Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-04 / 254. szám

2 delmüoyarorszao 1926 november 4. helységbin a népplrtisk egyesületi htlyiíégiii <i egy nyomdát feigyajlatak. A tizoltóknt mcgnkaádlyozlák munkájukban, a;y bogy mind a Ml épület leégeti. Nápalybsn i« elpusrliloltik nébány f< scistaeileaes érzelmű ember lakását. Az első két merénylet. Milano, novembír 3. A sienai törvényszék elölt ratg ebben a btnepbin tárgyalásra kitől MMMMMIMMMAMM^^ Sfcerl •lltnlengtpnaiy meg akapla falaségét, majd főbelőtte magéi. a Mussolini elieü elköfa'elt első kii meréiylst. Valástinflleg noveaber 23 iWa kesdik tárgyalni Zaalaaai képiiselő pőréi, aki távcsövei púikéval akstta lelőni Musto'iai'. Előbb, mint kisebb jelentőségű űgyst, Violette Glbsot pőrét tárgyalják le, aki a rám.i Cspitoliamban követet el rtvűlveres merényi ttet Muuolini ellen, Violelte Qibson Jelenleg tébolydábin vin, ahol orvostanárok állandó aneglfgyelés alatt tartják. (Budipistt tudósítóik Ult följelentést) Qrácból Jelentik: A Niebeluagengasae egyik bálában tegnap este véres dráma Játsződolt le. Sktrl volt csisz. és kir. ellentengernagy, aki a hiba* ruban a p51ai badikikötő parancinoka volt, nvolvirlMsul su'jatan megsebesült itt fdiségél, majd öamigál lőilt agyat. A tengsrnaiyot átlőtt nyakkal már httva találták, mig fsleaégét é'etvssiéyei állapolbin kór&ázba sxálliloifát. A vérei tragédia oka: az asszony gyógyíthatatlan betegsége. Kádén* Leheli izgatás miatt akadták felelősségbe vonni, de nem jelent mag m ezegedi tfipvényazék előtt. (A Dilmagyaroszdt munkatársától.) Eulékeztles még, bogy a Stéchenji Moiibaa 1924 nyarán ax ébredők népgyűlést tar oltak, amelyen Kddit Lshilnek is íevékeay izerep (u olt. Kádár feissólalásábin ktdíenc íéaáján, e xstdi-kérdésan lovagolt. A su'yosaa izjaió bestédet a gyűlésre kikaldüit ügyeletes iiszl, Pitkóexy Lsjoi resdőrianácsos töbttiör féltsessikitotla, söi Kádártól a iző is megvonta. Kádár L«he' benédében többek köiőll a magyarságot szelíd birkákhoz basonli otli, akik, tis egyszer elvesztik birkilűrelműket, a tálkákon fognak tapogat. A gyűlés u án Kádár Lthei elleti el.árás indul meg éi as űgyiszség kit fiitkezei elleal tzgaidi cimin esteli vádat. A szegedi törvénysíik Vüd tanácsi Kádár Lihelt bötiömek is mondotta ki éi négyheti fogházra itélie. A sie^cdi tábla helybenhagyó Ítélete után as űgy aktái a Kúriára kerültek, ahol a kél fárun Ítéletét alaki Mik miatt megsemmisítették és u] (őtirgyalást rendellek e'. A szegedi törvínyizék Vild-faaácsa Kídír Lehal agyéban szarda reggel kilenc útára tűz e Ki ai uj tárgyalást. Kádár azonban a föl bevált recept sierlnt ismtl nem jtltni mig a fő' tdrgyaldtoi éi orvosi bizoiyitvín/t küldött, iszely szerint su'yos bs'ei, ugy, bígr ez ágyit nem bagybilja el. A bíróság igy a főtárgyalás! nem taribalta m:g éi u] tárgyaláii napol tűsött ki. A pénzügyi bizottság két óra alatt letárgyalta a zárszámadást: és a költségvetést. (A Dilmagyarorszdg munkatársától.) A pénzügyi bizottság szirdáa délatáz kezdie meg a város mait éri zárszámsdásáaak éi JtSvő évi költségvetésének tárgyalását és kereixíűlhuzva minden előzetes kojabiaáclői és fóelást, mindkettőt bs is fejeite. As érdeklöd Is sem voli nagy. A b'zatlaág tagjai közül mindössze Boior Adolf, GMcuihtd Lajos, May Q/ula, Ttlbltx György, Wtgaer Gtmtáv ét Wlmmtr Fülöp Jelentek meg. A tanáctol Rack Lipát pénzügyi szenátor reorezentálts. Jelenvolt teraésxeteiea Scallily Sándor főis&evefö, a köllsígveiés is a xárizimadás előadója, valamint dr. Grra J Izssf Jegyző ii. Ax üiéien a polgármester elnököl!. A tárgyalás pontosan négy érakor kezdődőit él ili pác muivi a bizottság már chésxBl! a xárstdmaditsal. A zárszámadás szerint a városnak a mult éibsn 245 milliárd koroia volt a bsvétele, kiadása kétazáznegyvinegy fiaíllíirdra ingott és igy az ív vigin majlnee egymilliárd korona maradvánnyal rendelkezett a pénztár. A záreztraadást