Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-23 / 296. szám

i 1926 december 23. DÉLMAGYARORSZAG VonatrabSást Jelentetlek a rendőrségnek, ele kiderült, hegy csak zsebtolvaj-banda működött a szabadkai vonaton. az utasok elverték az egyik tolvajt, tizen leugrottak a sötétben. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Szabadkáról éjjel lt órakor Budapestre érkező személyvonatot ma este Soroksár és Pesterzsébet között vészfékkel megállították. Az egyik III. osztályú kocsiból 10—11 ember 'szállt le, akik a teljesen elnéptelenedett vi­déken gyors jutással eltűntek. Egyidejűleg, mikor ezek az alakok a kocsikról leugrottak, az egyik kocsiból segélykiáltások hallatszottak: — Gyilkosok! Rablók! kiabálták rémül­ten az utasok és mire a vonat személyzete és az utasok egyrésze összefutott, kiderült, hogy a vonat egyik III. osztályú kocsijá­ban utazókat vakmerő módon meg­támadták azok, akik a vészfék meg­rántása után elmeneküllek. A Keleti-pályaudvarra való beérkezés után azonnal jelentést tettek a rendőrségnek, amely értesítette a főkapitányságot, ahol azonnal megindították a nyomozást. A rendőri kihallgatások során kiderült, hogy »vonatrablás -ról szó sincsen. Ez a hir túlzott, ezt csak a vonatközönség fantáziája színezte ki ilyen nagyarányúvá. Mindössze annyi történt, hogy a vonat egyik kupéjában több zsebtolvaj garázdálkodott, akik közül az egyiket rajtafogták. Ekkor verekedés támadt. A tolvajt az utazó közönség alaposan elverte, bajbajutott társai pedig a vészféket meghúzva, elmenekültek. A főkapitányságon 10 emberi őrizetbe vettek, akik azonban tagadnak. Jugoszláviában választási Kormány alateul és IciirfáK a választásoKai. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése. Belgrád­ból jelentik: l.yuba Davidovics designált minisz­terelnök szerdán este visszaadta megbízatását a királynak azzal, bogy neui sikerült a koalíciós kormányt megalakítania. Politikai körök számolnak azzal, hogy a király csak átmeneti választási kormányt fog kinevezni. Dr. Boílka Sándort nem felölte a kandidáló bizottság. (A Délmagyarország munkatársától.) A kandidáló bizottság szerdán délben féllizen­kettőkor iilt össze dr. Aigner Károly főispán elnökletével, hogy megejtse a tanácsnolcvá­lasztásra a jelöléseket. Dr. Kószó Istvánon, dr. Tóth Imrén és dr. Végman Ferencen, a kandidáló bizottság választolt állandó tag­jain kivül a főispán meghívása alapján Ikiek Bernát, dr. Vjj József és Várhelyi József vet­lek részi, mint behívott lagok a kandidálá­son. Az egész városban páratlan érdeklő­déssel várták a kandidálás eredményéi, külö­nösen arra volt kíváncsi a város közönsége, hogy jelölik-e dr. Bottka Sándor rendőrl'őla­nácsosl, az államrendőrség szegedi kapitánysá­gának közvetlenül a választások előtt elhelye­zett vezetőjét, aki színién benyújtotta pályá­zatát. A városban már tegnap rebesgették, hogy a város közönségének nem lesz alkal­ma és módja arra, hogy Boltkát tanácsnokká válassza, mert nem sok kilátás lehet rá, hogy a kandidáló bizottság, amelynek összetétele körülbelül ismeretessé vált, jelölni fogja. Ez a fellevés beigazolódott tizenkét óra után né­hány perccel, amikor a zárt ajtók mögött ta­nácskozó kandidáló bizottság ülése véget ért és közölték a kandidáltak névsorát. A tanácsnoki állásra, mint ismeretes, tizen­két pályázat érkezett. Dr. Horváth Lajos al­jegyző még tegnap bejelentette a főispáni hi­vatalban, hogy visszavonja pályázatát, szer­dán délelőtt visszavonta dr. Bielek Vilmos nyugalmazott torontálmegyei árvaszéki ül­nök