Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-10 / 208. szám

D El M AGYA furkesztöség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-31 Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár éo jegyiroda: Aradi ucca S sz Teltfon 306. ttyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Ttlefonszám ,6—34. Turnéra magyar? Hetek 61B egy csöndes botrány nem egészen tiszta hullámai kavarognak a m»gyar művészet bet keiben. Pár nap óta már hangos botrány lett a csöndesből, amely a fővárosi Fészek horiion|án tul, félünk, rz egész világra fog szólani, ba hamarosan és hivatalosan vé&e; nem vetnek neki. A Hfgedis turnéról van sző, erői a szegény, kicsi féregről, amely e magysr kuUuszkotmdny kiimilltárdss állami tdmogatáia mellett a hazai knltura siomotu szenzációjává kezd megnőni. H gedüs Qynla, as érdemes régi szinész, aki* nek az utőöbi években mintha kissé megcsap­pant volna a magas művészi becsvágja és mintha az egykori nagy sikerei is elmaradtak volna, gondolt merészet és nagyot, hogy ö majd kér régi szerepivei meghédí ja a világol és megcsinálja, hogy turnéja nyomán a magyar név megint szép ieaz, méltó eddigi híréhez. De mintba egy kissé a fejébe szálló t vo na az a «süpes8gö, amelyet mostanában ez amóniá* damleibm dalolgatva iszogatott a színpadon, egész műsora és társulata, amelyet a világ ellen indítani készül, isin hi az ötle szerűség, a cél­talanság, a tájékozatlanság és nemtörődömség jegyében született volna. Mintha egy kicsit fö­lényesen kezeiné a bonhamtójától h res gaval­lér Hegedűs Qyula a magyar kulturfölé^yt és mintha egy kicsit leaéiné azt a müveit nyuga­tot, a«e!yet tearaS&i próbál. Nem, nem, igy soha sem szibadna küHöidrs menni, ha csak nem mersebwgi és augsburgi kalandra gondol a magyar, afféle nyereg aM puhított iiultuiára és béromszoros baj, haj kiál­lásra a Bnrgihealer (övében, amelyre azonban esetleg háromszoros pjuj, pfuj kiállás is felei­bet a német sőeor részérő'. Mit gondol Hegedűs Gjula.hogy ms, amikor a reinbardü rendaés is kezd vieux jeu ienni és amikor egy Sztaniszlavuky, egy Pioeff, egy Tairov zsenije arat világraszó ó dicsőséget es diadalt az orosz géniusznak a viligot jeeniö deszkákon, boiy ma el szabad menni (átiami­lag támogatva I) a nagy európai fóru ok elé egy izcde't-vett alkalmi társulattal a Vigszin­ház tizenötivelőiti stílusával és olyan agyoR­já szőtt, száztzor elhasznált, mindenféle koifln­zég könyökén kinőtt darabokkal, mint az ör dög él a Tajfan? Azt gondolla Hegedüs Gyu a, bogy Félix Satten él Alfréd Kerr, hogy B«r­naid Shaw él a többi nsgy idegen kritikusik nem tu ják talán, miszerim Molnárnak van egy igazi remeke, de azt nem az Ördögnek hívják, hanem Liliomnak (igaz, hogy ebben levizsgá­zott annak idején H gedös Gyu»a) és hogy a maga nemzetközi niiőjéel. hangjával és tech­nikájával inkább képviseli a mindenüti egy­forma internacionális expor drámairodalmat, de nem képviseli a sajá'osan eredeti magyar nem­zeti vaty népi ssinmüveil Akárhogy toldozza-foldozza is mosi már (fest fpzi'em tedel atra tara) a műsorát és társula­tát Hegedűs Gyula kormányiófő anácsos ur ő méltósáia, ez a halvaszületett és már is végei gyenge