Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-03 / 228. szám

1924 október 3 DtLMAGYARORSZAO 3 Horthy kormányzó hétfő délután érkezik Sztgtdra. Jőxae? főherceg hétfő este érkezik. — Az ünnepségek részletez programja. (4 Dilmagyarerazdg munkatdrsdtől.) Harlhy Miklós kormányzó kétnapos szegeoi Itrláz­kodásának részletes programja teljesen kész van. A véflege* tervek szerint * kormányzó hétfőn délután féle égy órakor a Tarán kü'ön­vonston érkezik Sieged állomásra. Kíséretében lesznek Kitbtltberg Kunó gróf kultuszra ini»z­tar, Baríha kabinetirodái éa Dmk ezredet, katonairodai főnök, továbbá Hogathdzy eh6 szárnysegéd másik kél szárnysegéddel és a teljes testőrcég. Ugyancsak a Tarán-vonattal érkezik Ztiltay Tibor alelnök vezetéaéval a nemzetgyűlés birminc tsgji. Kölönböső időben is vonatokon Szegedre érkeznek még Purgly makói főispán, Madtrassy Gábor ét Fdy András fóispinok, to»£cbá dr. Sfós Itlván, Hód­metőváiárhely polgármestere. Képviselteti ma­gát az Akadémia és a többi egyetem. Az érkezés utáia a kormányzó katonai dísz­szemlét tart a perronon, ami után az eltő rövid üdvözlést dr. Aigner Károly főispin mondja. Uiána as egyetemi küldöttséget fogadja a kormácyzó, ma|d as állomás előtti téren dr. Setaagit Szilveszter polgársaster Szeged Jtöiöniégének köszönetét lolmáciolja, amiért a kormány lebe űré tette a város régi óbijinik teljesülését: az egyelem felállítását. A kormányzó és kisérete az állomásról autó­kon as Aigner- és Somogyi telepi iskolákhoz mennek ki, ahol réiztvesinek az iskolák fel­avatási Ennepiégén. Visszatérőben a kullur­palotát látogatja mag a kormányzó, ahol a knnbalmi és Sreged- környéki ásatások ered ményét Mérti Firenc igazgató matatja bt. Este két órakor a szinbáiban ünnepi díszelősdá?, uíána pedig a Kist dhztermében Szeged vi­ros szakköre bankettet ad a kormányzó tisz­teletére. A kormányzó az éjszakát a Túrán­vonaton tOItf. Kedden reggel kilenc órakor a Tarán*vona­lon az egyelem küldöttségét fogadja a kor­mányzó, majd az egyelem alapköletételi ünnep­légére megy, ahol a részéra felállifolt dfle­látóiban foglal helyet éa az ünnepség torán megteszi az első kalapácsaiéit. Itt az egyetemi rektor, a kultuszminiszter és a polgármester mondanak önnepi beszédeket, amelyekre a kor­mányzó válaszol. Az alapköletételi ünnepség után kíséretével az egyetemre megy a kor mányzé, ahol lészfvciz Klebelsberg kultusz­miniszter diszdoktorrá avatásán, Az egyetemi ünnepség befejeztével a Széchenyi-téren a békés—bihari árvii alkalmával höiieien viselke­dett tiszteket tünteti ki a kormányzó. U ána fé'egy órakor a Tisza nagytermében az egyelem díszebédje zárja le a délelőtti programot. Ebéd után a K£AC ujízegedi pályájának amelynek végeztével kíséretével egyett kihíj'at a Szeged-állomásra és este 8 értkor a Turán­vonaten VÍSSZÍ utazik Budapestre. Jiisíf fóhrrceg hétfőn ette a félizes gvors­vonattal érkezik Szegedre és a pfspöki pilótá­ban száll íreg. Kedden reigel kilenc érakor megláogitjs a fCherceg vitéz Pétar István 46-os gyalogezredbe!! katonát, akinek egyik fiúgyer­meke kerrsilfia. Természetesen József föhererg felavató ünnepségén vrsz részt a kormányzó, 1 is résztvesz az összes ünnepségekrn. BMWMWIMWMaWMaaR^^ Julius 3fl-ig negyvenegymillió dofficit m hódmezővásárhelyi ipartestületben. Pénzkezelési ét egyéb szabálytalanságok. — Szabályaiéra elszimclés nélkül felhasználtak 46 millió alapítványi pénzt. — Tetemea öi szeget kifizettek nyugta éa ufalványozáa nélkül. — Az elnök nem aiámoít el az elaggott ipa­rosok pénzéval. (A Dilmagyarország hódmezővásárhelyi mun• iatársától.) Hédmezővátárbely iparosai, de a társadalom egyéb rétegei körében ia hosszabb ideje beszélnek biionjos szabálytalanságokról, amelyeket az Iparleitaiet pénz- és ügykezelésti körül elkövettek és amelyek a nyilvánosság előtt mind a mai napig nem liaztáiódtak vég­legesen. Esek a szabálytalanságok a száll ingói ó hirek szerint olyan