Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-10 / 259. szám

4 OBLMAQYARGRSZAQ 1916 november 10. fiúméban a azegedi ügyésznég megkeresésére elfogták a sikkasztó Mikes Ottót. (4 Dilmagyarország munkatársitól.) Itmere'ei, hoiy neurégibrn Mikes-Menkes Oltó fiatal siegedi migánlisztviselő várallinul eltűnt Szegedről és mint később kiderüli, nagyobbsiabásu bűncselekményt követeli el. Mikénél együtt felesig i ii külföldre távozott, akiről a nipoibin az a hiridis érkezeit Szegedre, bogy Fiaméban öngyilkosságét követeti el, mert ludamást szsrsett arról, bogy a rendőriig figyelemmel kiséri utlukat. A fiatal asszony Öngyilkosságára! kapcsolatban kidet tilt, bogy állitólig tudott férje ügyeiről és löbb adat szerint együtt követték volna el a cselekményeket. Mikes izökése ulán a nyomozd hatóságok köröző levelet adtak ki ellenük li legújabban arról érkezeit hiradás a szegedi hatóságodhoz, hogy a szegedi ügyészség megkeresésére Fiúméban letartóztatták és kiadatásuk ügyében megindult a diplomáciai eljárás. M kes kiadatása ügyében a leglözekbbi Jövőbsa döntenek az olasz hatóságok és ha kiadjak, azonnal Szegedre fogják szállítani. Szegrden letolytitják ellene a részletes nyomozást és ekkor fog ciak világosság derülni a fiitalember öiszes ügyeire éi sikkasztásának részleteire. Mikes Oiíóné, a Szegedre érkezett jelentélek szerint meghalt és igy ő ellene az eljárást meg kell szüntetni. *M«lSMfWMVMfMM«MftMMm^ SBaii^ si mm kér a második külföldi kölcsönből* (4 Dilmagytrorszdg mákéi munkatársitól.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara e napokbm kész Ittt kimutatást arról, hogy a körzetébe tartozó városok ®il/ mértékben kívánják a második külföldi kölcsönt igéaybevenni. Ez a kimutatás egy feltűnő negatívumot tartalmaz: ait, hogy Makó várom egyáltalán nem kér s felajánlóit kölcsönből. Ezt a körülményt mindeddig nem löiöüe a nyilvánossággal a város vezetősége, sgm tanácsülésen, sem fcözgfülésed nem foglalkoztak a kérdéssel és csak a kamara kir.uái s« nyomán került njrilránossáira a város elbaiáto* zisi. I leiékes helyen kérdést intéztünk sziráftt, hogy miért mondott le a város a második külföldi köcsön igénybevételéről? — At első kiljöldi kölcsönnel oly káros tapasztalatokat szerzett a város — mondotta infotmáloiunk —, hogy elment a kedve minden további hasonló kölaönlől. Már résen felvettük a köcsönt és seég mindig nesa foghattunk hozzá a bérpilo!a építéséhez. A drága külföldi pénz pedig itt hever felhaizüáhtlinul és emészti a kamatot. Azonfelül oly sok és terhes kikötáisel adják a külföldi kölcsönöket, hogy ezekkel teljeten elveszik a kedvit a kölcsön kérőjfnek. Egyébiránt már rájöttünk arrs, hagy a külföldi költlön drága és nagy teher. Biüö'di hHelmflve'etfel kényelmesebben, könynyebben és olcsóbban oldhatjuk feladatainkat. Itt van például a nukói kUvezéii program megvalósítási. Eit a tizenö;milliárd tso?o< >tát ifénylő tranzakciói egy 25 éves hiteimüve* lettel egyszerűbben és sokkal olcsóbban oldjuk meg, »inl ha ktiffldl Si.csönt vettünk volna e cilta Igénybe. Azonfelül koronaértékbsu áll fenn tartozásaik, nem pedig daliáiban. Ez a migyarázata annak, hogy Makó nem szerepű a második külföldi kölcsönnél az i|éüyi5k sorában. Pedig volni helye a pénznek, mest hojsy egyebet ne említsünk, a kii' hkáiok kéidist még niadif mego'dáira vár és ez olyan kérdés, amelyet minél gjorsibbsn meg kellene a városnak oldania. A paprikakikészités, mint háziipar. A paprika keletről jött be hozzánk, minden való • szinüség szerint Törökországból. Szeged Alsóváros népe emelte arra a pozícióra a paprikát, ahol ma áll. A forradalmi időkben Aisóvárost a hatóság paprikavdrosnak nevezte. Kezdetben Alsóváros csak a maga használatára termesztette a paprikát, de az alsóvárosi lakodalmak, disznótorok vendégei szétvitték az egész országba a zamatos fűszer falrét. A mult század 50 es 60 as éveiben míg garabolyból és kis zacskókból árulták a törött paprikát és messzellyel mérték. Eleinte cserép mozsárban törték, később pedig falovakon. Mikor a 60 as évek elején a Bsck-malotn lel • épült és ellátta Szegedet és környékét liszttel, akkor a tiszaháti vizi*almoisat a leleményes alsóvárosiak megvették és paprikamalmot csináltak belőlük. Rövid idö alatt 25-30 vízimalom őrölte Szeged alatt a paprikát. A hetvenes években állították fel az el tő száraz (szárazföldi) malmot Alsóvároson. A Fodor, a Dobóctky , a Pálfy féle malom mozgató ereje a ló volt. Etek pótolták a vízimalmokat, amelyek nyáron sokszor vízhiány, de télen a jég miatt nem dolgozhattak. Abban az időben lonttal és literrel mérték a piacon a paprikái. A nyolcvanas években, amikor a fontos mér'egeket kivonták a forgalomból, már sok alsóvárosi asszony foglalkozott állandóan a paprikakikésziléssef, de az már nsgykofa volt, aki hetenkint 1 mázsa (56 kiló) paprikát vitt piacra. A piaci vevőközönség legnagyobb része az úgynevezett hátipalikárusok közül került ki. Ezek azután vasúton és gyalog vitték szét az országban a szegedi paprikát. A kereskedők közül először a szét bek (Lajsovits, Stojkovits, Haris János stb) látták meg as uj fűszer nagy jelentőségét, de hamarosan a piprika általános fogyasztási cikké vált és nagy keresletnek örvendett. Igy termelése állandóan fokozódott. 