Délmagyarország, 1926. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1926-12-18 / 292. szám

1926 december 19. DÉLMAGYARORSZAG 3 Fascista forradalom Llívániában. Barrikád-harcok Kovnó uccáin. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Péntekre virradóra Litvánia fővárosában, Kovnóban fascista forradalom tört ki. A szélső jobboldali pártok a katonaság segítségével eltá­volították a koalíciós kormányt és megszállták az összes középületeket. Az uj kormány Sinetana képviselő elnöklésével megalakult. Az egész országban kihirdették az ostromállapotot. Az uj kormány kiáltványt lett közzé, amelyben a koalíciós kormány eltávolítá­sának okául azt hozza fel, hogy az el akarta árul­ni Litvániái Szovjetoroszországnak. A telefon és táviró összeköttetés Kovnóval megszakadt. Vala­mennyi helyőrség csatlalozott a forradalomhoz. (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Berlin­ből jelentik: A kovnói forradalom nem olyan nyugodt lefolyású, mint azt az első jelentések mondották. Az uj kormány és a régi hivei kö­zött barrikádharcok folynak Kovnó uccáin A szakszervezeti szövetség általános sztrájkot prok­lamált. A katonaság sem csatlakozott teljes szám­ban a forradalomhoz, mert a város határában lévő citadella őrsége, egy ezred nem csatlakozott a forradalmárokhoz, sőt azok ellen harcba bocsájt­kozik. Szegedre utazom, mert ott egy kis egyházunkat nagyon szorongatnak", — mondotta Hegedűs Lóránt. Budapest, december 17. Hegedűs Lóránt nyugalmazott pénzügyminiszter pénteken este a budapesti református presbiterek konferen­ciáján beszédet mondott, amelyben bejelentette hogy Szegedre utazik, mert — mondotta — ott egg kis egyházunkat nagyon szorongat­nak. Én ostromolt állomásokon akarom meg­mutatni, mennyire büszkeségemnek tartom, hogy protestáns vagyok. A képviselőháznál fontosabb az irodalom, az irodalomnál jon­tosabb a biblia és Jézus, mert nála magasabb­ra senki sem emelkedhetik. Szerintem min­den iskolai tanítást bibliaolvasással kellene kezdeni. — Aki a protestantizmust becsmérli, a ma­gyar sorsot, a magyar jövendőt kicsinyli. Minden magyar protestáns lelkész politikai harcos is és kiizd az egész Magyarország minden felekezetének megerősödéséért. Nem tartom jó lelkipásztornak azt, aki más fele­kezete ellen izgat, mert aki igazán hisz, az érti, megbecsüli a másik hitét is. Telfes bizonytalanság ax egységes párt szegedi mandátuma leörül. A Kultuszminiszter elhalasztotta szombatra várt szegedi láto­gatását. (A Délmagyarország munkatársától.) Ami a választások alatt csak feltevés volt, hogy tudniillik Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter nem tartja meg szegedi mandátumát, hanem vagy a komáromi, vagy az egri nyilt választáson szerzett mandátummal foglalja majd el a helyét az országgyűlésen, ma már teljesen befejezett és elintézett kérdéssé vált, bár autentikus nyilatkozatok még nem hang­zottak el ebben az ügyben. Teljesen beava­tott helyről nyert értesülésünk szerint a kul­tuszminiszter az egri mandátumot tartja meg, mert a másik nyilt kerülete teljesen biztos az egységes párt számára, viszont Egerben elég nehéz küzdelme volt fajvédő ellenjelöltjével és győzelméhez nagyban hozzájárult az, hogy tagja a kormánynak. Az egységes párt szegedi mandátuma kö­rül ezzel kapcsolatban teljesen bizonytalanná vált a helyzet. A kormánypárt ugyanis Sze­geden két biztos mandátumra számított és igy a választási harc kimenetele általános zavart okozott. Az