Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-25 / 298. szám

1926 december 23. DÉLMAGYARORSZÁG 15 Hatósági beavatkozás nélkül elpusztul porodnak a szalámigyárak. Hovatovább ott tartunk, hogy a hires magyar szalámit mindenütt fogják gyártani, csak éppen itt nem. A válság másik tényezője a szegedi bankok által okozoll nehézségek a hiteléletben. Még mindig 12—14 százalékos kamatot kérnek, amit a szalámi nem hir ki. Prágában ezzel szemben, amikor arról voll szó. hogy ott egy magyar szalámigyár létesül, az egyik bank t) százalék mellett ajánlott föl t.000,00() cseh koronát. — Hónapok óta, folytatta a szakértő, szinte állandóan deputációztunk és tárgyaltunk a kereskedelmi, illetve a Földművelésügyi minisztériumban és kértük, ajánlottuk, követeltük .hogy a magyar szalámi ipar megmentése érdekében léplessenek életbe bizonyos represzáliákat, . vessenek ki vámol például a prágai sonkára és akkor garantáljuk. hogy megváltozik a helyzet a magyar szalámira is. Két éve nem vagyunk képesek eredményt elérni, ma pedig megszüntette üzemét a második szegedi szalámigyár is... tízek a szakértő-szavak rávilágítanak a szegedi 71 5. sz. Az «Alföldf» szalámigyár beszüntette üzeméi. — A Jövő héten határoz sorsa fölött a Czinner-gyár. — A munkások százai maradnak kenyér nélkül. — Bécsben gyártanak magyar gyárak — szegedi szalámit. (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nap óta beavatott köröket ismét egy olyan tény foglalkoztat, amely szomorúan jellemző a mai magyar közgazdasági életre és amelynek következményei egyelőre még kiszámíthatatlanok. A halódó szegedi ipar és az egyre fokozódó már-már példátlan arányokat öltő munkanélküliség számára. Ismét meg kellett állania egy olyan üzemnek, nmelg jelentékenyen hozzájárult egg speciálisan magyar és speciálisan szegedi gyáripar fejlődéséhez, Egyszerűen arról van szó. ismét meg kellett szüntetni az egyik szegedi szalámigyár üzeméi és ezzel ha a sor tovább folytatódik már-már ott tartunk, hogy ez a speciálisan szegedi ipar elvesztette egyik jelentékény részét és a munkások és alkalmazottak egész légiója vált kenyértelenné. Ismeretes .hogy az utóbbi időben a szegedi szalámi ipar súlyos és néhány üzemben megoldhatatlan válsággal küzd. Az első áldozat a Jób és Lóránt szalámigyár volt. amelynek a Kálvária-urcában volt szépen fejlődő telepe és amely számos külföldi relációban dolgozott. A speciálisan magyar és speciálisan szegedi szalámi-válságban az üzemet nem tudták folytatni. A tulajdonosok a telepet bérbeadták a Hangyának, a gépeket pedig egyszerűen elszállították Bécsbe, ahol egyszerűen üzembehetyezlék azokat és most a szegedi szalámigyár szegedi szalámit gyárt — Bécsben. Jellemző ez a magyar gazdasági éleire; a trianoni határokon belül meg kell állania a magyar gépnek és Budapestről 30Ü kilométerre megszűnik a válság, a kerekek és szelepek megindulhatnak ... Ezzel a jellemző üzemáthelyezéssel megkezdődött a szegedi szalámi ipar további leépítése. Sorra következett a második üzem is. Néhány nap óta beavatott körökben befejezett tényként beszélnek arról, hogy az Alsótiszaptirion leöli Alföldi Szalámigyár Rt. az idei kampányban már nem veszi. fel az üzeme!. Az igazgatóság a súlyos viszonyok miatt a részvénytársaság felszámolását határozta el. Az üzem vezetője, " We.iss Gyula aki három évtizede elismeri munkása ennek az ,iparnak — elhagyja Szegedet, 'Ausztriába költözik, ahol a Piclc-léie erlaui gyárat fogja vezetni. Ezzel ismét redukálódik a szegedi gyárak nem túlságosan nagynak mondható száma. A magyar mostoha viszonyok miatt ismét egy egész csapat munkás maradt kenyértelenül a kenyeres jövendő legkisebb reménye nélkül. Az újságírónak esetleg az érzelmi hurokra átcsapó mondatai helyett, álljanak itt a szegcdi szalámi ipar egyik jelentékeny tényezőjének és kiváló ismerőjének szavai, amelyek rávilágítanak a szegedi szalámigyáríás súlyos válságának okaira: — A legsúlyosabb ok, amit a nyilvánosság talán el sem akar íiinni, hogy a szegedi szalámigyárak képtelenek Szegeden nyersanyagot beszerezni. Budapest elsősorban is élőállatokra 50 