdnem telje­sen csiszolt és érett technikájával meglepte a színházi köröket már Az ördög is és azóta nem irt Molnár egyetlen olyan darabol sem. amely nem azt bizonyította volna, hogy a színpadnak és az emberi léleknek ez a finom kezű meste­re fantáziájának többé-kevésbé jelentékeny részéi uj formák keresésének és teremtésének bilincseli le. Az utóbbi években majd mindegyik darabja egy-egy technikai bravúrral lepett meg. A két felvonásos Vörös malom huszonkét képe a po­kolban játszódik le, az Égi és földi szerelem ne­gyedik felvonásában megráz Lonli rettenetes, de lélektanilag valamennyire indokolt koporsójelene­tével és a dráma — ahogy ezt a darabját Molnár Ferenc kivételesen nevezi — azzal a megrendítő aktussal végződik, hogy Lonli egy toronyszobában, amely az apja dolgozószobája, feláll az ablak pár­kányára és a két játékszárnynval a rettenetes ma­gasságból lerepül a sóvárgott örökkévalóságba. Technikailag annyira érett, kiegyensúlyozott, bra­vúros és művészi azonban Molnár soha, írói kor­szakának egyetlen korszakában sem volt, mint aminőnek a Szegeden szombat este bemutatott da­rabjában mutatkozik. Nem kutaljuk, hogy helyes-e, vagy helytelen konvenció, különösen nevezetes darabok bemu­talása után. a mesét elmondani. Ettől a konven­ciótól valahogyan mindig idegenkedtünk és kü­lönösen idegenkedünk most, amikor a mesének, vagy cselekménynek minden tekintetben egészen másodrendű fontossága van. A fontos, a nevezetes, a kiemelkedő, a meglepő és művészi az a bravú­ros technika, amellyel Molnár a rövidke mesét elmondja, a sovány cselekményt végigját­szana. Nem rajzoljuk ki. nem ismertétjük ezt a technikát sem. mert a leggondosabb és legprecí­zebb epikán keresztül sem lehet még a kontúr­jait sem meglátni annak, amit ebben a darabjá­ban Molnár Ferenc brillírozva nyújt. Az ember­nek, amikor elolvassa, vagy végignézi ezt a dara­bot, hamarjában külföldi, különösen angol és olasz irók jutnak az eszébe és bizony az a gon­dolata támad, mintha Molnár versenyt akarna fut­tatni a szindarabirás több világszerte ismert és elismert nagyságával, akik egy-egy darabjukban — egyéb érlék mellett — mindig brillíroznak a technika újszerűségével is. Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét. Molnár, aki az idén ér­kezik el drámaírói munkásságának negyedszáza­dos évfordulójához, az első darabját, a Doktor urat kivéve, teremtő tehetségének jelentékeny ré­szét mindig uj és egyéni formák keresésében élte ki és ez a darabja abban különbözik különösen az utóbbi években alkotott munkáitól, hogy a mese és cselekmény itt még jelentéktelenebb, viszont forniakészsége csiszoltabb és kiforrottabb, mint egyéb munkáiban. Beszélni kell még Molnár Ferenc uj munkájának általános értékeiről. Természe­tesen figyelemmel kell lenni Molnár egész drámaírói munkásságára és emlékünkbe kell idéz­ni, hogy páratlan sikerekben gazdag drámaírói pályáján milyen tulajdonságokkal magaslott ki. A kérdésnek ezt a részét a Farsang cimü színmű segítségével tudjuk a legtömörebben megvilágítani. Ennek a színjátéknak egészen rövid meséje az, hogy egy házaspár, amely a nyarat birtokán tölti. minden telet végigbálaz Budapesten. Most is bál­ban vagyunk, ahol egy főhercegnő elvesztett egy koronagyémántot, amelyet megtalál az emiitett nagybirtokos felesége. Az asszony zsebredugja a koronagyémántot és azt mondja a sok közül az egyik imádójának, akit Miklósnak hívnak és aki jelleme és érzelmei komolyságával magaslik ki a többi udvarló fölé, hogy mosl itthagyom az uramat, aki zsarnokom