Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-17 / 214. szám

192*Bf3píembef 17. DBLMAQYARORSZÁQ 99H jövfiban as államtudományi doktorátus lotátolát osak annak szabad magangadni, aki raáldiplomát tud fölmutatni.11 A kultuszminiszter beszéde az egyetem diszüléién. (4 Dilmgyarortzdg munkatársiul.) A tudományegyetem «ulá|ában csütörtökön délben 12 órakor tíiszgyülés keretében avatták „sub auspic'is cubernatoris* doktorokká vitéz guothfnlvi Darust Zoltán és Vargha Sándor doktorfeleiteket. A diszgyülésen megjelentek a város Oiszei notabiiitáaai. As első sorok fentartott helyein ültek a város, a katonaság és az áliami hivatalok vezetői. A tágas termel zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség. Pont 12 órakor gongütés Jelezte az egyetemi lanics bevonulását. A reklori és dékáni kar palástban, mig mögöttük fekete ruhákban az egyetem tanári kara. Az ünnepélyt dr. Tólh Károly rektor a Hiszekeggyel nyi otta meg, msjd üdvözölte a megjelenteket és bejelentettem hogy a diszgyülés tárgya vitéz guothfalii Dorner Zoltán és Vargha Sándor „seb auspiciis gubernatoris" doktorokká avatása. Ennek a felavatásnak elöfaltétele az, hogy a Jelölt összes tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte el. Ez az ünnep tehát at ifjakat! iudomdtyos vágyaknak at Mnnepe. A rektor ezután felkérte a Jog- és államtudományi kar, valamint a bolciészeti kar dékánját, bogy a jelöltek promociójáróí szóló táták előzményeit ismertessék. A promóció ismertetése után a prorektor vezetése alalt az érdekeli karok dékánjai küldöttségileg keresték fel a kormányzót képviselő kultuszminisztert, hogy felkérjék a diszgyüléicn való megjelenésre. Néhány perc mu'va Klebelsberg Kunó gráf kultuszminiszter a küldöttség élén díszmagyarfcjn megjelent a teremben, amikor is a termei zsúfolásig megtöltő közönség percekig éljenezte. Dr. Tóth Károly, az egyetem rektora üdvözölte a minisztert: — A magyar királyi Ferenci József-Tudományegyetem tanácsa mély tisztelettel, a kormányzó mr Őfőméltósága legmagasabb személyét magillető hódolattal köszönti Nagyméllóságodat, mint a kormányzó ur őfőméltósága képviselőjét. Egyetemünknek ez a mai ünnepe minden más egyetemi ünnepik közül kiválik, hi azt tekintjük, bogy erre az ünnepre as államfő leszáll magas piedesztáljáról és eljön ide, a tudomány csarnokába, hogy külső kifejezés' adjon annik a megbecsülésnek, amely szól as emberi élet két legnagyobb értékének, szól a tehetségnek és a munkának. Ennek a megbecsülésnek különös Jelentősége van éppen ma, nemzetünk életének szomorú napjaiban. A kiemelkedésnek egyetlen u>ji éi lehetősége van, ba igyekszünk felszínre hozni és a haza érdekében munkába állítani minden teheiségst és ha igyekszünk általánossá tenni a munka tzentetét. Ezután a rektor felhívására vitéz guaihtalvi Donit Zoltán „A mennyiségtani módszer szerepe az államtudományokban" és Vargha Sándor a „Transcendentális deduciiő Kantnál. Bevezetés Kant filozófiájába" cimü felavató értekezésüket adták elő. A jelöltek ezu án letették az esküt és a kiri dékánok, nemkülönben az egyetemi tanács doktorrá avatta és fogadta a Üllőiteket. As uj doktorok ezután köszönetet mondtak felavatásukért, majd a rektor felkérésérc a kormányzó képviselője elé járultak a doktori oklevél és a gyűrű átvételére. Ennek átidáia előtt Klebelsberg Kunó a következő beszédet mondotta: — Alagmf.ce rec'or! Tekintetes Egyetemi Tanácil Tisztelt Ünneplő Közönség I Fiatal Barátaim I Professzoraiktól őszinte örömmel hallottam, hogy nemcsak tanulmányaikban UHasítottak különös ilőminetelt, hanem komoly férfias egyéniségeknek is bizonyultak, mert csak a jtlltm is tudás találkozása adja s magasabb