Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-28 / 249. szám

Ar* 1000 kt>t»<*wp, DELMAQYARORSZAG CMfkcszUtig 1 Deák Fetenc-u 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MSdaSníönjTtár 6a jegyiroda: Aradi ucca ». ax, Teleion 3U4. HSfBHda i Felöli Sáadur ingáról i. nim. Teleionaxlm 18—31 •••••••••••••MWMMM^II II I A római évforduló. Rónál ix utolsó évfixdek alatt kétszer taglaltok el. Egyszír 1870 s*»ptcmber 20 án a tirisingisek, másodszor 1922 okttber 28 án a fekataingisik. A* afsö elfogUfás Oaribsidi emlékéhez, a második Mussolini nevéhez ffliCdik. A máscdik e!?ogla?áss*l Jutott a farcizmus uralomra. Október 28. a 'ateizmus jubileuma. Négy esztendő úti a farcizuus OIsszországbin az álltahstalom birtokosa, mtg pedig olysn kizárólagos módon, bogy mellette háltérbe szorul a ktrá'y. a dfniizlia, há térbe szorulnak a régebbi idők nagy politikai nevei, a többi párlok éa nincs mis akarat, csak aaii a dacé, a néptanüóból, szociá'ista agitátorból és srociálista lapszerkesztőből a hatalom csúcspontjára emelkedett vezér akar, vagy engedélyez. Azok e öl', akik nem iimetösek az olasz pofilikai és társadalmi élet belső vonatkozásival, érthetetlen, hogy eiy olyan orstágban, amely mindig a szélső individualizmusnak volt a basája, miként tudott ecy irányzit, egy szervezet az egész vonalon ilyen korlátlanul diadalmaskodni. Mert lehst a fascizmus valaki előtt rokonszenvig, vify kevísbbé rokonsssnres, az ftétsfgtalen, hogy rgy ilyen mozgalom esik akkor tud érvényét ölni, ha bizonyos irányban tömegerők működnek mellette, vagy vannak olyan lömegetők, amelyikei szolgálatába lud állítani. A faiclzaus nsgy lökőereje az » óriási po'i likai fi tárasdalmi züllés volt, milybe Oisszersság i háború utohó éviiben és a háborút kövatö esztendőkben jutott. Az olasz közvéleményben a gyötlis hátoru ulán ii i legnagyobb ilégedillenség uralkodott. A iz5vets*ges és társalt hitilmik nsgyon is éraslstték Oiszországfal, hegy a háborúban egyetlen mgj őseim ét" akkor aralla, mikor i monarchia hadserege már falbomlott és elhagyta állásait. A hábora ulolié szakában már csak napok kérdése volt, hogy O!aszorsiá|ban mikor tör ki a forradalom. A háború után a kommunizmus nyilian felütötte a kjét, a vasút, a posta, sőt még a ctendCrség is ragyrészt felmondta a szolgalatot. A gyárakban swindsnfllt fcunkás tanácsok alakullak és ugy látszott, bogy Olaszország a Trin'ino és Triust meghódítása után Oroszország sorsira Ja'. A bekövelke&ő szociális forradalomtól való lélelim volt az, amely a fascizmus számára megszerezte a vagyonos osztályok rokonszrnvát. Gyakotlililig a faicizstus nem volt eiyéb, mint a forradalomnak forradalmi eszközökkel való letörése és as uj rendnek forradalmi eszközökkel vslé állandósítása. És hogy egy ilyen mozgalomnak éppen.Muisoltni lelt a vezére, nem volt véletlen. Sscciálista korában a párt legszélső, mjdnetn as ansrchis álkal kötöj plattforeon álló szárnyáhos tartozott, attely a dinit ah dói Irta aászlalárr. A lecnsgyobb politikai varga belfl leiráai után, melyet iz u olsó évtizedek története ismer, ufyanazokat iz eszközöket, melyiket a svájci anarchisták körében ujálilolt a), alkalmazta a halalom birtokba vételénél és megtartásánál. Ai olasz (ateizmus fövizérét éppen ezirt az európai, de fö!eg az angol politika iskolájában felnőtt vezérek mértékével mérni nem lehet. Vérmérséklet, morá', eszközök, cselekedetek dolgában ő egyenas leszármaiotíja a iözépkor és reneszánsz olasz batdavezíreinek, a condottiereknek, akik előtt esik egy cél vo!