Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-06 / 256. szám

APÉ IlPfIO külNNMT. ELMflQYARORSZAG MIMII SMWSHUSSSIIII Iliül IWIIII IIIMSMIAISH .MMSHMMSIÉHíNilllsaarM'Tíl M*,t.LiMmiaamwrmr rtffm -n-rT-i -tirrr - Ti- tr irn«TTflnrnrmii IIIIM 8ssrfi«ss{etég i Doíis fersnc-u l Telsíoc I8-8S. Kiadóbivaía!, ÍMIoSsskíSnyvii; tt Jtgyirode i Aradi sscca .». ÍS. Telefon 304 HfgMta i PeiöM íiili sngarat >.. wíia. ?»le!anizira 18—84. Szeged, 1926 november 6, SZOMBAT • • • Mikor az álarc lehull Ftretc Ftrdlndtd jár a hadak élén — énekelle a szörnyűséges háború szerencsétlen költője, a Magány Gyed Glsa, akit hiába akartak a háborús utzitók a miga idejében Ady Endre ellen kijátizani. Hagy mii jelentett a mi szánunkra az az őrület, amelynek éléra Fsrenc Ferdinándot helyezte a lövészárok poétája, arról na már talán m?g»aa a maga véleménye miedsn eifogu'a'lsa éi becsületes magyarnak, ha est a vélsményt mm is nagyon tanácsos még mindig őszintén Is nyillan kimondsni. Mostanában egészen uj dokumentumok kerültek nyilvánosságra a hallgatag Farenc Ferdinánd leveles ládájából. Ennek a kíméletlen és konok fanatikusnak alakja sokáig rejietoss fílbomáiyban ködlött a kortársak filö tekintete elölt. Mereven elzárkózott a nép 01, amely sem túlságosan rajongott érette, fgaiáa semmi okol se adoSt erre. A magyar nép különösen Idsgen volt föle. Egész lényében izzott valami a Rudolf császár és mátodik Fülöp hideg Jobogásábó', azfirks nemeiben a középkori máglyák visszfénye éget'. Tervei vol'ak, amelyeket ne a árult el, ds te) eteti és ökBlbeszcri ott kézzel, öiüzebirapott ajakkal virta, hofy a legnagyobb birodalnak egy kének Iránjára léphessen éi urilkodhassoü nép?i fölölt, a maga szuvatén skantát tűzze'-vassa! érvén; etitve. Életében egyik ronz szelleme volt a halálrailélt monarkiánsk, halálában pedig vérei fátuma leti neki. Moit ennek az urnák o'ysn levelei kerölftk nyilvánosságra, amelyek énbeíő m«ídebbcr,éit és viifiatetsiést keltetlek bizonyos körökben, amelyek a lojalitásból valóságos sporiot ősnek, amely azonban, sajnos, a magyarság bSrére megy. Ezek n körök még ma sem ssjnáleak kilenc deekllvet az egyik Hsbsburg-fölurcegcő örizetére az Operában és nem sajnálnak ezzel a kilenc detektivvel főpróbát tartani a nemzet elsó dilizinházábin annak a megállapítására, bogy melyik detektív volt olyan tiszteletien és tapintat Un, bogy nem kelt föl helyéről, mikor a fenséges né;0 legkegyesebben eltávozni méltóztatod. Esek a körök mos\ egisien oda lehetnek az elképedéstől, amikor F«renc Ferdinánd egyik levelében megirja, hogy felháborodott „at ól sz arcátlsnságtól és pökhendi modortól", amellyel Tisza Mván elhánt sz előkelő idegennel, Körbtr/e. Ferenc Ferdinánd szériát „a legmagasabb foka a szemtsienségnek és bliványságnak, amit egy olyan alóáietü ember, mint Tisze, megengedett magának az öl körfilvevö tagázs szemtelen üdrrivalíási közben." Hogy a wagyar nemzet képviselőit egyizeiden és közvelenül bagázsnak aerezte a tonopisli kisély liokta'os ura, ebből nem leiz nehéz kialzini, mit gondj|hi?o!l magáról a magyar nép öl, amelyei uralkodni skert. Pedig még csat azt ssm leliel mondani, hogy az a Tis«a István olyan nigyon tebtils kuiuc fitt vol a, mint amilyennek most némely kései és elkésett tiszte Cl és bámu ói igyekeznek föltantelni, valóságos bííványl firagra