Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-10 / 208. szám

1M6 szeptember 10. ŰRLMA«TAR0R8ZAC Ha Szeged nem kapja meg a kéri külföldi kölcsönt, nem fizetheti ki a felajánlott egyetemi hozzájárulást. (A Dilmagyarország munkatársától.) Isme­rete*, bogy a pénzügyminiszter felszólította a kBIfOldi kölcsönt igénylő városokat kölcsön­igényeik redukálására, mert a kormány véle­ménye szerint a városok (elenlegi pínzögyi helyzete semmieselre se3 bírhatja el ast a nagyarányú kölcsönt, amelyre bejstcnfetfék igé­nyüket. A pé uflgyminiszter felszólítása Szege­den, helyeiebben a szegedi városházin nagy megütközést keltett, mert hiszen Szeged jelen­lette be a legnagyobb külföldi kölcsönre az igényét: öt és félmillió aranykoronát kárt, amely körülbelül nyolcvanmilliárd papirkoroná* nak felel meg éi amelyre kizárólag azért van szüksége, hogy as egyetemi épiikeiésekkkel kapcsolatban vállalt kötelesettségét teljesíthesse, bogy kifizethesse a felajánlott kéizpénxhozzá­lárnlást és a paiánki házak kisajátítási árát. A polgármester szerdán reggel ebben az ügyben Budapestre utszoft, shol dr. Lukács tártam városi üfyosslályának! vezetőjével tár­gyalt. Ezekről a tárgyalásokról a polgármester, aki még szerdán ésle visszaérkezett Szegedre, érdeklődésünkre s következőket mondotta: — Mindenek előli bejelentem, hogy Szeged város ragaszkodik az öt és félmillió arany• koronás külföldi kölcsönhöz, amelynek felvéte­lét a közgyűlés határozta el ás pontosan meg­állapította határozatában azt is, bogy a kölcsönt mire használhatjuk fel. A közgyűlés batározalál s kormány mir Jóváhagyta, tehát az Jogerős. A városra nézve nem Jelentene katasztrófát, h? ezt a kölcsönt teljes összegében nem kapnánk meg, mert akkor legfeljebb nem fizetnénk ki az államnak az egye­temi ipitkezisek költségei fez felaján­lott hozzájárulásunkat. Dr. Lukács Ödön kötelező igérelel természe­tesen nem tehetett, de kijelentette, bo?y min­den eróvel harcolni fog azért, hogy Szeged a tr— Ml. . UGU B1UTCI UailJlUl lUg SAGÍI, UUJfJT >3* Ölön miniszteri lanácrojssl, a pénzügyminisz- I kéri kö!csönt teljes egészében megkapja. KMMI MV awwMowivwtvwitwiwivw Pásztor Jánosnál rendelik meg a makói hősök szobrát. (A Dilmagyaiország makói tadősiiiiáiől.) Mskó város képviselőtestülete már régebben elhatározta, hogy 800 millió korona költséggel szobtot állit a világháborúban elesett makói hős katonáknak a Széchenyi-térnek Korona­sz állód i előtti részén. Hatszáz milliót szavazott meg a közgyűlés a szoborra, 200 milliót pedig a szobor kerffli fér rendbehozatalára és szőkébb pályázatot irt ki, melyre Pásztor János, Szes/­gférgyi Ferenc és Kisfalady-SIrobl Zsigmond szobrászművészeket hivla meg. A művészek el­készítették a pályamunkát és kiállították a városháza nagytermében szoborterveik gipsz modelljé'. A város bizottságot küldött ki a tervek elbírálásira és a bizottság Pásztor JX­motnak, a kiválé vitárhelyi szobrászművésznek terve melleit dStlöit, ezt ajánlván kivitelre a közgyűlésnek. Az augusztus bavi köigyűlés azonban nem fogadia el a bizottság Javaslatát, hanem egy tóvárosi kipsőmivés tettől állé zsűrit Hzoii meg a tervsk felilvtzsgálásdvai. A zsűri leuta­zott Makára, megtekintette a gipszmodelleke! és jele ütésé ben első helyen Szentgyörgyi Fe­reic, másodsorban pedig Páizlor János tervét ajánlotta kivitelre. Mi dé