Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-13 / 262. szám

1926 november 3. DBLMAGYARORSS&C* 3 Pénteken ptg|tl meghalt ds». Szendray Jenő. (A Délmagyarország munkatársától.) A sze- Pályája, gedi városbaia tornyanak árbfcfira ismSt fel­repült a gyász'obogó, Isméi gyásza van a vá­rosunk: lialalon, erejének és mnn'iakedvétiek teliébea meghalt a város egyik lepmüons en­vesebb főtisztviselője, dr. Szendrey Jtnö tanács­nok. A városháza halálának birére valóságos gyászháizá váll. s folyosók elcsendísediek, a tisztviselők kezében a megdöbbenés ssegáili­lolta i tollat, a szetsek látását könnyek homá­lyosították ef. Szsndrey Jínőnek nem volt e'len* ségg ebben a városban. Etőzékiny modoráért, baráli jó szivéért saerelte, tisztelte mindenki. Példaképe volt a lelk< ismeretes, jő liiztviselfik­nik, aki tudji, érzi, bogy ö vaa a polgársá­gul, a város minden rendű és reniu ltkossá­gáért, nem pedig megferdiiva, ahogyan sok akarnok képzeli. A stomoru bir ezért tíöbbsnlelt mag min­denkit ebben a városban, iki esik ismerte a vám legfiatalabb iandcsnokál és aki aggoda­lommal lette a klinikai beegágya mellől kiszí­várfő bireket. Ezek a birek nigyon megcsaltak mindenkit, bitzen néhány őrá a] halála elölt még arról szóltak, hogy szerencsésen kiállta a súlyos operáció nyomán láaadt veszedelmes kriziaf, láza rohamosan csökken, életkedve és életertje szetnlfclo sást visszatér. A váratlanul bekövetkezett katasztrófa hire ezért kelteli olyan általános megdöbbenést. Betegsége, utolsó órái. Szendrey Jenő, mist ismeretes, nagyon snlyos operáción ment leresztfil néhány nappal ezelőtt. Dr. Viddktvlet Kimili egyeiemi tanár operálta meg a sebészei i klinikán és csak opsrácii köz. ben derfllt ki, begy sakkal sulyotaib a beteg­sége, mint ahogyan azi gondolták. Qjomorfal­gynllsdása volt, a fegri kábban előfoidaíó beteg, ségek egyike. — De azért az operáció — amint mondani szokiák — sikerűit, a bsteg mm a műtőaszta­lon halt meg, hanem In él!e néhány nappal a súlyos mű élet. Vdákovict professzor az ope­ráció nlán ngy nyilatkozott, hogy a bsteg álla­pota nagyon komoly, nagyoa válságos, de azért van remény. Ha nem kövatkezneli be váratlan komplikációk, akkor néhány hé en belül gyó­gyultan hrgyhsija el a klinikát. A nagybeteg as operáció utáni nipon tényleg visszanyerte esz­mételét, láss is csakkent néhány tindfoktal, harmadnap állapota még inkább javult, ugy, begy már tejel is ihatott és a táplálékot elbiria megoperál! gtomra. Hozzátartozói, felesége, Or. Szendrey Jenő ssépen indult karrierjét de rékban roppentotta össze korai halála. Fiatalop, alig huszonegy éves korában kerQlt ideiglenes napidijasként a városhoz. Mint városi tisztviselő tette le előbb az átlamiudomámi, majd a jogtudo­mányi doktorátust és már 1912 október elsején másodosztályú aljegyzővé választotta a közgyűlés, amely 1914 áprilisában újból megválasztotta ugyan­arre ez adatra. Aztán kitört a báboru. Az általános mozgósítás őt is hsdba szólította, mint tartalékos kadet vonult be a negyvenhatosokhoz és az elsők között volt, akik a szerb frontra vonultak. As egész háborút végig haionáskodta, megjárta az orosz és olasz front rettenetes poklát is. Súlyos sebet nem kapott soha és sokan irigyelték szeren­cséjét, amikor a« összeomlás után laiszólag egész­ségesen lőludnagyként lessereit és jelentkezeít ismét szolgálatra a szegedi városházán. KQisö se­bet nem kapott a háborúban, de a négy is féléves pokol elkésett hősi halottja ő ts. Súlyos belső be­tegségeket szerzett a háborúban, amelyek lassan rombolták le életerős, fiatal szervezetét. Állandóan reuma gyötörte és lappangó gyomorbaja sor­vasztotta. A béke, a nyugodt élet valahogyan elnyomta ezeket a betegségeket. Erősnek, egészségesnek hitte magát, amikor közvetlen fájdalmat nem érzett. A háború után a polgármesteri Hivatal élére kerQlt mint helyettes elaő oszíáiyu aljegyző. Udvarias modora, előzékenysége, szerénysége és ssorgatma miatt mindenki megszerette 1921 juüusában tisz­teletbeli tanácsnokká nevezte ki a főispán és 1922 november elsején