Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-08 / 283. szám

2 DÉLMAGYARÓRSZÁG l'J2ö december 8. mindenki az egyesült ellenzéki balpártra szavaz, aki numerus clausus helyett tanulási szabadságot akar. tatta —, hogy az ellenzékre szükség van és mégis a kormány egyenesen ki akarja irtani az ellenzéket. Az egyhangú választások csak a mostani választói jog becstelenséget bizonyítják. Rámutatott arra, hogy a tanitók Szegeden végig járták a tanyákat Klebelsbergnek aláírásokat gyűjteni, ennek dacára, 3000 aláírást kellett az egységes párt listájáról visszautasítani. Figyelmezteti a választóközönséget, hogy a presszionált aláírások nem kötelezők a választásokra, éppen ezért felhívja a választóközönséget, hoyy mindenki meggyőződése szerint szavazzon. Az a meggyőződése, ha a polgárság öntudatra ébred, diadalra viszi a liberálizmus lobogóját. A fővárosban meghamlslíoílák a fajvédők afánlási Ívelt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A fővárosi déli kerületben az ajánlásokat átnéző bizottság megállapította, hogy a fajvédő listákon igen sok aláírás hamisítva van. Értesülésünk szerint a listák meghamisítása miatt bűnvádi eljárás indul meg. A bizottság egyébként mind a három kerületben elfogadta a pártok ajánlásait, csupán a Vági-pártot utasította mintegy ezer aláírás pótlására. A pótlásokat szerda délig kell benyújtani. Mussolini: a római parlamentben nem lesz ellenzék! (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rómától jelentik: Mussolini ma egy újságíróval közel egy órás beszélgetési folytatott, amelynek során többek között kijelentette, hogy a római parlamentbe nem lesz ellenzék, mert nincsen szükség politikai ellenzékre. Olaszországban ma 40 fokos lázban élünk, — mondotta Mussolini — és bizlosilhalom a világ közvéleményéi, hogy lázunk rövidesen eléri a 41 fokot. Nekünk nem ált utunkban semmi sem. Passzivitásával tüntet a mateói elJeo^éfc o ssserdlai 2Jálasssiáson. Kiszomborban letartóztattál* Kiss Menyhért bizalmi férfiait. (A. Délmagyarórszág makói munkatársától.) Lázas izgatottságban folynak a szerdai váT lasztás előkészületei. A rendőri és csendőri karhatalom teljes felkészültségben várja a holnapot. Teszi ing-párt ma végzi utolsó erőfeszítéseit, hogy az ellenzéki szavazatokat magának megszerezze, a választásból kirekesztett ellenzéki pártok azonban szilárdan kitartanak a paszszivitás melleit. Szavazóikat felvonultatják az urnákhoz, de szavazni egy sem fog közülük. „Programom, mini élelem: katonás!" Ezzel a jelszóval adta ki legújabb röpiratát Tesziing József. Megígér benne mindent, ami szép és jó: Adózás terén a legteljesebb progresszivitást, belpolitikai téren a népjoszavazatával, aki nem letéteményese e nép politikai bizalmának. Kiss Menyhért még mindig a rendőrségen van. Kiss Menyhértet ujabb meglepetés érte. Tegnap már ugy volt, hogv elutazhat, sőt cl kell U ut aznia Makóról, később azonban megváltozott a helyzet és a rendőrségen tovább folytatták a kihallgatásokat Kiss Menyhért kihágási ügyeiben. Kiss Menyhért tehát Makón maradt és innen intézeti; nyill levelel kiszombori és ferencszállási választóihoz. Egyébiránt Kiszomborban vasárnap a főszolgabíró rendeletére, közrendészeti okokból őrizetbe vette a csendőrség Kiss Menyhért négy főkortesét, névszerint l/arkas Miklóst, Szász Andort, Takács Jánosi és