>, a siktr éa minden eszköz jé volt, ha vele a siker u ját leheietl kikövezni. Ohszorsiágfcól hazaiéit eaberek mostanában elismeréssel szokták hangoztatni, hogy mekior* rend van a görbe csizma oisrágábin. A vasú tik pontosan közletedmk, az idege*ekit nem zsarolják és koldusck nir,csenek. Lehet, hogy is a része a dolognak igaz. Biionyos dolcoka* azonUn nim szoktak iz idegenek orrára kötni, ktl önösen olyan viszonyok közölt, nini ahol a saj ő meg van békJyízvj, igési sor volt {toll Szeged, 1926 október 28, CSÜTÖRTÖK * «n* 4si arafei e,ti Maapfft neirien (P.OBO krr,. Ki daiesís. <( rtSSBiM Sfjm tnu Bsr«i sa*m tat síSkOinan a 08 km I I- <1 taaawa* U35 itnii, U tflelyam, 249 ma likus Svájcbin ttdül, a fisclzmustól íávol álló politikai párfok pedig, kOzöitflk a katolikus néppárt és a szociáldemokraták egysránt halitatásra vannak kárhoztatva. Kö főidőn élő nagy* nevű olasz politikusok mondják, hogy Olaszoméiban a fsgeizmus a raslzmmt fenyászietle ki magábél. Ras nak hivják tudniillik Abessziniában a néjus toe'y'artói', akik bizony nem euríp'i renoszerB eszközökkai látják el a közigazgatás feladatait. Abog? az olasz visronyokat meg lehet ifélni, azok az erók, amelyek Rima elfoglalása aikslssávil a (ateizmus mögött állottak, ma már nincsinek megö fe. Mi ezt » erőt az álsroi fegyelem főhajtása pótolja, l'ytnkcr, mikor belső bajokat leli eltakarni, szoktak a n?gybalalmik vőtleiü kü'politikál folytatni. Kétségleletüi ez teremti meg as össielflggést az olasz bel- és külpolitika (elenségei közöt i*. Az összes balalmik közölt ma leginkább Olaszország kölpoii ik/js agressiiv jellegű. Vaamikor sz Adiii volt Olasiország hlfalmi ambíció insk legfőbb célja, ma Mussolini Róma örökösének hirdeti migát és a Föfdkőii tengerből szerelne olaaz tengert ciiná'ni. Az olaaz sajté szövetségesek között egész szokatlan hangon diskurál Frinc'aország felé és a fsscisfa újságok azt iiják, hogy kippsnt kell csinálni a gill kakasból. Róma elfaglalásánik negyidik évfordulóján a fasciztus dtadalflnnepet ű>. Az oltsa tapek megint tele lesznek a fsitfzmust dfcsCiő cikkekkel és a ve ér képtivíl. Muuoliei l Chilipalota erktlyén, Mussolki a jachtján, Mussolini a kspitolium tetején, Mussolini itt és off, Mussolini rairdenOtt. De ahogy az cltsz jellemet és a ró nai terepviszonyokat ismerjük, a kipifoüum nem messte esik a larpéjl sziklától. itaeiwwwMMiMSMNwmMie^ A parlamanlbtn elt«pj«dt hirtk sitrint novambtPbcn ftloszlaljik a Házat és iüirják a vAlaasláaak&is Főispánok a belügy miniszternél — Izgalom Horváth Zoltán indítványa körül. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) A nemzetgyűlésen ma i|en élénk filtnnést kellett az a határosa i javaslat, smelyet Hoívdth Zoltán képviselő njnjlott be és amelyben azt in ditványozza, hogy a törvényjavaslatot adják vitsza a namze'gytUés bizottságainak, a kormlnjzó csalidtiíjainak örökös felsőházi tagságának beillesztése régatt, az eszei járó förvinjmcdoíilások elökészitése céljáből. Az egységes párl Hcrvátb Zoltánnak ezt sz indítványát nem tartja komolynak és utalt arra, hogy Hónálh Zoltán köztudomásúlag köztársasági párti éa azt áilifjik, h:gy Hotváfh Zoltánmk ezzil az indítvánnyal rejtett céljai