Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-25 / 298. szám

1926 december 25. DÉLMAGYARORSZÁG 25 amelyek miatt a szegedi Csillag-börtönbe került. Tólh Dénes elmondotta még, hogy az állítólagos Tisza-gyilkos nevét és személyi adatait annak volL cellatársaitól lehetne megtudni. A hatóságok most egyenkint kihallgatják a Csillag-börtön lakóit, hogy az ujabb bejelentés komolyságát ellenőrizzék. A szürke rabok közölt természetesen izgal- ; mat váltott ki a halóságok u jabb nyomozási ' kísérlete. A rabok szigorúan szolidárisak egymással és igy az illetékesek csak a szerencsés véletlentől várnak eredményt. Ma ugyan van eredmény . . . A Tisza-gyilkosság rejtélyének súlypontja tehát egyelőre és látszólag átterelődött a szegedi Csillag-börtön cellái közé. (n-s.) Molnár Ferenc a „Hattyú" párisi próbáin. (Páris, december.) Január első napjaiban mutatja be Franciaország második nemzeti színháza Molnár Ferenc vígjátékát, a Hattyút, A darabot, melyet Adorján Andor és Pierre La Maziére fordított, a mult évben fogadta el előadásra Firmin Gémier, az Odéon igazgatója. Májusban Gémier engem küldött Budapestre, hogy a Vígszínház igazgatóságától elhozzam a Hattyú alaprajzait, kosztüm- és diszleftervezeteket. November 30-án kezdődtek meg a próbák, melyeket Molnár Ferenc megérkezéséig Pierre Aldebert főrendező és szerénységem fölváltva vezettünk. Gémier, az Odeon legkiválóbb színésze osztotta ki a Hattyú szerepeit. Varsányi Irén szerepét, Vera Koréne alakítja, aki csupán két éve játszik a színháznál. Musset hősnőit és a >Figaro;< grófnőjét szokta játszani ez az orosz születésű fiatal színésznő, akit Stanislavszky világkörüli turnéra akart: vinni, de ő nem ment, Gémier színházában akart játszani továbbra is. Jácint atya szerepét az Odéon legfinomabb s egyben legtehetségesebb színész, Paul Oeltly játsza, akii a Karamazov testvérek cimü filmről a külföld is ismer. A tanárt Carnege, Bealrixet Madame Andral, a herceget Bichard Willm (aki ismert, festő és szobrász is), Mária Dominikát Mme Verneuil, Symphorosát Mme Giron jálsza. A próbák meglehetősen izgatoll hangul alban kezdődtek, minthogy Gémier súlyosan megbetegedett s igy a színházban mindenki nyugtalankodott, Molnár pedig a bécsi és pesli premiérek fáradalmaira hivalkozva egyre halogatta megérkezését. Egyik sürgöny a másik után ment a bécsi Hotel Imperiálba, végre december 6-án reggel Molnár megérkezett Parisba. Az egész sszinház összegyűlt fogadtatására, maga Gémier is fölkelt betegágyából, a párisi és a magyar lapok tudósítói is jelen voltak. Molnár elhárított magától minden ünneplést,: — Kérem, én dolgozni jöttem ide, — mondotta finom és csöndes hangon. És már megy is le a színpadra. »Itt már itthon vagyok«, — jegyzi meg halkan. A szinház összes csengői berregnek. Félkettő. Kezdődik a próba. Ünnepi hangulat. A színészek elfogódva mondják szerepeiket. Molnár Ferenc rendez. A rivalda előtt áll, hófehér haján játszik a szuffilák fénye. Ha megszólal, szavát néma figyelemmel hallgatják, vagy fölharsanó kacagással. Mert Molnár ontja magálKjl a kedves és szellemes ötleteket. Nem parancsol, nem idegeskedik, nem kiabál. Mosolyog és kér. Szerényen és finoman. De senki sem tud neki ellenállni, a színészek önkénytelenül varázshalalmába kerülnek. És Molnár fáradhatatlan. Minden szerepet megjátszik, minden mozdulalol és minden hanghordozást megmutat. Kifogástalanul beszél franciául. És kifogástalanul színészkedik fraciául. A diszletmunkások is odagyülnek és hallgatják a világhírű szerző szavait és hangosan hahotáznak egy-egy