Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-05 / 255. szám

£911 november 3 3 BiPzalmii Siipakktflx és ilvftn sekisfilfttol Kmkeflfhisin. (Szentesi tadisiiink jelenti.) Kerekegyházán i ! Weísz Manfréd-léié üzemnek egyik barakkleleps csü'örlökre virradóra kigvuUrdt.A barakkokban alvó munkások az ablakodhoz lámssztott létrákon meneküllek, milözben tumultuózus je'enetek jttszódtik le. A tűznek nfgy áldozata és sok sebesültje van. Heizler Imre munkás, raiu án már feleségéi kimen'ette a barakkbSI, sógornőjéért is visssarohict, az ágyig el is jntott, de az égő barakk gerendái leütötték és így sógornőjére! együtt cda veszett. Ezenkívül nem faiálnak asése két munkésl. A sebesüllek szá$a 50, akik közül ölöt tu'yos állapotuk miatt kórházba keltett számtani. MMMWMWMMWMNM^^ MMMMAMMMnWMMMMWMMMMMWWWnM Hal tanité harca az igazgatóval, amely két ilhilynésstl éa agy aulyos idagbategséggsl ért végit. (4 Dilmtgparorizdg munkatársától.) Csmj telek közság tanító háborújáról sok azé esik mosianá* bin a szrgedi tinfelügye őségen, amely a közsig iskolá|ánai és tanitáinak felügyeleti hatósága. A községi népes lani ó-testületben ugyanis §»ár Ivek óta egyenetlentedés dúl as iskoUigazgató ás hat beosztott ianitc ji közö I. A taniták magatartása sleinie nem volt határozott. Aki dl olyan tanité is, aki az igazgatóhoz feuzoft. A folyó tanéiban azonban már teljesen felbomlott az iskola belső rendje. A hal tanlli nyíltan szembefordult az igazgaii rendelkezésivel. Viszont az igazgató sem hagyta magát. Csal trásbellleg irktíktzill beosztottjaival, aminek azuán a tanítás sredményestége vallotta kárál. A linitók nem rsrpsktállák as igazgató rendelkezéseit ás igy az iskolában teljesen felborult a tmitás rendje. A tsniiók harcába a közság társadalma is beleavatkozott. Hónapok óta Csanylelek Iskoisigát más ne a is foglalkoztatta, mint a tegkülSnbízőbb intimitások pertraktáliss, amit a lakosság a legdúsabb fantásiával színezett ki. A tanév megnyissa alkalmával eiu'án s ciwyleleki tanilóság bciháborujának hire a felsőbb tanügyi hatóságok főiébe is eljutott. Ssegedről fegyelmi biztosi küldtek ki a közséibs, aki a helyszinen foganatosított kihallgatások után legyeimii rendeli el Cunytelek kittig iskolai igazgatója, vslnmlat hal iaaltija ellen. A fegyelmi vitsgálal teljesen liutázta a cianyíeleki tanilóháboruság részleteit és okait. Értesülésünk szerint a tanügyi hatóságok ugv határoztak, hogy o tegyetmi eljárás alá helyeseli Igazgatót is hat tanítóját a ItgkülBabitőbb iskolákba szirják szél, bogy sz iskola ersdmfnyes működését biztosítsák. Az áthelyezéseket a tanfelügyelőség azonbsn csak saját körzetébin eszközli, hoxy az á helyezett tani ók köl özködélét ne nehezitse meg. Abban az esetben ugyanis, ha as áthelyezéaeket a kultuszminiszter haj aná végre, akkor a tanítók az ország legkülönbSzőbb helyeire kerülnének el. A nem mindennapi tsnitóháboruiágnak külön szomorú érdekessége az, hegy az egyik figyelmi alá helyezett taaitó attól való félelmiben, hogy áthelyezik, olyan sultos idegbaji kapott, hogy jelenleg már a szegedi idegklinikán ápolják. II földmivalési minisztérium azarint városnak káli randbahsznia a Stefániái Tisza-rakpartot. (A Dilmagyarenzüg munkatársától.) Étekkai ezelőtt történt — mint még emlékezetes —, hogy a Stefánia-sétány előtti kőrakpari megrepedezett, ugy, hogy altéi leheeit tartani, hogv a kőfal beomlik. Ei pedig a viz áridása essél a legnagyobb veszedelmet jelentette volni. A városi mlrnökség a beomlott rakpsttrészt ideiglenesen megerősítette. Közben azután teltek-multak az évek anélkül, hogy a veszélyes körakpartot rendbehoz ák volna. A S ifinia-sétány élőit oly hatalats mélyedés tásong, ami egyrészt szépészeti szempontból tönkreteszt a Tisza-partot, Kásréast álelvestélyei is, mivel a mélyedés korláttal nincsin