vannak. Kérdést intáztonk ízzel kspcso'atban Horváth Zoltánhoz, aki kijeleníelle, hogy a |svailato! a fegSomolyabban érlelte és félreértették izok, akik ast gondolták, hrgy a javaslatot a kormán} zd személyire vomlkoiólsg tette meg, mert sz ő batározili javallata kizárólag a kormdaytó családtagjaira voaaUoilk. Az ország összes föirpánjti ma Budaprstre étkeztek és ben utálkozó látogatást tettek Scitovszky Béla belögyminiszlerníl, akit tájékoztattak a vidék hangulatától. ÉrteaQlésQnk szerint a főispánok mai látogatása semmiféle őszszefüggésben nincsen a készülő választásokkal» amelyeknek tűre változatlanul foglalkoztatja a politikai köröket. Ma már olyan hírek voltak a folyosón, hogy a főrendiházi javaslat letárgyalása november vége előtt befejezést nyer és nyomban azután feloszlatják a Házat és a kormány kiírja a választásokat. Természetesen senki sem tudja, hogy ezeknek a híreknek mennyi komoly alapja van. A főispánok ma voltak verdégei a fővárosnak, holntp pedig a kerületi főkapitányok Marincvich Jenő főkipifánnyal az élőkön tesznek tisz elgö látogatást Sztranyovisky Sándor belügy minlizíéiiutni államtitkárnál. *si isit is -a» is ms. sa. • Mafénylalal köveitek mi . egy román miniszter vonatja ellen. miniszter szilonkoctiji is. A miniszter sfrieUen mind-, i mtrénylök azonban majdnem valamennyi első- és máiodositályu kccsi ablakát összetuzák, (BadepssU tudósítónk ieUfonjeleniése.) Bukireifből jelentik: A Bukarest—jassyi vasútvonalon a bukaresti állomás közelében ismeretlen teileick kőzáporral árasztottak sí ejy szeaélyvonalot, ameljhez hozzá volt kapcsolva Trnnca Serezetoe viharok a Házban. Horváth Zoltán a Habsburgokról, Györki a p liivöröavátl mandátumról baizélt. Eudapest, október 27. A netnzelgyO^sen az első faisző aló Horváth Zoltán volt. — Mennfive izebb volna és nilycn üdvös, ba Appoaji ajiltatt adadlíana a as mai dsmokrdci&i zászlója mtlli. Arponyi a fe'sCbáz vi ájáttál o'yan kritikái mottdoü, amely kell, hogy mély nyomot hagyjon iz ország lakosságiban. Főleg iz a klasszikus megállapítása, amely szeiint 6 a haladás u ján demokráciát kivár, mig a jobboldal forradalmi alipon akar teakciói, kiileít óriási hatás1. - A felsőházi javaslat csak a pirt érdekeit (zolgtlja. Az egykamarás rerdsiert iartja helyesnek. A jelenlegi példa is azt bizontiji, hofy egykamarás rendszer (eljesen megfelel. Senki sem érti hiányát a felsői árnak. — A keresztény egyházak harcban élnek egymással. £ mögött a kullurharc mögött a királykérdés áll. Amíg as egyik egyház a magyar királyért tmcol, tddig a másik idrg>n király érdekeit szolgáljr. (Nzgy zaj éz ellentmondás jobbió1.) Ha less király —, folytatja a tzónok... Streuix István: Van királyi Horváth Zoltán (emelt hangot): nincsen király ... Ha Itsz király, akkor ugy kell a (örvényeket megalkotni, hogy anntk situlluráján változtatni ne lehessen. Ha Slrausz István azt mondotli, hogy van király, i (éltlei térvénnyel szsmbetr, akker engedtessék mrg az t'stdg te:tUtin a köztársasági propogatda is. (óriási zij a (obboZdilon és középen. Taps a baloldalon.) Htrvdlh Zoliin: A Habslmg-ház itgjal, akárhol Is csavarognak, tegjai u felsőháznak. Horváth izmira óriási lárma tér ki. A |cbboldaíon és a középen ölő képviselők a pidot csap'odva kiáltoznak Horváihra és kbvatelik r/ndr/tttasitésát. Hatzúr Károly elnök Horváth Zoltánt rendté is aiaíl'ja.