Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-10 / 234. szám

Ara 3000 kmnvi délmagyarorszag tMTketztöség I Deák Ferenc-n. 1. Teleton 13-33. Kiadóhivatal, MtetftakOnyvttr és jegyiroda: Aradi ucca 8. sz. Telefon 306. mnmáa I Petófi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám IS—34. I Jóság. Pfs-J hir. A palotasor végén lőrbáz, a szentedé* és kCnyőrület, a kétségbeesés és a re méry szent háza. ElOtfe a téren egy család, amelyet a törvény kidobott a lakásabél. Az éjszakában már az őiz dideregtelő lebellete, Selhőzsákok is ntzkálnsk az égen, vihar fenyeget. A hajléktalan ember könyörög a korháznak : fogadja be csak egy épzskára iz aszszo«y', aki várandós és a hidegtől és félelemtől remegő gyerekeket. Becsi pták előtte az ajtót: nem lehet. Tessék aludni a földön és fakarldzni az éjszaklval. Igaz, bogy azt is csak addig lehet, mig a rendőr engedi. Es nem naiy eset bizony, sőt olyan csekélység, amiről beszélni sem érdemes. Hiszen a világ retteneteiben ez ugy elvesz, mint egy szem bomok a puzztán. Ugy ver a bir, hogy a szovjelország sivatag Ispáiyzin újra kezdődik az éhinség és megint megindul az assronyok és gyerekek százezreinek népvándorlása. Ha igaz, épp ugy puskatussal és sortűzzel foj adják f ket, mint most őt éve. S Eurfps és a natyvilág épp ugy kész leiz a segiiségrr, mint akkor, csak előbb azt fogja kérdezni, bogy: ki fizet? Vagy még azt se kérdi, csak von egyet a vállán: mi közöm hozzá ? Jimbor családok asztaláldás rebegése után beletenyerelnek sz újságba és azt mondják: igy van jól, ében kellene dögleazteni valamennyit, mert addig ujy se lesz rend a világon. Dániában lázonganak a parasztok és Törökország fegyver!érik, mert Mussolini háborúm készül. Ahol »lusznak is a fegyverek, mindiafltt vaneak, akik hisznek a háborúban, mi as üdvözítőben, msft sok-as ember és fogyasztani kell, hogy élhessen egy* mástól. Mi leMs a világol? Akármerre nézőnk, a •zenvedés sehol se icdiijs meg a sziveket. Tisztes, brcsfilefes emberek, oszlá'yok és nemzetiségek ugy tekinlik a másr * szenvedését és halálát, mint az őszi lombhtrvadási. Összehúzódnak magukban, mint ziporeső idején az eressel alatt, — cdakint a nyomor és halál jár, as apokalipszis lovasai vígtatnak, de jő nekünk idebent! Vagy szabadultunk nyomortól és haláltól s ugyanazzal sz írgalmatlansággal lök Jűk bele a másikat, mint amilyennel az megsanyargatott minket. Most nem ugy van, miat szelőt', hogy ez rossz, akitől félni kell és emez a jó, aki nem tndna kegyetlen lenni, ha akarna te. Moit akt árihat és aki ölhet, az árt és öl, mert most ez as élet (örvénye. Ha felcserélődik a jíjgalő ál dozat a vigyorgó hóhérral, akkor az uj áldozat ismét jajgatni és az uj höhér iámét vigyorogni fog. Kis dolgoknál, nagy dolgoknál, egyeseknél és tömegeknél, osztályosnál és fajoknál ugyanaz a kegyetlenség. „Ez a dzsungel töivéuye", ahogy a Kiping-mesek fi ozofáló állatai mondják. Szive ma csak annak van, aki szenved, de jósága neki sincs. A jóidg meghall a jöldön. A háború törié nyes gyilkolása, löiaiszö káröiöae és ftlmagaiztositot emberlelessége megölte. Ha végleg megölte, akkor vége a vi ágnak és legyen is vége, nett jóság nélkttt üvöltő firkascsordává züllik visiza az emberiség, sőt tán annál is gonotzibb és gyűlöletesebb lesz. Mert az irdők oktalan vada nem feielős, de az Isten képére tornáit ember felelős éne, ha ellorzilja magában a leiket és mi lehet más a UO«k jóság nélkül, mint eltorzított Iiten-arc? Fel kelline támasztani a jóságot Isten ctodájával éa embere* akarásával. Azzal a kereszténység gel, amit Ö ajándékozott az cmberiaégnsk, aki lehajolt a mezők virágaihoz és tenyerére -jtedte az ég madarait. A Jósáé vallását tda 0 az embereknek és ez a vallás ma az ajkakon megerősödve uralkodik egy olyan világon, amely nim tud és nem akar jó lenni. Ez a vá lás azzal bódította meg a föld Szeged, 1928 október 10, VASÁRNAP i ii ~in~i—in - in ii inai mi iinzaia— »ÍS»I» *« »int> rtgy M.iasra Mlyften su.000 kor., 8sda»es» r n vMi-kaa "ssr- Egyei oáa ári WtMxnap 2"W» kri vaati- ia taipan* tanai, ti ávfolyam, 234 ntta kerekét éz izzal tette Európát a többi földrézzek urilkodójává, bogy parancsolattá tette a (óságot és ugy rendelte, hogy ehhez igazodjék az emberek érdeke. Az európai civilizáció dön'O válsága ez. S amely nemzet elsőnek vállalja a jóság feltámasztását, as lesz a megváltója az egész kisebb egy nemzet, annál hivatottabb arra, hogy ő legyen az első. Bár ebben a Jelben folyna le a mtgyír katolikusok ma keidődölt országos nrgygfflléze, amelyet nagyobbnak és impozánsabbnik mondanak minden eddiginél. Bir indu'na el trelöle a feltámadt jóiig, hogy mint meleg forgószél bejárja a löldst ás virág-l « •«»• » um. igv.n iitmi iuwt| iui|uuvi w«|aija « iuiuii II világnak. S minél többet szenved és minél | termCví engesztelje a dermedt sziveket. MMWAmniíMMMIMMMMI^^ Nincsics szenzációs nyilatkozata a jugoszláv—magyar döntőbírósági szerződésről. „ Jugoszláviának is érdeke a magyar kikötő." (Budapesti tudósítónk te lefon jelentése.) Belgrádból Jelentik: Nincsics jugoszláv kfllOtjmiciszter ma ryilitkozott a síj'ó képviselői e'ött genfi és párili utjának eredményeiről. A külügyminiszter elsősorban a szép emberi genfi ülésszak tfriási jelentőségével foglalkozol, majd részletessn foglalkozott Jugossfáviánsk az egyes európai államokhoz való viszonyáról és ennek során igen érdekes kijelentésekel tett Jugoszláviának Magyarországhoz való viszenjáról Különösen szenzác'ós a jugoszláv kűlűgyminiszter azon kijelentése, hogy már is elvben megegyezés jött létre a jugoszláv és a magyar kormány közötti döntőbírósági szerződés megkötése ügyében. Igen nagyjelentőségű Ninciics nyilatkozatának az a része is, amelyben elismeri, hrgy Magyarországnak szüksége van szabad kijáratra a tenger felé és hogy Jugoszláviának is érdeke, hogy a magyar áruforgalom a tenger felé Jugoszlávián keresztül bonyoltdjék le. A magyar kormánnyal elvben máris megegyezés jött léire a döntőbírósági szerződéi megkötése ügyében — mondotta — és a szerződés azután lehetővé fogja tenni, hogy a kii dilim közöli esetleg filmtrülö konfliktus barátságos mederben intéztessik et. H belügy «»Jniszter Budapestre érkezett. Mentőkocsin szállították lakására. (JBndapmi tudisüink telitoojeleni/se.) |Ma este Ralovtzky Iván az Oiient-txprisaz külön ssaiónkocsiján Budi pestre érkezett. A pályaudviron a főváron nevében Ripka Ferenc főpolgármester és Slpöez Jenő polgármester, a belügyminisztérium nevében Aldéssy JŐssel fogadta a belügyminisztert. A belügyminiszter felesébe, Addm Lajos tanár és Szabó József kolozsvári kezelőorvosa kiséret ében érkezett meg. A vonat brgö dffléte után Rioka Frrenc és Sipőcz Jenő a lermeskocúban a főváros nevében edvöiőlték a belügyminisztert, skit azután a mentők hordágyon mintőiutérn tettek és budit lakására szálliMtak, Adám Lajos profess&r, a belügyminisztert vátő ujs/girók előtt kijelentette, hogy a belügyminiszter allipo'a lényegesen javult, meg is hizott, azonbin végleges gyógyulása öt-hat hetet fog igénybe venni. Mussolini átvette a közvetlen parancsnokságot a faacista milícia fölött. (Budapesti tudósítónk teUJoajelentése.) Rómából jelentik: Mussolini ma átvette a közvetlen paraaasnokségoi a fascista milícia fölölt. A következő kiáltványt intézte a fikeleingesekhez: lisztek, Feketetngesek 1 A mai napon álvsizem a milícia felett a közvetlen parancsnokságot. Ti minden bizonnyal megértitek ennek a lépésnek a fontosságit. A jelszó: engedelmeskedni, feltétlen odaadással és készendllni mindig és minden módon annak a rendnek védelmire, amely ma a hazában uralkodik. Üd* vö»öl|é ek rettenthetetlen parancsnokotokat, Qonzaga hiicege', aki megválik lőleek. Eieliétek migasba siizláilokst és fegyvereiteket, hirdetve fenhangon legyőzhetetlen hitünket: Éljen a fasctzmusl A közgyűlés nem tartja kivénhedtnek önmagát. „Attól félnek, hogy az uj választás friss szelet, demokratikus gondolkozást hoz be ebbe a terembei" (A Dilmagfaiorszdg munkatársától) A szombati folytatólagos közgyűlésen a kisvasút és a gfzgjár ügyének tárgyalása után - amelyről lapunk más helyén közlünk tudósítást — sor került Vsimmer FalCp nagy érdeklődéssel várt azon inditványára, amely a közgyűlés felfrissítését célozta. A lanics az indítvány elntasiliiil kéri. Wlmmer FűlCp részleteién megindokolja indítványát. Haraincnjoíc hely fiiesidctt meg a közgyűlési teremben. — fosfoiztdti Jeliül a megüresedett helyek be nem töltése. Ma nem lehetősig, henem iirsényts Uieltsslge mir a város batésdgánnk, hogy a megirnediit helyeket betöllte is a virtus Jtgfzikel kl'giszitte. Töninytirtisnek tartom, hogy azt a 38 embert, akinek joga vae itt lenni, nem engedi be a tanács. — Megmondom, miért. A polgármester többek előtt kijelentette, hogv elfogadná az iadliványt, ha nem Wlmmer nyújtotta volna be... — Nem Igaz — mondja a polgármester —, kinek mondtam? — Többek közöli Oliovsynakl — De meg is kell védenem a polgármestert. Nem az én személyem ellen van kifogásr, hanem az ellen, bogy mint közismert liberális, indítványommal pililtkal kiidisektl szitok fel ezzel az üggyel. Wistmer ezn án kifejti, hogy