Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-30 / 301. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1926 december 24. Osznoviis átszáUIíolfák gyilkosai ilg yészség re. Az éjszakai csendháborilásoMóI a gyilkosságig. (A Délmagyarország munkatársától.) A Dél­magyarország szerdai számában részletesen be­számolt a Török-uccai halálos végű szurká­lásról. Kedden hajnalban ngyanis a Török­uccai Szécsi-vendéglő előtt Kiss Gyula asztalos­mester egyetlen késszurással megölte Oszno­vics Sándor rézöntőmestert. A rendőrség rö­vid nyomozás után elfogta Kiss Gyulát, aki lakásán tartózkodott. Kiss Gyula kihallgatása alkalmával tagadta, bogy leszúrta volna Osz­novicsot, később azonban annyit beismert, hogy a bicskáját előrántotta, de hogy mit telt, arra nem emlékezik. Kiss Gyulát kihallgatása után az ügyészség fogházába kisérték át. Az áldozatot csak csü­törtök délelőtt boncolják fel, majd délután helyezik örök nyugalomra. A gyilkos Kiss Gyula izgága természetű, hirtelen haragú ember hírében állott. Első felesége meghalt, második feleségétől pedig elvált. A vendéglőkben, ahol megfordult, min­denki idegenkedett tőle és a szerencsétlen Osznovics Sándorba is minden komoly ok nélkül kötölt belé. Számtalan verekedésnek volt hőse és jellemző, hogy a kihágási biró­ság előtt háromszor állott éjszakai csendhá­borítás miatt. Egy ilyen alkalommal szur­kálta meg Ruzséli Ferenc törvényszéki dij­nokot is, aki azonban felgyógyult és igy ko­molyabb bűnügy nem lett belőle. Itt emiitjük meg, hogy a gyilkos Kiss Gyula Kossuth Lajos-sugáruti asztalosmester nem azonos Kiss Lajos asztalosmesterrel. „flz 1914-ik évi névjegyzék az idők múlása folytán valósággal semmivé rosiálodoti. Dr- László lenti panasza a vásárhelyi törvényhatósági bizottsági tagválasztás ellen it (A Délmagyarország hódmezövásárhelyi inunk.i­társától.) Az újonnan megválasztott törvényható­sági bizottsági tagok még meg sem kezdték jo­gaik gyakorlását, máris megtörtént az első lé­pés, hogy a választást a közigazgatási biróság semmisítse meg és rendeljen el uj választást az 1926. évi névjegyzék alapján. Tudvalevő ugyanis, hogy a választást az 1911. évi névjegyzék alap^ ján tartották meg, bár annak törvényszerűségét maga az igazoló választmány sem merte állítani. De mivel az volt a belügyminiszter véleménye, hát az 1914. évi névjegyzék alapján lehetett vá­lasztani. Ennek lehetetlenségét sokan érzik Vásárhelyen és ez a gondolat vezette bizonyára dr. László Jenőt is, aki az igazoló választmányhoz inté­zett panaszt az 1911. évi névjegyzék alkalmazása és igy az egész választás ellen. Dr. László Jenő érdekes panasza a következő: »Az 1886. évi XXI. te. 31. szakaszának máso­dik bekezdése világosan, lein- nw don kimondja, hogy »választó a törvényhatóság mindazon lakosa, aki az országgyűlési képviselő­választásra jogosultak azon évre érvényes állan­dó névjegyzékébe felvétetett®. Nem érinti ezt az 1915. évi VI. tc. 2. szakasza sem, mert az ebben foglalt rendelkezés kifejezetten a háború tarta­mára, illetve a békekötés utáni három hónapig bezáróan esetleg tartandó időközi Választásokra vonatkozik. Ezt az álláspontomat alátámasztja az 1915. évi Vi. tc. miniszteri indokolása is, amely megállapítja, hogy a harctéren küzdőkkel szem­ben köteles méltányosság teszi indokolttá, hogy 1915-ben ne készüljön külön