Délmagyarország, 1927. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-16 / 12. szám
1927 január IG. DftLMAGYARORSZAG 7 A „Játék a kastélyban" valamennyi előadására jegyek a Délmagyarország kiadóhivatalában kaphatók. (Telefon 3-06.) JátéK a Kastélyban. Molnár Ferenc néhány év óta a drámaírás uj ösvényeit járja és egészen bizonyos, hogy ezen az uton azzal a darabjával érkezeit be, amelyet nagy sikerrel játszanak a budapesti Magyar Színházban, amely iránt szokatlanul meleg érdeklődést mutat majd valamennyi világváros valamelyik színpadja és amelyet szombaton este mutatott be — egészen váratlan és meglepő előzmények után — a szegedi színház. Molnár Ferencnek már egészen fiatal korában feltűnően fejlett formaérzéke volt. Majdnem teljesen csiszolt és érett technikájával meglepte a színházi köröket már Az ördög is és azóta nem irt Molnár egyetlen olyan darabol sem. amely nem azt bizonyította volna, hogy a színpadnak és az emberi léleknek ez a finom kezű mestere fantáziájának többé-kevésbé jelentékeny részéi uj formák keresésének és teremtésének bilincseli le. Az utóbbi években majd mindegyik darabja egy-egy technikai bravúrral lepett meg. A két felvonásos Vörös malom huszonkét képe a pokolban játszódik le, az Égi és földi szerelem negyedik felvonásában megráz Lonli rettenetes, de lélektanilag valamennyire indokolt koporsójelenetével és a dráma — ahogy ezt a darabját Molnár Ferenc kivételesen nevezi — azzal a megrendítő aktussal végződik, hogy Lonli egy toronyszobában, amely az apja dolgozószobája, feláll az ablak párkányára és a két játékszárnynval a rettenetes magasságból lerepül a sóvárgott örökkévalóságba. Technikailag annyira érett, kiegyensúlyozott, bravúros és művészi azonban Molnár soha, írói korszakának egyetlen korszakában sem volt, mint aminőnek a Szegeden szombat este bemutatott darabjában mutatkozik. Nem kutaljuk, hogy helyes-e, vagy helytelen konvenció, különösen nevezetes darabok bemutalása után. a mesét elmondani. Ettől a konvenciótól valahogyan mindig idegenkedtünk és különösen idegenkedünk most, amikor a mesének, vagy cselekménynek minden tekintetben egészen másodrendű fontossága van. A fontos, a nevezetes, a kiemelkedő, a meglepő és művészi az a bravúros technika, amellyel Molnár a rövidke mesét elmondja, a sovány cselekményt végigjátszana. Nem rajzoljuk ki. nem ismertétjük ezt a technikát sem. mert a leggondosabb és legprecízebb epikán keresztül sem lehet még a kontúrjait sem meglátni annak, amit ebben a darabjában Molnár Ferenc brillírozva nyújt. Az embernek, amikor elolvassa, vagy végignézi ezt a darabot, hamarjában külföldi, különösen angol és olasz irók jutnak az eszébe és bizony az a gondolata támad, mintha Molnár versenyt akarna futtatni a szindarabirás több világszerte ismert és elismert nagyságával, akik egy-egy darabjukban — egyéb érlék mellett — mindig brillíroznak a technika újszerűségével is. Ez a feltevés azonban nem állja meg a helyét. Molnár, aki az idén érkezik el drámaírói munkásságának negyedszázados évfordulójához, az első darabját, a Doktor urat kivéve, teremtő tehetségének jelentékeny részét mindig uj és egyéni formák keresésében élte ki és ez a darabja abban különbözik különösen az utóbbi években alkotott munkáitól, hogy a mese és cselekmény itt még jelentéktelenebb, viszont forniakészsége csiszoltabb és kiforrottabb, mint egyéb munkáiban. Beszélni kell még Molnár Ferenc uj munkájának általános értékeiről. Természetesen figyelemmel kell lenni Molnár egész drámaírói munkásságára és emlékünkbe kell idézni, hogy páratlan sikerekben gazdag drámaírói pályáján milyen tulajdonságokkal magaslott ki. A kérdésnek ezt a részét a Farsang cimü színmű segítségével tudjuk a legtömörebben megvilágítani. Ennek