Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-05 / 255. szám

Ui®® 1000 DÉLMAGYARORSZÁO *s«r*sísi5s4g: Dcüt Fcrenou I, Teleion 13-Si. Kiadóhivatal, tlluenkSay*iti és Jegyiroda: Andi ucca 8 ss. Telefon 305 *.f»bk!« i Petőfi £ tudor sagárol 1. «>m. Teletonarfm 18-84. Szeged, 1926 november 5, PÉNTEK gl&ta: íii Sí ast t gy Itócapu '.ejten 4Ü.ÜS0 kt r„ Badapasict ÍP msscta i-.UT. itt, Serit nim 4r* üsikCxnap 2 CB li r • !tl' 36 üflnapeme S»«fl OÍMI. I- é»lr-ly«m 255 Mini Evvlva! 0 ífea, nekünk Igazin roppant kifejteti érzékünk van a nagy történelmi jeleneltk iránt. Mi azarenciésen vagy szerencsétlenül, de meg­üljünk már bíké', háborút, forradalmat, ellen­forradalmat, mi már régen fal vágjunk min­denen. Ki reve efyef, ó igen, kivéve a balált. Mors Imperátor elöli még mi ís bizonyos meg­ültfCdéasel és mcgdöbbenésiel álunk meg, kilba járlak ki a moit említeti magas iskola* kat. A balál mégis cuk halál és nem lehel beleilleszteni az élet rendjébe. Valahoiym kívül áll ralis, akárhogyan vesszük is a dolgot. Víjda Jinos legszebb és Jegméyebb mondást, bogy minden eaber hői éi fenséges, aki a halál gondolatát magábin viseli. hppan azért mi is illő iiizteletlel üdvözöljük Mussolini urat szerencsés megmenekülése alkal­mából. Hl föl emlékezünk, ei a negyedik Is ha iái meggondoljuk, ez nem a legutolsó. Diktátornak lenni, ugy látszik, ma és Itálábáa egyei Jelent tzzsl, hogy sz ember állandő élet­veszedelemben van. Szó sicca róla, volt idő él nem ii ol/an régen, amikor ál.'andi életvesre­delmaf Jelenteti sok millió embpr sfására Európábin az, hogy egy bizosyoi államnak hadköteles éa nadviielö polgára volt. Muiaolini eie'e persze más! Ö maga önkfnyl vállilkozolt arra, hogy személye merénylők célpontja legyen. (A háborúban rengeteg önkénles voh, alik onkénte'enül lettek ellen­séges fegyverek elfa'áli ctlponljai.) Reggio Emilia fölött gyönyörS olasz nsp öszi verő­fénye ragyogott, a bolognii Iidipeudenzs ucca arktdjai alatt ünnep'ő lömegtk lelkes ét láraoás légié]a hömpölygött, amikor egy lövés dördült cl és a Dace hirtelen felállott auWjtban, horry sérlellenül migsutissa magát a népnek. Es egy ismeretlen fiatalember hirtelenül lstukoit a porba és alak'alan ronccsá lípSdött, a hazafiaa fölháborodla áldozala gysnánt. Evvival üvöltötték Bologna uccáín és terein éa el öl as üvölléitöl vissthangzo t hsmsroian egész Ilália. Ó igen, az élet a legdrágább és leiszenlebb ajándék mindnyájunk számára, akik csak élünk azen a földön. 0 igen, éljea az élet, de lehelő leg minden é'e; éljen, mert mirden élet egyit­len és soha többé meg nem isnétlődö, aktr egy féreg élels az, akár egy meiaiás*. Mi elhiiazülr, hogy Beniio Muiaolini nagy ember, választott férfiú, az isten ostora s háború u'in, világiör énelmi Jslenség, s hűtők hőse, az emberi aaellam reprezsn ániainak egyike, Itali; megvállóji, kotunk csillaga, egye'lm és kegyetlen. Napoleon talán még inkább az volt, de Nipoieonnak is vMt Waterlooja és Stent Ilonája ís Napofeon mint számtalan özvegy éa árva sirl és rengeteg ismeretien katona ment a vágóhídra. Nagyon nchfa dtfog boldogítani egy országol, nem is szólva arról, Ki'ytn nagyon netaíz dolog bo!d:gi ani egy világo*. Es akik minden­áron ilyen boldrgilók akarnak lenni, azok msguk többnyin igen boldogUIsnok ét máto­kat is igen könnyen bcldagtalanolkl lesznek. A nagyaág azép dolof, de a Jóiig valihogy még