Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-10 / 234. szám

6 DBLflflAtYAIORSXAü US® október 10 Dr. Tonelli Sándor külgazdasági és várospolitikai sxemponiból világilla meg a kérdést. Ne® szabad elfelejteni, bogy a vásárcsarnok is a bigiénát «xolgál|a. A vásárcsarnok épiiéie nen lerbeli meg a város költségve'.éséf. Egy város köiélelmszésél nem lehet a bét kit napján tartott hetivásárra bazirozal. — A tanyai visnt végállomását ciak olyan belyre szabad tenni, abol elég taaly van a forgalom lebonyoliláaára, tebát csakis a Marttérre. Ezután Berzenczey Domokos műszaki f5tanácsos szólalt fel. Stükségeinek farija a vásárcsarnokot, de nem hiszi, bogy a lelanlegi helyzetben sor kerülhetne rá. A Rudolftéri végá lomás mellett érvei, na a köigyülés az indítványokat elfogadja, a tanyai vaaut » idén már nem indulást meg, mert ul területe* ket kellene kisajátítani. Hs a közgyűlés ragaszkodik a Mars-téri végállomáshoz, akkor határozzon ugr, bogy a RudoíMéri állomisf is megépül, de a Mari térre is épit egy kftéröt. Magyar József, Ptpp litván és dr. Badnár Qéza a tanács Javaslatát fogadja el. Gaál Endre a vitát bezárja. Széli Gyula a zárszó jogán szólal fii, a polgármester pedig azt javasolja, bogy a közgyűlés térjen napirendre az indítványok fölött. Húsznál több városatya Írásban kérte a névszerinti szavazás elrendelését. A közgyűlés többsége a tanács Javaslatit figadta et. Wimmer Fülöp ezután azt inditványozta, hogy a város telekkönyvileg kebeleztesse be a gázgyárra a háramlási jogát. A tanács bejelenti, hogy ez a jog be van kebelezve, tehát térjen az indítvány fölött napirendre a közgyűlés. Wimmer Fülöp tiltakozik az ellen, hogy az ilyen fontos indítványokat hét úrakor tárgyalja a közgyűlés, amikor a városatyák már nagyon türelmetlenek. Ezt az eltárást nem tartja femek. — Elért a kijelentéseért rendreutasítom, — szól az ismét elnöklő polgármester. Wimmer Fűiöp megnyugvással veazi tudomásul a tanács bejelentését. A háramlási jog telekkönyvi bekebelezését azért tartja fontosnak és szükségesnek, mert a gázgyár ujabb nagy beruházkodása óvatosságra intenek. Felhívja a tahács figyelmét bogy jegyestesse bs a város háramlási jogát a gázgyár újonnan szerzett ingatlanaira is. Indítványozza, hogy a polgármester elnöklésével küldjön ki a közgyűlés egy szükkörü bizottságot, amelynek as volna a feladata, hogy a gázgyári tárgyalások alatt véleményadó szerve legyen a tanácsnak. A polgármester bejelenti, hogy a tanács elfogadja a bizottság kiküldésére vonatkozó indítványt és javasolja, hogy a köZRyölés küldje ki dr. Szeles» Józsefet, dr. Bteál Samut és Szíjgyártó Albertet. — Az Ináltványozónak, mint kellemetlen embernek természetesen nincs helye a bizottságban, — mondja Wimmer. Következett Ottovay Károlynak a Teroolom-téri építkezések szabályozására, ifj. Botor Pálnak a hősi emlékek létesítésére és Cserő Edének a tisztviselő választások alkalmával előforduló rendellenességekre vonatkozó Inditványa. Az inditványokat a közgyűlés a tanács iavastata alapján elfogadta. Eiután került sor Wimmer Fülöp indítványára, amelyről lapunk mis helyén köziünk iudósitásL MSR-4III Fegyelmi vizsgálatot rendeltek el a csanádvármegyei árvaszék volt vezetői ellen. Egy battonyai házvitel furcsa epilógusa. (A Déimagyarország makói munkatársától.) Csanád váraiegye közigazgatási bizottsága ma tárgyalta Mtckl Mátyás battonyai pékmesternek és nejének panaszát iz árvaszék ellen, ami , szokatlanul bosszú éi beható vita után azt a ieltünéit kellő ha ározatoS eredményezte, bogy a bizottság az öistes tagok szavazatával, dr. Binffy Jazsef tiszti főügyész indítványával szemben elrendelte a ftgysimi vizsgálatai