1882 ben a Djbőczky féle (jelenleg Szécsiimalom) szárazmalom már gőzerővel őrölte a paprikát és a gőz lassankint teljesen kiszorította a vízimalmokat. A piprika kikészítése eleinte szabaá ipar volt egészen a mult százsd végéig, iparrá csak a XX. ssásad első éveiben vált, amikor az olaiat áruló asszonyok elkezdték a paprikát is árulai. Fcrtályoeoknak nevezték őkel. Ezek edót is fizetlek és a „pisci kis árut" jogot meg keltett azután szereznlök szoknak a kofáknak is akik hetivásár alkalmával árullak őrölt paprikát. Minden paprikakikészltöi is III. osztáiyu kereseii adóval rőtsafc meg. A háború fcfiörése után zár alá vették a paprikát is s egy kereskedőkből alakúit lonzorcium vette át az összes készárui a megállapított minőségi ár szerint s szállította az állam által megállapított helyekre A termelők akkor engedélyt kaptals saját termésű paprikájuk feldolgozására. A hivatásos akkor szemet hunyt erre, mert ez akban az időben nem volt ánontás. A háború után megszűnt ez a termelői kikészilés as ingtdozó árak miatt, 1924 ben azonbsn, amikor jobb termés voit a paprikában, gombamódra szaporodott azoknak a termelöknek a száma, akik hatósági engedéllyel kikészített saját termésű paprikájuk, de suba alatt más termését is összevásárolták és (eldolgozták. Ennek az lett a következménye, hogy sz árakat leszoritották s az fpsrigazolvánnyal biró kikészilők » tonk szélére kerülte*. A kikésiilők helyzetüket 1924 decemberében teltáriák a polgármester előtt, aki belátva a kikészüők igazságát, azonnal betiltotta a termelői kikészítést. A hatősig most módot nyújt ismét arra, hegy a termelök iparengedély nélkül iparilag dolgozhassák fel a paprikát. A termelőnek ez a szabadalma a mezőgazdaság egyik ágánál sem iátható, mirt még a búzatermelőnek sincs joga a buza megőrlésére és a liszt forgalomba hozatalára. A paprikatermelők mentesek a forgalmi adó, az általános kereseti adó s annak járulékai, alkalmazottaik után, a munkásbiztositó, stb. költségek alól s Igy, mig egyrészt aa egyenlő közteherviselés alól mentesülnek, másrészt teljes megsemmisítéssel fenyegetik a súlyos közterheket viselő, iparigazolványnyal biró paprikakikésziiöket. Már pedig a paprikakikészítő békebeli adójának tízszeresét fizeti. A szegedi paprikakikészitők megmentése, véleményem szerint, általános nemzetgazdasági szempontból is fontos államérdek, mert vagy háziipar a paprikakikészités, vegy iparengedélyhez kötött ipar. Micd a keltő nem lehet egyik, vagy a másik rovása nélkül. A több, mint 600 iparengedéllyel biró kisegsziszteiQCia súlyos sérelmét jelenti a termelőknek ez a kiváltságos joga. Azt hiszem, a Polgármester ur tudja ezt, hogy as ipsrsngedélylyet biró paprifcaklkeszltőknek több mint kilencven siázaléka termelő is. A psprikakikésziiők nevében tisztelettel kérem a polgármester urat, döntse el, hogy a paprika ipari feldolgozása háziipar e. mert ha az, csak gyengeségünk volt, hogy hosszú időn át adót is fizettünk, ha pedig nem háziipar, akkor intézkedjen, hogy csak azok dolgozhassák fel a paprikát, akiknek iparengedélyük van erre a mesterségre. A szegedi paprikakikészitők nevében .Dob'czJty József. Zálogház Szeged, Kárász ucca li. Prima porosz szén és óbudai rlínlrnbc7 BRAUN E. fakereskedő cégnél Szeged uiuivunaz, Rigó ucca 4> Teiefon 4_5& 943 Női velour-, filc- és bársonykalapok a legolcsóbban kaphatók 67 Knittel Konrád Szeged, Isholau. 26. Alakitások^^ KOiECKfiGOSION férfidivat, ehérnomti és kalaprsktéra 574 8ZCQRD, SléCHEMVI ¥ÉS? 2. SZÉN. Egészségét védi. ha Melier-féle higiénikus SZAPPANPOB AUTOMATÁT használ. Bel- 6s külföldön iörvémjeien védve. ELŐNYEI: Szappaneltutojdonitás és szappanhiány kizérva. Takarékosság a szappanhasználatbon. Legtisztább higiénikus mosdóalkalmatosság. Olcsó beszerzési ár. Minden mosdónak disze. Csak egyedül valódi a víj eggyel. Árusítja: j. MELLER, wien, ii. Laaalleafrase* 50 , ahova az összes megrendelések is inlézendők. Mindennemű fehildgontást a mai napon készséggel megadnak: MELLER cégfönök és PODVINETZ mérnök-igazgató, TISZA-SZÁLLODA. 170 Képberetezési műhely KOFFER és TÁRSA Szeged, Iskola aoca 18. szán. 703