azebb éa esetleg még nagyobb dolog, miat a puizla nagyság 1 H>! vannak ma már a büszke fáraók, akltnik pirámiiai múmiádig oll álltnak a aivilsgnak madáchi szelíbea ts porában? Hol van a diadcchok, » seleucidák, a p'oletteuiok bhodiltea, hol vannak mindzzok a siéptk és díciők, akikről a közípkeri dekeden poél?, az akaatfófáravaló ét irodalomtörténeibe illő F/stsiii Villon clym hatalmaim íafljdal­tmstn énekel ? Mi egészen szerényen éa egészen cslndeisn bátotkedunk megJ*gjea!si; hogy az embetek éa államok, a nemxeiek és népik holdogiláslmk tilán ekés útja is lehetséges nini ax erőszak, az önkény, a terror, a diklalur?. Mi nagyon sitiiden éa nigyon ssomcru'n, d; nem min­den hit és remény nélkül arra gondo'unk, hogy a huwani áinak ia vai u ji, a kuliurá nik is, a szeretetnek éa megértésnek, a tudás nak és békességnek is és hoiy egyszer végre már az emberiségnek meg kellene préblikoz­nia ezzel a módszerrel is. A másikat éppen eleget eröllaile éa hiába erőlUtle hosszú ezred­éveken keresz'ül. As élet szent és az élet áldolt éa legyen átkozott mirdm kéz, amely fölemelkedik ellene, alár merénylőé az, akír diklá oré. Evvlva vita J Evvlva I SMMMMMMWWMMMMMMMÍ^^ H mínsszkpeSnok pénteken nyilatkozik m román—magyar unióról. (Budapesti tudósítónk telefonjeleatése.) Po­litikai kdökben tokát beszéltek Nagy Vince pirlarrenti feláróUláaárő', azonban megállapít­ható, hogy ez a felszólalás nem keltett túlsá­gos nrgy emóciót, mett álta'ínoi felfogás sze­rint Nagy Virce felizólalásánik anyaga rddig aem volt ismerellen a politikusok eiőlt, miután a román—migrar prrizonál uniő kérdésétől a külföldi lapok hetek óta cikkeznek. Nigy Vince felszó'aláss arra mindenesetre Jó vol', hogy ebben a kérdétben alkamat adott a kormány­nak arrr, hogy nyilatkozzék, ami a nemze'gyű­lés holnapi ülésén meg is történik, mert a mi­niszterelnök részletesen kíván válaszolni a hol­napi ülésen a Nagy Vince által felhozottakra vonatkozólag. Egyébkant az egységes párt bizonyos ídigas­aéggel nízi a felsőházi vita e'huzódáiftt és el­határozták, hogy amennyiben a vita holnap nem ér véget, kérni fogják a nyolcórás üléi­nrpok bevezetésé'. A mai minisztertanácson értesülésünk szerint izóbakerült a válaaztások ügye ia, azonban konkrét döntés semmiféle iranyhn aem lir­ténl. A tciniszferlanács letárgyalta Bud pénz­ügy mi siiiter tervezetét az adó erhek könnyitá­sérCl és mm Fefce'ellen, bogy ez a javaslat a felsőháti Javaslat uán mindjárt a nemzetgyűlés elé kerül. Elfogták a cataloniai ssapa^atisták vezérét. (Budafsstt tudósítónk ieleteeje'eatése.) Páriá­ból Jelentik: A Pymetus hegységben lekvö Crefs de Mslle ftlucskában ma bajnalbin el­fogták Mácln ezredeit, ka'aloniai szepiratisták vezérét, ski a mazga'om lelke voMés aki fiával sgjü f szírvez'e meg a Cda onia feiszabaditá­sára frányu'ó öasfecsküvéat. A hlncskábin a francia rendőrség rengeteg fegyvert és muticiit talált, egy határban levő ttdóségbin elrejtett gépfegyverekre Is ráakadtak. A li foglalt iratok­bél kiiün®, hogy a spanyol rerQiefe.i fekvő Biailtc várcskában egy máaik municlórak ár­ni is rertdelkeztek éa bogy a rpanyo! határ­őrség nagyrészéi is már megnyerték (ervük­nek. A Pyrreatusek egftk ciucién egy elrtfiaU rádióállomásra is bukkanlak, amellyel a sikeres puccs esetén ekarták a világgal tudatni Ceta lénia ftlszabaduldsál. A spanyol hsfáron tegnap óta elrendelték a halálzárt és