az árvaszék vall vezetősége ellen. Nlckl Mátyás és neje még 1922 márciusában megvette a kiskorú Bllictkv Ilona batfO' nyii lakóházát 84 000 koronáé f. A vételárat két részié ben küldte be a battonyai közjegyző a vevők megbízásából az árvaszéksek. Az árvaszik ebből mindenekelőtt kifizette az ingatlant terhelő 21000 korona adóiaágot, azután bizonyos körűiméayeket tisztázni akart as árvaszék a vétellel kapcsolatban és megkezdődött az akták vándorlása, ami eltartott másfélesztendeif. Közben a pénz folytan romlott és végre 1923 (utius havában megtagadta az árvaszék az ingatlan átadását és letétbe belyezte a másfél éi elölt boizá befolyt vételárat. Ekkor azonban már 350 000 koronát ért a kiskorú ingatlana, melyet az eladás idején Bittonya község elöljárósága 80000 koronára beciült. A kárvallott vevők panaszt emeltek az árvaszék ellen, dr. Binffy Jlzie! főügyész azonban azt találta, bogy as árvaszék eljárása nem eshetik küogás alá és a panasz etutisitását javasolta a közigazgatási bizottságnak. Eizel szemben dr. Esptrsll János bizottsági tag azt «ilatta, bogy az ingatlan az akkori viszonyoknak megfelelő vételáron kelt el, az árvaszék ki is fizette ebből a vételárból az ingatlant terhelő adásságokat, a tisztázandó körülmények a vételtől függetlenül is kideriibelők lettek volna, oz drvosxék tehát a vevők rovására fogtálán haszonhoz juttatta az iagatlan kiskorú tulajdonosát akkor, amikor megtagadta az Ingatlan átadását. Fegyelmi vizsgálat elrendelisél indítványozta az árvaszék akkori vezetőségével izemben, mert csak ennek a fegyelmi vizsgálatnak eredméiyéiez képest tudják a károsultak igényeiket polgári uton érvényesíteni. Esperiit álláspontjai magáévá tette az elnöklő Purgly E<ail főispán, valamint Tar sav Ivor aliipán és a közigazgatási bizottság a főügyé iz ellenzéie dacára elreadelle « fegyelmi etiárásl magelőző vizsgálatot Haisz Sándor ayugalmnsotl árvaszéki elsők, dr. Tóth Bila nyugalmazott drvaszikt ültök is a határozat meghozatalában résztveti harmadik szavazó tag ellen, skinek személyét utólag fogiák as iratokból megállapítani. 9 1 emlékünnep Tihanyban ; felvételei vasárnap a BELVÁROSI MOZIBAN Hiről beszélnek a társaságban? Arról, hogy milyen jól és előnyösen lehet minden fűszer-, csemege és italárut, háztartási és vegyi cikket vásárolni a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezete szegedi árudájában. müí ím Pályázat balladára. A költő ül hosszú, méla lesben és vár. Mire vár a költő ? A költő részint arra vár, hogy a gazdasági viszonyok megjavuljanak, hogy a konszolidáció nagyobb lépésekben haladjon előre, hogy a mélyen tisztelt közönség érdeklődése a BEAC-ról és a KEAC-ról ismét a versekre terelődjék, mint boldogult Ady idejében, egyszóval a költő hiába és reménytelenül vár. Igen szeretné hazafias fölháborodását és erkölcsi megrendülését egy hatalmas ódában kifejezni, amelyben a guny és harag karikásával Csördítene egyet a bitang cenkek és hitvány cudarok nyakába, de attól tett, hogy Idézés bűnügyben felirásu meghívót fog kapni a vizsgálóbiró úrtól és igy Inkább ül tovább hallgató ajakkal az íróasztala mellett, mint hogy máshol üljön. Az őszi hervadást, ugy is mint közeliid telet már alaposan és végérvényesen elénekelte előle Berzsenyi Dániel dunántuli kisgazda, a bordalok terén hosszú lépésben megelőzte őt Cegléd követe, talán az autóelgázolásokról lehetne még valami lendületes és fordulatos rapszódiát zengeni, vagy a hadikölcsönkötvények valorizációjóról egy kanlátéi, esetleg a forgalmi adóellenőr bujáról vagy a kormányfőtanácsos panaszáról lehetne valami meleg és szines helyzetdalt költeni. Elvégre és utóvégre haladni kell a korral. De