Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-08 / 283. szám

i 4 DÉLMAGYARORSZÁG 1926 december 5. Dorozsma egyébként nagy izgalomban tár­gyalja a történtekéi, csoportok verődnek ösz­sze az uccálcon és valahogy a választás izgal­main tul cz az ügy érdekli a nyilvánossá­got. A fantáziák széles szárnyakkal röpül­nek és csak a nyomozás eredményének nyil­vánosságra való hozása fogja megnyugtatni a felizgatott kedélyeket. Amikor a törvény két esztendőre, a paragrafus pedig életfogytiglanra büntet. (A Délmagyarorszárj munkatársától.) Öz­vegy K. l -né nagyot vétkezett ezelőtt öt vagy hat, esztendővel a társadalom rendje és biz­tonsága ellen, lopott. Hogy mit lopott, az a vonatkozó iratokból nem állapitható meg, valószínű azonban, hogy olyasvalamit, amire szüksége volt: kenyeret, csirkét, ruhát, fát, vagy más közszükségleti cikket, de az is meg­lehet, hogy olyant lopott, amire közvetlenül nem volt szüksége, dc szüksége Volt arra a pénzre, amit érte adtak. Meri hát négy gyer­meke is voll özvegy K. I.-nének, a négy kis­korú gyerek kenyeret kért, sok kenyeret, olyan sokat, hogy nem futotta abból a ke­véske özvegyi nyugdíjból, amit elhalt ura után a hajdani kézbesítő után kapóit a várostól. Igy t,örvény elé került K. I.-né és a törvény 1921-ben két esztendei börtönre itélte, de el­itélte öt évi hivatalvesztésre és politikai jogai­nak felfüggesztésére is. Amikor jogerőssé vált az itélet, bekísérték a börtönbe és ott megkezdte büntetésének kitöltését. A törvényszék ugyanakkor értesí­tette a jogerős Ítéletről a város hatóságát is, mint. az özvegyasszony urának egykori gazdá­ját, A város urai elővették a vaskos törvény­könyvekel és megállapították hogy a fegyelmi szabályok értelmében özvegy K. I.-nének nincs jussa tovább az özvegyi nyugdíjra, meri szi­gorít paragrafusok kimondják, hogy az a köz­szolgálati alkalmazóit, aki vét a tételes törvé­nyek ellen és ezért jogerősen elitélik, nem reflektálhat többé semmire sem. Igy be is szüntették az özvegyi nyugdíj folyósítását. Közben az özvegyasszony kitöltötte börtön­büntetését, elbócsájtották a fegyházból, azon­ban a büntetéséből voll még valami, amit nem töltött ki, a hivatalvesztés és politikai jogai­nak felfüggesztése. Most azonban már ez az idő is letelt. A képviselőválasztók idei'név­jegyzékébe ugyan még nem került be a neve, de jövőre már neki is lesz választójoga. Nem­régen beadványt intézett a város tanácsá­hoz és hivatkozva arra, hogy elmúlt már az az öt év, melyre a biróság megfosztotta a hivatalviselés jogától, kérte özvegyi nyug­dijának újból való folyósítását. A város urai ismét összeültek, ismét elő­vették a törvénykönyveket és ugy találták, hogy a büntetését teljesen kitöltött özvegy­asszony kérelme nem teljesíthető, mert an­nakidején a jogerős birói itélet alapján egy­szer és mindenkorra megfosztották nyugdíj­jogosultságától. Özvegy K. I.