eilá'Ví. Csík véletleneken múlott, hogy mindezideig súlyosabb szerencsétlenség vagy baleset nem tOriént. A broaloit rakpart sSriős rendbehozatalának terve már többször foglalkoztatta a város tanácsát. A város azon álláspontra helyezkedett, hogy a beomlott rakpart rendbehozatala a földmivelési minisztérium köllségfetásét ierhtli. A város többszöri sürgetésére a földmirelési miniszier elhatározta aiután, hogy a rakpart rendbefcoialaíl terveit s^jit hatáskörében káwiii el. A terveket a szegedi folyammércöktég kéi évvel ezelőtt mit elkészítette. A tervel jivá hagyás végett felkerültek a míniszfériumbi, ahol azonban iuld'dgáaak találták a ktliségvelés terveli. Ujsbb költségvetés elkészítésére hívták fal azután a folyammirnökséget. Az uj költségvetés két is segfedmtlllérd koronában állapította m?g azt az össtegel, amennyi a rakpart gyökeres rendbehozatalához szükséges, A földmivelési minisztérium s terveket és a költségvetést most jóváhagyta és azokat leküldie a víros tanácsához. A miniszter u» leiratában köili, hogy a rakpart rendbehozatalt munkálatait a várassak kell elvégezni, mert a város a rakpirt átvétele ideién kötelezte magát arra, hogy a kőraltpart jtvitási rcuniálatsit magára vállalja. Az átvételi szerződésnél a város kötelezte magái arra is, hogy a rakpart jövedslméi ilyen célokra tartalékod, fcogy abból a rakpirt javítási sunkiialait fedethesse. A minisztérium leirata szerint a ralpirlot tehát a városnak kell re&dbthotnl, ami f«osl már nem szenvedhet tokáig halasztást. A város tanácsa mág nem foglalkozott a Söldmivelési »inisiiér!utt leiratával azonban most már nem kétséges, hogy röiidesen meg ke l keideni a munkálatokat. <AMI Négysiáztniüiós földek és háromsnázmiiliós tévedések m épülő kisvasút mentén. (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány hét mutva, lehet, hogy az eredeti temk szériát karácsonyi ajándíkképen elkészül a tanyai vasul. A munka eddig teljesen program szerint hslsdt előre, semmi súlyosabb terméstelü zavaró momentum nem tüsrüli fel, most ásonban a finist lét sulyoi komplikáció zavarja meg. Az egyik as átrakodó állomáshoz síükséges lelkek k!s>játtiása körül felbukkant akadályok, fé reértésefc, a másik pedig a vaiutépitő vállalat pótkövetslése. A ciülörlöki laníciüllsen Bokor Pál po'gármister-helyeties sliondotta, hogy a tanácsi ól nyíri falhataimazáta alspjaa megkezdte a tárgyaltsokat a kisvasút áirikodó áilomásáhos szükséges bánomkerti telkek tu'ajdonosaival, akik kijelentették, hogy a tanács által felajánlóit tizennyolc aranykoronáé négyszPgölenkinti váitlágárlrt átengedik telkeikei a városnak. Az öiixes területek kisajátítási igy kőzi! kétmilliárd koronába ketülnv. A polgármester clsiörnyüködett és gyorsan kiszSmiloila, hogy lisernyolc eranykoronás alapárak mellett egy hold főid több mint aé&fszáimiiili koronába kerülne. — Az Isbe^ctleg, hogy a tanács ennyit ajánlott volna fel — mondotta a po'gármeser. Dr. Turótzy Mihály tiszti főügyész emlékeztette a polgármestert, hogy a tanács éppen az ő ügyészi véleménye alapján hatat Í az a fel a polgír mester-helyettest s tizennyolc mnykoronás megváltási árakfelajtrüsára, mert 1910-ben a Máv. ss innen kitajá itott tertUeUkérl husz aranykoronát adott. Btrienczef Domokos elmondotta erre, hogy a tizennyolc aranykorona tényleg túlságosan nagy, meti jelenleg as ingatlanok értéke nssa haladj* mig a háború előtti aranylrUk ötven százalékát sem. — Ha anyagi szawpontból érdeke is lenne a vírosaak a korábbi ajánlat visszavonása — vélekedett Bokor Pál —, ds erkölcsi szempontból nem vonhatja vissza a tanács a már egyszer kimondott ajánlatát. — De bizony vlsnavonjuk — mondta iadalalosan a polgírmisler, mert, valljuk be esik, hogy tájékozatlanok voltunk, amikor azt az alánlatot megtettük. Ntm fontoltuk meg kellőképpen a dolgot. Inkább