Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-24 / 297. szám

IS SZEGED: Szerkesztőség : Deák Ferenc •cca 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, WJlcsünkönyvlár és Jegyiroda: Aradi •cca S. Telefon 30ö. - Nyomda s ISw Upót ucca 19. Telefon 16—34. « « « « « « PENTEK, 1926 DECEMBER 24 e & a II. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Uri ucca ©. Telefon 151. szám. « » « « » HÓI MEZ 9VÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Református templom­bazár. Telefon 283. szám. « « « « « « « Előfizetési ára havonta 40.000, vidéken és a fővárosban 45.000, klilfőldőn SO.OOO K. Egyes szám 2000, vasár- és Ünnepnap 3000 K. Tohuvabohu. A magyar főváros kurzuslapjainak kiadós szenzációja akadt advent utolsó hetében. A szenzáció keletről jött, mint a világosság. Az erdélyi antiszemita tüntetésekről van szó, ame­lyeket a román diákok rendeznek, természe­tesen a magyarok ellen. Nem csupán a ma­gyar zsidók ellen, mert hiszen a román diá­koknak nem a zsidó a fontos, hanem az, hogy a zsidó magyar és igy a faji gyűlöle­tet könnyű köpenynek felhasználni a nem­zeti gyűlölet eltakarására. Karácsony szent hetében, advent idején, a szeretet ünnepe előtt igen jól jön ez a kis idegen gyűlölet a magyar főváros kurzuslap­jainak. Mert ezekben a napokban talán mégis csak kényelmetlen és alkalmatlan volna, ha a gyűlöletet belterjesen hirdetnék azok, akik a kereszténység magasztos és egyetemes gon­dolatának politikai regále-bérlői a kurzus hosszú esztendői óta ezen a csonka, vér és könnyáztatta magyar földön. A hazai vadá­szok, a lesipuskások és sonnstagsjágerek ezek­ben a karácsonyelőtli napokban mégis csak kénytelenek kelletlenül a szeretet szordinó­ján hegedülni, egy kis, rövid treuga deit kötni, kiméleti időt adni azoknak, akik más hiten, elven imádják Istent és szeretik a hazát. De viszont a kurzuslapok még ilyen kurta határidőre sem lehetnek el egészen minden gyűlölet nélkül. Hiszen ezen alapszik .egész világuk, hiszen ebből élnek. Éppen ezért igen .hálásak lehetnek a román antiszemitáknak, akik helyettük is szolgálnak most egy jó adag gyűlölettel, amelyet szépen be lehet adni az olvasóknak. Micsoda fölemelő példaadás, a hazafias fölháborodásnak, a nemzeti föl­lángolásnak micsoda nagyszerű, lelkesítő és vigasztaló példája! Ez kell a magyarnak, ha kurzuslapot ir, vagy olvas! A nagyváradi jog­akadémián a román egyeiemi hallgatók ki­pofozták a magyar zsidó diákokat! Cuza pro­fesszor leventéi, mint a magyar ébredés példa­adói, valóban megkapó és megható! De amit az egyik budapesli kurzuslapban olvasunk, az valóban olyan embarras de richesse-e a fogalmak zavarának, melyet csak hosszas és fáradságos lélektani elemzéssel lehetne valami­képpen megérteni és megbocsátani. (De ta­lán nem is volna elég ide a lélektan, talán inkább az elmekórtanra volna szükség.) A lap hírének forrása a román Patria. Ez a Patria persze ugyanaz románban, mint a pesti kurzuslap magyarban. Arról van szó benne, hogy a kommunista Hatvany Lajos báró egy előadás után gazdag zsidók társa­ságában Románia ellen tüntetett és ezért a ro­mán diákok ellene támadtak. Pár kurta sor­ban mennyi furcsaság! Először is: intelligens embernek, aki az uj magyar irodalmat ol­vassa és ismeri, tudnia kell, hogy Hatvany Lajos nem lehet kommunista. Hatvany La­jos lehet kapitalista és ez a tulajdonsága ép­pen ugy bűn lehet a kurzuslap szemében, mint ennek ellenkezője, de akármilyen ellen­szenves Hatvany Lajos emberi profilja egyik­másik személyes vagy elvi ellenségének, két­ségtelen, hogy ez a Hatvany Lajos Die ver­wundete Land cimü könyvében a legjobb szolgálatokat tette megcsonkított Magyaror­szág ügyének és ugyanez a Hatvany Lajos Petőfiről és Adyról irt könyveivel a magyar kuliurát iparkodott gazdagítani. És nem ta­lálja különösnek és mulatságosnak a Patria, hogy a kommunista Hatvany Lajos éppen gaz­dag zsidókkal van együtt Erdélyben'? És nem döbbenti-e meg és nem ejti-e gondolkodóba a magyar kurzuslap tudósítóját, hogy ez a kommunista Hatvany és ezek a zsidó ma­gyarok Románia ellen tüntetnek Erdélyben, aíiol tudvalevőleg most a románok az urak és parancsolok? Sancta simplicitas: mondhatná erre a kur­zusfantáziára az ember, de mi már egy kissé kezdjük megszokni, hogy itt egy világot akar­nak a feje tetejére