volt, most szeretlek, me­gyek veled, lesz pénzünk, meri ilt van a korona­gyémánt és a kártyás és pezsgős hajnalon lemegy a ruhatárba, hogy megvárja ott Miklósi, hogy együtl megszökjenek. De a fiatalembernek nincs túlságos nagy gusztusa az egész kalandos dolog­hoz, szereti, nagyon szereli az asszonyt, a lelki­ismerete azonban felriad, ő nem akar tolvaj lenni, nem akarja belevinni a gyalázatba sem azt a nőt, akit szeret, sem az anyját és amikor az asszony látja, hogy a fiu habozik, a koronagyémántot eldobja, megmutatja a földön a detektivnek, Miklóst ki­dobja és visszamegy az urával a falura. Ez a tör­ténet valamivel még valószinütlenebbül és gro­teszkebbül hangzik a darabban, mint ilt, ugy, hogv amikor az ember elolvasás után leteszi a köny­vet és azt mondja önmagának, hogy. nézzük meg, mit is olvastunk tulajdonképpen, akkor meg kell állapítania, hogy Molnár egy egészen valószínűt­len és ériéktelen kis históriát gyúrt ilt drámává. De színes stílusa, kitűnő dialektikája, emberisme­rete, egymást nyomon követő és mindig találó, elég gyakran igaz és mély mondásai, páratlanul gördülékeny dialógusai és legtöbbször mégis csak diadalmas technikája a darab olvasása, vagy né­zése közben viszik magukkal az embert. A ma este bemutatott darabnak soványka me­séje talán nem annyira valószínűtlen, mint pél­dául a Farsangé. Szerelmes ifjakkal megtörtén­hetik olyasmi, ami ebben a darabban az operelt­szerzővel megtörténik. De a mesének ezen a I valószínűségén« kívül nincs is ennek a munkának i más kiemelkedő értéke. Szellemes itt is Molnár, az alakjai csiszolt szinpadí és drámai nyelven beszél­nek, mindegyikről ad elég jellemző vonást és a technika már említett kimagasló töké­letessége mellett van még egy nagy előnye : egy­szeri!. A színház a leggondosabb és legkörülte­kintőbb készültséggel hozta ezt a mulattatásra szánt igen nívós és művészi kis anekdotát. Azok^ akik elvük gyanánt vallják, hogy a szegedi szín­házban nem érdemes végignézni egy-egy kiváló darab előadását, okvetlenül menjenek el, mert a babért más, föltétlenül elsőrendűnek tartolt elő­adásokkal való összehasonlítás után sem lehet megtagadni a szegedi rendezéstől és gárdától. A szinpad kifogástalanul szép és stílszerű képet mu­tatott, a szereplők egytől-egvig hivatásuk magas­latán álltak, ami hozzájárult természetesen ah­hoz, hogy *a közönség megértette és élvezte a da­rabol, pompásan mulatott finom groteszkségein és találó szellemességein. Kaszab Anna, amióla Szegeden van, ma játszott a legtökéletesebben. Jel­legzetesek, kitűnőek és a darab szellemét majd mindvégig csorbítatlanul kihozok voltak Herczeg Vilmos, Váradi Lajos, Szirmai Viliíos, Hagymássy Miklós, Keleti Árpád és Rónai Imre is. Teljesen gördülékeny tempó, kifogástalan összjáték tették teljessé az érdemel és az osztatlan sikert, amely pompás három órához juttatta a nevetésből és tapsból kifogyni nem tudó lelt házat. k. s. Mozgalmas zenei élet Szegeden. A zenei élet,, amely tavaly oly élénk lüktetéssel emelte kulturális életünket, a látszat szerint mintha az idén alább­hagyott volna. Annál örvendetesebb, hogy érdekes zenei híreket közöl most -a H a r m o n i a. Február 5-ére Piccaver Alfréd, a bécsi Opera Carusója fog énekelni. 17-én Lindberg jön, március 5­frakk-ingek, nyakkendők, keztyük, harisnyák legnagyobb választékban legolcsóbb árakon Pollák Testvéreknél. 180 én H u b a v Jenő, aki hangversenyturnéján Sze­gedet is érinteni fogja és mint mindenütt az or­szágbau, város - jótékonycélra adományozza hangversenyének teljes bevételét. A Beethoven-ün­nepségekből Szeged is ki fogja veuni részét. A filharmonikusok előadják Beethoven IX.