ekkor réveteg és álmatag tekintete egy pécsi újságra tévedt, amelynek Iroda'om és Vegyes rovatában a következőket olvasta: — Pályázat balladára. A Kaposváron székelő „Berzsenyi Társaság" ujabb pályázatot hirdet egy magyar balladára, melynek tárgya a magyar népéletből, vagy a magyarok történetéből, a világháborúból, vagy az ezt követő forradalmakból I merítendő. A verstan szabályai szigorúan befartandók, szabadon választott versformában. Pályázati határidő 1926. évi dec. 10-én telik le. Csak felnőttek pályázhatnak, Pályadíj: a ballada nyertese egy művészi faragványu íróasztali felszereléssel julalmoztaiik. A pályadíjnyertes és dicséretet nyert müvek kiadási joga és eladási joga a „Berzsenyi Társaságira száll. Az idegen kézzel vagy gépen írott és jeligés névjeggyel ellátott pályamüvek Hortobágyi Ágost elnök címére Kaposvárra küldendők. A költő egyszerre földerült és megenyhült. Valóban, hogy erre nem gondolt, nalladdt, balladát mint ahogy Ady Endre mondotta, egy balladáért országomat, Shakespeare szerint. Mert az eposz kora már lejárt, az eposz nem való a mai ideges költőknek és olvasóknak. Es különösen nem a mai kiadóknak. De ez a Kaposváron székelő társaság az elevenére tapintóit a dolognak és a fején találta a szöget. A ballada nagyszerűen megfelel a mai gyorsan lüktető és sokat sejtető, homályos és rejtelmes kor kívánalmainak, a balladához nem kell semmi befektetés és a balladával nem jár semmi kockázat és szigorított fogház. A költő csodálkozott, hogy eddig nem jöit rá erre és legszebb férfikorát vezércikkek, helyreigazítások, nyiltterek és egyéb rétorikai műfajok írásával töltötte. Ez a pályázat egy uj élet és irodalom reményével töltötte el. Csak felnőttek pályázhatnak. Bravó, ez kitűnő 1 Megnézte a tükörben hosszú, dus szakállát, amelyet a tél dere már megütött és erősen felnőttnek érezte magát. Mint annak idején, mikor az önképzőkörben pályázott,a kötetlen formában írandó szónoki beszédre És a pályadíj, a művészi faragványu íróasztali felszerelés is hevesen dobogtatta szivét, ó ugyan jobban szeretett volna egy kevésbbé művészi faragványu Werlheím-szekrényt kitömve, de földi ember kevéssel beéri, ha magyar vidéki balladapályázaton vesz részt. Hogy a dicséretet nyert müvek eladási joga is a Berzsenyi Társaságra száll, ezt egy kicsit sokallotla, hogy ne mondjam, rühellette a költő, de viszont igen megnyugtatólag és fölemelőleg hatott kedélyére, hogy a tárgyat lehet meriteni a népéletből, vagy a magyarok történetéből, a világháborúból, vagy az ezt követő forradalmakból. Azzal azonban nem volt egészen tisztában, hogy az ellenforradalmat is forradalomnak számitják-e Kaposváron és hogy Haller István alakját és sorsát be lehet-e már illeszteni a magyarok történetébe ? Mert a költő Emese álmáról akart balladát írni ősi nyolcasban, a verstan szabályait szigorúan betartva. Emese álmot lál: Friedrich, Haller, V/alff Anka, Ripka, Ulain és Eckhardt, a hét magyarok újra elfoglalják a hazát, költséget és fáradságot nem kímélve. Ám a költő mégis meggondolta a dolgot. Nagyon közel vannak még hozzá ezek a hősök, nem tudna elég tárgyilagosan elbánni velük. Inkább merít ő a magyar népéletből. Ekkor jutott csak eszébe, hogy a pályázat egyik föltételének nem tud megfelelni. Neki nincsen névjegye, már pedig ez lényeges föltétel. Igy kénytelen volt lemondani a dicsőségről és arról, hogy a magyar irodalmat egy uj balladával gazdagítsa. Bánatában levelet irt a szegedi polgármesternek és kulturszenátornak, amelyben, mint a város hü fia és a haza derék polgára ő is bejelenti igényét a szinigazgatóságra. Ehhez nem kell névjegy, ehhez csak erkölcsi bátorság kell. Gyalu.