belőle s miguk használatán. Tisza htván nem vo'i az a bilványkapu, asalyre most oyan erdle ett szemforgatása ti néznek a mlbőlteft fsai hivek éi csatlósok, akik folyton as ö erős keiéi emlegetik, de eb5e az erői kézbe a libará izmos lobogója helyalt mindeeáron a reakcié színehagyott éa összeiépe t zászlaját frifcálják beleciempészni. Hegedfis Lóránt legutíbb éppin a Ferenc Ferdinánd leveleivel kapcsolatosaa nyilatkozott arról, bogy Tisza István Ady Endrét nem ize* relie. Nem szerelte, mert hiszen Ady Endre megdöbbentő és megrendítő erővel éi igazsággal éppen azt a magjar összeomlóit Jövendölje meg, asely éípm Tisza István jóhiizemfl, di a háborús bfiiyogtól homályosstn látó politikája következtében földrengitően köz eledelt a szegény magyariág felé. Ferenc Ferdinánd lyfilöllc Tisza litvánt, Tina litván nem szerelte Ady Endrét él Ady Endre lobban látta az tgétz iraiyrr sorsot, mint as öiszes magyrr politikusok él államférfiak Es Ad/ Endre örök dicsősége és naiysága és ez ami legszörnyűbb és leggyátzosafeb tragédiánk! Sajnos, a rövid átók és okiilinok még ma is B' 'IRSI-TFA» UNB.I ÍGG 'OSIYÜM «.«» B«KSÍ?. S-E is síSSkes l;'jm £«» r'tjfss iiís ára feílktinsp S ál ktr • « (Ssbss^SÍ laat sgfhsa. ferielyara 2 >3. i'm mmmmmmmumÉiaiímamkammBm^mmm azl a pápaszemei erőlielik a hizii tekihletelre, amey nem lltta meg annak idején az elöltünk tá^ongő rettenetes örvlnyt és nem akarta éizreve ni az egyedül igaz öl vényt, amely a jövőbe átvezet bennünket. Tpiesxft mttlleii pokolgéptR mtfénylilal I6««it«k el a faicista liasziraya ellea. tiáíom katonát darabokra tépett a pokolgép. (Budapesti tudősltőnk telefanjelenlise.) Belgrádból je'entik: A Trieszt melletü Farbietro olasz faluban, amelyet szlávok íakeak, pokolgépes merényletet követtek el a fascista milícia kaszárnyája ellen. A kaszárnya nyifotl ablakán dobták bj a bombát, emsl? három katonát darabokra lépett és a környéken hatkilométeres körzetben az összes ablakokat bezúzta. A faluban anirchiilakal gyanúsítanak a meiénylet elköreléséve'. Nyolc etbert letartóztattak. Fascisla Mntftopvény. Minden faadsiaelienes alakultat feloszlatnak és politikai nyomozó osztályt áliitanak fel. (Budapesti indésititb ?sii fen jeleniéie.) Rámából jelentik: A niniszterlarács hozzájárult a baítigyrainiizfér rlszéről s közrend biztosítására javsslatba hozolt gaianciákhov. Terv be vették: 1. a kOlfMdiek uife elint k felfilvizsgálásál, 2. súlyos bCnie'és bi zibtiát azokra, akik útlevél néíkCl próbáln&k EZ országból kijutni, valamint beutazni, 3. a fsenállí retdner ellen irányuló nyomfa\vánfok betiltását, 4. a jelenlegi randiserI rel ellentétes pártok és egyesületek feloszletdtdl, 5. rendőri őrizetbevátelét micdizoknik, akik fe'for|a*ó cselekményekben szándékoznak résztvenni, 6 súlyos megbüntetését azoknak, akik joglalinut hordják valamelyik intézmény, különösen a f scisták egyesületének egyen rúnáját va§y jelvényét, 7. minden fascista parancsnokságon politikai nyomozó osztály felállítását. Halálbüntetés. RŐKából jelentik: A minisslerfanács elfogadta az rgssiígSgyminíszler javallaté', amily halálbüntetést itoad ki azokra, akik tteréryletet követnek el a király, a királjné, a trónörökós és a min izierelnök s;e«élye elten, kisérlefet tesznek az lálamnek külföfdín valú lealicscnyitáiírv, vagy az állam faggetlenségét