Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-14 / 237. szám

14 B DELMAGYARORSZÁG 1926 október 109. Uzunovios lemondott — Pasios Jön ? (Budapesti tudósítónk telefanjeltRÍise.) Ba­ridból telaniik: Sándor király ma magihoz kére te Uzunovics minij*t«ralnököt, aki reggel bejelentette lemosdását. Uzunovics főbb mint két órs hosszat tartézkGdott a királyi piloíábsn és az újságíróknak ctak annyit mondott, bogy a kirily még nem döntött abban a kérdésben, bogy ellogadja-e az összkotminy lemondásit, avagy sem. Politikai körökben a vélemények megoszlik. Egyetek szerint a kirily mir bolnsp elfogadja az Uzunovics-kormány lemondisit és uj tor• mdayetniköt nemz ki vaUszinileg PmsIcs szí­milyiben. Mások szerint többhetes lárgyalisokri lebet számítani. Ki lux a francia radikálisok elnöke? (Budapisti tudósítónk Islefonjtlsntist.) Paris­ból jelentik: A radikális pirl kongresszusát holnap nyíljék meg Bordeauxban. As elnök­választás kilátásai egyelőre tel|esen bizonylala­nok. A ho napi fllést Hantot nyitja meg, aki hosszabb beszédben fogja vázolni az utóbbi hónapok eseménjeit és a kartell politikájának A belügy minisutor nőm hagyja jóvá Csanád vármegye külföldi kölcsönét* csődjéért a szociáldemokratákat fogja lelelCs­ségre vonni. Aa elnökségre renge'eg jelölt van. A radi­kális párt vezetősége Sarraut belügymin'szter­nek ajánlotta fel az elnöki tisztet, aki azonbin nem vállalja az elnökséget. {A Dilmagyarország makói munkatársától.) Csanád—Arad—Torontai vármegye törvényhatósági bizottsága még a nyár folyamán elhatározta, hogy 10 milliárd korona értékű fontsterling-kölcsönt vess fel. Ebből a külföldi kölcsönből elsősorban a vármegyeházát akarta kibővittetnf. A kibővítés kérdése még béke idején került napirendre, annál aktuálisabb most, amikor a vármegye két járással szaporodott és ezáltal emelkedett s központi elő adók száma is. Uj hivatali helyiséget kell építenie a vármegyé­nek, a torontáli és csanádpalotai járások főszol­gabírói hivatala résiére is, ezenkívül még egy építkezést vett tervbe Tar/zaj' I»or alispán a kül­földi kölcsönből, még pedig egy vármegyei lakó' ház felépítését, melyben lakást kapnának azok a Makóra helyezett vármegyei (isitviselők, akik közül nem egy már évek óta dolgozik anélkül, hogy megfelelő lakáshoz jutott volna. Hogy e tekintet­ben a helyzetre rávilágítsunk, meg keu említenünk, hogy AntalJfy Lajos főjegyző, Arad vármegye volt helyettes alispánja, családjával együtt egy köz­egészségi szempontba legsúlyosabb kifogások alá eső szükséglakásban lakik és Magyary László árvaszéki ülnöknek egy rozoga parasztháznak szük és egészségtelen udvari traktusában kell meghú­zódnia. Esea a tarthatatlan helyzeten kíván segí­teni az alispán a vármegzei lakóház felépítésével, ami egyúttal a lakásínség és a munkanélküliség szempontjából is kívánatos volna. Mindezeken felül a vármegyei közkőrház gőz­fűtési berendezése nyerhetne megvalósítást a kül­földi kölcsönből, de a tervek csak tervek marad­nak és nem kerül sor a megvalósításra, mert a kölcsön jóváhagyása nem akar a belügyminiszté­riumból leérkezni. Az összes vármegyék fontköl­csöne jóváhagyást nyert már, egyedül a csanád megyei kölcsön jóváhagyása késik és semmi re­mény sincs arra, hogy a vármegye a tervezett építkezéseket még ebben az évben megkezdhesse. Hogy pedig ez mit jelest, elég ha rámutatunk arra, hogy a járási főszolgabírói hivatalokat a la­kásrendelet megszűntével a jövő év májusában kiteszik jelenlegi helyiségeikből és a vármegye nem lesz képes ezeket a hivatalokat megfelelően elhelyezni. Tarnay alispán már többizben megsürgette a kölcsön jóváhagyását, de miedezideíg eredményte­lenül. Most pedig jól informált helyrőliazt az érte­sítést kapjuk, hogy Csanád vármegye külföldi kölcsöne egy­általában nem fogja megkapni a kor­mány jóváhagyását. 