lermtsietOek, hogy fe tét­lenül maguk után kell vonníok ax ipartisiültt aattaai tinikének kaltdiktalan lemondását. As elnök személye körül állandó a békétlenség és csatározás az iparteatfllelbin és lefutóba is egy közgyűlésen csak ngy tudott megmaradni az e!nöki székben, hogy a jelenvolt tagok egyenlő arányban szavaztak mellette és ellene és az elnök a vitát a saját szavazatával döntötte el — maga mailelt. A Dilmagiartrtxdg köte­lességének Iáfjt ebbe az ügybe igazságosan és pártoskodás, no meg természetesen személyei' kedés nélkül bevilágítani, épp ezért megszerezte azt a határozatot, amelyet Endrei Béla városi tanácsnok az ipirtes'üiet ellen vezetett vizsgálat ügyében szeptember 16 ikán hozett és amety bizony elég tuljos megdlhpitdsokat tartalmaz ugy az ipartesiütett elnökkel, mini ax egétx Mgf kezeléstel szemben. A határozat felszólítja az ipartestületet, hogy terjesszen he 15 nap alail /gátolt jtleniisi. Az ügy ezekkel jé mederben van, a nyilvánostág munkásának mindöasze az a hozzászólni valója akad, hogy az ipaitestflleli elnöknek — tekintettel az Endre Béla határo­zatában foglaltakra —- aion a köigyüléaen, aaselyen az 0 személyét illetően egyenlő arány* ban oszlottak meg a szavazatok, a saját szava­zatával feltillenül ki kelleli volna magit bak­tatnia ax elniki szikből. Az igen teiledelmes is alapos halározat a következő fontosabb részle­teket tartalmazza: — Megállt pitom, hegy az elismervények a pénztárkönyvbe kiadásra feljegyezve nincsinek. Az elismervényeknek készpénzként való keze­lése szabdlftalar, mert a pénztárnok az iptr­testület alapszabályai azerint ctak olyan öaaze­get fizethet ki, amelyek azabálysztrüen ki­utalva és nyugtáivá vannak. — Megállt pilást ayert, hogy a temetkezési segélyegyletnek készpénze és takarékpénztári beiéi könyve az iparit slület pénztárában kezel­tetik, továbbá, hogy a (énzsiekrény összes kulcsai a pénztárnoknál vannak. Ezekből folyó­lag utasítom az elnökséget, hogy az ipartestü­let pénztárában kezelt idegen készpénz és ér­ték fcü'ösitlessék el és a pénzkezelési szabály 29, §-a értelmében a pénzszekrény egy kulcsa a pénztárnoknak, egy pidig a ti kárnak adas­sék át. — Megállt pitta'ott, hogy az ipartestület által kezelt alapok ét alapitvánjok 1926 augusztus hó 26-val 67,167.127 korona s ezzel szemben a pénztáivizsgálat torán mindössze 20 967,000 korona éríék találtatott, a különbözet tehát 67,146 160 korona, mely összeg as ipartestület vagyonaként krzett 2,163.005 korona kész­pénzzel és 18,985200 korona értékű takarék­pénztári betéttel részben fedezetet nyert, míg az eíeh tul mutatkozó mint­egy 46 millió korona fedezetlen. Nyilvánvaló a fentiek alapján, hogy a testület stjál szüksége ének fede­zésére az alapok és alapítványok álla* gábfil tetemei összegei használt lel anélkül, hogy a felhasznált összeget szabály­szerűen elszámolta és az altpok és alapit ványok Jtvira irta volna, illetve eiekkel as Hogy nő a cirok? Irta: Móra Ferenc. A nyolcvanas évek elején Széchenyi Pál gról volt a magyar földmüvelés, ipar éa kereskedelem minisztere. Természetezen nem egymás után, ha­nem egyszerre, ami már csak azért is jól volt igy elrendezve, mert igy nem kellelt attól félni, hogy ha a földművelés minisztere összevész a kereske­delemével, holtig tartja vele a haragot. Aztán meg ha Ferenc József egyszerre lehetett magyar király, osztrák császár és jeruzaálemi király, Széchenyi Pál is elbírt egyszerre három tárcát. (Ame lyek közül egyet már rég kiselejteztek azóta, a másik meg ma sem igen ér többet a jeruzsálemi királyságnál.) Széchenyi Pál elég nevezetes ember volt poli­tikusnak is (ö volt as, aki a nyolcvannégyes ki­állításon ország-világ szemeláttára kezet csókolt Rudolf trónörökösnek, holott az alattvalói hódolás­nak ez a formája már akkor nem igen volt diva­tos még Habsburg Magyarországon se), — itt azon­ban mint szakemberről lesz róla sz<*> ö volt as, aki meghonosította Torontálban az