Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-28 / 223. szám

1931 steptember 88 DBLMAQTASOKSZAQ 8 e K „Ha a jéxsn belátás nem kmkcdik felül, ix elhanyagolt klilvápospésxck polgápaáginak elkeseredése nem ísmsp határt." A külvárosrészek polgárságának ujabb memoranduma a polgármesterhez. (4 Dilmagyarország munkatársától.) A külvárosrészek rendezésére alakított nagybizottság vasárnap eite hit érakor az Alsóvárosi Népkör heljiiégáfcen népjs értekezlefet tartolt. A gyűlésen a nagybizo (ság egyhangúlag elfogadta Petiik Antal elnCk állal előterjesztett éa a polgármesternek átadandó ujabb memorandumát. Körmendy Má yás indítványára áliást foglalt a bizottság amellett, hogy a kisvasút végállomása, illetve a vásárcsarnok a nagykörúton kivül, valamelyik tágas helyen építtessék fel. Petrik elnök indítványára kimondotta még a nagybizottiáf, hogy Bicske és más fejteit osztrák városka tanulmányt kirándulást sztrvezaak abbéi a célból, hogy az oltani épitési és városrendezési viszonyokat tanalmánfozzák. Az utazáson minden siegsdi polgár résztvehaf. Bejelentenék azu án még azt, bogy néhány hónappal ezelőtt a közgyűlés által a városrendezési-program kidolgozására kiküldött bizottságba a gyűlés 40 tagot delegált. Ez a bizottság rövid idGn belül összeül és már az októberi közgyűlésre konkrét javaslatot készit eló. A nag| bizottság a polgármesterhez eljuttatott memorandumában, amelynek leglen osabb részeit alibb részletesen közöljük, válaszol a polgármesternek arra a nyilatkozatára, amelyet a bizottság kcrábbi memorandumával kapcsolatban taft. A memorandum fontosabb részei a kővetkezők: — Mindenekdőlt tisztelettet közöljük, hogy Petrik Antalnak, a küldöttség vezetőjének a memorandum átnyújtása után mondott válasza a küldöttség tagjait nem elégiteite kt. Végtelen csalódást éreztünk méltóságod válasza után, melyből csak azt láttuk, hogy Szegeden változhatnak a vezető férfiak, de a külvárosrészek iránti érzéketlenség változatlan marad. — Méltóságod oly kegyetlenül vonultatta lel érveit, hogy ha mi hasonlóim tártuk volna fel memorandumunkban a kftlvárosi állapotot és hangulatot, biatossn olyan szinben tűntünk volna fel, mintha a lakosságot a páros vezetősége ellen akartak volna lázítani. — Mi, a város adóiizető polgárai, merjük állitani, hogy polgártársaink közteherviselőképességét ismerjük, érdekeiket szivünkön viseljük és nem látjuk olyan sötétnek a helyzetet, ha beletekintünk a memorandumba, amelyben lassú, hosszabb, évekre kiterjedő várospolitikával kértük a külvárosrészek rendezését. — Mi lennénk az elsők, kik minden törvényes eszközt felhasználva, helyéről elmozdittatni kérnök azt a városvezetőt, ki 12 százalékos kölcsönpénzzel, egy két év alatt akarná a külvárost rendeztetni, de visiont végtelen megütközéssel látjuk, hogy a perifériái rendezésével kapcsolatosan fel merülő terhek talsötétnek látott árnyéka még városunk első polgára előtt is eltakarja a külvárosrészek kétségbeejtő elhanyagoltságát. — Mi a méitoságod áltat felsorakoztatott óriási összegek helyessége vagy helytelensége felett nem vitatkozunk, de mindenesetre megállapíthatjuk, hogy azok nagyjából odaveteit számok, amelyek semmi másra nem voltak jók, csak arra, hogy a lakosságot a külvárosrészek rendezésének kivitelétől elriasszák. — Tiszta lelkiismerettel mondhatjuk, hogy balkánt színvonalra sülyed a város háromnegyed része, ha az ottlakók erkölcsi és anyagi erejét a talajvízzel, a sárral, a sötétséggel való küzdelem napról napra fogyasztja, ha az ott élő lakosság a város vezetőségében ellenséget lát. ha folyton azok ellen kell küzdenie, ktk hivatva lennének boldogulását előmozdítani. — Komoly kezdeményező munkát kérünk méltóságodtól éa a város vezetőségétől, mert szédítő gyorsasággal szaporodnak a vdros adósságai és lia nem vigyázunk, jöhet