szórakéta ulán. Az ezredest egy fiatal színész játsza, aki pár héttel ezelőtt halálosan beleszeretett a Casino de Paris egyik táncosnőjébe s azóta minden próbáról eltűnik négy órakor. Hiába büntették, hiába fenyegették elbocsátással, ha négy óra elmúlt, a fiatalember ellünl a színházból. Molnár jelenléte azonban annyira lenyűgözte, hogy egyetlen pillanatra sem hagyta olt a próbát és a legnagyobb lelkesedéssel játszotta szerepét. Mert Molnár valóban kitűnő rendező! A pszihologus rendezők közé tartozik. Vannak rendezők, akik a színpadi kép optikai hatásából indulnak ki és aszerint szabályozzák a mozgásokat, mások a szereplők hangjának zenei hatására ügyelnek legjobban, vannak olyanok is, akiknek a darab dinamikája a legfontosabb és minden más kérdés másodrendű. Molnár a jelenetek helyzethangulatából indul ki, az alakok lekivilága határozza meg a hanghordozása és a mozgást is. A francia rendezők általában a közönség szemével néznek: Vájjon helyesen értelmezi-e majd ezt a mozdulatot a egyéni érzékenységet sérteni. Ennek a tervnek kidolgozásával egyébként most foglalkozik az igazgatóság. Terinészelesen a nyári meleg sem maradhatott sokáig uratlan dolog, a téli jagg tulajdonjogát is hamar lefoglalták s nemsokára alakultak üzleti vállalatok, melyek lefoglalták a hónak, a felhőnek, az árnyéknak, a harmatnak, a szivárványnak és délibábnak tulajdonjogát is. Azok, akik ez utóbbiakban gyönyörködtek; vigalmi bért fizetlek a szivárvány és délibáb tulajdonosainak. A nyári hónapokban szezoncikk lett az árnyék és a felhő, a kapzsi felhőtulajdonosok valósággal megzsarolták azokat, akiket a tűrhetetlen meleg megkínzott. S ezeknek még a Melegrészvénytársaság számára is kellett melegbért fizetniök. Azok a földtulajdonosok, akiknek termését a téli fagy ellen a hótakaró védte meg, a lió tulajdonjogát lefoglalok részére hóbért fizettek. Ezek azonban már csak kis uzsoratársaságok voltak. A pénzvilág legnagyobb szenzációja az volt, amikor a levegő tulajdonjogát is lefoglalták. A szociálisták hevesen támadták a kormányt, amiért elmulasztotta köztulajdonba venni a levegő tulajdonjogát. A miniszterelnök azonban kimutatta, hogy a levegőt éppen ugy lehet magántulajdonba venni, mint a földet, mert levegő nélkül éppen ugy nem lehet* élni, mint föld nélkül s mert a levegő éppen olyan természeti kincs, mint a föld s az (a társadalmi rend, amelyik szentséggé emeli a föld magántulajdonát, nem tiltakozliatik a levegő okkupálása ellen sem. A Levegővállalat lapjai és részvényesei ugy ünnepelték a miniszterelnököt, mint a szabad verseny politikájának legbátrabb és legfelvilágosullabb vezérét. Ezután természetesen mindenkinek bért kellett fizetni a lélekzés után is, akik pedig a belélegzett levegőt kilehelték s ezzel rontották a magántulajdonba vett levegőt, azoknak az ingóvagyon rongálás váltságdíja fejében kellett állandó járadékot fizetniök. Természetesen jobb levegő után magasabb volt a bér. Nyári eső után mindenki elbujt, nehogy ózonpótdijat kelljen fizetnie. Ekkor vad hajsza indult meg a viz magántulajdonba vétele iránt. Ki kell épiteni a magántulajdon rendszerét a tökéletességig — harsogla a Logika és Vidéke vezércikke. Ha a föld lehet egyes emberek tulajdona, miért nem lehetne a viz is? Az Országos Egészségügyi Tanács tiltakozott ugyan a tervbevett magántulajdonba való vétel ellen s azt hangoztatta, hogy a veszettség nagyon el fog harapódzni, ha a vizbér szomjúságra fogja nevelni az élőket, de ezt a tiltakozást senki sem vette komolyan. Behozták a vizbért is s azóta csak mértékhitelesitett