egységespárti lista máso­dik jelöltjének, Szterényi József bárónak ugyanis nincs másutt mandátuma, csak Sze­geden lépett fel és igy ha a szegedi mandá­tumot nem kapja meg, akkor nem jut be a parlamentbe. Klebelsberg Kunó gróf lemondása esetén a kérdés elintézése nagyon könnyűvé és na­gyon kézenfekvővé válna, mert hiszen, mint pótjíépviselő, a mandátumot Szterényi kapná meg. A baj ott kezdődik azonban, hogy Szterényi — értesülésünk szerint — nem akarja elfogadni ezt a man­dátumot és álláspontját két momentummal is meg­okolja. Az egyik az, hogy kegyelem-mandátumra nincs szük­sége, a másik pedig, hogy sze­mélye nem szerzet! Szegeden az egységes párt számára annyi sza­vazatot, amennyire eredetileg szá­mított és igy nem tekintheti ma­gát Szeged város országgyűlési képviselőjének. Bizonyos körök legszívesebben azt látnák, ha a kultuszminiszter tartaná meg a szegedi mandátumot, különösen a polgármester az, aki mindent elkövet, hogy Klebelsberg Kunó maradjon Szeged képviselője. Törekvésé­ben buzgó segítőtársai az egyetemi tanárok is, akik a választáson nagy erővel küzdöttek a kultuszminiszter érdekében. A polgármester — értesülésünk szerint — Bethlen István gróf miniszterelnöknél tesz lépéseket ebben az ügy­ben, azonban nem valószínű, hogy fáradozása eredménnyel jár. A szegedi egységes párt vezetősége sem szá­mit már arra, hogy Klebelsberg gróf marad­jon a város képviselője. Éppen ezért a párt­vezetőség mindent elkövet, hogy Szterényi bárót rábirja elhatározásának megváltoztatá­sára: a szegedi mandátum elvállalására. A pártvezetőség statisztikát dolgoz ki, amellyel azt kivánja Szterényinek bebizonyítani, hogy a szegedi zsidó választók közül legalább ezer szavazott az ő kedvéért az egységes pártra és ő szerezte meg az egységes párt számára a postás és vasutas szavazatokat is... Kérdést intéztünk ebben az ügyben Aigner Károly főispánhoz, aki kijelentette, hogv ha­tározott nyilatkozatot egyelőre nem tehet, mert csak az országgyűlés összeillése után nyi­latkoznak a több mandátumot nyert képvi­selők arról, hogy melyik mandátumot tart­ják meg. Az egységes párt több mandátumot nyert képviselői pedig a miniszterelnökkel történő megállapodásuk alapján választják ki megtartandó mandátumukat. Beszéltünk Török Bélával, az egységes párt vezetőségi tagjával is, aki röviden csak annyit mondott kérdésünkre, hogy. Szeged város kép­viselője feltétlenül Szterényi József báró lesz. Ebből pedig az következtethető, hogy az egy­séges párt vezetősége már biztosan tudja,, hogy Klebelsberg Kunó gróf az országgyűlés összeillése után nem a szegedi mandátum megtartása mellett fog nyilatkozni. Ismeretes, hogy a választás eredményének kihirdetése alkalmával szó volt arról, hogy a kultuszminiszter szombaton délután Sze­gedre érkezik és itt átveszi mandátumát éppen ugy, mint ahogy Komáromban és Egerben is személyesen vette át. Az egységes párt vezetősége ünnepélyes fogadtatást tervezett a kultuszminiszter számára és elhatározta, hogy szombaton este társasvacsorát is rendez tisz­teletére. Dr. Denhof, a kultuszminiszter tit­kára pénteken délután három órakor telefo­non értesítette a főispánt, hogy a miniszter közbejött akadályok miatt nem jöhet le szom­baton Szegedre, látogatását január 7-ikére ha­lasztotta el, amikor majd átveszi mandátumát is. Igy természetesen a szombatra tervezett társasvacsora is elmarad, de január hetedi­kén megrendezik. Szomfiafoes délután temetik Prelogg Józsefet. (A