a színjátéknak egészen rövid meséje az, hogy egy házaspár, amely a nyarat birtokán tölti. minden telet végigbálaz Budapesten. Most is bálban vagyunk, ahol egy főhercegnő elvesztett egy koronagyémántot, amelyet megtalál az emiitett nagybirtokos felesége. Az asszony zsebredugja a koronagyémántot és azt mondja a sok közül az egyik imádójának, akit Miklósnak hívnak és aki jelleme és érzelmei komolyságával magaslik ki a többi udvarló fölé, hogy mosl itthagyom az uramat, aki zsarnokom volt, most szeretlek, megyek veled, lesz pénzünk, meri ilt van a koronagyémánt és a kártyás és pezsgős hajnalon lemegy a ruhatárba, hogy megvárja ott Miklósi, hogy együtl megszökjenek. De a fiatalembernek nincs túlságos nagy gusztusa az egész kalandos dologhoz, szereti, nagyon szereli az asszonyt, a lelkiismerete azonban felriad, ő nem akar tolvaj lenni, nem akarja belevinni a gyalázatba sem azt a nőt, akit szeret, sem az anyját és amikor az asszony látja, hogy a fiu habozik, a koronagyémántot eldobja, megmutatja a földön a detektivnek, Miklóst kidobja és visszamegy az urával a falura. Ez a történet valamivel még valószinütlenebbül és groteszkebbül hangzik a darabban, mint ilt, ugy, hogv amikor az ember elolvasás után leteszi a könyvet és azt mondja önmagának, hogy. nézzük meg, mit is olvastunk tulajdonképpen, akkor meg kell állapítania, hogy Molnár egy egészen valószínűtlen és ériéktelen kis históriát gyúrt ilt drámává. De színes stílusa, kitűnő dialektikája, emberismerete, egymást nyomon követő és mindig találó, elég gyakran igaz és mély mondásai, páratlanul gördülékeny dialógusai és legtöbbször mégis csak diadalmas technikája a darab olvasása, vagy nézése közben viszik magukkal az embert. A ma este bemutatott darabnak soványka meséje talán nem annyira valószínűtlen, mint például a Farsangé. Szerelmes ifjakkal megtörténhetik olyasmi, ami ebben a darabban az opereltszerzővel megtörténik. De a mesének ezen a I valószínűségén« kívül nincs is ennek a munkának i más kiemelkedő értéke. Szellemes itt is Molnár, az alakjai csiszolt szinpadí és drámai nyelven beszélnek, mindegyikről ad elég jellemző vonást és a technika már említett kimagasló tökéletessége mellett van még egy nagy előnye : egyszeri!. A színház a leggondosabb és legkörültekintőbb készültséggel hozta ezt a mulattatásra szánt igen nívós és művészi kis anekdotát. Azok^ akik elvük gyanánt vallják, hogy a szegedi színházban nem érdemes végignézni egy-egy kiváló darab előadását, okvetlenül menjenek el, mert a babért más, föltétlenül elsőrendűnek tartolt előadásokkal való összehasonlítás után sem lehet megtagadni a szegedi rendezéstől és gárdától. A szinpad kifogástalanul szép és stílszerű képet mutatott, a szereplők egytől-egvig hivatásuk magaslatán álltak, ami hozzájárult természetesen ahhoz, hogy *a közönség megértette és élvezte a darabol, pompásan mulatott finom groteszkségein és találó szellemességein. Kaszab Anna, amióla Szegeden van, ma játszott a legtökéletesebben. Jellegzetesek, kitűnőek és a darab szellemét majd mindvégig csorbítatlanul kihozok voltak Herczeg Vilmos, Váradi Lajos, Szirmai Viliíos, Hagymássy Miklós, Keleti Árpád és Rónai Imre is. Teljesen gördülékeny tempó, kifogástalan összjáték tették teljessé az érdemel és az osztatlan sikert, amely pompás három órához juttatta a nevetésből és tapsból kifogyni nem tudó lelt házat. k. s. Mozgalmas zenei élet Szegeden. A zenei élet,, amely tavaly oly élénk lüktetéssel emelte kulturális életünket, a látszat szerint mintha az idén alábbhagyott volna. Annál örvendetesebb, hogy érdekes zenei híreket közöl most -a H a r m o n i a. Február 5-ére Piccaver Alfréd, a bécsi Opera Carusója fog énekelni. 