Délmagyarország, 1926. november (2. évfolyam, 253-276. szám)

1926-11-16 / 264. szám

2 DÉLM AG Y AROBSZ Aü 1926 november 16. A. fascistáte fogságban tarifáte a Zamboni-csaláá valamennyi tagfát. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Milánóból jelentik: A rendőrség befejezte a vizsgálátot a bolognai merénylet ügyében és 1 az összes iratokat és a bűnjeleket a vizsgáló­bíróhoz teette át. A Zaamboni család vala­mennyi tagja vizsgálati fogságban marad.. Teleki Pál elliucsuzoll szegedi mandátumától és nyilaíkozoíí — a franktigyrőL (A Délmagyarország munkatársától.') Gróf Te­leki Pál, Szeged város első választókerületének nemzetgyűlési képviselője, vasárnap délelőtt tiz órakor megtartotta a Iíass-szálló nagytermében utolsó képviselői beszámolóját, amelyet bucsube­számolóként konefrálták be az előzetes jelenté­sek. Teleki politikai megnyilatkozása közel sem váltotta ki azt az érdeklődést, amelyet egyesek várlak. Talán erre gondoltak a bezámoló rende­zői, amikor az utolsó pillanatban megváltoztatták eredeü tervüket és a népgyűlés színhelyéül a város legkisebb mozgószinháza, a Széchenyi Mozi helyett a Kass-szálló nagytermét jelölték ki a népgyűlés színhelyéül. Ez a terem azért ele-, gendő volt arra, hogy a teljes számban kivonult notabilitásokat befogadja, sőt jutott hely benne még a postások és a vasutasok kivezényelt sza­kaszainak is. A főispánon, a polgármesteren és a Teleki-párt korifeusain kivül szép számban jelentek meg a bucsubeszámolón az egyetem tanárai, akiket rek­tori körözéssel kértek fel a gyűlésen való részvé­telre Megjelentek természetesen az állami hivatalok vezetői és többek között megjelent az ellenzéki fajvédelem szegedi lapjának főszerkesztője, dr. Dobay Gyula is. A pártgyülést dr. Kelemen Béla nyugalmazott miniszter, a Teleki-párt elnöke nyitotta meg. Meg­állapította, hogy a felsőház megalkotásával a nem­zetgyűlés nagy lépést tett a jogfolytonosság hely­reállítása felé. A nemzetgyűlés most visszavonul, hogy átadja a helyét a kétkamarás országgyű­lésnek. Sajnálattal jelenti be, hogy a város Beth­len-párti polgárai az uj választásokon nem lép­tethetik fel ismét Teleki Pál grófot, aki mos­tani bucsubeszámolójában személyesen jelenti be választóinak, hogy tovább nem kíván résztvenni az aktív politikában és teljesen visszavonul. Teleki Ptíl gróf halk éljenzés közben lépett az emelvényre és meg­kezdte bucsubeszámolóját. Nem búcsúzik Szeged­től — mondotta —, mert továbbra is fent kivánja tartani a várossal az összeköttetést, csak a poli­tikától búcsúzik, hogy munkásságát más téren folytathassa. A politikai életben csak azért vett részt, mert az összeomlás után minden embernek a fedélzetre kellett sietnie, hogy a politikailag is közreműködjön az ország talpraállitására irányuló munkában. Amikor a nemzetgyűlés országgyű­léssé alakul át, politikai szerepét betöltöttnek látja és átengedi helyét azoknak a professzionista po­litikusoknak, akiket multjuk és eddigi munkássá­guk predesztinál a politikai működésre. — Ezért vonulok most vissza — mondotta Te­leki — régi elhatározásomhoz képest és nem teszek mást ezzel, csak végrehajtom már meg­választásom alkalmával is beejlentett elhatáro­zásomat. Rövid beszámolót kíván csak tartani. Hivatko­zik Meskó Zoltánnak az egységespárt legutóbbi