majd a belátás, a jóakaró megértés, — ha nem lesz miből. — Abban látnók a kezdeményezés elsö megnyilvánulását, ha már a jövő évi költségvetésben szerepelne egy jelentősebb összeg, amely legalább a tervet elkészítésére és az elsö kapavágásra volna elegendő. De megütközéssel tapasztatjuk, hogy a költségvetés összeállítója csak igiretet, de pénzt nem állitott be az említett célra. — A csatornázás megkezdése pedig nem tür már semmi halasztást. Ha még néhány évig ilyen arányokban emelkedik a talajvíz és önti visssa vizét a belső csatornahálózat, posványfiszekké válik a külváros legnagyobb része. — Végtelenül lájna nekünk, külvárosi polgároknak, ha megkezdett mozgalmunkat a város vesetőségének rideg magatartása olyan útra terelné, amelyen már nem a józan belátás és meggondo' lás, hanem a harag és gyűlölség lesz a tömegek irányitöja. Mi mindent et fogunh követni, minden törvenyes utat és módot fel lógunk használni, hogy igazunkról a város vezetőségét — a köztörvényhatőságot —, esetleg az országos kormányt is meggyőzzük, de ha megértést és orvoslást nem kapunk, a külvárosi kisemberek elkeseredése talán majd olyan alakban fog megnyilatkozni, amelyei senki sem lát szívesen, aki ezen nagy magyar város társadalmi békéjét és a város felvirágzását a szivén viseli. A memorandumot a külvárosi társadalmi körök és egyesületek nagybizoitságának nevében Petrik Aatal elnök és dr. Hajnal litván titkár irták alá^ A kormányzó szegedi látogatása. Budapest, szeptember 27. A kormányzó október 4 én gréf Klebelsberg Kunó kíséretében Kecskemétre utazik, ahol délelölt a most befejezett tanyai iskolákat fogta megtekinteni. Onnan Szegedre jön a kormányzó, ahol még az nap délután a Somogyi- és sz Aigner-telepi népiskolák megnyílásán vesz részi. Mámap, Ő-én lesz a Ferencz József Tudományegyetem alapkőletételének az ünnepsége. A kormányzó a ku tuszminiszternek az egyetem aulájában történő diszdokiori avatásán személyesen jelenik meg. Délután az uj sporttelepei fogják a kormányzónak bemutatni. Dum-dum golyóval agyonlőtték EszierhÉxy gróf sárosi intézőjét. (Budapesti iudóstiónk telefonjelentise.) Szombaton éjjel fehérhegyei Sáros községben borzalmas gyilkosság történt. Ssikszay Feience', Etzierházy László grót uradalmi intézőjét ismeretlen tsltisek ManlicberbSl kilőtt dum-dumgolyóval lelőtték. A gyilkosság este kilenc óra tájban törlént, amikor Síikszíy Ferenc intéző kiiebb társaságával az irodájában tartózkodott. Az in éző a lövés uián néhány pillanat alatt kiszenvedett. A csendőrség, valamint a - Székesfehérvárról kiszállt rendőrhatóságok aionnai megindították a nyomozást. A dé.usáni órákban a rendőrség él te nyomozást vezető csendőrség jeleniői nyomra baltkant, gyilkost rövid időn balüi kézrakeritik. (A késő éjjeli órákban jelenti budapesti tudősitónk). A székesfehérvári rendőrség távirati megkeresésére ma este detektivek kereiték fel Feidl Síigrid budapesti uriieányi, egy százados leányát, aki a gyilkosság napjin Sároson tartózkodott sógoránál, Feidl Ferencnél. A rendőrségen elmondotta, hogy a-^gyilkosság estéjén egy fiu jelent meg sógoránál és kibivatta a lakásból. Amikor később sógora visszatért, elmondotta, hogy a liuíól Szikszay meggyilkolásáról értesült. Feidl Stigrid i rendőrségen elmondotta még, hogy kilenc óra Iáiban lövés! hallottak, de nem tulajdonítottak annak semmi fontosságot. amelynek alapján ie»uéli«, bogy a iwgi^fwiinaaCTiiTurÉtapyiiMi • <wim n.iwiranwai A kultuszkopmány biztosítani kivánja Ando@" jogos igényeit. Wudapesti tudősitónk telefonjelentise.) Szegeti várrs tanácsa — mint ismeretes — felterjesztésben arra kérle legu ébb a kultuszminisztert, bogy vonja vissza Atdor Zsigmond színigazgatói koncesszióját. Eszel kapcsolatban egy hatszáz aláírással ellá ott kérvény; nyújtottak be Szegedtől a