boxzáizSlás né kűl s.fogad a a ptnzflgyi bizottság. Együtt hapcaljan-a a poSgám allanzék m siociÉldamiki«aiákkala Iría: Wi.umer Fülöp. A főszámvevő ezu'áa azokat a segé ykirslmeket terjesztette elő, amelyekel a tanács telt át véleményezés végett a bizottsághsz. A bi< zollsíg azonban fedezethiány miatt nem igei véleményezett közülük egyet sem. Félötkor kezdte meg a fósiáovevő a Jövő évi költségveés bevételi tételeinek isaerlelését. Általánosságban a fcizoílság nem is tárgyalta a költségvetést, rae't at általános tárgyalást a polgármester felesleges „smoncának" minősl• tette. A részletes tárgyilái padig abbál állott, hogy a lözzánvevő sorra felolvasta a tételezel és azokit a bTzo!tiig legnagyobbrészt változtatás nélkül elfogadta. A leglényegesebb változás a városrendezési alapnál történi, ahol az s!őirátt háromszázezer pengővel emelte a bizottság. Félhétkor a polgármester eiyü) tárgy hiányában mir be is zárta a pénzBgyi bizottság ülésé!. A végeredmény az, hagy a számvevőség ismert klitaégveiéa-tervexete mindössze beimeier koronával viüozotf, amennyiben a bizoltság néhány kiadási té el eae ését batároz'a el és felhatalmazta a f Isjámvevít, hjgy a költségveils egyensulját ezek figyelembevé.elével állilsa helyre. Ax általános választások kiírása most mármejd- 1 nem egész biztosra vehető, hijsen a nemzetgyűlés további foglalkoztatására semmi előkészület neoa történt, valamiül Peidi G/uia, Szeged város II. kerületi képviselőjének vasárnap tartandó beszámolója alkalmából szükségesnek tartom a két ellenzéki párt eljárását as általános választások alkalmából szóvátenni, nsm vindikálva magamnak természetesen azt, hogy ezen kérdés országos vonatkozásába még csak beleszólni is akarnék, fejtegetéseim egyrészt tisztán helyi jeliegüek, másrészt csak saját egyéni felfogásomat fejeik ki, Et a felfogás pedig, amelynek ili iőteg azért eletek kifejezést adni, hogy pártunk tagjai közli ason ugyan kevés számú egyént, akik ellenkező véleményen vannak, fejtegetéseim állsl lehetőleg telfjgásomnak megnyerjem —, abból ált, hogy ha az á talános válasaiáiokon, különösen városunkban eredményt elérni kibánunk, u^y a választási csatát feltétlenül a szociáldemokrata párital együttesen kell megvívnánk, mert csak ugy számithatunk — ez esetben azonbsn a legnagyobb valószínűséggel — arra, hogy a kormácynaíalom által támogarult reakciós tábort legyőzhessük Hiszen kézzellogiia tóan nevető harmadiknak állítanánk oda az annyira reakciós kormánypártol, ha nem összesitenénk minden ellenzéki elemet és nea együttesen vennénk tel a vllgsziási inrot eiiene, hanem ha mi szabadelvű ellenzékiek a fsuforgő subiilis lelfogás• különbözetek miatt még egymás elten is küzdenénk. Hjgy a ma már teljesen és nyiltanreakciós politikát folytató kormány csak ezea cgyesiiett fellépésünktől tart és ezt minden tehsiő módon magzevami igyekszik, annak bizonyítéka az egész országra vonatkozóin Vass miaisiier ur által az a cemrégibea fíifuj1, azóta azonban minden létjogosultság hiánya űriül teljesen elaludt mumus, hogy valamely erős kommunista mozgalomról szerzett tudomást. Iit Szegeden pedig a főispán kétizbsni kirohanása a „firkashordi" és a „demagógia" ellen, amely nyiiatkHalok, isnhlan, cüt AI. a célt szo'gá jik, hogy a szabadéitüek a kormánnyal ellenzékben állók táborát széjjel válasszák, azzal a Bjíhlen kormány által már hosszakb idő óta folytatott taktikával, hogy a szibidelvű polgárság és szociáldemokraták között mesterségesen a ma már legalább egye'őre lényében fent nem álló néze'.