lésben szenvedő idea a magyar kultusz­Jtorminynak megérhetett két mlliidrd koronái, de a magyar kulturának nem sok haszna, ám félünk, nagy kára lesz még belőle, ha idejébm le mm fuj iák. A magyarok Istenérr, ennyi pén­zel az egész nyomorgó és vergődő vidéki szí­nészetei talpra és aj föladatok elé lebsteii volna állítani I De mit nekik Hekubs, mit törCdik a magas knltu*z a msgyar kul ura szegény és becsüie tes vidéki iap*zúmos*ival, a rob tosokkal, az ágrólszakadt*kkal, a vándorbotosokkal, akiknek nincstn villájuk Máriabesemőn, csak bitük van Magyarország föl ánudásában és tűrve, szen védve szolgálják a színészet ügyét, a ha <8 őseged, 1926, szeptember 10, PÉNTEK •MMflBI uiwltMiiMt *>»*• tjtt nuLapta MiyOM «U.iA0 tust* Uvda|wUo> is VttHtui Sí.888 bon Eayaí Síám ára üfthOrnar 3000 ber ístfáií- tó ümmshku ÍWO korona. U Itirlyim, 208. uím ügyét, mig előttük lebeg e'reifentő példa gya­nánt a vilagtihn aggastyán, a koldus De éky Antal, aki most jubilálja hatvan éves színészi és írói pályáját is ingyets ebidel remii a jubi­leumára l % Hegedűs Gyula pedig (államilag támogatva I) beígéri a nemzetnek, bogy európai (és talán amtrika', de isetleg ázsiai) turnéján be fogj* mutatni Pékár Gyula egyfelvonásos dtrabját is a ntg érdemű és aranyos napnyugati közön­ségnek 1 ló nagy dtrab lehet az az egyfelvo­násos, a szfilöapját tekintve és mi attól tar­tunk, hogy ha rz sz eset t?Ián mégis csak szinre kei ülne Bfciben, Berlinben, Londonban, Párisban és Rómában, az valahogyan filirntt egy ncgy őijilvendsos nemzett tragidiávü s számumra, szegény magyirofc siámáral (Mindez állami tdasogetás meiUill) Az Istenért, ne vigye kt Hegedős Gyula Pé­kár G?éiái, hagyja itt minekünk! Még ezt csak elviseltük eddig valamiképpen, hogy ez a nagy darab ember képviselt bennünket külföldi áldo­másokon. Ds a darabját tarfsak meg magunk­nak és tartsuk titokban 1 Mint úriember meg­állja a pirkettet a ktlföJdön ez a Pékár, de mint a magyar irodalom, a mai magyar iroda­Ion ki'ejezője: rettenetes! Hogy csak az élők­ről emlékezzünk él hagyjuk a halhatatlan Kato­nát, Mtdíchoi, Gárdonyit, Tömörkinyt él Bró­dyt, hogy Jön ez a Pékár Gmla ahhoz, hogy a mostani magyar tzinpadl irodalom sxinvena­lát képviselhesse a világ színe előtt? £s hogy gondol Hegtdüs Gyula arra, hogy igy men|en truppjával európiszerle bimrágat szedni gyön­gyös koszorúba? Iskább vesszen a kél milfiird (hisony-bizony több is veszett Trianonnál), de a magyar kul­lurfölényt nem lehet ebek narmincidjára juttatni a kfliföfdi deszkák piacán 1 A vidékről jövő hang a pusxtában kiáltó szava voit eddtg a magyar ugsron, de ízt már még ae lehet szó néltü! bugyni, hogyan garázdálkodnak néme­lyek odafönn a mi pénzűnkön legsienlebb él legdrágább Javainkkati A Jugoszláv kopmány hslfpah^satja m volt oazfpák-iaiagyap flottát (8ad«pestt iudisiiénk telefonjeleaiise.) Prá­gácól jelentik: Az egyik kőnyomatos jelenttss szerint a jug szláv kormány megbízást adott a Skoda-müveknek arra, hogy helyezze basznál­hali állapotba a volt magyar osztrák llolta hadihajó egysigeii, amelyek jelenleg Cattaróban horgonyoznak. A Skoda-müvek képviseld már meg is érkeztek Caitaróba, hogy a hajókat megvizsgálják. 47 aranymilliót kapna! m wárosok­(Budapesti iuáóstlónkl telefonjelentise.) Bud János pénzügyin niszternel ma fontos tanácsko­zások vuliak a városoknak nyújtandó úgyneve­zett második kölcsön ttgvében. Lukács Ödön referált a polgármesterekkel folytatott tárgyaié sokról. A tanácskozás végéat abban történt meg­állapodás, hegy a kormány 47 millió arany­korona kiltsiat engedélyez a városoknak, amelynek a folyósításában a Speyer-bankház is réazlvesr. II német delegáció megérkezett Genfbe. Az egyhaegu felvétel után hatalmas tömeg várta a delegátusokat. (Budapesti tudósítónk lelefenjelentiie,) Genf­bői jeiebtik: Ünnepélyes fora&ák között kezdő­dött meg szerdai a Népszövetség üléie. Motta viiolta Németország felvételének nagy Jelentő­ségét, amellyel uj konzak nyílik meg a Nép szövetség történetében. Ludon, (Holiindia), Nmen (Norvégia), Lifgrtn (Svédorsság) szólaltak fel ezután, majd sevizsrinil titkos szavazással délben egyhangúlag telveitik a Nipszivetsigbe Németországot is egyben dllandi tanácsingnak választottak. A nem állandó tagok számát hahói kilencre emelték lel. A fölvétel megtörténtéről azonnal iáviralilag értesítették a német kormányt. Berlinből a dele­gáció még szerdán éjszska elindult. A pénteki ülés elé nagy érdeklődéssel tekin­tenek, ez a nap lesz a legj lentősebb a Nép­szövetség élttében: megjelennek a német dele­gátusok. (Budtpesti tudósilónk lelefonielenlést.) Genf bőt (elemik: A né »et delegáció ma délután 5 óra 20 perckor mtgirkezstí Genfbe. A bálali gyorsvonatnak Kegyedórái kéiéee vol'. A pálya­udvaron a német delegáció fogadtatására meg­jelentek : dr. Müiler berni német követ, Asth­martn genfi némei fl komul, CMrofta berni cseh követ, Pauti berni osztrák követ, Sldükanzkas litván kö«et és dr. Fütbtr Danzig szabad vá­ros kormányinsk deh&átusa. A pályaudvaron már Jóval négy óra előtt hatalmi! tömeg gyülekezett. Rendkívül sok német ujságiró, azonkívül angol, oazírák és olasz ujságiiók, fényképészek és rajzolók egéaz hada. Hivatalos fogaétstái nem vall. A né«*et deiegá uiok dr. Síresemann, Schubert éi Gms minisz'eri igazgató vszetéiévei a ré­ssüsre fentartott au~ókon a Meltopolba hajtat­tik, ahol a német delegáció nagyrészét elszállá­solták. A Metropole zászlódiszi öltölt homlok­zatát hatalmas fekete-vörös-arany drapériával vonták be. A delegáció tagjai utjuk lefolyásáról i a legteljesebb megelégedéssel nyilatkoztak. Strescmmn külügyminiszter neje ma Mon­treauxbói Genfbe érkesett és a szálloda halljá­ban várta férjét. A szálloda előtt is hatalmas tömeg üdvözölte a külügyminisztert. ,Németország tagsága megtisztítja Európa politikai atmoszféráját." (Baáapsstl tudósítónk ielefoajeleniisej Páris­ból jelent k: A Ttmps ma vezércikkében fog­lalkozik a Népszövetség közgyűlésével és a többek között a következőket írja: — Ha Németország népszöveiségi ianács­tagságát arra akarja felhasználni, hogy a ver­saillesi béke revízióját követelje, ugy a szövet­séges hatalmak mindent el fognak követni, hogy a revitió gondolatát meghiúsítsák. Min­den attól f§gg, mit fog mondani Sireiemmn holnapi besudén. A foaraal de Dtbiis megállapít]', hogy

Next

/
Thumbnails
Contents