összeírás. Az 1922-ik évben kiadott választójogi kormány­rendelet intézkedett a választók (az 1911. év óta jogképessé váltak) összeírásáról. Ennek a ren­deletnek értelmében készült el az országgyűlési képviselőválasztásra jogosultak 1926. évre érvé­nyes állandó névjegyzéke. Az 1926-ik évi december hó 26-iki törvény­hatósági időközi választásoknál — a törvény ha­tározott rendelkezése ellenére — az 1914-ik évben összeállított, tehát egy régen idejét mult név­jegyzék alkalmaztatott. Az 1914-ik évben össze­állított névjegyzékbe felvettek közül igen sokan elhaltak, részint ebből a névjegyzékből korhiány miatt hiányzik azok legnagyobb része, akik a világháborút végigküzdötték. a háború alatt vi­szont elérték már választói jogosultságukat. Az 1914-ik évi névjegyzék az idők múlása foly­tán valósággal semmivé rostálódott, viszont azóta egy uj nemzedék nőtt felj amelyre időközben megtartott választói jogosultsáauk télies fiayet­men kivül hagyása a '"legnagyobb méltánytalan­oó^ct Jcloufí, De méltánytalanság történt azon válaszlók ez­reivel is, akik az 1926. évre összeállított állandó névjegyzékbe fel vannak véve és igy már törvé­nyesen megállapított választói jogosultságuk sem­mibe sem vétetett. Nem bolygatom a dolgok politikai hátterét. Ki­zárólag a törvényre hivatkozom és annak alap­ján kérem, hogy az 1926. évi december hó 26-án megtartott időközi törvényhatósági bizottsági vá­lasztási eljárást megsemmisíteni, azt hatálytalan­nak és érvénytelennek kimondani és az uj idő­közi választásnak az 1926-ik évre összeállított név­jegyzék alkalmazásával való megtartását elrendel­ni méltóztassék.« Jl sszegedi Múvé&ote és vendéglősök ÍO sszászalélclcal emeltéit fel asz árateai a pengöátsszámitásnál. A kereskedők nem változtatnak az árakon. — Egyedül az autó­taxi lesz olcsóbb — májusban. (A Délmagyarország munkatársától.) ílá- ' rom napja a pengő hivatalosan is kikerült a forgalomba és idestova egy hete már, hogy a Nemzeti Bank szétosztotta az uj érc- és papírpénzt a pénzintézetek kőzött. Ennek el­lenére mégis meglepő, hogy milyen kevés pengő van tényleges forgalomban. Csak elvét­ve, itt-ott csillan meg egy-egy ezüstpénz. Min­denki idegenkedik és szinte fél a pengőtől. Január elsejétől azonban már a pengő tel­jesen ki fogja szorítani a koronát. A pengőszámitás azonban az árak alakulá­sálmn már érezteti hatását. Sajnos, nem min­denütt előnyösen, mert egyes cikkeknél határozott drágulási idézett elő. Azok a szakmák, amelyek a pengőszámitás életbeléptetésével kapcsolatosan drágítanak, mind azzal védekeznek, hogy áraik emelésével már régóta várnak és csak azért nem emeltek eddig, mert egyszerűbbnek gondolták azt a pengőszámitás életbeléptetésével egyidejűen behozni. Mi lesz drágább? Drágább lett legelőször a borbély. Ili minden árai felfelé kerekítettek ki és ez­zel minden árat felemeltek. A borbélyok azt mondják, hogy régóta készülnek erre az ár­emelésre. Beretválás 40 fillér, frizura hajvágás egy pengő. Ugyanilyen arányban emelked­tek a lobbi borbélyárak is. A külvárosrészek­ben az ugy nevezeit másodrangú üzletekben valamivel kisebbek ezek az árak. Ezeket az árakat azonban nem ismeri el minden bor­bély, mert túlságosan drágáknak tartják és attól félnek, hogy még meglévő vendégeiket is elvesztik. Különösen azok a kisebb meste­rek, akik segéd nélkül dolgoznak, tartják