-né tehát büntetésének teljes kitöltésével megbékítette a megsértett jogren­det, kél évig ült a börtönben, ÖL évig nem kapta azt a nyugdijat a várostól, amelyet boldogult férje munkájával kiérdemelt szá­mára, de ugylálszik. a paragrafusok kérlel­hetetlenebbek még a társadalomnál is. A pa­ragrafusok életfogytiglan büntetik. Igy most még nyomorúságosabb a helyzete, mint volt hat évvel ezelőtt, amikor a nyugdijából sem tudott mesélni. Szerdán nyílik meg a a Szövetség képzőművészei! társaság kiállítása. Öt éve, hogy az ország sok markánsan kima­gasló, neves festőművésze tömörült a »Szövetség zászlaja alá. Jelszavuk nincs, vallásuk a tiszta művészetnek bálványok nélkül való imádata, hisz­nek a vonalak hatalmában és azokban az érzé­sekben, amelyek kezükbe kényszeritik az ecsetet és alkotásra serkentenek. Valóban a kényszerkép­zetek nélküli festészetet hirdelik, egészséges meg­látásokkal, világos szemléletlel, talán inkább a múltba révedező tekintettel, amely nem hagyja magát eltéríteni meggyőződésétől. Egylől-egyig Olyan nevek szerepelnek a Szövetségben, akik­kel, a magyar reprezentatív festészettel való vo­natkozásban a legelső helyen találkozhatunk. E d­vi Illés Üdön, Borii 111 Andor, Éder Gyula, Kacziányi Aladár, G v ő r f f y István, B r ii 11 Aladár, B a r k á s z Lajos, F ü 1 ö ]> Elemér, M o 1­d o v á n Béla, B a k s s á n y i Dezső, K a m p i s Já­nos jöttek le, bogy legjava művészetük bemutatása révén, alkalmat adjanak a szegedi közönségnek a mai képzőművészeti termelés egy jelentékeny frak­ciójával való megismerkedésre. Hatalmas vásznak lepik el a Kultúrpalota ter­meit, amelyek megnyíltak a »Szövetség' gárdája előtt és a sokáig hallgató falakról a sugárzó fan­táziában megelevenedő élet. az ihletettség pillana­tában megálmodott világ varázsa száll alá. A tárlatot művészek rendezték: ezt a belépő rög­lön meglátja, mert komoly kompozíciók szerepel­nek, közöttük nem egy magántulajdonban van már és lehozatalukkal a művészeknek csak az volt a céljuk, hogy méltóképen képviseltessék ma­gukat és emeljék a tárlat színvonalát. A régi idők becsületes tárlataira emlékeztet ezzel a kiállítás­sal a Kultúrpalota, amikor még nem rontották a közízlést a tömegesen fellépő, szinte járványsze­rüen elhatalmasodott műkereskedői üzemek s ami­kor még vasári, olcsó, de annál rosszabb ké­peikkel nem vezették félre a szakavatatlan és hi­székeny közönséget. A Kultúrpalotában most lárlat van és nemcsak vásár. Megkülömbözlelendő tehál mindenképen azoktól a képkiállitásoktól, amelyeknek reklámjai­lói visszhangzottak a lapok. A ^Szövetség a mű­vészet Szolgálatában vállalta a mai sulvos idők­ben a vidéki tárlat nehéz és kockázatos rendezé­séi és ezl méltóképen méltányolni kell. * Ahogy átlépjük a csarnok küszöbét, hatalmas templomi kompozíció állit meg: R a k s s á n y i D­freskója. A fenségesség és nyugalom szent áhitala ömlik el a rajzon, a felszabadul! eszményesilett tiszlaság, nem ugy, ahogy a cinquecentóban el­képzelték, hanem a mai ember tudatosságával, slilizáll naivitásával és mégis őszinte átérzésével. Borii th Andor »Favágó tót«-ja »Önarcképe« és »Anváni' cimü képe a higgadt és leszűrt művészt mutatja, akinek lényében már kristályossá szub­limálódoll a hitvallása. Szinte eltűnik az ecset munkája, csak a lélek beszél. Mintha élnének ezek a képek és elfelejttetik, hogy festék és vászon az alkatrészeik. IÍ cl e r Gyula biblikus tárgvu művel: »Kiüzetés a paradicsomból®, »Ámor« és még né­hány kép legelsősorban mesteri kompozíció jukkái ragadják meg a szemlélőt. Vonzó misztikumában a naturalista festő izzó temperamentuma világit elő tompított szinfanláziával, de erőteljes ábrá­zolással. Edvi Illés Ödön nagy képe: »Zsuzsanna és a vének« ragyogó színeivel már messziről csa­logatja a szemlélőt. Ez a kép a l'art pour l'lart mü vészét, a függetlenség és életöröm, a lomboló festői ösztön teremtményé. Tájai közül a »Falu a Tisza mentén* szintén variálja ezeket a lelki rugókat, de már nyugodtabban, több odaadással a táj iránt. Kacziányi Aladárnak a képei felfris­sítő dekoratív jelképek, telve mélységes gondolatok kai, amelyeknek aetheri finomságot ad preraffaeli szinköltészetével. Spekulatív elme ez a festő, nagy ábrándozó, aki az élet jelenségeiből vizuális mo­tívumokat sző, lírai hangulatba foglalja és dit­hirambusokban énekli meg azt, amit a kvint esszenciának tartogat meg belőle. »Szerelem <•, Ta­vaszi misztérium*, »A terraszon , > Leányfej« és még több képe tanúskodik erről. Brűll Aladár Gantate -jében a világítási effektusok megkapó erővel és originális beállítással tudnak kápráztatni. »Péntek est -je és számos portréja a finom tó­nusu, művészi ízlésű kiváló piklorl mutatja be, aki gazdagsággal, élethűséggel, kevés naturalizmus­sal láttatja meg a lefestell arc egyéniségéi. — Győrffv Istvánnak van egy portréja, - dr Czett­ler Jenő« arcképe, amely egymaga is elég ahhoz, hogy festőjének egész kimagasló lelki struktúrá­járól a leghűbb bizonyítványt állítsa ki. Mellette három portré rajza a megtestesült költészet. Báj van a két női fejen és olyan egyszerűség, aminő­vel csak tökéletes tudással rendelkező nagy te­hetségek tudják kifejezni magukat. K ampi s Já­nos ^Garabonciás diák -ja, szegedi portréi, tá­jai mindegyikében ritmus van, bőséges képzelet heves szinszeretet. Moldován Béla képei szintén izmos, erőteljes alkotások sok mondanivalóval, sok fantáziával. Barkász Lajos álmodozóan csendes tá jai lüktetnek belső emócióktól. M e d­gyaszay István kiállította építészeti tervét, a »Pantheonl a Gellérthegyen«. Monumentális alko­tás komolv szépséggel, amely a terv múiden részletét szerves harmóniába hangolja Morvái János szobraival: »Lulher«, »Beéthoven«, Dante*, »Petőfi szelleméhez akart férkőzni, tehát gondola­tokat, problémákat velett fel. Az alakok mozgása, karakterisztikus, de elvont távoli ^s szellemi ma­rad. Felsőeőri Fülöp Elemér márványt'anul­mánvfeje egyike a tárlat legművészibb munkáinak. Szubtilis lélekrajzol ad egy gyermekfejen és az elmosódó vonásokba elragadó kedvességet. Bronz plakettjein ugyanezek az értékes tulajdonságok do­minálnak. A Szövetség nagyszabású tárlala, amely szer­dán nyílik meg, jobbnál jobb képeivel lassan­kinl ellaposodó és elalvó képzőművészeti éle­lünkbe friss eseményt hozoll, azonkivtil ízelítőt ad illetékeseknek és nem illetékeseknek abból, hogy a magyar piktúrának milyen törekvő és kiváló reprezentánsai vannak. Lengyel Vilma. Elsőrendű 193 sár-és hócipők megérkeztek ! Tartósságbon, minőségben, árba« felülmúlhat atlanoí SfyékruMamgaaa JCtpŐK ^SiaQCCl-JeaíúSXuti Angol harisnyáink szenzációi Iéltének. Télikabátok rövid szőrmegallérral hosszú 480.ooo OSO.ooo plüs béléssel l,350.ooo szőrmebéléssel Bőrkabát . . , OYermekköppertY öltöriY ... 1,100 ooo 1,500 ooo 300.ooo 500.ooo Földes Zoltán SSS 354 Szeged, Kállay Albert u. 6. Legszebb 1 e g o 1 c s ó b ban Rosmaim szűcsnél vásárolhat Szeged. Kárász ucca 5. szám. F&'fftCÜfác 34cRaktórra érkezlek ÖSZÍ, téli, fekete, sötétkék és csíkos nadrágszövetek. A legújabb divat szerint legolcsóbban keszitek. Csányi András uri szabó Szeged, Szenígyörgv u. 13. Egy jó fiút tanoncul felveszek. VAN ISTEN 8 a, Jizparancsslat"1 rendező­jének naiv filmje péntektől a Korzó Moziban.

Next

/
Thumbnails
Contents