- éa éídekellentéieket előidézze?. Már ax ellenfélnek ez a taktikája kell, hogy megmutassa nekünk az egyetlen helyes utat, amelyen haladnunk kell, vagyis azt. hogy ne üljünk fel ezen kézenfekvő taktikának, hanem igenis együttesen vívjak meg az egész ország sorsát álból öl évre eldöntő, most előttünk álló választási harcot, a jogegymlőslgért, síjtószabadságért, szabad gyülekezési jogért, az esküdtszék visszaállításáért és a mindezeknek azonnali megvalósítását b!ztosM általános titkos választól jogért. Azok, akik — mint én most már 43 é? óta — hosszabb időn át állandóan és a legkülönfélébb körülmények között muakásokkal érintkezünk, kétségtelenül ilsztábnn vannak éppúgy, miit én azzal, hogy a magyar munkások abbői a tfekéből, ame'ye: as 1919 es gyászos négy hónapban kaptak, talán míg jobban és nyomatékosabban levonják a következtetéseket, mint mf, akik ennek a gyászos négy hónapnak áldozatai voltunk. A munkások kéisegielenüi épp annyira meg vannak győződve, mint mi, arról, nogy egynéhány, csak nagyon kevé?, mindig és minden osztályban elölordűlő megbízhatatlan túlzó elemen kivűl a magyar munkásság talán soha többé, de a legközelebbi 50 éven be 01 bizonyára nem kapható kommunista mozgalmakra. Ennélfogva csak azokhoz, a munkásokkal egyáltalában nem érintkező po'gárckhoz kell fordulnom, akik a reakció által használt fenti taktika befolyásának könnyebben engednek, azon kéréssel, hogy ne idegenkedjenek egy percig sem attól, hogy a polgárság ezl a reánk vírú nagy küzdelmet most a másik reakci'elUnts párttal együtt v'.vja meg, meri egyedül ezen eljárás nyújt reményt arra, hogy ennek a szegény, sonü dözött országunknak kivívjuk ugyanazokat a szabadságokat, amelyeknek birtokában vannak nemcsak a nyugati államok, de amelyeket a körülöttünk álló országok polgárai is élveznek. Kitűzött célom elérésére még egy argumentumot említek itt fe'. A mai viszonyok között senki előtt nem lehet kétséges az, hogy a polgárság Magyarországon most már és belá ható időn beiül, elég erős és főleg öntudatos arra, hogy a munkásságnak szerintem kisárt, de nelalán újból eifiálló túlzásba menő hajlamait erélyesen és azonnal visszafojtsa. ttt Szegeden a kétségtelenül tajstromos választás alapián a szabadelvűek együttes harclészsége majdnem biztos eredményi ígér és ezen eredményt üres veleitások miatt senkinek sir.es Joga ktekára tenni. Egy 16 év előtti nemzetközi vásár és ezer aranykorona. (A Délmagyar ország munkatársától) Erelőtt tizenhat esztendővel nagy áimok és tervek lebeg* tek még a szegedi homok fölött. A tiszapart mstropolis nagyvárosnak tál a magát a Tisza tükrében éa nagyvárosi allűrökkel kezdett dolgozni. Az álmok szertefoszlottak, a tervek meghiúsultak, ciak néhány elsárgult pspirron^y marad! meg bslölük. Niha azonban az i!yen sárga papírdaraboknak, végy cyjláboknak készpénzértékük is lehet, mint amint szt as alábbi eset bizonyltja; A város hatósága 1910 ben elliatároztr. hogy 1914 ben országos ünnrpségeket rendez a nagy árvíz hirmlncőtesztendős évfordulója alkalmából és nemzetkőzi vásárral teszt vonzivá ezt az ünnepet. Lázár György polgármes'er át is irt ebben ax ügyben a tanácshoz és felkérte a szükséges előkészültek megtételének elrendelésére. Eriesitette a polgármester arról Is a tanácsot, hogy Szabó G/ula iparkamarai titkárt lel is kéríe a vi3ár tervezetének kido'goaásárü. Szabó Gyu!a el is készítette a terveidet, ki is nyomatta vaskos lüzetben és a közgyüés annak alapján elhatárol, hogy az ünnepélyt megtartja. Szzbő Gyula 1912 ben kéríe leimeiü t készkiadásainak, 1688 korona 20 fillérnek a megtérítését a tanácstól, a tanács azonban ugy határozott, hogy majd az ünnepségek után egyenlíti ki a rendező számláját. Teít, mult az idő, a jubileumi vásár elmaradt, aztán kitört a háború, devalválódott a korona. Stabó G;ula cea jelentkezett a pinzérf. Most fizocb in váratlanul beadványt intézett a tanácshoz. Tizenhat év előtti készkUdásaíaak meglétiiését kéríe a törvényes kamatokkal egyült. Bejelentette ezonbac, hogy megelégszik járandóságának valorizált ötven názalékával ts, ezeraranykorocával, ami tizennégy és félmillió koronának letel meg. A tanács elhatározta, hogy teljesül az indokolt kéreimet éa kiutalta S^abó Gyulának az ezer aranykoronát, tizenhat é7 előíii ké3.'kiadá3ainak rnegi ritíje elmén.