4 jóváhagyás megtagadásának okiról nem siá­mol be hiiforrásunk és igy nem tudjuk as érthe­tetlen magatartás okát. Pedig nemcsak a hivata­los vármegye, hanem az egész közvélemény jog­gal várhat erre nézve fsl világosítást, mert képte­lenség, hogy akkor, amikor az ország Ö3szes vár­megyéi felvehetik a külföldi kölcsönt, miért kell egyedül Csanád vármegyének erről lemondania? Öt szegedi rendőrtisztet törzstiszti tanfolyamra vezényeltek. (4 Dilmagyarorszdg munkatársától) A bel­ügy miniszer rendelkezésire a rendőrtiszti tan­folyam mintájára elhatározták, hogy felállítják a renáőrtönsüszit tanfolyamot is, amelyen a rendőriisztek felsőbb elmélei is gyikorla i ki­képzésben részesülnek. A törzstiszti tanfolyam intenciója ai, hogy rendőriandcsos ezentúl tsak az lehel, aki a tanfolyamot elvigzi. Későbbi időkben pedig már a rendőrkapitány! és fő felügyelőt rangot cuk agy érbeli cl a rendőr­tiszt, ba a hathónapos lönstiszli kurzust el­végezte. Az első törzstiszti tanfolyam mir hétfőn megkezdődik, amelyre Szegedről dr. Vihet Árpid és dr. Stadler István rendőrkapitányokat, tovibbi Gyarmati Jinos rendörfőleiflgfelőt, a kerülettől pedig Bojtok Kiroly és Btdő Oéza rendőrkapitányokat küldték ki. A tanfolyam időtartama az e!sö tervektől eltérőleg hat hinap helyett csak egy hónap lesz. A knrzus el­végzése ulin a rendőrtisztei hat hónap mulia viisgiimk. A vizsga likeras letétele után a le­vizsgázott törzstisztek előrehaladása biilosilást nyírt. Az aredeüleg fervbevelf haihó npi időlarlamu kurzus nagyon nehéz helyzet elé állitotta volna a szegcdi rendőrség kapitányságát, mert hirom fontos beositásn tisztjét kellett volna nélkü­lözni. Az egyhónapos kurzus azonban külö­nösebb nehézségeket nem támiszl, meri egy hónipra a tanfolyamra (elvezényelt rendőr­tiszteket könnyebben lehet nélkülözni. A tan­folyamra kiküldött tisztek hiinyál mindenesetre meg fogja érezni a kspilányság a mai icszanáll hil/zitben. A szegedi kávésok mozgalma a zárón eltörlése ögyében. (4 Dilmagyarország munkatársától.) A sze­gedi kávétiáz és vendéglős ipari szakosztály a napokban értekezletet tartott, amelyen a háíéhizi záróra meghosssabbitáiának kérdésével foglal­kozott. A legújabb belügyi rendelkezétek ugyanis a vendéglői zárérát kél órában, a kávéházi zárórát nirom órában állipilo tik meg. A vendéglőtök még meg vannak elégedtt a kétórai zirérávaf, a kávéházatoknak azonban már régikeletü az a mozgalma, hogy a kávi• házakban mit már szüljön meg a záróra. A szakoiztály egyönietü véleménye szerint o záróra korlátozásira mod már nitcsea szük­ség. A zárórarendster a háborús vi ágban vált szükségessé, amikor a szén* és a világítási mizériák indokolttá (illik a zárára behozatalát. 7 Azóta e tekintetben lényeges változások történ- ' tek. Az élei mindinkább közeledik a békebeli állapotok falé, ugy hogy a zárára korlátozása «a már idejét mult intézkedés. A kávésok mozgalmát különösen indokolja az a körülmény, hogy a kávéházak mondnitni kivétel nélkül a megélhetés nehézségeivel küzdenek. A kávéházak ídója és rezsije miadan bevételt feleeészt, ugy hogv ma valóságos mttvésiei egy kávéház len­tartása, — a kávésok véleménye szerint. A szegedi kávésok most oly formában kérel­mezik a záréra meghosszabbításit, hogy a ren­dele en alapuló háromórai általános zárórái nem ellenzik és cssk azl kérik, hogy a zárérát isttenkiat, bizonyos dij lefizetése elleniben meg­hosszabbítani lehessen. A zárórát szabályozó rendelkezői ugyanis megjegyzi, hogy a nelyi hatóságnak módjában áll a kávéházi zárira* meghosszabbítást engedélyein!. A