Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-01 / 201. szám

19Jf s eptember 1. DBLMAGYARORSZAG A főbiztos helyett a pénzügyminiszter adott ki jelentést magyar pénzügyi helyzetről. Budapest, augusztus 31. A népsiörefségi pénzügyi főbiztos navi jelentései lielyslt most a magyar pénzügyminiszter ad ki havi jelentéseket az ország pénzügyi helyzetéről. Az elaő pénzügyminiszteri jelentés, amely julius hénapről stamol be, ma került nyilvánosságra. A juliusi állami bevételek 51.2 millió pengőt teltek ki, vagyis az előirányzatot 1.75 millió pengővel meghaladták. Kedvező a postának és az államvasutaknak julius bőnapja is, mert ax üzemek Jelentős felesleggel zárullak. Az ország külkereskedelmi forgalma as 1926. év első felében a mult évhez képest fejlődést mutaf. Ugy a behozatal, mint a kivifel mintegy 10 százalékkal emelkedett — mondja a pénzügyminiszter. A jelentés 14 mellékletet tartalmaz, amelyek teljes részlelessé|gel közlik az állami igazgatásra vonatkozó számszerű adatokat. A nagykereskedelmi index aranykoronában számítva as élelmezés leién 1.14, az ipar lerén 1.30. Egy négytagú család önfenntaitási költségeinek indexszáma papírkorona alapon 14.823, aranykorona alapon 1.03, — állapította meg a miniszter. MMfMfMMSMMMSMM^^ Bécsi lapjelentéseb szerint Bethlen és Gömbös megállapodtak a királykérdésben. (A Dilmegyarország Mai szerkesztőségitől.) Bécsi u[ságjelen!ések szerint Belhlen miniszterelnök és GfmMs Gyula között megegyezés iött létre ax alkotmányjogi kérdésekben. A megegyezés részletei ugyancsak a bécsi lapjelentések szerint a következők: GömbOs és a fajvédők elfogadják Bethlen tervét a felsőház létesítésére és a nádori méltésfg visszaállítására a Irón betöltéséig. Beleegyeznek abba, bogy a nádori méltiaigot főzsef főhercegre ruházzák. Gömbös azt kövelelte, hogy Olló ne a pragmatika szankció alapján kerüljön a frónra, mire Bethlen beleegyezett abba, hogy 1 örvényjavaslatot nyújt be, amelynek értelmében a királykérdís kizárólag választás ulján nyerhet megoldást. Gömbös eszel szemben eláll a népszavazástól és megelégszik avval, hogy a királyt a képviselőházból és felsőházból alakulandó nemzetgyűlés válassza meg. Ilyen körülmények között Olló királyságiba is belenyugszik. A megegyezés következtében a kormány anyagilag és erkölcsileg támogatni fogja Gömböséket. A bécti lspjelenlés, amely természetesen megerősítésre szorul, tudni véli azt is, hogy ezek az alkotmányjogi kérdések néhány hónapon belül ebben a szellemben végrehajtásra ketülnek. Elfogy Makó külföldi kölcsöne, mielőtt még felhasználta volna. Egy palotaépités, melyet sohasem hagynak jóvá. (A Diimagyarorszdg makói tudósítóidtól.) Makó város képviselőtestülete még ex év eleién elbitároxta, hogy a kilencmilliárdos külföldi kölcsönből a városháza melletti rozoga földszintes épülete, ax ugynevexett kasznárlak helyébe egy kétemeletes pilolát épil, melynek löldsxintes uccai frontján űxlethelyiségeket, magában ax épületben pedig szállodát, hangversenytermet és kávéházat létesít. Ennek a nagyarányú építkezésnek részletes terveit el is készíttette Otih Ambrus fővárosi építésszel, de mire a többszázmiliiés tervek elkészüllek, a belügyminisztérium megummisi' telte a képviselőtestület határozatát, mert nem tartotta a szállodaépítést jövedelssexő befektetésnek. Erre a város uj balároxatot feozotf. Kimondotta, hogy felépítteti a kétemeletes palolá', de ciak bérpalotának. Ax uccai fronton üzle ek lesznek, ax emeleteken 5—4—3 ssobái lakások. Hogy a