előtt Olt újból össze a szoborbizottság ál a szakvélemény meg hallga­tása után is megmirsdt eredeti álláspontja mellett, amennyiben továbbra it Pitzlor Jinot tervét tartja a legméltóbbnak a megvalósításra és azt javasolja a hétfői közgyűlésnek, h)gr ssost már minden további halogatás nélkül Pásztort bízzs meg a szobor elkészítésével. Bucsu Alsóvároson. (A Dilmagyarország munkatársától.) Kisasszony napján induttak hosszú, ájtatos sorokban ezrek és ezrek Radnára, hogy elfáradt és bűnös lelkűknek megnyugvást, hitet és bizalmat imádkozzanak ki a boldogságo8 S ü tői és valamennyien bekével, reménységgel tértek onnan vissza. Radna fogalom volt és Rsdna most megszűnt a magyar zarándo­kok Mekkája lenni. A román impérium leeresztette sorompóit még a kereszt előtt is. A megszállt te­rület elérhetetlen lett és a hivek kénytelenek vol­tak más zarándoklóhely után nézni. Igy lett a cso ­datevő Máriáról nevezetes alsóvárosi templom a Radnára indulók nehéz szivének is megváltó bucsu­helye. Kisasszony napján, a radnai évfordulón megindultak a közeli falvak és városok és bekö­szöntöttek Szegedre. Szerda délután négy óra lehetett és C3ak ugy hullámzott már a tömeg a templom körül. Sltor­sátor hátán állt, cukrokkal, csokoládé-hegyekkel, szitákká', kanalakkal, vásárfiára érdemes holmikkal. Fülsiketítő zsivajban, a kikiáltók ordítozása közben a templomtér a vásár és hívságos életöröm legtar­kább képét adta, amely ugy tapadt oda a temp­lom falához, mint a piros pipacs a fekete földhöz, mint az élet a halálhoz, mint az árnyék a fény­hez. A forró naptól, portól, piszoktól felhős uton nem is nagyon kellett törtetni a templom felé. Szabad volt az ut, üres a bejárat, a hivők nagy része, ugyiátszik, már elvégezte ájtatosságát, csak néhány koldusasszony morzsolgatta olvasóját a kapu előtt. Hjfott a csend, a homályos borulatban imbolygó hűvös nyugalom és beléptünk a temp­lomba. A sorok félig teltek, e'csigázott öreg em­berek bóbiskoltak bennük, fanatikus nézésű öreg­asszonyok szorongatták moiyójukat és csak ültek, ültek előredőlve, tágranyilt szemekkel csodára várva. Az egyes zarándokcsoportok külön-külön járultak az oltár elé és élükön hol fájdalmasan megtört asszonyhang, hol roskadozó korú férfihang könyörgött az Úrhoz. Igy jöttek, menlek a csopor­tok szerda reggeltől és zarándokoltak csütörtök estéig. A fekete Máriához csodák csodája, hozzá lehetett férni. Csak négy-öi asszony állt félkörben körülölte. Itt a legsötétebb a templom és legtöbb a virágá'dozat. A legendás kép misztikus körvo ­nalai körül csak a sejtelem lebeg. Nyitogatják a kaput, beözönlik a napfény, megvillan a fekete Mária aranykoronája és az asszonyokat, lányokat hivja as élet. Kimenet a templomból megcsap a vásári han­gulat, a nevetés, viháncolás, amely ugy röpköd széjjel, mint az eleresztett léggömbök. Mindjárt a templom mellett beléptidijas vurstli, korcsmák, italos bódék sorakoznak fel és a búcsúban része­sültek a bűntől való feloldozás derűs tudatában vetik magukat az élvezetekbe. Ének, muzsikaszó, asszonyok és bor tüzelnek, csilingelnek a poha­rak, duzzad a vidámság és a zarándokok bol­dogok. Kél háromezer ember jöit be a városba Sín­dorfalváról, Algyőről, Djrozsmáról, Tápéról, Maj­sóról, Halasról. Nem lehet csodálkozni, hogy mind­annyian örömmel néznek templomi ájtalosságuk után a pohár fenekére. Az