Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-17 / 240. szám

1926 október 17. dblmaqyarorszaq Naponta sxái Imniét büntetnek mg, (A Dilmagyarorszdg munkatársától) A leg ut jltó időben mindinkább is utálkoznék cl/an jelenségek, amelyek írről ezímolnak ts, bogy nagyon sokan nem rokonszenveznek a levente­intéiméanyel él minden alkalmat igyekeznek kihasználni, bogy e kötelezettség atől meg­szabaduljanak. Az oktatások alul elmaradottakat — mint Is mereíes — megtelelő módon felelősiégre von­jál. Ez a felelősségrevonási periódus a nrpok­bm uabb erővel kezdődött meg, napozta ál­lag 100 levsntit büsteinek meg elmarsidds minit. A büntetéseket egy egy mulasztás után ötvenezer koronában állapították meg és a leg­rövidebb u'on bintetőparascs kibocsátásával intéii* el. Igen gyakori eset, bogy egy-egy mulasztásra egyszerre többszázezer koronás bír­ságot rónak ki és előfordult olyan eset is, ho«y egy-egy setórlas malaszténak már mil­liókra szo/reredeti a plntblrsúga. Egyesek nem veizík komolysn ezeket a bírságolásokat, mert szl hiszik, hogy ezt nem kell msglizelnlök. A levsniebirtágekit azonban a ligssigoiubban bebsjtják és nemfiieíés esetén a lerenlekötelesl lizir/ák. Egyelője az a helyzet, bogy 3-4000 lemiit vontak mulaiztás miatt felelő istgre. A DÉLMAGYARORSZÁG a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. Szegeden olcsóbb a balatoni hal, mint — a tiszai. A városi halászat megdrágítja az árakat (A Dilmagyarorszdg munkatársától) Több­hónapi tapasztalat után ma már megállapítható, hogy a címzetesen városi hftzikezeUsbe vett tiszai balászst ugy, ahsgy azt ma kezelik, «em­ctak boiy nim váltatta bs a házzá fizitt reményeket, hanem egyenesen a halárak lénye­ges drága diára vszeteit. A városi halászat ugyanis abból áll, hogy egy hUdtzbdrkdre rá­festették a várast elmeri Ez az egéiz. A halá­sza ot pedig végzik változatlanul azok a kis­hilástme terek, akik aielőtt végezték ét a ha­lakat áívisiik uiyanazok a nigyba'ászok, akik ristére as elölt baiássttk. As átvételnél ugyan ott v n a vfroi megbisoli|a is, ásde ez csak ai ellenSriésre szorítkozik, sehogy a várost káro­sodás éfje. Meri at a helyze, hogy a város a hslá8zsti jog fe]ében a kihalászott balak egy­harmadát kapja. Ezt ai egyharmadot a város eladhatná — mint ahogy el kellene adnia — a közönségnek de nem annak adj s, hanem eladja a birlóaek, msrt az iibbsi fizet érte. A dolog ugyanis ugy ál', hogy amennyire érdeke a közönsfgnek, olyannyira kára a nagv­balátzfiak, ha a htl ele ló. Mert ba a város 30 ezer koronáért adná a bsl kilóját, akkor a halász sem adhatni drágábban. Mivel ptdig a halászkonzorciuanak sokszorosan több hala van, mifct a váró nak, eokkil jobban jön ki, ha a várostól 40 eier koroníjlval veszi át a 30 e;er koronás tnlat, mintha maga is 30 eiertrl adja cl készleté'. Es a ba'árlicüálás napról napra metitaétiő­dik a városi b iltsibárkán. A halászat bériöle ugyanis szintén a vároil bárkán íar óikodik .