jelenle|l épületben eihelyexkedeit 18-20 kereskedő ax épitkezéi tartama alatt hajléktalan ne legyen, 100 milliói befektetéssel egy hatalmas banképületet emeltetett a Drsseffy-téren. Azután áidolgoxtatta a köxel fél* j milliárdba kerüli Orth-féle terveket. Ax uj tervek l Is több mint sxáxmiliióba kerüllek. Már megkezdték a régi épület lebontását, amikor megérkezett a belügyminiszter ujabb leirata. Most azért iggályoskodik a belügyminiszter, hogy akad-e majd gazdájuk Makón a több mini 30 millii évi bérbe kerülő 5 szobás lukszuslakásoknak. A főispántól kér a belügyminiszter erre nézve megnyugtató választ és mig a főispáni jelentés be nem érkezik, nem mondja ki a döniést a birpalota ügyében. Addig pedig felhasználatlanul hever a küLfáldí kölcsön és emészti a drága kamatokat. Háromnegyed mUtiárdot már elköltötlek belőle eiy oly építkezés előmunkálataira, amelyből — ugy lebet — semmi sem lesz. Ha a főispáni jelentéi nem Ieu kedvező, ugy könnyen meglehet, hogy ax egész épitkezési terv a kezdet kezdetének stádiumába kerül vissxa és mire újból kiagyalnak valamit az illetékesek, felemésztheiik az egéss kölcsönösszeget a horribilis kamatok. Hit nem volt igaza Makó legkonzervatívabb városatyjának, az öreg Csorba Jánosnak, aki azt ajánlotta már a kezdet kezdetén, hogy adja vissza Makó ax egésx külföldi kölcsönt 1 nMMMMMMMAMSMIMIMIMMMIMMfM Bizonytalan időre elnapolták a véres kontra Andor-p5i» tárgyalását. A szerződés hatálytalanítását célzó kereset sllsn Andor pörgátió kifogáaokkal ilt. ~ Vita a jirásbiróság illetékességéről, (A Dilmagyatorszdg szegedi munkatársától.) A szinház sokat vitatott ügye kedden jelentői állomáshoz jujott el. A járásbíróságon dr. Vadász Lejoi járásbiíó előtt a várói és a színigazgató mint pöröl lelek találkoztak. A keresetet — mint ismeretes — a város linácaa indította Andor Zsigmond színigazgató ellen, arra kérve a bíróságot, hogy a várói is a színigazgató szerződését hatálytalanítsa és kötelezze a bíróság Andort arra, hogy nyolc nap alatt adja át a színházat a városnak. A nagy érdeklődéssel várt első tárgyaláson persze érdemi döntés nem történt. A kereset ellen dr. Sciwar* József, Andor jogi képviselője pörgáttó kifogásokat jelentett be és kérte, hogy szerezze be a bíróság a színházra vonatkozó Csfzes tanácsi iratokat, ami! a biróság el is rendelt és ciak ax irilok áttanulmányozása után dönt msjd a pörgátió kifogások kérdésében. A reggel 9 órára kitűzött tárgyalást 12 órakor kezdle meg Vadász Lajoi járásbiró. A szük biréi szobában ügyvédek, azinéizek, kíváncsiak, A tárgyaló bitó asztalát ii izoros gyűrűben körülveszik az érdeklődők. A teredben alig lehet mozogni. Dr. Simkó Elemér lisz i főügyészé az első sző. Teljes egésiében felolvassa a város keresetét, amelyet dr. Somogyi Siilvesiter polgármester irt alá. A kereset elmondja, hogy a szakítás szükségességét a város és Andor közö.t nem a város közönsége idézte elő, hanem a kényszeregyezségi eljárás során hozott az a birói itélet, amely megállapította, hogy Andor alkalmatlan a színház vezetésére. A tanácsnak teljes felelőssége tudatában ilyen előzmény után foglalkozni kellett azzal a gondolattal, bogy szakit Andorral. — Véleményem szerint — folytatódik a kereset — a város és Andor közötti szerződés alaki hibákban is szenved, meri egyik szerződő fél részéről nincsen aláírva. E tény kizárja, hogy Andor okiratilag jogokat vindikáljon magának. Az nem szorul bizonyításra, hogy egy szerződés csakis mindkét fél aláírása eseién érvényes. Az 