vacsoráján tett megjegyzésére, amely szerint az egységespárti képviselők abban különböznek az el­lenzéki képviselőktől, hogy nem ígérnek semmit, de ezt betartják. — En, amikor megválasztottak, nem Ígértem semmit és azt be is tartottam. (Jóindulatu de­rültség.) Tulajdonképpen nincs is miről be­számolót tartanom. Azért mégis szükségesnek tar­tom, hogy képviselőségem néhány momentumáról tájékoztassam választóimat. Elsősorban azt kívá­nom megindokolni, hogy miért léptem be a tavasszal az egységes pártba. Az indokolást azzal kezdi, hogy képviselőségé­nek idejéből tizenegy hónapot vett el népszövetségi megbízatása. Szegedi mandátumáról azért nem mondott le, mert nem kívánta a várost kitenni az időszaki választás viszontagságainak. — Amikor letelt népszövetségi megbízatásom — folytatta —, akkor következett be a frankügy, az országnak ez a szerencsétlen ügye, illetve en­nek a szerencsétlen ügynek a felfujása. A frank­ügyet én nem tartottam sohasem olyan fontos­nak, mint amilyenné azt a külföld és a belföld rosszindulatú része felfújta. A kormány is sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonított neki, mint amennyi megillette. Most, post-festa, kifejezést ad­hatok annak a meggyőződésemnek, hogy voltak súlyos hibák, de nemzeti szempontból ezeket fel­fújni kár volt és nem volt érdemes. Ami történt, az a rosszakarat müve volt. Ha a mérleg egyik serpenyőjébe a frankügy szereplőinek hibáit te­szem, a másik serpenyőjébe pedig azoknak a hi­báit, akik felfújták ezt az ügyet, ebbe a serpe­nyőbe kerülnek a súlyosabb hibák. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a frankhamisítás nem volt súlyos hiba, de ha már megtörtént, súlyosabb hiba volt azt a nemzet rágalmazására felhasználni. Ez a meggyőződés indított arra, hogy szívvel-lélekkel Bethlen István gró fmellé álljak, hogy belépjek az e gységespártba, mert igy akartam dokumentálni hogy az ország lakossága ragaszkodik Bethlen Istvánhoz, akit a legsúlyosabb időben ért a hátba­támadás. Teleki azután arról beszélt, hogy a kormány politikájának tagadhatatlanul vannak hibái, sokaknak vannak még ebben az országban gravamenjei, sokaknak nehéz még az élet, sokan látnak még hiányokat. — Elismerem, hogy ha taglalás alá vesszük a kormány működését, annak részleteiben szám­talan olyan momentumot találunk, amelynek mu­lasztás, hiba jellege van, de az ilyen időkben, ami­lyeneket most átéltünk, nem a részletekbe kell elmerülni és a hibákat keresni, mert az egyén bajaiból, nehézségeiből nem leeht általános ba­jokra következtetni. A kormány működését álta­talában helyeslem, mert ha a mai Magyarorszá­got összehasonlítom azzal az országgal, amelyet hat évvel ezelőtt én adtam át Bethlen Istvánnak, meg kell állapítanom, hogy munkája derekas mun­ka volt. Hat évvel ezelőtt nem hittem volna, hogy eljutunk ide, ahol most vagyunk. Hibák vannak, hiszen a kormány tagjai nem istenek, hanem csak emberek, de kijelentem, hogy a semmiből még az istenek sem tudtak volna többet teremteni, mint amennyit Bethlen István gróf teremtett. Elmondja ezután, hogy Bethlen István szemé­lyének presztízsével megteremtette az ország hite­lét, stabilizálta pénzügyeit, megszerezte Anglia ba­rátságát, konszolidálta az országot, sőt megindí­totta a továbbfejlődés utján. Ezeket nem mint