Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-12 / 235. szám

h 2921 október 12 DBLMAOTARORSZAQ 8 A szegedi polgés*«niissterf ax egyatcm, » nyilvánitség és kultura. védelmére és istápolására Egy interpellációra, amelyet a váróéban senki se vett komolyan, Somogyi Szilvesiter polgármester nagyon komolyan válaszolt, kőiben olyanokat is mondott, hogy mi összetévesztjük a politikát a kulturával és beszélt — tejesen adatok nélkül — a mi nyilvánosságunkról. Mindezzel azért fáradozott a nagyon, de nagyon elfoglalt, sokat dolgozó és rokonszenves polgármester, hogy megkeresse, esetleg kimutassa annak az okát, amiért az egyetemet „támedjul". Az olyan magasrangu tisztviselőnek, mint aminő a szegedi polgármester, sok'sok referense szokott lenni. Ha választ kell adnia interpellációra, ha indítványokról, vagy tanácsi előterjesztésekről folytatott vitában felszólalni készül, magához rendeli a reterenseket, adatokat, terepismertetést kér tőlük, hogy felszerelten állhasson fel az elnöki emelvényen szólásra. Bizonyára megteszi est minden eseíben a szegedi polgármester is. Sajnos, s jelen esefben nem tette meg, pedig igen szívesen rendelkezésére bocsátottunk volna minden adatot, ha nem sajnált volna egy kis fáradságot annak érdekében, hogy magához rendeljen, szóba álljon velünk és alapos legyen. Abból azonban, hogy a polgármester mulasztást követett el, nem következhetik, hogy tévedésben hagyjuk tartani a közönséget. Itt mondjuk el tehát mindazt, amit a polgármesternek mondtunk volna el, ha megkérdezett volna bennünket, mielőtt végiggondolta, hogy mii is tog válaszolni arra az igen, de igen naiv és teljesen jeentéklelen interpellációra. Ami az egyetem kérdését illeti, „támadásainknak" több oka van. Hogy ezeket a cikkeinket politika sugalmazta, vsgy befolyásolta volna, azt még a fajvédők vezére sem hiszi el, pedig as sok minden képtelenséget elhisz, ha rólunk állítják. Egyszerűen arról van szó, hogy helyes pénzügyi és kultúrpolitika volt-e a háborúban vesztes, a békeszerződésben bénára csonkított és a szanálással egészen vérszegényre soványitott Magyarországon gyors iramban egymásután felépíteni három egyetemei. Nem lett volna e sokkal, de sokkal helyesebb, ha azt a tömérdek pénzt, amelyet most feleslegesen ölnek bele nagystílű egyetemi építkezésekbe, más kaliurcilokra használnák fel, hogy többet ne mondjunk, arra, hogy teljesen eltöröljék végre ennek a kicsi és szegény magyar földnek a szinéröl az analfabétizmust. Nem egyedül állunk ebben a városban és ebben az országban ezzel az álláspontunkkal és épp a polgármesternek nagyon jól kell tudnia, hogy a szanálási bizottságban is ez a vélemény és ez az irány kapla volna a többséget, ha mindjárt azután, amikor áthatoltak a párnázott ajtókon az első aggó dalmak, nem indult volna meg minden összeköttetésnek a latbavetésével az akció annak érdekében, hogy a tervezett nagyaránya, a szükségleteket és teherbírásunkat messze meghaladó tervek egész arányukban megvalósíttassanak. Csináljon csak a polgármester kalkulációt arról, hogy mibe kerül egy egyetemi pol gár az államnak, amikor a fiatalság négy egyetemen tanul és mibe kerüli volna akkor, ha ez a fiatalság csak két egyetemen tanult volna. Két egyetemen: a pestin és a szegedin. Természetesen gyökerében eihibázottnak tartjuk azt a városfejlesztési politikát, amely nyolcvan milliárdot ad oda az egyetemi építkezésre, tehát kifejezetten állami feladat megvalósítására. Ez a város, noha nagyon gazdag, nem dobálózhatik ilyen módon nyolcvan milliárdokkal. Ennek a városnak nincs vizvezetéke, nincs csatornázása, égbekiáltóan