17-én Lindberg jön, március 5frakk-ingek, nyakkendők, keztyük, harisnyák legnagyobb választékban legolcsóbb árakon Pollák Testvéreknél. 180 én H u b a v Jenő, aki hangversenyturnéján Szegedet is érinteni fogja és mint mindenütt az országbau, város - jótékonycélra adományozza hangversenyének teljes bevételét. A Beethoven-ünnepségekből Szeged is ki fogja veuni részét. A filharmonikusok előadják Beethoven IX.-ik szimfóniáját. Április 5-én Telmány i—D o h n á n y i szonáta-est lesz, ugyanezen az estén dr. Molnár Géza zeneesztéta előadást fog tartani Beethovenről. Lerándul a W a 1 d b a u e r-K e r p e 1 y kvarletl-társaság és előadja Beethoven f-moll és gdur szonátáját és a hires Septettet, a pesti Operaház és egyben a pesli filharmonikusok fúvósaival. Piccaver Alfrédet, a bécsi legnagyszerűbb lirai tenort sikerült óriási áldozatok árán egy hangversenyre megszeretni. Február 5-én, szombaton este 9 órai kezdettel a Belvárosi Mozi színpadán zajlik le magyar vidéki városban még le nem játszódott nagy művészi esemény. Piccaver lirai tenorja csak a Carusó hangjával hasonlítható össze. Jegyek 2—12 pengőig már kaphatók a Harmónia (Belvárosi Mozi") pénztáránál. Helge Liiulberg ária- és dalestje (Harmónia V. bérlet) február 17-én. Jegyek már kaphatók 1.50—7 pengőig. 11 szeged városi színház műsora: Vasárnap délután: Ilajtóvadászat. Vasárnap este: Játék a kastélyban. Hétfőn: Játék a kastélyban. Kedden: Játék a kastélyban. Szerdán: Játék a kastélyban. Csütörtökön: Fraszkita. Pénteken: Fraszkita. Szombaton délután: Sasfiók. Ifjúsági előadás mérsékelt helyárakkal. Szombaton esle: Fraszkita. Vasárnap délután: Talár járás, mérsékelt helyárakkal. Vasárnap este: F'raszkila. Színházjegyet a Délmagyarország jegyirodájában telefonon is tehet rendelni. A jegyeket kívánatra házhoz küldjük. fi színházi iroda hirei. Ma délután Hajlóvadászat, három felvonásos gyönyörű zenéjü operett mérsékelt helyárakkal, fényes uj díszletekkel, a bemutató előadás szereposztásában Játék a kastélyban ma este másodszor bérletszünetben. Molnár Ferenc világsikert aratott ragyogó elmésségü uj vígjátéka döntő sikert aratott a szegedi színházban és előreláthatólag tovább is zsufoll házak melleit folytatja útját. A kiváló együttes pompás összjátéka folytonos tapsok között továbbította Molnár páratlan szellemességét. Hélfőn, kedden, szerdán: .lálék a kastélyban. Fraszkita, Lehár pompás operettje csütörtökön A. bérletben. A Harsányi Zsolt fordításában szinrekerülő látványos operett első felvonása egy barcelonai fogadó előtti téren játszódik, a második felvonás az Alhambra mulalóban, a harmadik pedig egy párisi fiatalember lakásán. Ragyogó melódiák, kórusok és pompás láncok élénkítik Sziklay rendezésében és Hoppé karnagy vezényletével a kiváló együttes produkcióját, melynek élén a címszerepben Geizler Lola áll, aki ezt a nagy zenei képzettségei igénylő kitűnő szerepet nagy sikerrel játszotta másutt is. Beke Aliz és Páger, a sok sikert aratott táncospár, Szirmai, Rónai Imre és Szilágyi kacagtató humorukkal, Járay pedig az elegáns és délceg bonvivánl szerepében viszik sikerre a gyönyörű kiállítású operettet. Pénteken B. bérlelben, szombaton és vasárnap bérletszünetbeu kerül szinre a Fraszkita. Sasfiók. Szombaton délután mérsékelt helyáru ifjúsági előadás. Faragó igazgató felléptével, a címszerepben Pártos Klárival. Tatárjárás. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a közismert pompás főszerepekben Patkós, Beke, Feleki, Keleti, Sziklay, Szirmai. Balázs-matiné január 30-án délelőtt a színházban. l'j bérlelek köthetők Varga főtitkárnál. Brílllánss ékszert ortiny, ezlltl lArgyakat legmagotabb Aron vé8éro1 BOKOR IZSÓ Telefon 18-36 Szeged, Kelemen u. 7. Képheretezési műhely HOFFEB éa TÁRSA Szeged, Iskola ucaa 18. szán. lDg