és egységéi veszélyeztetik, továbbá az állem biztonságára vonatkozó politikai is katonai titkok kiszolgállafására, ilyen lilkok kikémlelésére, zendalés támasztására vagy abbin való részvételre és a polgárháborúra és fosztogatásra v*ló izgatásra. Atok a fld'ottsk, akik a bíróság előtt nem Jelennek mef, vagyonuk elkobzására és polgárjogaik elI vesztésére i é helők. Bethlen háromórás beexédben válaszolt as eilensáktiefep támadta m szooiállstákat ás vádelmeate a főmemeeeiiet. Badnptst, novemter 5. A nemzetgyűlés padsorai tömöttek voltak ma déitlőt', mert hire tesjidt annak, bogy s miniszterelnök fels&élal és válaszol az ellenzéki krilikárr. Szabó Sándor után állott fei a miniszterelnök, aki többórás beszédet mondott. Kijelinfeite, hogy Nagy Vince tegnapi beszéde reutl szólal fel már moit. Furcsának lalilji, bogy Nsg? Vince éppen vele szemben akarja megvédeni az erdélyi msgyarság érdekeit. Cicdálkoiik, begy Nagy Vince külföldi I.pok híradásai nyomán i zólilt fel, holott Jól informállnak kellene lennie. Elsősorban la kijelenti, hogy aem ö küldltU Erdélybe Bánffy Mikiit gréjot. Hogy miért sent el, nem ludji. SsmmiHle utasítást nem adof, pláne, hogy kéiziis« elö a román—magyar penzonál uniói. Feibivji a képviselőket, hojy az erdélyi magyarság igyilt ne hozzák a p <rlamint elé, mert ezzel artanak. Nagy Vince vídjii egyébként elejétől végig valótlanak, — Jslentelle ki e;utén Beihlta. Ezután áttért a felsőházi Jcvaslalrr. Kijelenii, hogy a Jogfolytoso8sfgol könnyelműen felá dozní nasw Ithet és nem szabid. — Akkor szakadt meg a jogfolytonosság, amikor félretéve az alkotmányul szerveke', ujakat akartak alkotai. Ebből ii láísiik, hogy a Jogfolytonosság hlrom módon szakadhat meg: először hlüIrOl a fejedelmi abszolutixKUS rérén, vagy alulról forradalom u ján, vagy pedig kirűlről jövő beavatkozás utján. Ne lelejtsük el, hogy végerídményben a kiiálji akarat ii a nemzetben gyökerezik. (Nigy taps és helyeslés a lobboldilon) Horváth Zoltán: A gróf urjsk is tapsoljanak 1 Htfts Miksa gréf: Ait íetsék ránk bizni I Eszltrgályot János: Akárhogy erőlködik, nem lesz újból képviselő. Bdhlta Isiván: En azon az állásponton voltam éppen a jogjolylonoiaág szempontjából, hogy formd szempontból issza kelltit volna hivti a régi tmággyMliti. Ez megalkotta volna az 1920 évi I. törvénycikket, amellyel a nemzetgyűlést öiszehiiták volna. Es lelt volna a joifolyfonoiiág fenlattás*. Meg kell azonbin állafiíinos?, hegy ÍZ 1920. I. f.-c. ál.'sl a Jogfolytonosiág sz aikolmánjosság valódi szellemében véve nem szakadt meg. Az 1920. éli I, l.-c.-et az a nemzetgyűlés alkotta, amely ax áltafáncs titkos választójog alapján lőtt létre, tehát a legszélsőbb válaiztó|og alapján. Felkiáltások a sztcldldmokrala páriou Tétror, terror volt l Beih'tn: Megvan ebben a törvényben minden, ami az alkotmányosság igazi szellemének megfelel: a nesszel egyetemes akarata és a király akarata ia megnyilvánult benne. A nemzetgyűlésnek nemciak Joga, hanem egyeneien köelessége ii országgyűlés reformja. A nemzetgyűlés nem állandó sierve a lörvénytjozáamk, feladata azonban az alkotmány alspintéz> mtnyei&ek njjátlikiiáaa. — Ért ebből azt a következtetés! vonom le, hegy a nemzetgyűlésnek ssamaak joga, hanem kiiatessége ia e felsőházai megszervezni. A fitfőkamarát eltírilnl mm lehat, ctak sgyszsritn