(3 a város megbízottját ellenőrzi) és miai néaány vevő jelenik meg a báikin, körülbelül ilyen diskurius indul meg a három ember kőzött: Vető: Hogy a hal kilója? Váresi megblietl: Negyvenezer a kilón itali, a nigyobb ötven. Vevő: Mémsen le nekeü egy kétkilóiift Nagyhalász: Ni mir jen le belőle semmit, én megveszem a kllisál nagyabbakat 60 ezerért egybe az egészet l VtUmi Ízlésesnek és a városhoz méltónak aligha lehatna az ilyen üsle eket nevezni, de a város jói jár vele, a nagyhalász is jól jár, csak ipptn a kizinség nem, meg a kishalászéi, azok a felsővárosi proletárok, aMk jobban benne vannak néhány nsgyhalisz hálójában, mint a hal az ö fékében. Mert ugy áll a dolog, hogy azoSiat a halakat, amelrekst a piacon kitónkint 40, 50, 60. 70 és 80 szer koronáért árusítanak, kiahaláfzok halásszák keserves tefgel öl estig való munkában és nem kapnak értük többet ki'ánkint, sínt 5, 10, 15 és 20 e»er Soroníkat. Nagyon kivételes eset az, ha 25 v gy 30 ezer koro­náig megy fel a hal ára és ezeknek Isgalibb négy öi kilós barcsiknak, vsgy fogtsoknai kell lenni. A kishalászok mir a mull vasárnap is gyű­léseztek sérelmeik miatt, ma meglát Btsztjimek, de mit tegyen a közönség ezzel az árdrágítás­sal sze®benc amely nemcsak veszedelmes, de a viros jóhirének is nagyon sokat árt. Hogy hova vezethet sz a kapzsiság, amit a halászok produkálnak, annak egyik jellemző példája a következő: Amikor hire járt, hogy Horthy Miklós kormányzó Szegedre jön, a nsgy­vendéglősök erősen készülődtek a fogadtatására. Felkeresték a halászali bérlőket és megkérdez­ték, hogy lesz-e fogas eléj, A halászok meg­nyugtatták őket, hogy lesz. Egy-két nappal a bankéit előtt, amikor a vendéglős már meg akarta rendelni a halakat, kiderüli, hogy alt­csen fogas. De a halászok vállalták, hogy majd ők he tatnak Budapestről csakhogy az egy kissé drágább lesz. Ugv körülbelül 90 ezer katena kilója. A vendéglős nem reflektáit erre az ajánlatra, hanem telefonál; Pironcsák budi­pesti halássmesfernek és másnapra Ut veit vagy 12 kit és fiikilós balateai fegas, kilónként 75 ezer kerendérL Sióval • balatoni kit és filktlós fogat Szegedre szállltvn olcsóbb, mini a szegedi Tiszából kihalásiéit egykilós fogas, ameyért a halászati bőrlök 25 ezer korosát fizetnek a kishalászoknak. Itt tehát azt kell tenni, hogy a viros a saját hilmen .yitégél semmiesetre se adhassa el a halászati bérlőknek, hanem mérje kl a fclzin­signek. l, J. Bőrgarnitúrák, kárpitosmunkák letfizetrészésre is készpénzáron BfilMíMlliiirliíl Szeged, Bástya-ucca 9. SÍ. Kass­kávéházzal szemben. Telefon 10-14. Harry Liedtke , Lia Mara hétfőn és kedden ismét vendégei lesznek a Belvárosi Mozinak, mikor is JARNÓ Erdészlány c. operettjében vendégszerepelnek. S5S9 SZÖGEDI SZÍNHÁZ. A népszínmű reneszansza. A pesti írók már megcsinálták a népszínmű reneszánszát a Newyorkban és az Apolloban, kisgazdásitottók a segédjuhászt, bokorugratták a bazsarózsát és adtateremtették az Iciget. Gyönyörűség volt hallani, mikor Finum Ro­zália csípőre tett kézzel a valutadifferenciák miatt perlekedett élete párjával és mikor Göndör Samu a belterjes gazdálkodás és az okszerű talajmüvelés titkaiba avatja be Feledi Bubit. Mit a pesti írók nem egészen dicste­lenül és