Bakaity Vilmost és beszállította őket Szegedre. gok legszélesebb kiterjesztését, a numerus clausus eltörlését és a legszélesebben kiterjesztell. népjóléti intézkedéseket. A makói választás példája mutatja, — igy szól a röpirat, — hogy ínég kell alkotni az általános, egyenlő, titkos választójogot. Ezeket kívánják nagyszerű pártonkívüli ideáljaim, Apponyi Albert, Rakovszky István, Andrássy Gyula, mondja tovább Tesziing, — én sem szégyenlem ezl vallani! A »nagyszerii pártonkívüli ideálok® kissé furcsán hangzanak egy gondolkozásában és cselekedeteiben konzervatív, nyugalmazott cs. és kir. ezredes ajkairól. A makói választópolgárság zöme pedig inkább passzivitásban marad, mint sem hogy olyasvalakit támogasson Drozdy Győző autójával elakadt a hóban. Bpest, dec. 7. Drozdy Győzőt, mint ismeretes, pótlásra utasították. Drozdy nagyszámú tartalék ajánlásaival reggel elindult Pacsára, de a galambok! hegyekben a nagy hófúvásban elakadt autója. A hózivatar ellen semmi segítség nem volt, éjfélig nem érkezett jelentés arról, liogy eljutotl-c Pacsára. Az ellenzéki jelöltnek a zivatarral is meg kell küzdenie. Betörők jártak Fallaviciiii Alfréd őrgróf lakásán. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pallavieini Alfréd őrgróf Andrássy-ut 98. számú lakásában ma betörök járlak és elvitték az asztalon fekvő 80 milliót érő cigarettatárca gyűjteményi, azonkívül magukkal vitték a felfeszitett szekrényektartalmát. jnumiiimnuniitnumn JBudapest legolcsóbb szállodája a DEM FERENC-SZÁLLODA VIII.. AGGTELEKI UCCA 7. Telefon: J. 124.71. KOzpenli lüíés. Interurbán. Tiszta, szolid családi szálló. 72 szoba. Egy ágyas szobák 30.000 K-tól 50.000 K-ig Két ágyas szobák 60.000 K-tól SO.OOO K-ig Szobarendelésnél a Keleti-pályaudvarra érkező í. vendégeinket saját AUTONKON lilJT/lCANUC szállítjuk a szállóba. Mkúu7 ISürgönycim: Deákszálló Budapesti jamimiiiy nTim»i»mt»imintjy A csillag. Irta: Juhász Gyula. A százötvenedik előadás ulán egy pillanatra magára döbbent szegényke. De csak egy pillanatra. Eszébe jutott, hogy ő ét, hogy az ő élete az övé, sőt még az is eszébe jutóit neki, hogy nem él örökké, A művésznő nem sokáig gondolkozott ezen, a gondolkozást különben is fölösleges fényűzésnek tekintette annyi más fényűzés mellett, amely a mesterségéhez, vagy hogy finoman fejezzük ki magunkat, a hivatásához tartozik. Százötvenedszer volt szép. nem is szép, megszépült, hódító, elragadó, elbűvölő, varázsos,, csodás, mesés, finom, pazar, előkelő, hogy csak a legszükségesebb jelzőkre szorítkozzunk, amelyekkel bőkezűen elhalmozták kritikusai. Udvarlói, barátai és hódolói viszont virágokkal és ékszerekkel tetézték az elismerést, egész kerteket és egész üzleteket fosztottak ki tiszteletére. Ö pedig nyugodtan és egykedvűen tűrte mindezt, sőt nagyon természetesnek találta. Minden este térdig járt a rózsákban, a tapsban és háromszor ismételte meg énekszámait. Minden este három órán keresztül élt (ha szabad ezt éleinek nevezni a művészetének és a többi órák az. alvás mellett abban teltek el, hogy előkészületeket lett erre az esti három órára. Előadás ulán halálosan fáradtan megvacsorázott, amit inkább soványító kúrának lehetne nevezni. Vacsora ulán a művésznő lefeküdt, altatót vett, veronált és Shakespeare szonettjeit. Állandóan visszatérő álmai voltak,énekelt és nem jött ki hang a torkán, táncolt és a harisnyája lyukas volt. Verejtékezve ébredi föl és azután kezdődött a nappal szenvedése. Megfürdött, felöltözött, kilovagolt, csónakázott, a korzón végigsétált, autogramot adott, lefényképeztette magát, énekleckéi és angol órát vett, vivott és ötórai teát adott, leveleket irt és színházi híreket olvasott, ruhákat próbált és szerepet tanult, végül ismét felöltözött és rohant a színházhoz saját autóján, hogy megint felöltözzék, felvonásonként háromszor, a szerepéhez. Napközben folyton arra gondolt, hogy milyen ház lesz, minden órában telefonon érdeklődött, hogy mennyi az elővétel, folytonosan a szerep mondatai zsongollak fejében, ezek az üres és kopott mondatok, amelyek a könyökén nőttek ki és amelyeket az uccai gyerekek kiabáltak. Amerre járt, mindenütt a nagy siker plakátjai ordítottak szemébe, minden kirakatban a fényképei vigyorogtak felé, minden újságban a neve meredi rá. A járókelők megfordultak utána és ő, mint a sajál szobra, a tulajdon giccse lejtett tova, édesen, kedvesen, a maga modorában. Észre se vette, hogy már nappal is játszik, előre játszik, magának és magával, ha az étterembe ment, a belépőjét próbálta, ha szabójával összeveszett, a nagyjelenetet ismételte és ha az udvarlóitól elköszönt, a finálét csinálta újra. Minden kirakatüveg és minden viztócsa tükör volt a számára, amelyben hirtelenül meglátta egy-egy szerencsés vagy elsietett mozdulatát és mikor előadás után, az öltözőjében egy pillanatra magára maradt, emlékezeti rá, hogy volt idő, valamikor régen, amikor nem tapsol Iák meg, ha a babájával játszott, vagy amikor a tánciskolában együtt lejtette a bosztont a partnerével, aki nem bonviván volt, hanem hetedik gimnázísta. A kétszázadik jubiláris előadás estéjén nagy bankett volt, amelyen a szerző mellé ültették. A szerző egészen el volt kábulva a sikertől, amely oly váratlanul érte, mint derült égből a villámcsapás, hiszen eddig csak rövidéletű kabarétréfákat irt, a pezsgő is bizsergett benne, a fiatalsága is és egyszerre csak önfeledten odahajolt a művésznő vállára és derekát átkarolva csókolta belé e mámoros szavakat: — Szeressen engem egy kicsit, drága szép Masa, nézze, maga, meg én ... A művésznő ijedten rebbent föl, majdnem kiejtette a poharat kezéből, amelyben málnaszörp derengett, azután egyszerre a világ legőszintébb és legjózanabb színpadi hangján válaszolt: — Ugyan, fiam, hova gondol, micsoda csacsiság ez magától? Igazán, okosabb gyereknek gondoltam. Nem érek rá ilyesmire. Most készülök éppen az uj szerepemre, kettős szerep, minden felvonásban három átöltözés, csupa sláger, majdnem mindig a színpadon vagyok, érzelmes jelenetek váltakoznak benne a humorosakkal, ez lesz azlán az igazi siker, meg sem állunk a háromszázadik előadásig. Azután turné a vidéken, utána külföldi turné, majd Hollywood, — és a művésznő már nem is a szerencsétlen fiatal szerzőhöz be szélt, hanem az emerikai producerhez, egy alacsony, köpcös, kopasz és borotvált majomkirálvhoz, aki ugy nézett végig az egész társaságon; irókon, művészeken, mint valami jóllakott öreg kajmán a szúnyogokon, amelyek körülötte muzsikálnak.. És a művésznő, a csillag, a tünemény, az édes. a drága, egészen újszerű mozdulatokkal lebegett az autójába, hogy az uj operett első fölvonásának prózáját az ágyában mégegyszer átvegye a holnapi első próba előtt.