nyomorúságos helyzetben éinsk külvárosrészeinek lakói és senyved, meg tengődik itt az ipar, meg a kereskedelem. As egyetemet as államnak kellett volna felépíteni én meggyőződésünk, hogy sokkal, de sokkal kevesebb hozzájárulással is megkapta volna a város és a differencián létesíthetett volna például — ipartelepeket. Ds az egyetem ilt van, maga a polgármester is kényleien volt elismerni, hogy most már természetesen támogatjuk, támogatni is fogjak, mert ha már felépitik, es kötelességünk. Ebből azonban nem következik, hogy" azon az utolsó napon, amelyen még kritikai alapon elmondhatjuk a véleményünket, hallgassunk, hiszen mi nem politikai irány alázatos kiszolgálására, hanem a lakosság érdekeinek törhetetlen jelenünk meg. Most még csak egyet az egyetem kérdésínéi, amit megmondtunk a legilletékesebb helyen is. Az egyetemtől bizonyos mértékben mindig távol fog tartani bennünket a numerus ciausus, az a törvény, amely középkori módon fujtja az ország lakosaágának egy értékes elemét és mindig akadálya lesz felmelegedésünknek az egyetem egyik másik fakultásának reakciós magatartása. Nálunk azonban ez se politika, hanem kultura kérdése és csak azoknál politikai kérdés ez. akiknek kedves a reakció és akik leikük mélyén változatlanul örvendeznek a numerus claususnak. Elhárítjuk magunktól a polgármesternek ast a vállveregető kijelentését, hogy mi összetévesztjük a kulturát a politikával és ezért „támadjuk" az egyetemet. A he'yzetkép egészen mást mutat. A hatóság téveszti össze az alapot a || tetőzettel és ebből származik minden baj. Ezért hagyják parlagon és megépitellenül kulturális életünk alapjait és csinálják teherbírásunkat messze meghaladó mídon a tetőzetet. Igy nem csinálnak kulturát éa igy abban a városban dolgoznak, amelyben nem program és terv szerint, hanem a felvetődött véletlenek szerint építenek. A kultura az egészség, a kultura az Írniolvasni-tudás, a kuliura az egészséges, tiszta lakás, a kultura a viz, a fculíura s muzeum, amelyet állandóan gazdagítani kell, a j6 könyv, a szép kép, a kultura a virágzó ipar, a kultura a többtermelés és még sok minden más a kultura, amiről megteledkezik, amit nem ápol, amit semmibe se vesz a hatóság, épp azért, mert a kultura alapelemeit, létfeltételeit és alaptörvényeit téveszti össze és véti el. Megtisztelő ránk nézve, hogy a polgármester ur szives volt részletesen beszélni nyilvánosságunkról. Meggyőződésünk, hogy nem vezelte rosszakarat, de ettől függetlenül szükségesnek látjuk, hogy a város első tisztviselője alaposan legyen informálva városának sajtóviszonyairól. Ezért bátrak vagyunk felhívni szives figyelmét arra, hogy egész adminisztrációnk minden adatát most utólag is tzivesen rendelkezésére bocsájijuk. Megnézheti Iapkiidisi jegyzékeinket, előfizetőink névsorát és minden egyéb adatunkat. Győződjék meg belőlük, hogy sokkal, de sokkal nagyobb példányszámban jeleoüok meg, mint ahogy ő azt hiszi, hogy a Délmagyarországot a nagyszámú kereskedőn kivül olvassa annyi tisztviselő és kisiparos, mint ahány példányban összesen nem jelenik meg egyik másik kedvenc sajfóorgánuma. Gjőződjön meg adatainkból arról is, hogy a megunk kis körébet; milyen mődon segítünk e város renoméját emeiy köz- • ponti fekvéséből származó kis előnyeit er' ibileni. Sajnáljuk, hogy ezeket az adatokat itt é mcsí keilstt elmondanunk. Mennyivel egyszerűbb, k ><vetlenebb és eredményesebb lett volna, ha nő ot és alkalmat Napiunk volna rá, hogy a nai> és lentéktelen interpelláció előtt párnázott aj; \k ml- l gölt mondjuk el a polgármesternek, aki n ighali gaiásunk ulán bizonyára