irtelembm veti emberi. — ön — mondotta a miniszter vitéz Dorner Zoltán felé fordulva — gépészmérnöki okieve lének megszerzése után kezdett államtudományi tanulmányaihoz. Intuitív felismerte, hogy az államtudományi doktori diploma, mel> nem támaszkodik mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, orvosi, vagy müizaki elötinulmánjokra, alig egyéb, mint másodrangú Jogi minősítés. Elöljárónak azl at utat járta, amelyen at államtudományi oktatás reformjának járnia kell. A jivőben majd államtudományi doktorátus letiislit csak annak szabsd megengedni, aki meg• előzőleg már gazdasági, kereskedelmi, orvosi, vagy mirnoki diplomát tud felmutatni. — És ön dr. Vargha, tanitői nemzetségből származik, talán átöröklött hajlandósággal fordult a tiszta filozófiai tanulmányok iránt. Tanulmányai nem ágaztak le sem a modern, vagy klassiika filológia, sem a história felé, hd maradt a tiszta filozófiához és mély hazafiasságától vezettetve, a psiihologiában és logikában a magyar lélek és magyar gondolkozás sajátos vonásait akarja kutatci. — Mindketten tovább akarnak tanulni, majd következnek könyvtárakban töltött napok s lázas olvasásban töltött éjszakák, melyek gyönyörűség azok számára, akikbin a tehe ség és tudásvágy szent lángja lobog, összemérhetetlenül nagyobb, mint a tivornyák sorvasztó éjszakáié. — Az Isten áldása kisérje Önöket életutjukon. Ezután dr. Tóth Károly reclor szólt az uj doktorokhoz, figyelmeztetve a tudomány és a haza iránti kövességükre, majd a kultuszminisztert üdvözölte az egyetem tanári kara nevében. A diszünnepély nigyedkeitökcr éri véget. Sehol az országban nincsenek meg a kulturális fellendülésnek olyan feltételei, mint Szegeden. A kultuwminfsztsr bexxéJe as egyetem bankettjén. Az egyetem rektori és tanácsa az ünnepélyes dokforra avatás alkalmából dili két őrakor ebédet adott a Kass diszíermébea. Az ebéden minteiy nyolcvan meghívott vendég vett részt, a budapestieken fcivfll Glattfelder Gyula megyéspüspök, Aigner Káro'y főispán, Somogyi Szilveszter pú'gármsster, az állami bivaiaiok vezetői, a papság és a sajtó képviselői, a vendéglátó rektor, a dékánok és nagyszámban az egyetem valamennyi fakultásának tanárai. Megjelent természetesen az ünnepi ebéden a két felavatott éi érdekes vendége volt néhány úrasszonyon kii ül Teleki Ttborné grófné, gróf Szichenyi István unokája. Az illő pohárköizöntőt dr. Tóth Károly rektor mondta, aki rövid és formás beszédében megemlékezett arról, hogy a kommunizmus bukása után pártokra és felekezetikre volt tagolva as ország, amelyet a munka és kultura jegyébin egy táborba tömörített az ideiglenes államfő. Betzédének ezt a részét állva hallgatták végig éi Tólh Károly a kormányzóra üritette a pohirát. Dr. Kolosvdry Bálint dékán a kulturális életről rajzolt meg érdekes szempontokat és a kultuszminiszterre ürifette poharát. Utána Somogyi Szilveszter polgármester emelkedett szólásra. A helyét elhagyta és Tóth rektor mögé állt, ahol szemben voit Klebelsberg Kunóvat. Beszédének kiemelkedő passzusai voltak, hogy az elmúlt kormányzatok évtizedei alatt nem emelkedett annyit a magyar kultura, mint most és hogy azzal, hogy a kormány az egyetemnek tetjesen ul hajlékot emel, a kolozsvári egyetemet időtlen időkig leszögezte ide. A po gármester is a kul uizminiszterre ürítette poharát. Pollner Ödön az államtudományi karon snb auspiciis gubsmatoris felavatott egyik uj doktorhoz intézett meleg sz&vikat, dr. Bartók Qyörgy pedig a má*ik uj doktorhoz sióit okos intelmekkel. Dr. Erdélyi László a szülőkról emlékezett meg, Paraszkay Oynla az egyetemi ifjúság nevében köszöntötte a felavatottakat. Most a két doktor mondott még röiid és ünnepélyes hangú