tanácsnokká választolta meg a közgyűlés. Mint tanácsnok as elöljáróság! ügyosztály éiére kerQlt, ahol hónapokig helyettesitette az ideiglene­sen nyugdíjason Gaál Endre kuüuríanícsnnkot is. Az elmúlt évben öt is kiküldte a tanács Páriiba a városok nemzetközi kongresszusára, ahonnan igen értékes tapasztalatokkal tért vissza és easeket a tapasztalatokat jól tudta érvényesíteni pályáján. A polgármester őt bízta meg a háború alatt le­rongyolódott városi széképQletek helyreállításával, illetve reedbehoaásávai és Szendrey Jenő est a megbízatását nagyon szépen, Ízlésesen teljesítette is. A tiz háborús esztendő kopásai, rongyai telje­sen etIQníek a városházáról. Szetsdrey Jenő rendkivQI sokat dolgozott, de munkájából nem csinált magának reklámot. Elké­szítette a városi záloghás szabályrendeletét, ai autóbusz-szabályrendelete', ö intézte az egyetemi kisajátítások komplikált és háládatlan ügyét. Állan­dóan utaxott, mert a tanács mindenhova őt küldte ki, ahol reprezentálnia kellelt a várost. Nsgy elfogultsága megakadályozta abban, hogy magával is törődjön. Elhanyagolta egésreégét, csak akkor fordalt már orvoiho*, amikor érezte, hogy nagyon komollyá vált a betegsége: alig néhány héttel ezelőtt. A filharmónikusok részvéte. A Szegedi Filbarmónikus Egyesület igazgató­sági Szendrey Jenő halálának birére rend­kívüli igazgatósági ülést hívott össze, amelyen elhatározta, hogy szeretett elnöke emlékéntk a 14-én megtartandó egyesületi hangversenyen gyászSnaepéllyeí áldoz. A gyászűnnepélyen az emlékbeizédet dr. Fiieher Marctl egyesületi igazgató tartjs, u'ána pedig a zenekír Grieg Azee halálás és Erkel Hunyadi Lászlójából a ftvássinduló? jálsza el. A temeléien dr. Belle Ferenc főtitkár mond beszédet. Az egynfllst elnökének ravatalára koszorút helyez és zene­karával a rrquiemen rész! vesz. Csütörtökön ujabb bo»miiát tartottak Szegeden. Már ciak két helyen találtak hamisított bort. (4 Délmegyerorszdg munkatársától.) Mint is­meretes, a földmiveiéai Kinisz étium msllé be oszlott országos vegyvizsgálóhiva'al a szegedi rendőrséggel karöltve borellsnőrtő razziákéi tartott. Az illetékes hatósáiokboz beé;keze t panaszok szerint ugyanis a kimérésre kerü ő szeszesitalokat a siegedi boraérők közül töb­ben oly nagymértékben bamiaitják, hogy ez­által a logyaaztékat nagymérvű károsodás éti. Az első borrazziák eredménye igaioita a fel­tevéseket. Hatvan szegedi és tanyai bőmétől étiek borhamisításon. A bamlsitók faléit eiső fokon a feiaágási bíróság ité kezelt. A birőság tegnagvobbréizben pénzbűnieléieket szabóit ki, öecse, vitéz Szendrey László és spísa, BdU^^I^SSSí h^ísííí* Imje. kik állantídan me.Utíe tartózkodtak, egyre J* ''SÍ^imS^ Jj^S^ Felebbazésak folytán másodfokon a kerületi lobban hittek felépülésében. A négynapos krí­zis utolsó napján váritlanul mégis bekövetkez­tek a koeplikaciók. A be eg percről-percre erőt­lenebbé vált, láza ismét f koiódotf, az éjszakai órákban eszméletét is elvesztette és reggel né hány perccel kilenc óra után, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, kiszenvedett. Az orrotok tehetetlenül álltak mellette, a tu­domány nem msnihetle img többé az éleinek. Feltsége, amikor megtudta a katasztrófát, ájul tan esett össze a halott mellett. Rendkívüli tanácsülés. Apósa, Bába Imre a szomorú hirt azonnal közölte telefonon a polgármesterrel, iki rend­kívüli ülésre hivia össze a tanács tagjait. A rendkívüli ülésen zokogva jelengette m a ta­nácsnak Siendey J«nő hslálát és nem volt a tanácsnak olyan tagja, aki a hihetetlenül hangzó hírre vissza tudta volna tartani könnyeit. Per­cekig döbbtne es némaság töl ölte be a tanács, termet. A tanáci azután elhatározta, hogy Sxend rey tanácsnokot a város halottjának tekinti, gyásjjelentési *d ki elhunytáról, felvoaatla a táros sálára a gyásilobogőt és szombaton dél­előtt testüleiilag kondoleál a családnak. Teme­tésén, amely értesülésünk szerint vasársap dél­alán félnégy őrikor icsi, a város egész liszt­viseíőkara megjelenik. A ra?atsl mellett, amelyet a városháza slőtt állilanak fel, a jegyzői kar