1926—1929. évekre szóló szerződést a polgármester nem irta alá s igy az nem jítt létre, annak alapjín tehát Andor nem formálhat jogokat a színházra. — Ax előzményekhez tartozik még, hogy Andor a legutolsó sziníévad végén rájött arra, hogy adésságát rendezni nem tudja és hogy lélekzetet nyerjen, csCdönkivüli kényszeregyezséget kért. A törvényszék a kérelmet elutasította. A bitóság megállapította, hogy Andor a bevételével elszámolni nem tud és hogy olyan jövedelme volt a színházból, hogy abból rendel, grndos, gazdaságos kezelés mellett szin* házit fentarthatia volna, lőt vagyont li szerelhetett volna. Andor a fizetésképtelenségét már 1925 szép emberben észtelfe. A rossz helyzetbe azonbin saját hibájából került s igy jóhiszeműséggel nem is védekezhet, ennek alapján a város közérdekből felkérte, hogy egyezzen bele a szerződés hatálytalanításába. And űr ezt Írásban megtagadla. A kereset végül megemlíti, hogy ^Andornak ma sincsen koncessiiója s igy október 1-én a színházat nem tudja megnyini. Szerződésfelbonló okoknak tekinli a város, hogy Andor ápiüis 30-áig nem jelentette be társulatának névsorát s mindezek alapján kéri, mondja ki a bíróság, hogy a szerződés nem bir hatállyal és érvénytelen. A kereset részletes ismertetés* után a tárgyató biró kérdésére dr. Simkó Elemér elmondotta, hogy Andor súlyosan megszegte a szerződés kötelező pontjait, aionkivül finánciális okok miatt képtelen a színházat vezetni. Az 1925 —26. évben három és háromnegyed milliárd voli a színház bevéteie, amelyből Andor egymilliárd 845 millió koronával nem tudott elszámolni. Ez az összeg elsikkadt a kezei között. Vadász biró: Nem értem. Ha Andor Zsigmond eiymilliárd (s 835 millió koronát keresett, miért mondják, hogy a szinház jövője nincsen biztosítva. Simkó főügyész: Nakem olyan adatok vannak birtokomban, ameiveket ex alkalommal résxletexni nem akarok. De Andor teljesen képtelen a szinház vezetésére. 0 maga is kijelentette, hogy anyigilág összeomlott és kérte a szinház szanálását. Vadász biró: Van-e a polgármesternek vétó |oga egy olyan határozat ellen, amelyet a belügyminiszter jóváhagyott ? Simkó főügyész: Van 1 A virosoál ex szokásjogon alapúi. Csak akkor érvényes egy határozat, ba a polgármester aláírja. A kereset érdemi réuére vonatkozóan a tárgyaló biró felszólítására dr. Sehwarz József kilelantetie, hogy csak izigorsi logi keretek közölt reflektál az elhangzottakra. Érzelmi momentumokat nesis akar felhozni, mert arra szükség ilt nincsen. Bejelenti, hogy a kereset ellen pergátié kifogásokkal él. Pergáiió kifogásai között előadta, hogy a szinház és a város kőzött bérleti vagy haszonbérleti szerződéi nincien. A legutolsó szersődésl, amely ujabb három érre Andornak adta a színházat, a belügyminiszter jóváhagyta s igy az érvésyei. Az, hogy a polgármesier nem irta alá a szerződéit, a jogi lényegen mit sem változtat, mert ez csak adminisztrációs hibából történt. Bérleti szerződés nem volt a város és a színház között s igy a keresel bírósági elbírálása nem a járásbíróság, hanem a törvényszék hatáskörébe tartozik, azért is, mert az ujabb bárom évre szóló sierződésből hiányzik az a pont, hogy a vitás ügyikben a járásbíróság iletékes. A város ezzel szemben azzal érvel, hogy a régebbi Palágyi- és az azt köve'.ő átruházási sserxfdés kimondja a járásbíróság illetékességéi. Ez megfelel a valóságnak, de az úgynevezett hirmadík szerződéiben csak kiköss formájában sze.epel a járásbíróság illetékessége és nen a szerződés pontjai között. A