Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-25 / 298. szám

10 DÉLMAG YARORSZ AG 1926 december 23. Makóra kerüli Erzsébet királyné arad! szobra. A vármegyeháza előtti parkban fogják felállítani. CA Délmagyarország makói munkatársától.) • Magyarország és a szomszédos utódállamok j közt, már régebben megállapodás jött létre, ( hogy kölcsönösen kiszolgáltatják egymásnak a birtokukban levő és a szomszéd államot érintő telekkönyvi és egyéb hivatalos iratokat. Ennek végrehajtása során Csanádmegye részéről Antalffy főjegyző egy hatalmas teherautón szállíttatta ál Aradra a Csanád—Arad— Torontál vármegyék birtokában levő, de a román területen levő községeket illető okmányokat és ezzel szemben átvette az Aradon őrzöll, magyarországi vonatkozású irományok haLalmas tömegét. A románok a kiszolgáltatott iratokat megtoldották még valamivel, ami rájuk nézve nem sok értéket jelenteti, de számunkra kedves emlék. Átadták a főjegyzőnek néhai Erzsébet királyné bronz mellszobrát, mely az aradi vármegyeháza kis parkjában állott és onnan távolították el a románok. A szobor, mely Zala György mesternek kitűnően sikerült alkotása, sértetlen állapotban került Makóra. Egyelőre a vármegye levéltárában helyezték el és a tavasszal a makói vármegyeháza előtti parkban fogják ünnepélyesen elhelyezni. vMMMMWiMMlWWi MMM> Legyen végre város Szegedből! Kilátástalan városrendezési kilátások a jövő évre. (A Délmagyarország munkatársától.) Az a sok hiba és baklövés, amelyet a Tisza pusztító hullámaiból újjáépült város rendezése és fejlesztése körül elkövettek, most bosszulja meg magát. A kiindulási alap maga, amelyet a királyi biztosság állapított meg, helyes és ésszerű volt, olyan, amilyennek kellett lennie. A királyi biztosság európai nivóu álló nagy városnak akarta megvetni az alapját és meghatározni a későbbi fejlesztés irányait és kereteit, de a szép tervek végrehajtói elkicsinyeskedtek mindent, mindig csak a részleteket oldották meg anélkül, hogy általános szempontokra ügyeltek volna. Igy kelelkezelt a mai város, amely példaképe is lehetne annak, hogy hogyan nem szabad várost rendezni. Évtizedeken keresztül csak a Belvárossal törődtek, azt díszítették, cicomázták, nagyon sokszor egészen vásári jellegű Ízléssel, még többször ésszerűtlenül, de a kiskorukul kívül megszűnik minden városiasság Igaz, liogy a Széchenyi-tér és közvetlen környéke európai nevezetesség, cte ez a nyolc-tíz holdnyi terülel észrevétlenül elvész a rendezetlen külvárosrészek széles gyűrűjében és igy Szeged, fittyet hányva minden nyugateurópai tervre, minden szép álomra, megmaradt az Alföld egyik poros, szegényes, szélesen elnyúló mezővárosának. Nagyon sok a tennivaló addig, amig valóságos várossá, valóságos nagyvárossá, a magyar Alföld valóságos fővárosává nőhet és szépülhet ez a város. Eszköze, módja, fizikai lehetősége van hozzá elég. Á meddő évtizedek sok mulasztása egyre erősebben kopik mostanában elő a Széchenyi-téri szépségflastrom alól, a külvárosrészek lakossága egyre erősebben követeli magának is a várost, a kövezetet, a csatornát, a vízvezetéket és a pincelakások lakói egyre türelmetlenebbül vágyakoznak emberi lakás ulán. Ez a türelmetlen vágyakozás lassankint határozott irányú mozgalommá fejlődött. A mozgatom első célja határozott városrendezési program kiverekedése. Hiába emel a bürokrácia a külvárosrészek forradalma elé aklabarrikádokat. hiába kísérletezik Fabius Cunclator taktikájával, ezt a forradalmat nem lehet leszerelni. A külvárosrészek lakói rájöttek arra, hogy városban laknak, a városi közigazgatás terheit viselik, tehát joguk van az igazi városra: a csatornára, a kövezetre, a világításra, a vízvezetékre. Az egyetlen érv ez ellen a követelés ellen, hogy nincs a városnak pénze. De a külvárosrészek erre is megfelelnek: Ha voli pénze a városnak eggetemépitésre, kisvasúira, akkor kell arra is lenni, hogy Szegedből végre város leggen. Nem kell nagy jóstehetség annak a megállapításához, hogy a várospolitika gerince a jövőben a városrendezés kérdése lesz. mert a külvárosrészekben hihetetlenül nagy a harci kedv, amely előbb-utóbb ki is fogja verekedni a jogos követelések teljesítését. Most, az ó-esztendő