százalékos tarifamérséklést élvez, ami egyszerűen azl vonja maga után, hogy Szeged környékének jelentékeny számú sertéshizlalói nem Szegedre, hanem a fővárosba szállítják állataikat. Megérthető ez abból, hogy Makóról például olcsóbban lehet Pestre szállítani a féláru tarifa mellett sertést, mint az alig M kilométerre fekvő Szegedre. Ilyen viszonyok mellett érthető, ha a gazda a főváros felé orientálódik, ahol nyilt vásár vau és ugy értékesíti sertéseit, ahogy akarja. Ennek pedig következménye az volt, hogy a szegedi szalámigyárakkénytelenek voltak Budapesten vásárolni sertést, onnan egész tarifa mellett leszállítani azt Szegedre, majcl ugyancsak súlyos tarifa mellett viszszaszállitani a kész szalámit a piacra. Ilyen körülmények közölt a szegedi szaláminak lehetetlen volt a verseng. —- A válsághoz hozzájárult az is, hogy minden kilogramm Bécsbe kiszállított szalámi után nem kevesebb, mint 15.000 korona vámot és fagyasztciii adót kellett fizetni. Csehországba — a magyar szalámi jelentékeny piacára — pedig kilónként :W;000 korona terheli a magyar szalámit. A bécsi gyárosok ezzel szemben a magyar hust ugyanolyan áron szerezhetik be, mint itt Magyarországon. Nem keil indokolni tovább, hogy ilyen helyzetben versenylehetőség nincs. — Ausztriában és Csehországban pedig, kihasználva a magyar helyzetet, gombamódra szaszalámi ipar súlyos helyzetére és a sor még nem záródott le. A jövő héten döntenek arról, liogg vájjon a Czinner-szatámigyár is beszüntesse-e üzemét, amelgben eddig ugyancsak nem kezdték meg a munkál. Ha pedig ez az üzem is kénytelen volna a munkát abbahagyni, több mini 500 munkás, tisztviselő és alkalmazott, valamint az iparhoz hozzátartozó iparosok — ládakészitők, fuvarozók stb. — veszítenék el kenyerüket. a helyzet természetesen éreztetni fogja haláa szegedi kereskedelemben is. hiszen nem másra gondolni, mint arra. hogy az a gazda, Szegedre hozta sertését a kapott pénzből azona válság valódi nagyarra, hogy MágyarorEz sát keli aki na! be is vásárolt. Hogy sága látszón, elég utalni szágon egy évben körülbelül 130 milliárd értékű 130 vaggon szalámit termeltek és ebből több, mint itt százalék itt készült Szegeden. Megálltak a gépek, a munkások ujabb százai veszhették el kenyerüket, nincs idő hosszú gondolkodásra és eredménytelen tárgyalásokra, sürgős és határozol! hatósági beavatkozásra van szükség. A halódó szegedi iparnak ujabb áldozatai jelentkeznek. (v. gg.) Scímeer Zoliéra, Szécsi Izsóné, Bán Aladárné, Schneer Aladár, Salgó Miksáné, Kőrös! Gézáné és dr. Baría Sándorné mélyen szomorodott szívvel tudatják, hogy szeretett jó édesanyjuk szül. Guttmann Hermina éves korában hosszú szenvedés után í. hó 23-án meghalt. Temetése december hó 26-án délelőtt 10 órakor lesz a Zrinyi u. a. gyászházból. Gyászolják még menyei, vejei, unokái, iesívérei és kiterjedi rokonsága. Mm neks a Mindenliaté nyugodalmas örök pihenést! Külön villamoskocsi a Dugonics térről. 'i •/€*. ͧaÉ - iMBÉ . ilg ' •'•-*. •• >•; ,;í.:. 1)98 laráesoiiyi sccassiél Karácsonyi occassió 1 Gyönyörű nuíría, perszsa és sssimunáálc leszállítóit áron M o smann sszörmeárufpász. Karácsonyi occassió! KaráCSQilfi OCCaSSIÓ! A Délmagyarország mindenkitől független sajtóorgánum Szobafestést, mázolási, zománcféniiezésí, fautánzatu erezést, márványozást aranyozást és homlokzatfestést a legolcsóbb versenyképes árakéri a IegmessrabbmenO felelSsség melleit hCsallek. FESTŐI PA R VÁLLALAT Kálvária ucca 2/b. 9 9 Telefon: 771 DU8CHÁK HENRIK Legolcsóbb árban árusítom most érkezett Junghaus, Kienzl pormentes ébresztő órákat, láncos sulytuizamii, 14 napos rugehuzamu gyönyörű, erőshangu ingás és 8 napos iroda-órákat, a legjobb gyártmányú Omega, Doxa, Tawannes, Watch, Cyma, Myslerta, Junghaus, stb. gyártmányú ezüst, nikkel és acéi órákat. Szép választék 14 ka* rétos arany, ezüst, chinaezttsl ékszerekben és dísztárgyakban. W Arany karlka és szép pecsétgyűrűk minden súlyban és (azonban legolcsóbban szerezhetők be ÁM Akii«IUIIJLA<I!U . X «. . . era ás exszerxesura es tavltö iizwtewn, Sztfto. Kárász a. 16. Ilrakati áraimat kérem megtekinteni 1