bissédeí, ami ulán grőf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter emelkedett szólásra és a kövelkeiőket mondta: — Az elmúlt színházi idénynek volt egy nagy irodalmi eseménye, egy színdarab, amelynez hasonló sikerűt régen nem játszottak. Ez a színdarab A hid, amely a premieren i« és utána 10—15-ször táblás ház ilőit ment. Megkérdeztem — mondta a kultuszminiszter — Hevesi Sándort, a Nemzeti S; in ház igazgatóját, mi az oka, hogy Herczeg Ferenc ezen színművének iíyea páratlanul nagy sikere van ? Igaz, felelte Hevesi, hogy Herczeg a legnagyobb a ma élő költők kőzött, ennek a darabjának tüneményei sikerét mégis annak tudom be, hogy a netmet tele van alkotási vággyal, amely kielégülést talál abban, hogy a 19 ik század első nagy alkopásának nagy szimbólumát kapja eboen a munkában. A mi korunkban az egyetem az ilyen nsgy alkotás és moit, hogy jelen van körünkben Teleki Ttborné grófné, a mgy Széchenyi unokiji, üdvözöljük őt az egyetem és a kultura sok más munkásának a tanaiágában. — Ha visszitekin fink az utolsó évtizedek históriájára, folyiatia a kultuszminiszter, láthatjuk, hogy nagy népszerűségre tettek szeri, akik a izó embireí voltak, de nem cselekedtek. A történelem azonbin nigy lepároló. Az ilyen emberek u'án nem marad meg belőlük semmi. Az ékisizónik ma már Hefsi hiszünk, hanem várjuk a tel eket. Ez az oka, hogy Széchenyi, aki a tettek embere volt, soha olyan népszerű nem voit, mint most. Vannak filisztcrek, akik azt mondják, hogy az alkotások költségesek. Ez Jól hangzó szólam a hordó tetején, de ilyin szellemoen cselekedni bln a nemzet ellen. A külföld azt mondaná, hogy ez a nemzet képtelen alkotótokra, tehát Trianon után nem életképei. Sehol az ortzágban, még Budapeitet is beleszámítva, nincsenek meg a kulturális fellendülésnek, tehát az egyetemi élet fellendítésének olyan feltételei, mint Szcgiden. Egyetlen váróiban sincsenek a kulturális élet szárnyalásának olyan nagy migértő tálfiai, mint ebben a városban. Itt elsősorban az első főiskolai internátust a Szent Imre kollégiumot megalapító pQapök úrhoz, Glattfelder Oyulához fordulok. Ha Budapsiten megcsinálta a Szent Imre kollégiumot, mennyivel inkább mrg fogja csinálni az egyetemi internátust püspöki városában. Itt van nigyérdimü polgármesterünk. A lelke tele keserűséggel, ha a városát mellőiöttnek hiszi, ds van hite. Es itt van a kolozsvári egyetem akadályokat nem ismerő, fáradhatatlanul lelkts, derék tanári kara. Az Isten ádísát kérem valamennyi közreműködő termékeny elmére, a diciárő szókat azonban, amelyekkel engem elhalmoztak, át kell háritanom Tóth Lijoi barátomra, Kotb Fióris műépítészre éi mindazokra, akik a kultuszminisztériumban a magyar hazáért dolgoznak. Kitüntető szavaikkal valamenynyien meg vagyunk tisztelve, meleg köszönet értek. Poharamat az egyetemi városra, Szegedre és felvirágzására ürítem. A kultuszminiszter röviddel beszéde után felemelkedett helyéről, elköszönt a Jelenlévőktől, autóba szállt és kíséretével együtt kihajtatott as állomásra, ahonnan a délutáni gyorssal visszautazott Budapestre. A háború ... Odessza, szeptember 16, Batum közelében a háborubál visszamaradt akna fiirobbantotta a Serxien nevű orosz személyszállító hajét. A hajót derékban kettétörte é« elsűlytdt. 120 utas Uzil mindlssze 52-őt tudtak megmenteni A cseh fascisták Massaryk ellen. Prágából jelentik: A fascisták tüntetést rendeztek és összeverekedtek Mauaryk híveivel. Bethlen István Radványban. Budopesi, szeptember 16. Bethlen gróf miniszterelnök több napot töltött Radványban, abol Károlyi László gróf vendége volt. A miniszterelnök szeptember n o só napjtiban érkezik vissza állandó tartózkodásra Budapestre.