kívéháxatok e ügyben küldöttségileg fordnlnak dr. Bottka Sindor rendőrfőtanácsoshoz, akit arra kérnek meg, hogy éljen a be üsymíniszter által adott logával és a kávéházakra vonatkozólag engedé­lyezze ese'cökínt a zárórameghosszabnitást. A kávésok kérelme ügyében alkalmunk volt dr. Bottka Sándor rendőzfőlanácsosssl beszélni, aki kijelentette, hogy az előre kérelmezeit záróra­meghosszabbítási isetaekini mindig megadta és megadja mosi is a kérelmező kávéhizasoknak. Az a kérés azonban, hogy előre nem lálhstóan, alkalmi zárórameghossiaobitást is engedélyezzen a kapitányság, egyelőre megoldhatatlan és nem fejfsilhstő. Itt emlitjSk mar, hegy a vendéglősök szak* osztálya memorandummal jtráui a pénzügy* igazgatóhez, amelyben a kis vendéglőkre vonat­kozóan a blokkrendszer el örlétét kérik, amelynsk helyébe az egyfázisú, ugymvjzett ivrendszer bevezetését indítványozzák. A volt szász király Budapesten. Budtpssl, október 13. Frigyes Áfoit volt szász király hí főn Budapestre érkezett és József Ferenc hercegnek rózsavölgyi vil ágában szállt meg. Frigyis ma megtekintette a parla­ment écü'efél és elragadtatásának adott kifeje­zést. Frigyei Ágost október 20-ig marad Magyarországon és ezalatt ai idö alatt vadá­szaton vesz té ízt, igy megjelenik a Hortobá­gyon él Piliicsabin íar'andó vadiszitokon ii. Súlyos vasúti szerencsétlenség Kattowitz mellett. (Budapesti iudösHöak leírton jelentése.) Ber­linből jelenlik: A Kattowitz melletti Scharley állomás közeliben az elmúlt éjjel súlyos ka­tasztrófa történt. 4 kaitowlizi személyvonat nyílt pályán összeütközött egy tehervonattal. A sze­rencsétlenségnek eddig hirom áldozata vin, nyolc ember súlyosan megsebesült. Tüntetés a drágaság ellen* Brünr, október 13. A szociálisia szakszerve­zetek ma délelőtt tüntetést rendeztek a növekvő drágaság és munkanélküliség ellen. A gyárak­ban 11 óra kötül a munkát beszüntették. A kommunisták külön gyűlést tartottak. 12 óra­kor a tünteiők elszéledtek. Egy érával utóbb a gyárakban a mnnka ismét megkezdődött. Meghalt dr. Lőwinger Adolf. (4 Dilmagyarország muakatársától.) A sze­gedi zsidó bitközségnek gyásza van. Meghalt dr. Lőwinger Ado.f rabbi, aki több mint 28 éve Ulkipisztorkodik Szegedin és akit taiveintk széles körén kívül is elismerés, rokonszenv és szeretet környezett. Dr. L'.wisger 62 évet élt és a budipesti szeminárium elvégzése után került Szegedre, ahol három évvel ezelőtt üa­nepelték bensőséggel ielkipásztorkodásának 25 éves jubileumát. Gizdsg héber tudái él szééskörű világi műveltség jelemeztél as elhunyt rabbit, aki szerény modorú, társalgásban végtalenfll szel­lemis, beszédeiben és munkáiban alapos, képzelt és mélyenjiró gondolkodású voll. Sok héber tudományos muntája jelent meg migyar és német nyelven és állandó öiszekö telést tar­tott fenn a bécsi, berlini és frankfurti szemi­náriummal, meg tudományos körökké'. Huszon­nyolc év alatt tentrációkat neveit fel a szegedi középiskolákban. Tanítói munkásságát is jám­borság és türelem, meg izetidlelküség jellemez­ték. Hat év óta betegest edett, a hitközség minden évben kiküldte Meránba, de beteg szervezete ciak időlegesen tudott enyhítést találni, mig most hosszú szenvedés után szívós é'etét lebír a a kór. Szerdán reggel balt meg. Temetése oüiörtökön dé után félnégy órakor lesz az uj zsinagógából, ahol dr. Lőw Immá­nuel főrabbi fogja mondani a gyászbeszédei a hí község elhunyt, nagyérdemű rabbija felett. Dr. Lőwinger Adolfot feleségén kivül egyet­len fis, Lúwlnger Simon gyászolja, aki orvoii tanulmányainak befejezése előtt áll. HAés sárcipőket | | ^^ szakszerűen és Jutányosán javit £98 _______ László-garázs Szeged, Polgár u. 4<

Next

/
Thumbnails
Contents