kép­viselő, alinem mint cserkész, mint világjáró, mint egyetemi tanár állapítja meg, tehát kritikája ob­jektívebb, mint azoké a képviselőké, akik állan­dóan Bethlen környezetébe vannak. Teleki Pál ezután beszámolóját kortesbesxéááé változtatta át. Gróf Klebelsberg Kunó kultusz­miniszter érdemeiről beszélt, majd a következő­képen ajánlotta a választóknak az egységes párt szegedi listáját: — Hiszem és remélem, hogy a kultuszminiszter jagja elfoglalni az országgyűlésen szegedi he­lyemet és mellette két régi képviselőtársam is mandátumot kap Szegeden, dr. Kószó István és Pálfy Dániel. A Teleki által bejelentett egységespárti lista általános meglepetést keltett a teremben, mert a főispán környezetéből kiszivárgott hirek szerint ugy tudták, hogy a lista harmadik helyén dr. Tóth Imrét, a katolikus kör elnökét ejlölte az az egységespárt. Teleki beszéde végén arra kérte választóit, hogy a lehető legsürgősebben szervezzék meg az auto­matikusan megszűnt Teleki-párt helyeit az egységes pártot és kezdjék meg a választást előkészítő munkát, amelyből ő is kiveszi majd a részét. A bucsubeszámoló után ár. Kelemen Róla tartott záróbeszédet. Sajnálattal veszi tudomásul Teleki visszavonulását, amiben azonban a válasz­tóknak meg kell nyugodniok. A közeli válasz­tásra való tekintettel megdicséri a szegedi köz­alkalmazottakat és felállítja az ismeretlen katona, az ismeretlen adófizető szobra mellé az ismeret­len közalkalmazott szobrát. Majd bejelenti, hogy szerdán délután öt órakor a Kass-szálló nagy­termében megalakul a belvárosi egységes párt. Azzal a reménységével zárja be az ülést, hogy Szeged polgársága a nacionalizmus és a krisztia­nizmus szellemében választja meg orszáafívülési képviselőit. A Dugonics-Társaság évadnyitó ülése. Vasárnap délután félöl órakor kezdődött a Dugonics-Társaság első ülése e szezonban, A városháza közgyűlési termét isméi megtöl­tölte az irodalom iráni érdeklődő közönség, amely a három előadót mindvégig feszüli figyelemmel és lelkes tetszéssel hallgatta. Dr. zalay József elnöki megnyitója után Juhász Gyula muialta be Firradalmi Naplát cimü, iizenkét szonettből álló versciklusát, amely a szabadság és haladás himnusza. Az ünnepi harangzugással kisért költeményekel viharos taps jutalmazta. Ulána dr. Buday Ár­pád egyetemi tanár tartott előadást „Mi lesz velünk" cimmel. A históriai tudással teljes elmélkedéseknek mély haiása volt. Végül Réti Ödön, a kiváló elbeszélő olvasta fel uj regényének bevezető fejezetét A lélektani finomságokban gazdag, meleg és bensőséges irást nagy tetszéssel fogadták. Dr. Szalay József befejező szavai után a közönség egy szép irodalmi élmény emlékével távozott. 16 33. Széchenyi Mozi 16-33, November 16 án, kedien C.w :oy tőit ínét 6 falvonásban. Főszereplő: pgTE HOKISON. Aronkivül: Börtöntől a boldogságig. Filmregény 6 felvonásban. Főszereplő: RICHÁRD BARTHELMES. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor rheuma^ _ . CSÚl, KÖSZ VÉ NY" SSCHL43 ELLEN KAPHATÓ, MINDEM GYÓGYTÁRBAN ' 0ROCER1ABAN" ILLATSZERTÁRBAN .ABAg p»iS3Nieéf. Magyarországi fölerakat: Doj>os Gyula, Győr gyógyáranagykeresked s. Négy doboz rendelésnél S pengő utánvét ellené* ben ingyen csomagolás és szállítás. M4i Hódmezővásárhely szórakozó helyei a és Városi Mozi

Next

/
Thumbnails
Contents