kultuszminiszterhez, smeiyben azt kérik, bogy a kultuszminiszter a tanács kívánságával szemben hagyja meg a szegedi színházat Andor Zsigmond kezében. A kérvényt hétfőn nyújtotta be Pakots J^ssef nemzetgyűlési képviselő, aki kérdésünkre a következőket mondotta: — Andor Zsigmond felkérésére ma felkerestem Ktrlisz K. Ráberl államtitkár urat, mert Andor Zsigmond olyan előadásokat produkált, bogy müvéssi és kulturális szempontból közérdekűnek láttam, bogy é dákében interveniáljak. As államtitkár úrral folyatott beszélgetésem során Kertész K. Rábert áüamtiíkár kijoientelte, bogy a kormány tényleg adott Andor Ziigmond. nak egy időleges koncssssiót, meri na&yratac&üii művészi munkáját. A kérdésben az a nehézség mu tatkozik, hogy Szeged város tan ácsának az az álláspontja, hogy Andor Zsigmond gazdasági vonatkozásokban nem nyújt garanciát arra, hogy a szinhiz a további válságokat elkerülje. Bár a kul* tuszkormány a legnagyobb elismeréssel viseltetik Andor Zsigmond művészi képességei iránt, tekintetlel kell lenni a városi tanács álláspontjára, mert semmiféle jót nem várbatunk, ha a Hivatalos Ssegíd és a szinház ig izgató ja között ellentét van. Éppen ezéri arra a felfogásra jutott a kultuszkormány, hogy ugy a város, mint Andor Zsigmond jogos érdekei szeapon jából kell intézkednie. Ftragó Ödön kijelentette, nogy átveszi a színházat, Még ma sürgöny ment Faragóhoz, aki holnap a szinétzegyesűlet vezetőségével letárgyalja ezt a kérdési. A kultuszkormányaak az az álláspontja, hogy Faragó Ödönnek biztosítani kell azt a 8000 aranykorona szubvenciót, amelyet a város Andorral szemben vállalt. Kötetes Faragó Ödön a szinház égisz szemilyzetil átvenni. Miután pedtg dlsziettdrrsl nem rendelkezik, tartóik bérbevenai megfelelő dij mellett Andor Zsigmond dlszleitárdt. Azonkívül szerződtetni kelt Andor Zsigmondot karmesternek, hogy ezáltal blz ositva legyen a magas opnrni színvonal, amelyet Ander Zsigmond az Összes vidéki színpadokat felülmúlóan Szegeden megteremtett. A kultuizkormány nagyon méltányolja Andor művészi teljesítményét ÉS leliéllenüt azon az állásponton van, hogy ebből az ügyből jogos igényeinek sérelme nélkül kerüljön ki. Andor Zsigmond hitelezői érdekeiknek szemmeltartására kérték a polgármestert. (A Délmagyarország munkatársától,) Hétfőn délben Oltov&y Károly lizenöitagu küldöttséget vezetett a polgármester elé Andor Zsigmond érdekében. A küldöttség tagjai voltak: Dr. Virág Béla, Balázs Jenö, Fogel Ede, Klein Jeaö, dr. Balassa István, Tith Jásstf, V/etsz E-ail, Taraszovits Ödön, Vigyázó Reziő, Bartos Lipót, jónás Ernő éi Taussig Ármia. A polgármester a küldöttléget a tanácsteremben fogadta. Ottovay Károly mondotta el röviden, bog? mi a küidöttiég kívánsága. Elmondotta, bogy az a mód, amellyel « város tanácsa el akarja lávoiitsni Andor Zsigmondot a azegedi szinház élétől, métyeit aérti egy egész sereg szegedi kereskedő éi iparos érdekét, mart kiesen ezek ibban a reményben hiteleitek Andornak, hogy a szinháti izeraödés érteléébán mig legalább három esztendeig szinigisgafó marad Szegeden. Arra kéri tebát as érdekeltek ne/ében a várcs baiósígát, bogy a ssinbási kérdést ugy oldja meg, bogy a kereskedők és iparosok érdeke le szenvedjen hát-; rányl. A polgármis'er válaszában kijelentette, hogy szokatlannak találja a küldöttség kiráaságát, mert exen az alapon egy bukóit szegedi bank hitelezői is a város ól kívánhatnák a bank szanálását. A város a szinház egyél csakis kulturális szempontba! intézbeti el, a hitelezők érdeke tehát cssk másodrendű kérdés. Andor Ziigmond művészi teljesítménye ellen senkinek sem volt kifogása egészen addig, amig anyagi összeomlása oe nem következett. Andor gazdaságilag omlott össze és ennéi as össieomiásnál erkölcii defektusok is tör.éntek. A tanács ezért batározolt ugy, hogy Andor többé nem lehet