is, igy a bizottságnak csupán tiz pályázó közül kellett jelölnie. És a bizottság a tiz pályázó közül nyolcat jelölt a következő sorrendben: 1. ördögh Lajos, 2. dr. Pálfy József, 3. He­gedűs Antal, 4. dr. Csonka Miklós, 5. dr. Pávó Ferenc, 6. Baár Jenő, 7. Fluck András, 8. ifj. Bokor Pál. A bizottság tehát nem jelölte dr. Bott­ka Sándort és nem jelölte dr. Kor­pássy Elemér árvaszéki ülnököt, he­lyettes árvaszéki elnököt sem. A jelölés hire pillanatok alalt elterjedt az egész városban és mindenütt a legnagyobb meglepetést kellette. Sokan megmagyarázhatat lannak larlják a bizottság határozatát, mert a kandidáló bizottság a törvényben megha­tározott joga alapján, — a törvény szerint ugyanis a bizottság tetszés szerint jelölhet, határozatait nem tartozik megindokolni és határozata megfelebbezhetellen —, megfosz­totta a közgyűlést attól a jogától, hogy a pá­lyázók közül azt választhassa meg, akit akar. Sokan érthetetlennek és logikátlannak tart­ják a jelölésnek ezt a módját, hiszen, ha a bizottság többségének az voll az álláspontja, hogy külső pályázók számára nem teszi le­helövé a tanácsnoki állás elnyerését, akkor ezt az álláspontját kereszti!hihette volna min­den pályázónál, többek közöli Baár Jenőnél, aki idegenből költözött Szegedre és azelőtt szolgabíró volt, Fluck Andrásnál, aki szintén idegen törvényhatóságnak volt az árvaszéki ülnöke és dr. Bokor Pálnál, aki nem áll a város szolgálatában, mert a tiszteletbeli cim nem jelenthet szolgálati viszonyt, tízzel szem­ben a bizottság Bottkán kivül nem jelölte dr. Korpássy Elemért, az árvaszék helyettes elnökét sem, aki pedig a legjobb akaral mel­let sem tekinthető külső pályázónak, sőt az összes pályázók közül az ő pozíciója áll leg­közelebb a ranglétrán a tanácsnoki álláshoz. A Délmaggar&rszág munkalársának alkal­ma volt ezzel a kérdéssel kapcsolatban kér­dést intézni dr. Aigner Károly főispánhoz, aki következőkét mondotta: — A jelöléseknél dr. Korpássy Elemért érte a legnagyobb sérelem, amit azzal kárpó­tolok, hogy tiszteletbeli árvaszéki elnökké ne­vezem ki. Bár a bizottság a törvény értelmé­ben nem tartozik megindokolni határoza;­tail, mégis, tekintettel arra, hogy bizonyos oldalról tendenciózus hireket terjesztenek, szükségesnek lariom, hogy általánosságban is­mertessem azokat a vezérelveket, amelyek a bizottságot irányították. Az első szempont az volt, hogy tekintettel a pályázók nagy szá­mára. a bizottság kizárólag szegedi pályázó­kat óhajtott jelölni, mert a külső pályázók közölt sem a közigazgatási prakszis, sem a képzettség szempontjából nem volt érdeme­sebb a szegedi pályázóknál. A bizottság tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyen­lő előfeltételek esetén a szegedi pályázóknak biztosítania kell ezt az előnyt. A bizottság második vezérelve az volt, hogy nem szabad olyan pályázókat jelölnie, akik tetemes állami nyugdíj terhet hárítanának át megválasztásuk esetén a városra, mert elegendő pályázó lé­vén, szükségtelennek mutatkozott a város meg­terhelése. Éppen ezért vonta vissza pályázatát Bielek Vilmos is. A bizottság hazafias szem­pontból szükségesnek tartotta, hogy ettől az elvétől dr. Baár Jenő esetében eltérjen, mert Baár Jenő harctéri szolgálata folytán váll rokkanttá. amely azonnal feloszlatja a Házal és kiírja a/, uj választásokat. (Budapesti tudósítónk telefon jelen tésp.) Belgrád­ból jelentik: A király a késő esti órákban Uzu­novies volt miniszterelnököt bízta meg a kormány­alakítással, akinek ezultal teljesen szabad kezet adott. Jki általános fényűzést