tagjai állnak fáklyás őrséget. A polgármester tartja a koporsó mellett a gyászbeszéde! és a nvatalra helyezi a város hitóságának u közön­ségének koszorúját. Sgentmise-áldozat szombaton délelőli 11 órakor lesz a Siende/ Jenő ielklűdnéit. Amikor e városháza tornyára tiz óra előtt néhány peiccel felvonták a fekete zászlót és megkondult a városháza harangja, mLidsnki tudta, hogy Szendrey Jenő halott. A tragikus bir futótűzként te.jedi el a vároibin és minde­nütt nigy, mély részvétet kelle t főkapitányság, harmadfokon pedig a MSgr miniszter Ítélkezett a borhamisítók feleit. As ité'etel ma mar legnagyobbrészt jogerőre emel­kedik és érdekes, bogy a belügyminiszter a pénzbüntetéséé ítéletek közül többet elzárásra változtatott ál, hogy ezzel it megrstíenise a borhamisítókat. A jogerős ítéletek a birói fóru­mok után e pészEgf igazgatóság elé kerülnek, ahol as italmérés! jog sorsa felett döntenek. A pénzügyigazgatásig ugyanis az eljárásos büntetések esetében es iMmirisi fogai Is meg­vonla a borhamisító vendéglőstől, mig a pénz­büate'éies ítéleteknél mérlegelés tárgyává teni as italmérési jog további engedélyezését. Igy megtörténhit, h gy as öt hat bormérötől min­den körülmények köioit megfonják az ital­snérési jogot, %ig 50-60 borsaérö sorsa még bizonytalan, meri ez esetekben a pénzlgy­igezgatóvág eiefenkint bírálja cl sz itataérésí engedélyek sorsát. 0 legutolsó boirazzie óta több bónap felleit el. Csütörtökön, amikor dr. Papp Elemér fő­vegyész Isméi Szegedre étkezett a rendőrség aaszUzláláia naelleti harminc hőmérőnél tartott meglipetéiszerB borvizsgálatai. Az eredmény az claő razziákhoz visaoayitva kivd'őaak mond­ható. Ctak kit helyen találtak hamltitotl bori, közlük egy olyan bor&íétöaéf, skit már egy­szer megbüntettek bor^aseiisiiás ®istt. Értesülésünk sietini a borrasziákif meg­ismétlik és a fővegyéss meg vm arrél győződre, bogy a legközelebbi vizsgálat alkalmával Szcs gedea már nem íalál vízzel keveri bort. Léderei* Gusztávét feivégeztéké .lilásttoiaa jelentem . . —- mondotta Udcrer az akasztófá alatt. Budapest, november 12. Páaíeken rrggsl, a ködöf, őszi időben felakasztották Lédersr Qusz­távol. Kél esztendő telt el a Tőlgyfa-uccai beitiali át ila. A kirégzés iráni példátlan érdek­lődés mntstkozolt. Ládsrer Qusxláv utolsó buizonnégy óráját arányiig nyused an töltötte el a siralomházban. Eite tiz óráij tarlőzkodott a siralomházzá átalakítóit cellában a pap. Lé­dsrer buzgón imádkozott, egész éjsz<ka sgy peicig sem aludt. Enni seaa kívánt. Folytonoaan feleségét kivinta látni, álltndian fiieségésől beszélt, miután imáit befejezte. Ma rssgel már nyolc ón eőli hatalmas tömeg lep e el » bedbirósig Mirfit-körúti épű. leiének környékét. Mindenki belépőjegyet akart az akaszfáshoz, felünő volt, hogy elegánsan öltözött úriasszonyok is nigyssámmal jelentkez­tek be'épö|eg|ért, de nőket nem bocsátottak be. Kilenc őra előtt néhány puccel lelent mén a kivégzés sxinhelvén Gtld Ktroly állami itél4­végrehalió segédjével. Gald Károly fekele kis bőriáskájtból gyorsan előszedts az itéiel végre­hajiánáhoi ssüks^ges rekvizitumoka'. EiőksrSlt a táskából a kitél, a kendő. Küsnc őra kél perckor jelenik meg a fag­hásudv«;on dr .Apiíby Jenő hadbir#, dr. Juhász I tlván ezredss hidbtrű űgyéiz és a jegyző­könmeteiök kíséretében. Feltűnik sz udvar hátsó részében egy szakasz fegyveres katona, akik Mzlti halad kbzltgényl ruhában, egy­szerű sitéixSld nubbsnfbm, hajadonfővel Lédt­rer Gusztáv. Lassú léptekkel haladnak a kato­nák a kivégzés aainüetyáre. Líderer Quiztfiv most szembefordul a biráság tagjaival, egyik tiszthelysites pedig, aki a szakaszt vezeti, (eszes yigyász áilisban ielsnll Aplihy ezre­desnek : — Ezredes urnák jelentem alássan, hogy az elitéltei elővezettük. *p«hy rimán bíliif, mMd fennhangon Jel­Szeged, Csekonics ucca 2, Tóth Péter füszerúzlet mellett, külön­bejárat a Kiss uccai kapun az udvarba, megnyílik november 15-én, hétfőn reggel. 177 Kölcsönt nyújt: arany-ezüstre, ékszerekre, árukra s mindennemű ingóságra Városi zálogház

Next

/
Thumbnails
Contents