egyik leglátogatottabb bódéban letelepedtünk. Csak ugy folyt a bor, a re­zes banda húzta, a kedélyek már felhevüllek, a párok bizalmaskodtak. Nem messze óriási bográ­csokban rotyogott as illatos marha- és disznópap­rikás, a gőze ott csiklandozott néhány éhenkórász orra alatt. A kiszolgáló személyzet ezúttal a hit­község tagjai voltak, skik lelkesedéssel, fáradha­tatlanul végezték munkájukat. Odaültek néhányan hozzánk és elmesélték borzasstó őrömmé', hogy kedd estétől szerda délután 5 óráig ebben a sá­torban 2000 liler bor, 500 liter sör fogyolt és 120 kg, paprikást fogyasztottak a látogatók. Es ilyen sátor pedig több is van és talán még jobban is megy a dolguk. Az italokat, ételeket a rendház vásárolta össze. A teljes bevételt a templom restaurálására fordít­ják. Számításuk szerint 300 millió lesz a biztos bevétel, a szerencsekerekekkel, szerelmi levelezők és a lutrijátékok eredményével együtt. Mialatt be­szélgettünk, az asztalunktól már szorítottak ki as újonnan érkezett szomjas hadak, valami bele is repült a sörünkbe és a kedves kiszolgálónk a világ legtermészetesebb gesztusával, de egész udvariasan kétutra fogta a sörhabon úszkáló tolakodó ször­nyeteget. Ez azonban mit sem te3z, fő a bevétel, a hangulat és az, hogy minél több fogyjon. Hogy azonban a rendház ennyire aktiven vett részt a bucsu rendezésében, annak más oka is volt. jubilált a zárda, 500 éves ünnepét ülte ala­pításának és fennállásának. A társadalom szine­java, a város vezető emberei ssgédkeztek a rende­zésben. A főérdem mégis Páter Unyl Aihanáié, Schneiáer Vencelé, az Alsóvárosi Népkör vezető • ségéé, a Szegedi Katholikus Legényegyleté, Hegedűs Antal tanácsnoké, Vass Erzsébeté és Margité. Mialatt e sorok Íródnak, a bucsu még javában tart, anyagilag és erkölcsileg nagyszerűen sikerűit, meghozta a jó eredményt és igy nem veszett kárba a lelkes közreműködők fáradsága. I. v. Villamos vasalók, lőzőedények, melegitőpárnák és porszívók kizárólag Siemens-Schuckert gyártmányok 460e Fonyó Soma gÖTál lessállitolt árakon Szeged, Köles y ucca 4, Ma halestély a Belvárosi Étteremben Szeged, Feketesas ucca 22. 453 Telefon 892. Halászlé. Rántott hal. Túrós csusza, Ottománok, matracok, kárpitosmunkák, uriszobák, mokett és bőrgarnitúrák Hfllhoffer Albert kárpitosnál Szeged, Bistya ucca 9, Kass-klvéházzal szemben. Telefon tO—14. 367 Készpénzárban részletfizetésre is. x Bárhol bármit vásAro , kér/e a Dél­magyarország Ingyenhlrdetési szelvényét. .i I I i I i "Telefon: Irodai 2—58. BELVÁROSI MOZI Telefon: pénztári 5-82 Szeptember 1 o., 11., 12-én. péntektől vasárnapig BUDAPESTET MEGELŐZŐEN 11 É]FÉtl ElZ&TOGSYÓ* Dráma 6 felvonásban. Azonkívül: Forradalmi nász. 8 felvonásban. Constance Talsnadge. I I Telefon ti-85. KORZÓ mozi Telefon £1-85. Szeptember 10., 11., 12-én, pénteken, szombaton és vasárnap 1« hétköznapon 5, 7 és 9 órakor, vasárnap ]4 idö esetén az esti 1 éi B órai előadást a Horváth és ünnepnapon 3, 5, 7 és 9 órakor ihály uccai nyári helyiségünkben lartjuk I A nyomorultak. 1 § HUGÓ VIRTOR regénye 2 rész, 16 felvonásban egyszerre. I Főszereplői sadDRII MIQOVHflorr. Azonkívül: | . Az európai úszóbajnokság. Z'tíS^ir István~ | ff Előadások kezdete köznapokon 5 és fél 9 órakor, vasárnap 3, 6 és 9 órakor 9 ló idö esetén az esti előadat a nyári helyiségben tartjuk. 0

Next

/
Thumbnails
Contents