kortyokban ihatták a vizet. Víziszonyban szenvedők bérleengedésben részesüllek. Tűzvész esetén rendkívüli összeget kellett kifizetni. Akinek ég őházát eloltották, az a bérfizetésben égett le. Ekkor már a föld tulajdonosainak bért kellett fizetniök a déli szél, a nyugati szél, az eső, a hó, a nap, a világosság, a meleg, a hideg, a levegő után s a természeli kincsek tulajdonosai kíméletlenül hajtották be a béreket. A földtulajdonosok természetesen ennyi adót nem tudlak fizetni s igy lassankint mindnyájan megszöktek, gazdátlanul hagyva földjeiket. A földeket azután az államnak kellett birtokba venni és művelni. Igy történt azután, hogy abban az országban, amelyik a föld magántulajdonának példájára, a logika örök törvényének engedelmeskedve a természet többi kincsét is magántulajdonba adta, legelőször is a föld magántulajdona szűnt meg. közönség? Vájjon mit fog szólni ehhez a kifejezéshez a közönség? Molnár Ferenc nem szolgája, hanem ura a közönségnek. Ismeri a kimondott szó és a színpadi mozdulat törvényeit és előre tudja .hogy a legmerészebb ötleteit is hogyan kell fogadnia a közönségnek. Fél 7 órakor éri véget a próba. >:Életem legérdekesebb és legmulatságosabb próbája. mondotta Vera Koréne. Fölmentünk a szinház legfölső emeletén elhelyezett szabómiihelybe,, az ulolsó utasilásokat megadni. Onnan le az igazgatói irodába, tanácskozás késő estig. Halálos fáradtan fogadja az újságírókat. — Ilyen kedves színészeket, ilyen megértő munkatársakat a világ egyik színházánál sem találtam, — mondta Molnár az újságíróknak. — önök, akik itt élnek Párisban és tudják, mennyire elzárt, külön világ Páris, gondolhatják, hogy mit jelenthet nekem, egy francia nemzeti színháznak, a legzárkózottabb párisi müintézetnek, az Odéonnak színpadján állni és ott a saját darabomat rendezni. A szerzők már elcsépelték ezeket a szavakat, hogy: nagyon meg vagyok hatvas pedig én most igazán nagyon, de nagyon meg vagyok hatva attól a nagy szeretettől és becsüíéstől, amellyel ilt fogadtak. Ne felejtsék el, hogy én is egyszerű, szegény magyar újságíró voltam és ezelőtt 27 évvel itt nyomorogtam Párisban, Feiks Jenővel, a rajzolóval, egy ötödik emeleti kis szobácskában. Ili feküdt körülöltem Páris művészeiével, minden szépségével és elérhetetlen kincseivel és most ugyanennek a Párisnak egyik legelőkelőbb színházában jálszák a darabomat, és a párisi művészet legméltóbb képviselői fogadnak. Nagyon megilletődve állok itt az Odéon falai között és ugy érzem, hogy ez a meleg fogadtatás és ünneplés nem nekem, hanem annak a 27 év előlti küzködő fiatal újságírónak szól, aki voltam. Á Comoedia és a Paris-Soir vezércikket hozolt Molnárról, a Société des Auteurs Dramatiques és az Associalion Universclle du Théatre pedig ünnepi bankeltet rendezett tiszteletére. Molnár a napokban hazautazott és csak január 2-án érkezik vissza, hogy az utolsó próbákat vezesse. Tizedike körül már magyar szerző darabját játszák a francia nemzeti színházban. Hont Ferenc, a Théatre National de l'Odéon segédrendezője. BOHN FÉLE ETTEREM a saegediek <• s környékbeliek lejvenc (alálk' zóhe ye, az »n«epek alatt külrnüf en gazdag menüvel, e'sfirargu bor khal és v ághirü SZENT ISTVÁN IDÉNYSÖRREL kedveskedik m lyen tisztelt vendégeinek. Szí mos láto.atást kér KNAPPÉ JÁNOS vendéglős. 649 ttf&MMItf IPBHMŰVÉSZETI BÚTORGYÁR FENYŐ ÉS G E G V S S TERVEZ ÉS KÉSZÍT MŰVÉSZI LAKÁS- ÉS ŰZI ETBERENDEZÉSEKET, PORTÁLOKAT ÉS EGYES BÚTORDARABOKAT Iroda: Szeged, Deák Ferenc ucca 24. lelefon 12-67. Gyártelep: Tisza Lajos körút 7t. sz. Telefon 8-95.