kis­sé magasnak a 32 filléres borotválást és a 80 filléres hajvágást. Legfeltűnőbben talán a kávéházi és éttermi árak drágultak meg. Itt minden vonalou felkere­kités történt, ugy hogy a pengő 10 -20 százalékos áremelke­dést hozott az amúgy is magas kávé­házi és éttermi áraknál. A szegedi kávésok és étteremtulajdonosok kedden értekezletet tartottak, amelyen pon­tosan meghatározták az éttermi és kávéházi pengőárakat. Igy a feketekávéért, amely eddig 6 ezer koronába került, pengőértékben 50 fillért kérnek majd a főpincérek. A feketé­nél tehát 250 koronás áremelés történt. Ha­sonló az áremelés a fehér kávénál. Az ed­digi 8000 koronás fehér kávé 64 fillér helyett 70 fillérbe kerül. Itt az áremelés 750 korona. Hasonló arányban emelkedett a tea ára és felfelé kerekítették az összes kávéházi árakat. Emelkedtek a borárak is. A borravalóért ezen­túl 10 fillért számítanak a főpincérek. Az éttermi áraknál is felfelé kerekítettek. Leves 24 fillér, marhahús egy pengő 50 fillér. Itt 750 korona a drágulás. A 18 ezer koronás menü ezeniul 18.750 koronába kerül. A kávésok és vendéglősök arra hivatkoz­nak. hogv a piaci árak kikerekitése okozza náluk az emelést. Meg vannak győződve ar­ról, hogy egy-két hónap múlva már leszáll­nak az árak, ugy hogy szerintük ez az ár­emelés csak átmeneti jellegű. A kereskedők nem változtatják áraikat. A legtöbb keres­kedésben mosl folyik a pengőárak megálla­pítása. A kereskedők a koronaárakat egysze­rűen átszámítják pengőre és csak olt fognak kikerekilést használni, ahol elkerülhetetlenül szükséges. A piacon még nem tisztázódtak az árak, A tanyaiak ínég sokáig nem tanulják meg a pengő for­télyát és igy előreláthatólag rendkívüli za­varok állanak majd elő a piacokon. husárAUn&l műn ioii<oj-oiiit<5.t. A marhahús első­rendű 2.08 pengő, levesnek való 1.92, másod­rangú 1.44 pengő. Borjúhús combja 3.20, süt­ni való 2.40, pörkölt 1.92 pengő. Disznóhús combja 2.08, karaj 2.50. Zsírnak való szalonna egy pengő és 48 fillér. A zsír kilója 2.08 pengő. Az autótaxiknál a pengő bevezetésével az eddigi koronarend­szeres szorzószámok természetesen változást szenvednek. Májusig azonban a változás nem következik be. mert a taxiautók óráinak át­szerelése hosszabb időt vesz igénybe, k pengő­taxaméter a tervezet szerint körülbelül 11 százalékos olcsóbbodást fog jelenteni. A kenyér és a kenyérliszt árát azonban felfelé kerekítették ki. A zsemlve­kenyér kilója 50 fillér, felfehér kenyér 13 fillér, barna 35 fillér. A süteménv darabja 5 fillér. A fenti számokból és adatokból tehát lát­ható, hogy a pengőszámitásra való áttérés egyelőre - drágulást jelent. A rendőrség egyébként különösen Budapesten erélyes in­tézkedéseket tett a visszaélések meggátlására és szinte razziaszerüen ellenőrzi, hogy hogyan változnak át az árak koronáról pengőre. Ér­tesülésünk szerint Szegeden hasonló intézke­déseket fog életbeléptetni a rendőrség, hogy megakadályozza az átszámítás csalóinak visz­szaéléseit. Még so&asem vásárolt ily rendkívül 429 olcsó árban ufévi ajándékot mert Üzletem áthelyezése miatt az ösz­szes raktáron levő szebbnél-szebb brilliáns, arany és ezüstékszerek, zseb , fa'i és diszórákat minden el­fogadhat > árban Kiárusítom. Részletfize­tés kedvező feltételekkel I Mülí)offer miiórás és ékszerész, Kárász-u. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents