Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-07 / 231. szám

Amm 200® temwwmm* DElMAGYARORSZAG mmmmmmmmmmmmmmmma Snrfcetxtötég i Deik Ferenc-n. 2. Telefon 13-3Í. Kiadóhivatal, MittfnkOnyvttr és Jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. SíCgCd, 192S Október 7, CSÜTÖRTÖK 'Aytmdn i Felöli Mándur vasárut ». sxtm. TrlefonSiám 18—34. •i wüwaauwii—>• 111 'ii IIMPI mw y i B n iumpumi HIWÍIW BWHII HÍ—wMJIIMÜIB. JUMÜM aazss Mii vizek, vadvizek. Állítólag egy külföldi pénzciopott, acre'yik olyan gaidrg, bogy a kisebbik kissiájáööl kényelmesen rendbe (adná hozni Szeged egész közvilágításé', uccsburkolását és csrornáxasát, ajánlatot tett a kormánynak a Dana—Tisza csaterna megépi ésére. Ahogy ez az ajántat félhivatalosan nyilvánosságra került, megindult a nyilatkozatok áradata. Közgazdasági és politikai vesérlérfiink felvették nagyobbik képüket, bádogálarcbs öltöztek és elmordották, amit amúgy is tud mindenki, hogy a Dunt—Tisza-csatorna igen hasznos Issz a magyar köxgaidisági életre, hogy bajózei lehet rajta és öntözni lehet belőle, bogy meg'piéie nyomán nem várt fellendülés feg kflvetkemi és igy tovább a válfozatok vége nem érő skáláján ... Akadt újság, amel}ik megszólaltatta még azt a német mérnököt v, aki annak idején a kiéli csatornát épitelte. Az elölte ö ide en a külföldi szaktekintély presztízsének birtokában állapitotla meg, bogy a csatorna bassnos lesz, csakugyan nagyon hasznos. Mindeteket a bülci dolgokat csaknem ötnegyed évszázad elölt megáuapifolla már Vedres István, Szeged város bites fö'dmétője .4 Danát a Tiszával öszve kaptsoló ajj hajózható csatorna" cimü, 1805 ben megjelent munkájában és a kereskedelemügyi minisztériumnak is megjelent a báboru előtti boltfog esztendőkben vagy tis hatalmas kö et szakvéleménye a csatorna közhaszna voltáról és megépítésének lehetőségéről. A problémái ól irtuk is már ejynéhány kötet könyvet és néhány hazai újságcikket, ugr, hogy a jámbor olvasd teljes fisz tele tel vetheti fel a kérdést, hogy mi az ördögnek bizonygatták százhúsz esztendőn keress ül a csatorna szükségességét, ha igazában meg nem építették ? Mikor százegynéhiny eszferdele egy Széchenyi István nevü huszárkapi ány kezdelt szerepelni a magyar közéle ben, azt teiíe meg működésének alapiául, hogf szaküva az ősi magyar szokás sal, a sok beszéd, megvitatás (s deüberálát helyett — cselekedett. Egészen szokatlan utakra lendített* az elálmosodott magyar életet, mikor megcsinálta az akadémiát, a lánchidat, a dunai göihajózást és közgazdaságunknak sok ma is élö bisznos Intázmínyét. Amit hasznosnak Ítélt, ut meg is valósította. Ezért neheiteltek rá & maga idejében >z öregek, a maradiak és ezért övezyaa is körBI altsmerésiel nevét a bálás u óifflpHa ö is a Dana—Titza-cialorna állandóén visszatérő építési tervének recipéjét val tolta volna magáénak, ma is hiányoznék a konzervatív magyar iadowímossig centruma, hajóhídon közlekednénk Pesttől Budára éa a* Alfád sarában ma is l«»*n még deliziáncors utaznának az emberek. Nili és körülölte n szakvélemények nem nőtték ki magukat a cselekvések gyilkosaivá. Mindezek után áll«pi!su% meg, hogy igenis szűkség van a Dunt—Tisza-csatom ára. Mr, mikor csak idegen állam terflleti felségjogán kérésztől tudunk eljutni az alió Dunára és a dunsi viiiuton nyugat felé, jobban kell a