és állat­forgalmi adónak január 1-től pengőértékben való lerovása. A kereskedelmi és iparkamara közli, hogy 1027, január 1-ső napjától kezdve az általános, fény­űzési és állalforgalmi adónál a pengőértékben való kötelező számítás lép életbe. A pengőre való át­számításnál 12.500 koronát egy pengőnek kell számítani. Az adózóknak az általános forgalmi adónak bé­•vegjegygyel való lerovására szolgáló pénztári köny vet, a fényűzési forgalmi adó szempontjából veze­tendő raktár könyveket, tárcákat, bevallási és kassza iveket, az általános forgalmi adót vallomás alapján jizetőknek, a vallomdsi iveket s minden egyéb feljegyzést 1927. évi január hó 1-töl kezdve pengő értékben kell vezetni, illetve kiállítani. Pengőérték feltüntetésével kell továbbá benyúj­tani, illetve kiállítani az általános és fényűzési forgalmi adólerovásával kapcsolatban az áruk be­hozatalakor kitöltendő árubevallásokat, az áruk­nak külföldre való szállításának igazolása céljá­ból kiállítandó bejelentéseket és bevallásokat. Az állatforgalmi adó lerovása céljából a marha­leveleken 1927 január t-től a vételárat pengőérték­ben kell bevallani. Kikére kit és. Az általános fényűzési és állalfor­galmi adó és adópótlék lerovásánál, (bélyeg lero­vás), előírásánál, kivetésénél és befizetésénél 1927 január 1-ső napjától kezelve az adó és adópótlék összeget akként kell kikerekíteni, hogy az 5 fil­lérnél kisebb ősszeg elhagyandó, 5 fillér vagy az ennél nagyobb összeg 10 fillérre kikerekítendő. Koronaérték számítást kell még alkalmazni 1927. évi január első napja után és az alábbi esetekben: Azon adózóknál: 1. Akik 1926. évi december havára szóló általá­nos forgalmi adójukat tételes feljegyzések alap­ján hélyejegygyel rójják le 1927. évi január hó­ban. 2. Akik vallomás alapján készpénzben fizetik az általános forgalmi adót az 1920. évre szóló s 1927. évi január havában beadandó vallomások­ban. 3. Akik 1926. évi december havára szóló általá­nos forgalmi adójukat átalányozás utján bélyeg­jegvekkel. vagy készpénzben rójják le s az adó 1927. évi január hó első napja után esedékes. A koronaértékii bélgegjeggek a forgalmi adók lerovására 192(i. évi december hó 31-e után is a további intézkedésig felhasználhatók. A ina forgalomban levő koronaértékii forgalmi adóbélyegek pengőértéke a következő: 60.000 K-ás bélyeg értéke 4 P 80 fillér 30.000 K-ás > 2 P 10 fillér 10.000 K-ás » - P 80 fillér 5.000 K-ás » P 10 fillér 1.000 K-ás ~ » — P 08 fillér 500 K-ás > — P 04 fillér 300 K-ás » - P 0.2.4 f. 100 K-ás ;> — P 0.0.8 f. 50 K-ás , — P 0.0.4 f. 16 W»engö karácsonyig a g-x ^ "V jL legjobb villamos &/ <3 mJILM 2 évi szavatosság mellett. 68 Pengő egy 8 lángú réz villamos ebédlőcsillár Fenve Soma világítási üzletében, Szeged, Kölcsey ucca, Wagner-palota. Minta antlquarlumom célja régebben nü-g e!e«- nun'«* kat uj állapoíban o!c ó árért a klzBnség rendH-ezés re bocsátani Szépir dalrai k'l weini (artaima erkölcs­nemesitö é szórakoztató. Szépirodalrn1 könyvek 2—6 ezer­!ö), jenen ii ek, magysi ri( tak, k'l -lék, lánc számuk3ezertől, mesés és k'pes Unjvek G ezertől. Könyvlárakal veszek. Vételkényszer nincs ! Előzékeny kiszolgálás ! Hungária unl^uárium SB2aií?rnyucca2' 5 K^RáCSOHYi ALKALMI VÁSÁR! leszállított versenyálló árak mellelL SPITZKK FRRENC UTÓDA WÖLF ÖEESŐ KQZNicasS:3-5 bőséges választékban kaphatók: KSitttl mellény, „ puliiwei, „ smoUng, „ tweller, „ hartinye, „ Keztyü Selyem thawl, Njak kendO, BOrkeztyU, Sapka, EtfiernyC, Al§6trlk6 Nöi, férfi és gyermek fehérnemű. 523

Next

/
Thumbnails
Contents