határán és az újesztendő küszöbén joggal lehet kíváncsi a város közönsége arra, hogy mi az illetékesek programja a jövő esztendőre és a közvetlenül azután következő esztendőkre és hogyan vélekednek a kérdésről azok. akiknek irányító beleszólásuk van a várospolitika irrányitásába. Éppen ezért feltettük néhány helyen a kérdést és a következő válaszokat kaptuk: Dr. Somogyi Szilveszter polgármester A városrendezés jövő évi programjában nagyon sok minden szerepel. Továbbépítjük uz egyetemet, a fogadalmi templomot, emeletet huzunk a tábla épületére és a Tóth Péter-féle házra, befejezzük a kisvasút építését. Javítjuk a meglévő kövezeteket, töltoztatjuk az aszfaltburkolatokat. Megkezdjük a külvárosrészek világítási hálózatának kiépítéséi Uj bérházat nem építünk a jövő esztendőben, mert a városnak nem hivatása a lakásépítés. Az eddigi építkezésekkel csak buzdiLani akartuk a magántőkét az építkezésre. A Szentháromságuccában megkezdett háromemeletes bérház építését befejezzük. Valószínűleg sor kerül a Somogyitelepi iskola kibővítésére, mert ez az uj falu olyan rohamosan gyarapodik és nő, hogy az idén épilett iskola már is szűknek bizonyul. — Hát a külvárosrészek általános rendezése érdekében történik-e valami határozott lépés? — kérdeztük közbevetőleg. — Ez nehéz kérdés, nagyon nehéz kérdés — válaszolt elgondolkozva a polgármester. — A külvárosrészi probléma egyik részét, a világítás kérdését, megoldjuk jövőre, de hogy az általános csatornázásra mikor kerül sor, az általános kövezést mikor kezdhetjük meg, azl ebben a pillanatban nem tudom. Komolyan csak akkor kezdhetünk hozzá, ha a város valamilyen formában uj jövedelemhez jut, mert; a meglévő jövedelmeknek már, kivétel nélkül valamennyinek megvan a rendeltetésük. A telekértékadó bevezetéséről csak akkor lehet majd beszélni, ha a kormány visszaállítja a szabad lakásforgalmat, mert különben ezt az adót a háztulajdonosok nem bírnák el. Nagyon meg kell fontolni a csatornázási és hozzájárulási költségek kérdését is, mert a külvárosrészek lakosságának valahogyan igaza van abban, hogy a Belvárost a belvárosi lakosság külön megterhelése nélkül, a város összlakosságának adójából rendeztük, tehát méltánytalan volna, ha a külváros rendezéséi: most kizárólag a külvárosi lakosság terhére rendezné a város. Alaposan meg kell itt fontolni minden kérdést, mig valami végleges elhatározásra szánjuk el magunkat. Megkérdeztük ezután a polgármestert ,liogy van-e valamilyen messzebbmenő városrendezési, vagy városszépitési programja, vannak-e nagyszabású tervei a jövőre? Nem szeretem a messzemenő, nagy terveket — válaszolta a polgármester — nincsenek a távolabb eső jövőre nagy álmaim, ha lennének, akkor sem árulnám őket, mert könnyen megtörténhetik az ilyen távolra szóló tervekkel, hogy valamilyen rajtunk kivül álló ok miatt meghiúsulnak, ami azután szavahihetőségünkön ejt csorbát. Én nem szoktam álmodozni, én megmaradok mindig a realitások keretei között. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos A városi mérnökség vezetője nagyjából ugyanazt a programot ismertette, mint amelyről a polgármester beszélt. Elmondotta, hogy a költségvetés keretében a jövő esztendőben milyen munkálatokra van lehetőség. A város általános rendezésének problémájáról azonban már sokkal határozottabb formában beszélt, mint a polgármester, amin nem lehet csudálkozni, hiszen Berzenczey Domokos műszaki ember és igy sokkal tisztábban láthatja és látja is a kérdés megoldásának sürgősségét. — Ezt a problémát előbb-utóbb feltétlenül meg kell oldania a városnak — mondotta határozottan. A mérnöki hivatal minden pillanatban készen áll arra, hogy a munkát megkezdje, a fedezet kérdésének megoldása azonban már nem ránk tartozik. Azért foglalkozom ezzel a kérdéssel is és tájékozódás céljából bekértem a nagyobb városok kövezési és csatornázási szabályrendeleteit. A fedezetet véleményem szerint csakis kétféle módon lehet előteremteni, vagy uj adóból, vagy pedig az érdekeltek hozzájárulásából, esetleg a kettő kombinálásából. Beszélgetés közben felvetett Berzenczey Domokos egy igen érdekes kérdést, a fásítás kérdését. — A városrendezés egy igen fontos része a fásítás is — mondotta —, de vigyázni kell, hogy ne essünk egyik végletből a másikba, mert amilyen kopárrá, kietlenné és egészségtelenné tehet egy egy várost az élő fák hiánya, éppen ugy leronthatja a legszebb város arehitektónikus hatását a tulfásitás. Igaz, hogy a fák nem nőhetnek az égig, de egy városban nem is szabad megengedni, hogy az égig nőjjenek. A Széchényi-tér például lassankint valóságos erdővé változik, a hatalmas platánlombok már is megakadályozzák a tér építészeti harmóniájának érvényesülését, pedig ez a harmónia szinte páratlan az egész világon. Egy városban a fák nem nyomhatják agyon az épületeket. Wimmer Fülöp a következőket mondotta: — Azon kérdésükre, hogy a város fejlődésére vonatkozó munkálatokat — egyelőre a közeljövőben, az 1927.-ik évben — de egyáltalában és későbbi időpontokra nézve hogyan képzelem, röviden rámutatok arra, hogy az ulolsó e tárgyban megtartott naggyülés azon végleges határozatát, hogy a város pályázatot irjon ki egy végleges csatornázási terv elkészítésére, még pedig rámutatással ugyan a már régebben fentálló különféle kivileli módozatokra, de minden megszorítás nélkül, ugy hogy a teljes csatornahálózat tervezője feltétlenül a feltöltés kérdését is kell, hogy saját legjobb tudása és meggyőződése szerint megoldja, minek folytán az igy beadott tervek között az. amelyet a város kellő megfontolás és az illetékesek hozzájárulása után majd elfogad, nemcsak a teljes csatornázási tervet, de egyúttal az egész annyira fontos feltöltési kérdést véglegesen megoldja. — Ez volna szerintem az 1927-es feladat és mivel ez idői igényel, a város vezetőségének nem szabadna időt veszteni, hanem úgyszólván azonnal ki kellene irni a szóbanforgó pályázatot. Ezt nem tartom szükségesnek, hogy külföldi ajánlatokra is kiterjesszük, mert minden nálam amúgy is kizárt lulzotl sovinista szemponttól eltekintve, bizonyos vagyok abban, hogy magyar szakértőktől teljesen megfelelő ajánlatokat fogunk kapni. — Mihelyt pedig ez az általános csatornázási és a feltöltést megoldó kérdés igy elintéződött, 1928-ban erélyesen hozzá kell fogni a kivitelhez, amely még ha a milliárdok azonnal is rendelkezésre állnának, feltétlenül néhány évet igénybevesz, amely időre majd a pénzügyi megoldás is kétségtelenül lehetséges lesz. Ezért nem vagyok barátja a fedezetet kutató bizottság azonnali kiküldésének, hanem szerintem csak az előttünk fekvő kész és elfogadott terv alapján kell majd a fedezetről tárgyalni. — Hogy különösen a világítás szempontjából | a legélesebben ellenzem a polgármester urnák , nemcsak a naggyülésen, de azóta egy interjú alkalmával újból telt azon nyilatkozatát, hogy ő a városrendezés céljaira rendelkezésre állóöszszes költségvetési összeget a most folytatolt módon és alapon — a külvárosi világításra kivánja felhasználni, az bizonyos és el sem képzelhetem. hogy a polgármester urnák a most már 7 év óta a gázgyárral folytatott, meg nem felelő és a várost rém módon megkárosító eljáráshoz a közgyűlés többségét megtudná kapni. —- Az történik ugyan jelenleg, hogy minden a világítás kibővítéséhez és javításához szükséges befektetést a város saját zsebéből fedezi, a gázgyár pedig a neki löbb mint két és félév előtt megállapított magas dijakat szedi, tehát a város befekteti, illetve kiadja a befektetési összeget, a teljes hasznot ezen befektetés összes terhei nélkül a gázgyár zsebeli be. — Ha nem veszek igénybe tulnagy helyet, rá kell mutatnom itt még egy intézkedésre, amelynek sürgős szükségét látom, még pedig minél löbb olcsó lakás építésére, lehetőleg a főváros által most történt módon — természetesen a szegedi viszonyokra átgondolva. Egyik közgyűlésen hallottuk, hogy mennyi egészségtelen és nem embernek való lakás vau még Szegeden (a lakáshiányról nem is beszélek) ezen a városnak mindenáron és minden erőfeszítéssel lehetőleg azonnal segíteni kellene. Karácsonyi ajándéknak csodaszép brillláns és arany ékszerek mélyen leszállítóit árban részletfizetésre is k apöatóK I mtíórás és ékszerésznél SZEGEDEN. 530 Elsőrendű hasd- •É-aTS P2F1I "ffjS^Ü bos és aprított i. iLSLJEá JL Js. ^LJL és szén házhoz szállítva olcsón kapható Herzfeid Imrénél Szeged, J6ska u. 20. Telef n 8 81. 518