ké nagy magyar folyat összekapcsoló tiziu', mint bármikor azelőtt. Állapítsuk meg ait is, hogy a csatorna hiánya melleit a Daná—Tisza közének van egy máiik nagy vízrajzi természelü betegsége is, a megzaboláiattan, temérdek kán okozó és évről-évre viiszatírő vadvizek. Álla pitsuk azonban meg azt is, hogy ezeken a bajokon az eisö k'pavágáa többet segít, mint sok száz köd írás és a levegőben szerte fosztó törnéd k beszéd. Ahányszor a Duna—Tisza-csa'orna megépítése, vagy a vadvizek levezetése tengeti kigyó médiára feiüti fejét a stj óban, akaratlanul is annak az angol filozófusnak a megállapítása jut «z «sitinkbe, aki azt mondotta, fcogv az eirbvek társadalmában legtöbbször csak az akció a fontos és nem az eredmény, Tegyünk ugy, mint&a csakugyan tennénk valamit. Mavti «>*.« itt köii«iwa keírbaa éP.OÍIv x « 8 wMK-S9* í jm «•« Htkm *:« tfétadznay 2'00 IMI t«'*í- atnegnap isi*, kábíts, I 4») !vibj 231 m gyarra letordi'v* ez azt jelenti, hogy ceoparfositsuk a semmittevést ugy, bogy lázas fevékenyiéfntk lársék. Beszéljünk a Dara—Tiszacsatornáríl, készítsünk teret a megépiés^e, dolgozzuk it a már késs tervet, vitatkozzunk, bogy hol legyen a csatorna torkolata, tárgyaifűnk, hosy vigyünk e fel kO földi kOIcsfnt, vagy sem, csináljunk felvételeket a vadvizekről nedves időben és sz/riz időben, nappal és éjszaka, rendeljünk ki a vadvizek számá a kornánjbiz'oft, aki minde?i esz'endőben egyszer életjelt is ad magáról, rápararctolván a vizekre, hogy takarodjanak el a födélről, de valahofyan meg ne csináljuk, amitől síün'tlenül beszélünk, mert akkor miről fehsfne kommünikéket gyáris ni a kf nyom tor ok, újságok és kortársak számira? Müvlzek, vtdvizik problémája fogla koztatja a magyar közgazdasági éetet, de föeg a Duna—Tisza köze ltkosságáiak mezőgazdaságból é ö n gy többségit. Sokan váiják az e'sa kipivágást és az e'ső ásónjom a való földnek a kiemelését. Szecénjek és naivok, akik nem tudják, hogy ba nem fs csinálják meg egeiket vigy máiikat, so*an esitendök^n keresztül nagyon szépen meg tadnak élni belőle. MMMMMMMMÍMMMWMn^ Rassay nsgy btsxédébtn dokumentálta az egyesült bslpárt egységét. .Batthyányi Lajos politikája a független balpárt programja." (Budepisli íadósi óak telelőtjsleaiése) A kormái ysijóbin az u óbbi mpokbin erősen lanszifozták azt a hirt, bogy a liberális ellenzék kötött íregbaionlás íönínt és a polgármesterválasztás eredménye miatt a liberáis ellenzék szétforgácsolódik. Énre* az álli ásnak erőteljes cáfolata az a pelgtíti vcciora, amely ma este volt az erzsébetvárosi demokrata párt k ubhelyisélében, ame'yen az egyesfiit balpárt tag[ai csaknem felles számban vetlek részt. A vtcsorán Btatdtk Rezső üdvOzölle a bílpárt megielent vezetőségi tagjait, akiknek nevében ftaasay Károly váIi8ioIt nagy beszéddel, amelyben többek között a következőket mondotta: —• Meg kell vallanom, hegy a városbálán alveiztsttük a ciatát. Ezt a csapást ugy kell fogadnunk, amint az komoly fé fiskhoz illik. A csatavaiztésnek két főoka voI>. Etxőiorban a tóvárosi térvény, másodsorbin ped g az, hogy Ripkdék szembtjortiultak a szabadiltütéggel. Volt egy harmadik ok is és pedig az, bogy a ÜSS! mí^Ü^S^^oSÍ^^ m WAS IDwl W^^WitWJPwPW* m baloldalról is estek szavazatok Bátcty tltea. Annak a reményének adott kifejezést, hogy ehhez batonló eset a jövőben nem