alaposabb válási adott volna, akit mi tisztelünk és nagyrabecsül ink ér akivel épp ezért nehezünkre esett ilyen módonl vitába ssvil rí. Ax egésxségtelen és életvesxélyes lakások Isiséit hslyexik ül a városi sxükséglakéeokban. (A Dilmagyarország munkatársától.) A városi tanács — mint ismeretes — még régebbe* elba ározta, bogy a paliaki há»k lebontásából kikerülő építési anyng felhasználásival megfelelő száma szükséglakás! építtet a Csillagtérre és a Cserepessorra. Mindkét helyen hasz-husz egy szobából és konyhából ál'ó szükséglakás építését kezdik most meg. A lakásoknak kizárólag az letz a rendelte!ésük, bogy a város abban helyezze el a nedves, egészségtelen és életveszélyes lakások kilakoltatandó lakóit. Eze< ket a szükséglakásoké azonbsn senki se*s fogViharos előljárésigi ülés volt hétfőn este a sxegedi ipartestületben. Tóth Imre lemondott ügyészi tisztéről, meri as iparosság állást foglaltakté gyűlés felfrissítése mellett. — Bizalmatlansági indítvány Körmendy Mát> ellen. lalhatja cl véglegesen, bizonyos, meghatáro a .16 időn bilül gondoikodniok kell más lallás ól szoknak, akik iit kapnak majd ideig'enes hajlékot. 11 említjük meg, hogy a polgármester |i?islatára a tanács szigorain u'asitotta az előlflré* sági ügyosztályt, bogy a város ferülefén 11*5 Rgéüzségtefea pincelakásokat a lehető legrövidebb időn belül irja össze. A közgyűlés ugyuni dr Krausz József indítványára elnndelle a pí lelakások összeirásá*. (A Dilmagyarország munkatársától.) Az ipartestület hétfő asii elöljárósigi ülése as izgalmak jegyben kezdődött rasf. Az indítványok éi bt jelentések során száalalan olyan tárgy szere pelt, amely kirobbsntot a a szensedéyefeet, ngy, hogy a jelenlevő hatósági biztos az ütésI egy alkalommal Ul is figgetzMte. A mindvégig szen^dilyss hingu ülést Körmendy Mátyás nyitotta meg. A tárgysorozat rendes pontjai között szerepelt a pénzügyigazgatásig átirat*, amely bsjeleníete, hogy a pinzügmkisztsr tieudtlíe a kereseti mdikivetéstk filülviztgáletál. A kérdéshez Metzger Péter szólt hozzá, kii.* j ve, Siogy a felebbesési tárgyalások folyássá*! as iparosok hivttmSos kiküldődéit nem hillgitjás meg, sői egy alkatommal ől, amikor egy iparos érdelében felszólalt, kiutas Halták a tárgyalótéréből. Az elöijárósági üiés ftktározaíila^ kimondás, hegy a kardéiben áíir » pénzflgyigasgstóiághoz és az iparosság megbízottjának teljes alciúszsbadságot kér. Bejelentették szu'Én sz éHatarsndőcsfgnck a már ismert h»táromtá', aflne'y szerint a jövőiea már nem kell bejelenteni a szakosztályt üléseket. Az első nagyobb vitát dr. Tóth Imre, az ipartestület ügyészének levélbeli bejelentése provokálta. Tóííi I«re ugyanis bejelentette, bogy az ipartestületben pelltlkei mozgolóáást tál és ezért Mgytsii tisztitől lemond. Levelében kiiért sz iparosságnak a vásárcsarnok eihel!esése és a közgyeiéi feifriisitését célsé indítván? ügyében elfoglalt magatartására, amely ellenkezik et ő állát piaijával. Véleménye szerint az ontzágban ma nem szabad élesen alválasztd pár'alakalatoknak lenni. Jii mindtnki tsak vad magyar Ithsi.. A bejelentéshez először Marosán Milán szólott hoizá. Tdtaloztk az ellen, mintha at ipariéttületbea politizálnának. Ha valaki folttisál, akkor Tóth Imre az. 0 volt ez, aki a mali évben a társadalmi egyesületek élia a tajlószabad' tág megcsonkítósái kövelelte. Tííh rgy politikai exponens, akinek lemondását alfogsdjs és (adózásul veszi. fofeor Adolf fz'n'én ti»akozik az ellen, minlha ezüst evőkészleieket sib. kényelmes vásárolhatnak óra, ékszer briliáns árukat, 858 is. órás és ékszerészek >£ Szeged, Kárász-ucca JEL Vr«