-ik szim­fóniáját. Április 5-én Telmány i—D o h n á n y i szonáta-est lesz, ugyanezen az estén dr. Molnár Géza zeneesztéta előadást fog tartani Beethoven­ről. Lerándul a W a 1 d b a u e r-K e r p e 1 y kvar­letl-társaság és előadja Beethoven f-moll és g­dur szonátáját és a hires Septettet, a pesti Ope­raház és egyben a pesli filharmonikusok fúvósai­val. Piccaver Alfrédet, a bécsi legnagyszerűbb lirai tenort sikerült óriási áldozatok árán egy hangversenyre megszeretni. Február 5-én, szombaton este 9 órai kezdettel a Belvárosi Mozi színpadán zajlik le magyar vidéki város­ban még le nem játszódott nagy művészi esemény. Piccaver lirai tenorja csak a Carusó hangjával hasonlítható össze. Jegyek 2—12 pengőig már kaphatók a Harmónia (Belvárosi Mozi") pénztáránál. Helge Liiulberg ária- és dalestje (Harmónia V. bérlet) február 17-én. Jegyek már kapha­tók 1.50—7 pengőig. 11 szeged városi színház műsora: Vasárnap délután: Ilajtóvadászat. Vasárnap este: Játék a kastélyban. Hétfőn: Játék a kastélyban. Kedden: Játék a kastélyban. Szerdán: Játék a kastélyban. Csütörtökön: Fraszkita. Pénteken: Fraszkita. Szombaton délután: Sasfiók. Ifjúsági előadás mérsékelt helyárakkal. Szombaton esle: Fraszkita. Vasárnap délután: Talár járás, mérsékelt hely­árakkal. Vasárnap este: F'raszkila. Színházjegyet a Délmagyarország jegyirodá­jában telefonon is tehet rendelni. A jegyeket kí­vánatra házhoz küldjük. fi színházi iroda hirei. Ma délután Hajlóvadászat, három felvonásos gyönyörű zenéjü operett mérsékelt helyárakkal, fényes uj díszletekkel, a bemutató előadás sze­reposztásában Játék a kastélyban ma este másodszor bérlet­szünetben. Molnár Ferenc világsikert aratott ra­gyogó elmésségü uj vígjátéka döntő sikert ara­tott a szegedi színházban és előreláthatólag to­vább is zsufoll házak melleit folytatja útját. A kiváló együttes pompás összjátéka folytonos tap­sok között továbbította Molnár páratlan szelle­mességét. Hélfőn, kedden, szerdán: .lálék a kastélyban. Fraszkita, Lehár pompás operettje csütörtökön A. bérletben. A Harsányi Zsolt fordításában szinre­kerülő látványos operett első felvonása egy bar­celonai fogadó előtti téren játszódik, a második felvonás az Alhambra mulalóban, a harmadik pedig egy párisi fiatalember lakásán. Ragyogó melódiák, kórusok és pompás láncok élénkítik Sziklay rendezésében és Hoppé karnagy vezény­letével a kiváló együttes produkcióját, melynek élén a címszerepben Geizler Lola áll, aki ezt a nagy zenei képzettségei igénylő kitűnő szerepet nagy sikerrel játszotta másutt is. Beke Aliz és Páger, a sok sikert aratott táncospár, Szirmai, Ró­nai Imre és Szilágyi kacagtató humorukkal, Já­ray pedig az elegáns és délceg bonvivánl szerepé­ben viszik sikerre a gyönyörű kiállítású operettet. Pénteken B. bérlelben, szombaton és vasárnap bérletszünetbeu kerül szinre a Fraszkita. Sasfiók. Szombaton délután mérsékelt helyáru ifjúsági előadás. Faragó igazgató felléptével, a címszerepben Pártos Klárival. Tatárjárás. Vasárnap délután mérsékelt hely­árakkal a közismert pompás főszerepekben Pat­kós, Beke, Feleki, Keleti, Sziklay, Szirmai. Balázs-matiné január 30-án délelőtt a színház­ban. l'j bérlelek köthetők Varga főtitkárnál. Brílllánss ékszert ortiny, ezlltl lArgyakat legmagotabb Aron vé8éro1 BOKOR IZSÓ Telefon 18-36 Szeged, Kelemen u. 7. Képheretezési műhely HOFFEB éa TÁRSA Szeged, Iskola ucaa 18. szán. lDg

Next

/
Thumbnails
Contents