olasz cirkot. — Képzeljétek — panaszkodott egyszer a klub­ban —, milyen nebés ebben az országban keresz­tülvinni a legjobb eszmét is. Elhatároztam, hogy rá­szoktatom a magyar parasztot a seprő-cirok helyett as olasz-cirokra. Szára, magja, szakálla mind sok­kal jobban kifizeti magát, mint a paraszt-ciroké és külföldön is nagyszerűen lehetne értékesíteni. — Mennyi uj adót bír el? — vetette oda a kártya mellől Szapáry Géza, a fináncminiszter. — Nem fizeted ki vele a mai veszteségedet l — legyintett fanyarul Széchenyi, — hozattam egy va­gon vetőmagot Olaszországból, de nem a seprő lesz vele nagyobb, hanem a deficit. Felét leküld­tem próbára Somogyba, Bácskába, de azt jelentik az alispánok, hogy nem kell a gazdáknak ingyen se. Most aztán majd főzethetek belőle pálinkát. — Tiz biztos mandátum az oláhok közt, — vigasztalta a minisztert Beöthy Aldzsi. A kibicelők közt volt Tallián Béla is, akkoriban torontáli alispán. Megesett a szive a földművelés miniszterén s felajánlkozott neki az olasz cirok népsserűtitésére. A sváb paraszttal meg lehet az ilyesmit csinálni, mert az kap mindenen, ami hasz­not igér. — Csak küldesd le, kegyelmes uram, a vető­magot, a többit majd elvégzik az én szolgabiráim. Nagyszerűen sikerült minden. A vonat nem sik­lott ki a kinccsel — ezért jó az, ha a földműve­lési miniszter egy tálból eszik a kereskedelmivel — Tallián pedig összehivatta Becskerekre a-szol­gabirákaf, szétosztotta köztük a cirokmagot az impériumuk nagysága arányában, kiadta az ordrét, hogy minden szem el legyen vetve s aratáskor neki okvetlen hirt adjanak, mert azt ö maga is látni akarja, de még a minisztert is lehozza rá. Hát aratásig se kellett várni. Juniusban már je lentették a szolgabirók, hogv baj van a cirokkal. — No? Tán nem kelt ki? — De bizony az a baj, hogy nagyon is kikelt. Még csak juniusban vagyunk s a cirok már is három méter magas. Hát még októberig mi lesz abból l Azt mondják a svábok, hogy ezt a cirkot csak létráról lehet learatni! — No hát mondjátok meg a sváboknak, hogy szamarak — nevetett fölényesen az alispán —, hiszen éppeu ebből látni, hogy valídl olasz­cirokról van szó. Hát nem tudjátok, hogy például Flórenc aüg látszik ki a ciroklö'dek közül ? A nyár derekán aztán megint beállítottak a szolgabirók. — Nagy baj less ebből, alispán ur. — Mi az már megint? — Akkora már a cirok, hogy Flórenc se lálszana kl belőle. — Igazán? Nagyszerű, mit iud produkálni ez a magyar föld. — Igen, de a cirok nem akar produkálni. A parasz! cirok már érett is, de ez még nem is szakállasodik. — Ti is olyan szamarak vagytok, mint a sváb­jaitok, — lottyant föl Tallián. — Hát nem meg­mondtam már, hogy ez az igazi olasz-cirok? — Igen, igen, de a sváb mind azt kérdezi tőlünk, hogy mikor lesz már a ciroknak szakálla? — Mikor less, mikor lesz? — tűnődött el rgy kicsit az alispán. — Nézzétek csak, hát mondjátok meg nekik, hogy először bajuszosodni kell, szakál­lasodul csak azután lehet. Persze est nehéz a svábbal megértetni, mert neki szegénynek se bajusz?, se szakálla. Eh, mondjatok nekik, amit akartok, de engem nr nyaggassatok addig, mig aratni nem lehet. Ősz elején valami keiületi gyűlésük volt a papoknak Kanizsán. (Egyházi nyelven ezt hívják Corona-nnk.) Az azt követő barátkozáson hallja az alispán fülheggyel, hogy a cirkot emlegetik a falusi papok. — Mi van a cirokkal, főtisztelendők ? — szólt oda nekik gyanút fogva Tallián. Hát az volt, hogy a svábok egy két faluban beszenteltették a cirokiöldet. Azt mondták, csak az ördög munkája lehet, hogy szakálla helyett bunkója nőtt a ciroknak. Oe akkora ám, hogyha már a honfoglalás idején is ez volt a természete az olasz ciroknak, akkor siegény őseinket alighanem ilyenekkel tugyatta helyben Berengarius a breniai csatában. Az alispán ez egyszer nem mert határozott nyi­latkozatot (enni a szamárrá minősités irányában, — Megálljatok, gyerekek — mondta a szolga-

Next

/
Thumbnails
Contents