autó nélkül kezdtek, hadd folytassa azt a vidéki költő teljes dicsőséggel és min­den nélkül. A népszínművet tovább kell reneszanszolni, mert külömben kátyúba reked és hal Csuda Mihály se húzza ki belőle. Én ugy gondolom, hogy a népszínműben a hasznost kell egyesileni a kellemessel, a harangszentelést a névnappal, az aranyközép­utat a fajvédelemmel, a kisüstöt a hordóval, a villogó gatyát a diszmagyarral és a filegó­riát az allegóriával. Jelen népszinmüvünk tárgyát a közel jövő eseményeiből merítettük, de címszereplőnk viszont a közel mult, mondjuk a tegnap egyik nevezetes hőse. Az egész alkotás még csak vázlatosan van meg, a szerző bevárja a vá­lasztásokat és csak akkor dönt arról, hogy a darab végén a szerető szivek egymáséi lesznek-e, vagy pedig csődbe mennek. Pista bácsi. Szögedi népszinmü-reneszansz-dráma, ének­kel, lánccal, szüreti ünneppel, faiskoia-fölaya­lással, programbeszéddel, Ígéretekkel, váltók" kai és tanyai vasúttal. Szerepel benne, hazafias alapon, a társadalom minden rétege, feleke­zeli és osztálykülömbség nélkül, de zsidók csak italmérési engedéllyel. A szereplők mind népies nyelven beszélnek, egyszóval ki zsargonban, ki palócosan, ki tótosan, ki svá­bosan, ki finn-ugorul, ki arabusul, sőt akad, aki szögedi dialektusban kezdi és ófelnéme­lül végzi az egyetemen. Szín : egy tanyai csárda ivója kármentővel és fényűzési adóval; katolikus legényegylettel és ébredő szegénylegénnyel, aki éppen a csongrádi bálból jött lóhalálában. A fehér és a vörös asztaloknál választók a választottjaikkal enyelegnek és a földreformot emlegetik kü­lönféle mennyei és földi hatalmakkal kapcso­latosan. Jobbfenéken a tanyai vasút pöfög és hozza a kulturát és végrehajtót, balfenéken a földmunkások sejtje alakul. A falakon Méhely Lajos és Eckhardt Tibor, a mai faji­ság e két nagy bajnokának önarcképei és Magyar Bortermelők és Fogyasztók Nemzeti Szövetségének proklamációja. Alkonyodik a kurzusnak, de még látni lehel, amint Pista bácsi saját kérelmére a Lemondani cimü népdalt elénekeli 48ik Rácz Laci kísérete mellett. A háttérben fináncok motoznak, elő­térben az uj választások kiirása. Pista bácsi (panyókára vetett tekintéllyel jön, lát és nem győz csodálkozni). Befordultam a kormányba, Rágyújtottam a tárcámra, Azaz rágyújtottam volna, Ha le nem mondottam volna. Kisgazdák kara (minden meggyőződés nélkül). Hogy vól, hogy vól! Pista bácsi (szintén), Ölég vót az neköm egyször is, ö. m. a. f. Piros hajnal, fehér álom, zöld remény, a pusztában árva Gerle lettem én. (Lampionos szerenád.) Első kisgazda. Isten hozta, Pista bácsi! Isten hozta, István gazda I Pista bácsi. Magamtul gyüttem. Nagyon jól mögy mán az ország dóga, hogy engömet is nélkülözhet. (Begyűri a süvege tetejét, ugy várja a költségvetési vita elejét. Többen ellenzékbe mennek.) Már most ide még egy harmonikus, idil­likus, kibékitő és kielégitő megoldás kellene. A legjobb befejezés megfejtőjének ezennel díjmentesen és a költségeket nem számítva fölajánlom a harmadik kerület képviselő­jelöltségét. Önjelöltek kiméljenek 1 Gyalu.

Next

/
Thumbnails
Contents