Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-11 / 286. szám

SZEGED : Szerkesztőség : Deák Ferenc ucca 2. Telefon 13—33. -- Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon 306. -- Nyomda: I.üw Lipót ucca 19. Telefon 16—34. « « « « « « ^ITOflC 1926 DECEMBER a © o II. ÉVFOLYAM, 28 . s; AM 4i , MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal / I ri ucca t>. Telefon 151. szám. « » « « » l HÓDMEZŐVÁSÁKHEtV: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református (emplombazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « Előfizetési ára havonta 40.000, vidéken és a fővárosban 43.000, külföldön SO.OOO K. Egyes szám 2000, vasár- és Ünnepnap 3000 K. s a törvény ! A szavazás szombaton kezdődik titkos és kötelező. Minden és elvbarátunk szavazzon le! Teljesítse polgári kötelességét! Szegediek: Rassay mellé! Bródly EmöIrta Kifogytam a szavakból és kifogytam a kőnynyekből. Heteken keresztül jártam a vidéket és jártam a városokat. Egyik gyűlésről a másikra, egyik beszédet a másik után. Minden rossz ómen ellenére változatlan hittel, melyet politikai pályám elején szivtam magamba és törhetetlen optimizmussal, melyet nyugodt lelkiismeretből és szilárd meggyőződésből merítettem. De most kifogytam a szavakból és kifogytam a könnyekből. Szavaim elfogytak, mert, mit tudnék még, ami meggyőzőbb lehetne eddigi beszédeimnél és cikkeimnél, mit tudnék még arról, hogy ezt az országot a szabaclelvüség epochája tette nagygyá és hogy feltámadást, uj pezsgést, friss életet, fiatalságot megint csak a szabadelvüségtől és demokráciától várhatunk. Mondjam-e el százszor azt, ami minden polgárnak lelkében egyformán ég, hogy ez a rendszer az ember önérzetét szégyenbe döntő abszolutizmusnak, a kíméletlen többségnek, a nyers erőszaknak fog több séget szerezni és nincsen valódi gyökere az országban, csak hűbéresei és vazallusai. És sirjam-e el mégegyszer, még tízszer, hogy amit a kormány most »kiviv«, olyan katasztrofális és rettenetes győzelem, melyet sem az ő ural ma, sem a rendszer nem fog túlélni, amit azonban nem látnak az urak előre, mert hatalmi vágyuk elhomályosította látásukat. Eleget panaszkodtam a rettentő tünetek felett, amelyeket mindenfelé az országban látok. Eleget is mondtam arról a hitről, amely deres fejjel bennem lobog és a meggyőződésről, hogy csak egyetlenegy politika mentheti meg az országot ebből a lelki és gazdasági pangásból, amelyben most sínylődik. Nem panaszkodni és nem toborozni jövök most ezzel a cikkemmel Szegedre a választás első napján, csak szavamat akarom felemelni utoljára a küzdeminden polgárt figyelmeztessek arra, hogy lem megindulásának a pillanatában, hogy mi a kötelessége. Rassay Károly vezeti a szegedi listát. Rassay Károly neve áll a balpárt jelöltjeinek az élén és ez a név lehetetlenné tesz minden ingadozást és habozást. Rassay Károly neve ma programnál is több és a jövő útját egyengeti ma a szegedi választó polgár, aki ítéletet mond a kormánypárti rendszer és annak politikája felett. Nézzünk vissza a múltba. Nézzük meg, ki áll szembe Rassay Károllyal. Klebelsberg Kunó gróf: az 1922-ős választások belügyminisztere, az ország rendjének őre, akinek az idejében a legfelháboritóbb atrocitásoktól rengtek határaink és amelyeket a bombarobbanások detonációjának egy szégyenteljes sikertelenségbe fulladt nyomozás követett. Klebelsberg Kunó gróf, aki Szegeden adott olyan kétértelmű választ a diákság kérdésére, — mikor az a numerus clausus után érdeklő dött — hogy minden olvasni tudó számára csak egy értelme lehetett ennek a válasznak, az ifjúság buzdítása abban a nemes harcban, amit a tanulás szabadsága és a tudás egyenrangúsága ellen folytat. Lehet-e ezt a Klebelsberg Kunó grófot összehasonlítani Rassay Károlylyal, aki férfiasan széles mellel állt oda az igazi veszedelmek órájában a meggyötört és megkínzott polgárság mellé, aki a maga életét tartotta oda bosszúnak és gyűlöletnek, tőrnek és bombának, hogy feltartóztasson és elhárítson minden veszedelmet a polgárság felől. Szabad-e összehasonlítani Klebelsberg Kunó gróffal, vagy Szterényi József báróval azt a Rassay Károlyt, aki mindig a hatalommal szemben, mindig a kényelemtől távol, rögös és járatlan, gyakran magányos, viharos, tüskés és sziklás területeken vágta a polgárság ut ját, önzetlenül és önfeláldozóan, soha meg nem hajolva. Szeged polgárainak ott a helye Rassay Károly mellett. Szeged polgárságának meg kell mutatni, hogy tudja, mit várhat az ígéretek kortespolitikájától és mit várhat olyan férfiaktól, akik bizonyságát adták elszántságuknak és akaratuknak, hogy a polgárság jobb jövőjéért, küzdjenek. Szeged polgárainak kell példát mutatni. Szeged polgárai fogják bizonyítani, hogy terror és presszió, hivatali önkénykedés szerezhet aláírásokat, de nem szerezhet szavazatokat ott, ahol szabadon és őszintén a titkos választások európai módszerével nyilvánulhat meg a közvélemény akarata. Szegediek: Rassay mellé! Kossuth Lajos, a magyar szabadelvű és demokratikus eszmények örök vezére, a szobrok maradandóságával néz ma le reátok és elvárja tőletek, §ogy asz emberi fogok, a szabadság és boldogság megvalósítására adfátok szavasataitokat i Egy ország reménye és bizakodása tekint felétek: maradjatok f)ivek Kossuth Lafosffroz és méltók dicséretére ! A titkos szavazásban nyilatkozik meg a független és világos népakarat: ezért járuljatok emelt fővel, tiszta lélekkel és egy akarattal az urnák elé! SxawaszszatoK a /ö^encföre, a fialadásra, sxavassssaíolc Ko&suíí) sssive sszeriníí A magyarok Istene, ugy legyen veletek és fiaitokkal! És ha szavazás után elmentek Kossuth Lajos szobra előtt, ne kellfen pirulnotok so§a a szabadelvuség magyar apostola előtti Károly extrónörökös elfagyta Párisi. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A párisi rendőrfőnökségen az a hir terjedt el, hogy Károly román extrónörökös elhagyta Párist, hogy visszatérjen Romániába. A rendőrség nem tud semmi pozitivot, de estig cáfolatot nem adott ki. Az esti lapok pedig csak annyit írnak, hogy Károly a legszorgosabb kutatások ellenére sem volt feltalálható Párisban.