a Spanyol­országba igyekezők közül a leg öbb u ast nem engedték spanyol területre lépni. Tou'cuse városkában a rendőrség több helyen házkuta­tást tartott és az egyik szepsratis'a lakásán több mázsa iratot foglalt le, amelyet lalordilás vécéit Pártiba azállilottak. Nizzából Jelenlik: Ma itt letartóztatták Gnri­bnidl Rlcttii euedís', aki szintén részese a' katalán ösazeesküvésnek, (Budipssii tudósítónk telefon jelentése,) Páriá­ból Jelentik: Tcu'oniei Jelentétek szerint 700 szeparatiita mégis Átjutott a apanyol határon és iay va'ósiinünek látszik, hogy a katalán forra­dslom néhány nap múlva kitör, amely súlyos zavarok előidézője lehet Spanyolországban. Tastőg»0Éi*dát aaarvaztet magának Mussolini (Budapesti tudósítónk íeltfenjtlenHte.) R4má­bó Jelentik: Mi dlliijbin ótiási embertömeg gyűlt öisie a Palazzo Cblgi előtt és az embe­rek ezrei szaksdallinu! éltették Mussolinii, aki 1 óra tájban meg is Jrient az erktlyen. A ka­tonaság és a milícia pkrancsnoktn*k azt az u'asi ás! adia, hogy engedjék a tömegei az erkély tlá, hadd lássák öt, majd beszédet inté­zett a tömegbez. Háláját nyilvánifotta a fekete­ingeseknek a mellette megnjil'ánuló tünteté­sekért, msjd azzil vtgezle beszídé , hogy most nem btnitni, hanem cielikedat kell. — Holnap mindnyájan meggyőződhetlek arról, hegy a bügérl tettek nem fognak elmaradni, Muiaolini a délutáni ó ékben feossman tár­gyalt a bilflgymieltzlerrel ia as igazságügy­miniszterrel, továbbá Tureüval, a fiacisla párt főlitkárívil, akikkel azokat az indiiványokát besiéüe meg, amelyekét holnap fog a fascUta nigylanács elé ier|eszteni, a faicista-rendszer hstályoaabb védelme irdíkében. Egéis Ráma feizült érdellfidéiael várja a fascisla nagylanáci holnapi ü ésáf. Turati kilelestatte, hogy a nagy< (aaáctbin Mussolini valamennyi mtriaylőjiaek kivégzéséi logtn kivetelni. A Teve re mai atásábín azt az esimét veü fel, bogy akkifsmak Masiolitii védelmére test­őr gárdát a fascizmus megbízható híveiből, amely Mussolini suméiyes vgdelméi kivül azt a fel­adatot is kipná, hogy megfigyelj a faícista­plríbsti fe merülő, mozgalmakat. Rómo, november 4. A rómsi fiscó veietöje kiáltványt bGcsátoU kf, amelybin közli, hogy a római fasciilák erélyes fellépésfikkei nyomaié­kos emlékeztetői adtak azoknak, akik a me­rényleteknek a hívei. A hsció vizére kijelenti, hogy magtsabb helyről érkezeit parancs alap­Jtn mától kezdve mindin megtorlásnak meg kell szinnie, ugy, hogy a lasciatáknak vas­fegyelemmel teli engedelmeskedni ennek s pa­rancsnak. Összehívták i kamarát. Róma, november 4. Muiolini miniszterelnök kívánságára a kamirát november 9-re rend­kívüli ülésízéste hivlák össze. Gfpromboíás. Réms, november 4. A Corriire dt ia Sírra a genuai incidensről, amelynek során az II Lovirró szocialista lap szerkesztősége ellen inléze't támadás alkilisáral egy hscista és egy kstab!nieri é elét vesztette, a következő részle­teket Jelenti: A lap szerkesztőséginek épülete eött mintegy 5000 fascista gyűlt össze. A fiscisták erőszakkal behatoltak a nyomdába, ahol 12 nagy azedSgépet azélromboltak, lovábbá három nagy rotációs gép főalkatiészét elvit ék. Az osztrák közalkalmazottak ujabb ultimá­tumot adtak a kormánynak. Bécs, november 4. A közalkalmazottak 25-ös bizottsága elhatározta, hogyha a kormáay pintek délig nem teljesíti kSvtttiéstike>, nyomban meg­kezdik a sztrájkot.

Next

/
Thumbnails
Contents