állítani és fából vaskarikát kovácsolni azok, akik már maguk se igen tud­ják, hogy hányadán is vannak? Már a gyű­löletből se futja nekik, már azt is importálni kell nekik és pedig egyenesen az ellenség földjéről. Mode in Valachia: ezt kellene fölírni azok­nak a szines, meleg, hosszú és unalmas cik­keknek címe gyanánt, amelyek örömmel je­lentik Bukarestből, hogy a román diákok bottal verik a magyar fejekbe Romania Mare nagyobb dicsőségét. Ez az a karácsonyi álom, amelyet a kurzus szittyái álmodnak a magyar léiben. Neim lesx általános karáesonyl amnesztia. neszlia nem lesz, a kormányzó azonban az igazságügyminisztérium által felterjesztett ke­gyelmi kérvények alapján egyenként, fog mint­egy harminc-negyven elitéltnek kegyelmet adni. Budapest, december 23. Különböző forrá­sokra való hivatkozással olyan hirek jutottak újból nyilvánosságra, amelyek nagyobbarányu általános karácsonyi amnesztiái-ól szólnak. A legilletékesebb helyen szerzett információ alapján megállapították, hogy általános ara­Herczeg Ferenc a budapesti egyelem díszdoktora. doktori oklevelét. Az egyetemi tanács rendkí­vüli megbecsülésének akart kifejezést adni az­zal az aktussal, hogy testületileg kereste fel Herczeg Ferencet saját otthonában. Budapest, december 23. Herczeg Ferencnek, a kiváló írónak hűvösvölgyi villájában ma este 6 órakor ünnepélyes külsőségek között átnyújtotta a Pázmány Péter Tudomány­egyetem tanácsa a bölcsészettudomány disz­• Kifli* fr ancfa nagy kivet Sfreseinanisal, a német nagy követ Brianrt-nal tárgyait a Lantfau-itílef ügyében. Bécs, december 23. Berlini távirat szerint a J lása tekintetében igen rossz hatással van a német közvéleményt még mindig nagy izga­lomban tartja a francia hadbíróság ítélete. De Marguerie berlini francia nagykövet tegnap hosszasabban tanácskozott Stresemann kül­ügyminiszterrel, aki kijelentette a nagykövet­nek, hogy a német—francia viszony alaku­Landau-itélet. Párisi távirat jelenti, hogy lloescli német nagykövet a Quai d'Orsayn látogatást tett Briand külügyminiszternél, akivel ugyancsak a germercheimi eseményekről tárgyalt. Menti sikerül teunovlcs kormányalakítása. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belg­rádból jelentik: Uzunovies kormányalakítási kí­sérletei az esti órákig sem sikerültek. A demok­rata párt kimondotta, hogy semmi esetre sem hajlandó együttműködni a radikális párttal és a politikai körök véleménye szerint ez az egyik oka annak, hogy Uzunovies kormányalakítása nem sikerül. Billiós sikkasztásokról beszélnek ax an&erlkat szenátusiban. Washington, december 23. A lefoglalt idegen vagyon visszaadásáról szóló törvényjavaslat sze­nátusi vitája során szóbakerültek azok a többszáz­millió dollárra rugó sikkasztások és egyéb vissza­élések, amelyeket állami közegek állítólag elkö­vettek. Borah szenátor kijelentette, hogy nem el­lenzi a megindítandó vizsgálatot, noha kételkedik abban, hogy milliós értékeket sikkasztottak volna el. A hibák elkövetésében kezdettől fogva nem egyetlen párt a vétkes. Johnson kaliforniai szenátor jogosultnak mon­dotta a vizsgálat megtartását még abban az eset­ben is, ba az csak korrupciót bizonyít. A törvényjavaslatot azután a pénzügyi bizottság elé utalták. King demokrata szenátor indítványára a szená­tus elrendelte, hogy indítsanak beható vizsgála­tot annak tisztázására, hogy milyen vonatkozásban állottak a Chester olajtársaság mosszuli enged­ményei a minisztériumnak a lausannei értekezleten elfoglalt álláspontjával, továbbá, hogy milyen meg­állapodás, vagy szerződés áll fenn a minisztérium és a Chester olajtársaság között. Határozati ja­vaslatában King azt a szemrehányást teszi, hogy az amerikai kormány figyelmen kivül hagyta az Örményország! és törökországi kisebbségek kérdé­sét és hogy lehetővé tette, hogy Törökország szöj vetkezzék Szovjet-Oroszországgal az örmény ál­lam elpusztítására. Husz m fegyházra ftéSfék egy bécsi szociáldemokrata vezér gyilkosát. Bécs, december 23. A bécsi esküd tbiróság ma Ítélkezett Walter szociáldemokratavezér gyilkosai ügyéljen, akik a mult év Szilvesz­terén Waltert megtámadták és több késszu­rással megölték. A biróság Lechner Rudolfot husz évi fegyházra, Lang Ferencet hatévi és Wlasitsch Rudolfot háromévi börtönre itélte. • ^ ^ —w-,,.—T­i m»

Next

/
Thumbnails
Contents