Délmagyarország munkatársától.) A Budapesten elhunyt Prelogg József főigaz­gató holttestét — amint már jeleztük — Sze­gedre hozzák és itt fogják eltemetni. A te­metés előkészületeinek ügyében volt osztály­társai nevében dr. Bariba Dezső és dr. Szeless József pénteken délután három órára érte­kezletet hívtak össze, amelyen a volt osztály­társakon kivül nagyszámban jelentek meg az elhunyt kiváló piarista barátai és tisztelői is. Az értekezleten részletesen megbeszélték a temetés programját. Prelogg József holtteste a szombat déli vonattal érkezik Szegedre. A temetés délután három órakor lesz a gimná­zium előtti térről. Az egyházi szertartást Glatt­felder Gyula püspök végzi. A temetési szer­tartás alatt a templomi énekkar Csornák Ele­mér vezetésével gyászdalokat énekel. A szer­tartás után a város nevében dr. Somogyi Szilveszter polgármester, a rendtársak nevé­ben dr. Kollu János tanár, a volt tanítványok nevében pedig Tarján Pál mond búcsúztatót. A temetési menet utvonala a Tisza Lajos­köruton és a Kossuth Lajos-sugáruton át a ró­knsi temetőig halad. A sirnál dr. Bartha Dezső búcsúzik el Prelogg Józseftől. A temetés programjának pontos összeállí­tása után elhatározták a megjelentek, hogy az elhunyt emlékét méltóképen fogják megörö­kíteni. Sírjára emlékoszlopot állítanak és ne­vére alapítványokat tesznek. A részletek pon­tos megbeszélése céljából a jövő hétre még egy értekezletet hívnak össze, amelyen rész­letesen megbeszélik a teendőket. Prelogg József halála alkalmából Aigner Károly főispán részvétlevelet intézett Kiss Ist­ván gimnáziumi igazgatóhoz, amelyben töb­bek között a következőket irta: — Prelogg József nemcsak kitűnő peda­gógus voli, de édesatyaként szerette és ne­velte a gondjaira bízott ifjú generációt. Va­lósággal szétosztotta gyermekei közölt melegen érző lelkét és gyönge, fizikumának életidejét. Fenköll lelkülete, szeretetreméltó kedves egyé­nisége, előzékeny modora közötte és a város lakossága közöli a szerelet szálaival olyan erős köteléket létesített, mintha bölcsője itt ringott volna szülővárosunkban. A szegedi piaristák a következő gyászjelen­tést adták ki: A szegedi kegyestanitórendi társház szo­morú szívvel tudatja, hogy Prelogg József, a szegedi kegyestanitórendi lársház nyug. fő­nőké és a gimnázium igazgatója, a magyar­óvári kegyestanitórendi társház áldozópap tagja, c. kir. főigazgató, Szeged város törvény­halósági bizottságának választott-, a szegedi Kat. Kör alapító- és a I)MKE igazgatósági tagja, f. évi december 15-én, életének 51-ik, szerzetességének 32-ik, áldozópapságának 27-ik évében hosszas betegeskedés után a budapesti egyetemi klinikán, az utolsó kenet szentségé­vel megerősítve elhunyt. Az engesztelő szent miseáldozatot folyó hó 17-én, reggel 8 órakor fogjuk a szegedi foga­dalmi templomban bemutatni. Boldogult rendtársunkat Szegedre való szál­lítása után, előreláthatóan folyó hó 18-án, szombaton délután 3 órakor fogjuk a gimná­zium terén beszentelni és a rókusi temetőben szülei mellett örök nyugalomra helyezni. Szegeden, 1926 december hó 16-án. Adj, Uram, örök nyugodalmat neki! Alföldi CIPŰ-kiilönlegességek nagy választékban, mélyen leszállított árban besze­lezhetők mföjdi CÍpÖárUÍ}áX Szeged, Klauzál tér 8. Kériíik kirakataink megtekintését. G VEUMEKEKNEK kgKítii) eg'ifó b karácsonyi ajándék AI KÖNYV. m Fmlékkónvve albumok imafeönyrek, karácsonyfa díszek nagy választékban Bartos Lipót

Next

/
Thumbnails
Contents