fog előfordulni. A ra mulatott izuün rá Rasssy, hegy az ellenkező oldal politikusai egységes polgári frontot birdenek. A tiberália balpárt is eat gk«r|a, ds etl csak szabadelve is demokratikus szellemben indja elkíptelal. — Ellenfeleim hircot hFrde!nek a szociálislik ellen — folytatta eagy beszédét R*ssay. — Semmiféle okot nem látok ilyen jelszavak hangoztatására. Eiu án a közelgő választásokról beszél'. A választásoknak a szibidság, az igazság és a takarékosság Jelszavával kell Itfolynlok. — Ma nivataloian ünnepelék — irondolla tovább — az erső felelős miniszíeretnököt, Batthyányi Lajost, de ez az ünnep szürke volt, mert a kormány nem képviseli a Batthyányi politikáiét. Ez a politika a figge/lea ét egyesüli balpdrl programja. A nagy éljenzéisel fogadott beszéd után Pakols József éz Baracs Marcell szólaltak fel. ***** Ma 'M« SM tna r«MmM*ii(iw Purgly Emil lesz Rakowsiky Iván utéda? {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Be avatott politikai körökben beszélik, hogy a miniaztereinOk már ki áaszloita a lemondot Rakovszky Iván belflgymiciizfeifudiát, mégpedig Pargly Emit, csanádvármtgyti főispán személyében. Purgly belüg yminiszterségéről a kormányhoz rgészen közelilló körökben, mint befejettit ténfiőt beszélnek, ezt a mego dást azonban az egységes párt úgynevezett liberális szárnya nem tartja szerencséi megoldásnak. Abban reménykedtek ugyanis, hogy a reakciós belügyminisztert Bethlen István egy közülfik ki válssatandő belügy miniszterrel váltja fel, hogy igy leszerelhesse a baloldali ftakciS egyre erösebb elégedetlenségét. Purgly Emil belQgyminis*!er8Őge ezzel szemben azt jelentené, hogy Bethlen gróf ismét fobbfeié orientálódik és szorosabb kapcsolatokat kíván ferenteni a közeledő választások előtt a fajvédőkkel. A hír, annak ellenére, hogy erősen tartja magái, még megeiŐaiíésre szorul. A döntés 15 éig mindenesetre megtör énik és az össieülő nemzetgyűlés már uj minisztert talál a bársonyszékben. IMMIMMWMMMMM^^ A német néppárttól kezdve egé*zen a szociálifttákig bizalmat szavaznak Stresemannak. (Budapesti iudóitíóak iiltfotjiltniést.) Berlin- kancell/r és a szakminisz erek is résztvesznek, bői jelentik: A külügyi bizottság holnap ül A s»jó szerint a holnapi ülésen a német népössze, aeelyen S'resematn betzámoi genfi és pártol kezdte egészen a szocíáldemokra'ákig thoiryi táigyalásairól. As ülésen a birodalmi bizalmat fognak szavazni a külügy minis zternek. Pántefeen megkezdődik ai eaatrák köztisztviselők sztrájkja. (Budapesti tudósítónk itlefenjeltaiéie,) Bícsb£l [elemik: A kormány és a lözlisalviselők közölt felmeiütt konfliklui mára még jobban kiéleződött. A köztisztviselők 25-ös bizottsága mai ülésén igyha»£ulog határozati jüxoslalot hezott, hogy a kittitzitistlók sztrájkja okiéber 8-lkán, pénteken ketdiiéi veszi. A kormány tudvskvőleg néhány héttel előbb október Bikában jelölte meg azt a végsO UrmiEuit, hoty a köztiiztvIselCk béremelésének ügyét a költségvetés szempontjából méríegtlés tárgyává test*. Tegnap a kormány közöl e a 25 cs bizottsággal, bogy október 12-ike előtt nincstn abban a helyzetbetr, bogy a magasabb bétfheti3ekről tátgyalátokat kezdhessen. A 25 ös bizottság mai ülésén az október 12 ikí hatá időt nem fog&dla el és u'asüora a végrehajtó bizottságot, hogy i sztrájk okttbir 8 lkán, pénteken