lássuk be, hogy hibásan jár unk el, minthogy ilyen horribilis összeget dobjunk ki a közpénzekből. A tanács a polgármester érvelésére elhatározta. hogy vlsszsvonla a polgáraes er-helyettesnek és a főügyésznek adott felhatalmazását, érvénytelenili korábbi határozatit és kisajátítási joga alap'án a biróstgho* fordul a kérdéses terüleiek megváltási áráüák megállapításáért. Alig tárgyalta le a tanács est a kérdést, meijelent a tanácsteremben Steíztsy László müegyeteai tanár, a tsayai vasút tervesője, Berzenciey Domokos műszaki főtanácsos pedig ujtbb kisvisut-ügyet relerátt. Elmondotta, hogy a Cziegler—Acsfedi- féle vállalat, amely megb'zást kapott a tanyai vasút építésére, mivel szerhatszázmillióval volt olcsóbb ajánlata a többinél, ásóit korrigálni szeratné ajánlatának egyik ál ilőlagos tévedésé'. Az eredeti egységárak szerint a vasat építéséhez szükséges sinek és talpfák szállításáért tonnánként tizenegyezer koronát kalkulált a vállalat. A sia Is a talpfa ne a több négyezerhétssáz tonnánál. A pá yatist beágyazásához szükséges homok szállításáért köbméterenkinl tizennyolcezer koronát, a Duna kavics köbméteréért pedig százhuszonöteter ko oaát kalkulált. A vasúthoz tizenötezer köbméter Duna-kavicsra volt szükség. A vállalkoiók most azt sziretnék, ha a Dana kavics fuvarozásáért is megkapnák még a tizentgyezír karonís egységárakat és azzal érvelnek, hogy ajánlatukba jóhlszemüin került es a tulkos tévedés. Sicsitsy László elmondotta, hogy a vasút épitáse közben több olyan pótmunka merült fel, a^ely az eredeti köl ségvetésbsn nem sierepsti és a vállalat ezeknek megtérítését joggal kívánhatja a mucka befejeiése után. Mivel azonban érdeke i városnak is, hogy a visul minél gyorsabban elkészüljön, ezt pedig el6seiiicné, ba a város megegyezne a vállalattal ugy, hegy as lemondana a pótmunkák áráról, a város viszont megadná ezt a fuvardiffercncfi', mert így a vállalat szonátái nagyobb készpénzSssiegnez jutna, tehát gyorsabb üteaben folytathatnák a visutépíiést. A tanács hosszas vita után megállapította, hogy a fuvardifferencia megadásával a vállalati összeg kSrülbslül háromszázmillió koronával emelkidaé, de még igy is lényegesen, mintegy ezerháfomszáz trillióval alacsonyabb maradna a többinél. A tinács határozatot nem hozott, mert előtb pontos számsdatokat kíván. AZ OLVASÓ ROVATA. Üzletek az adóhivatal palotájában. Tekintetes Szerkesztőségi A Délmagyarország közérdekű rovatába szíveskedjenek Köziétenni, hogy as illetékes laktorok is tudomást szerezzenek ügyünkről. A vásosi uj adóhivatali épületben van ugyanis az üzletem több kereskedőtársammal együtt. A magas bért fizetjük, arra azonban nem gondol senki, hogy mennyi kárunk és kellemetlenségünk van asálta), hogy a Munkaközvetítőben ö8Sietömörült munkanélküliek serege valósággal rohamot intéz üzleteink bejárata ellea. Ha valaki be is akarna jönni üzleiünkbe, elriad, mert ugy látszik, mintha valami különös dolog történne a boltok előtt. Aki ugyani* arra jön, & legnagyobb rivalgással tui el onnan, mert utját állják, reá megjegyzést fessek, kigúnyoljak, a gyalogjárdán p?dig a közlekedés teljes lehetetlen. Mint üzlettulajdonos képtelen vegyok az üzletembe bemenni, de ha be is töröm magam oda, kuntsatt be nem jön. Ilyen körülmények közt nincs más hátra, mint elmenekülni üzieUe! együtt más tájra. Ssgiieni kellene ezen, amit nézetünk szerint ugy lehetne elérni, ha megfelelő váróhelyiséget, túgasat és higiénikusát rendeznének be a szerencséilen és nyomorgó, mankóra várakozó tömegnek. Ti?zte'ettel: Egy iparos kereskedő. Tpaktorjának.smotore kéj ének, autójának, üzemgépének SSV^mbiztonságot nyújt, üzemanyag fogyasztását redukálja a törv. véd. „Lardoline" o ajok haszná- pliu 11(1 MOC Szegtd, Mikszáth Kálmán ucca 9. iatávai. KUll VlfaSlva (Paprikapiac sarok.) Telefon 9 05.