Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-16 / 213. szám

6 DELMAQYARIOSZAQ 19S6 szeptember 16. teljesen klellgi'ő volt. Nigyobb bönculckmény nem fordult elő. Juliusben 279 bűnügyben nyomozlak, még pedig 189 esetben eredménnyel, augusztusban pedig 214 bűnügyi nyomozás közül 155 volt eredményes. A bejelentett kár összege Julius folyamán 234,366.000 korona volt, amelyből a nyomozás folyamán több mint fele megtérült. Auguszuiban 135,570 300 korona kárt jelentettek be, amelynek a háromnegyedrésze térült meg a nyomozás folyamán. Kommunista, vagy államellenes szervezkedést a két nyári hőnap alatt nem észleltek. A politikai élet igen lanyha volt. Sztrájk a két hónap alatt nem fordult elö. Magyarok nélkül, de a horvátok részvételével zajlott le a bécsi népviselet-ünnepély. (A Dilmagyarország bicii tudósiiöjálől.) A bíc i áruminiivásár befejezése alkalmából Bécs városa nagyszabású népviselet-ünnepélyt, úgynevezett Trichtenfesiet rendezett, amelyen az összes osztrák tfrfomáeyok lakosai felvonultak népviseleteikben. A bécsi Trachlenfestet a Magyarorszigtől elazakitott Ruszt vincellérjei nyitották meg. Burgenlandból azonban nemcsak a németek, hanem a horvátok is réaztvsttek pizar subáikban. Általános feltüiést keltett azonban, hogy a Trechtmteslröl hiányzottak Burgenland magyar lukasai. A burgenlandi magyarok elmaradását sokféleképpen asagyará zzí.k, Közfudoatáau, hogy Burgenland minlegy 60.000 főnyi magyarsága alig néhány községben lakit zárt tömegekben, hanem leginkább elszórtan ékelődik be a németek és horvátok közé. A burgenlandi magyarok közölt azonkivül kevés a falusi föld mives, legnagyobb részük szellemi és ipari munkás. Esek viseletűkben erősen elvárosiasodiak és már nem járnak népviseletban. Ez a hivatalos magyarázat a burgenlandi magyarok nagy feltűnést keltett elmaradásáról. Mások szerint azonban a magyarok távollétét poüliksi okok idézték elő. A magyarok nem akartak Bécsbe menni, mivel aem valtak hajlandók egy asiirdk nemzeti iaaepilyen risztvemi. A burgenlandi tartományfőnökség sem igen hívogatta s magyarokat, mivel az osztrák hatóságok nem akarták, hogy a bécsi ünnepilyen, amelynek nézőközönstge között igen sok volt az idegen, a magyarok is szerepeljenek és ez olyan benyomást keltsen, hogy Burgenlandkan az Ausztriához való átcsatolás ellenire is még tömegesen élnek magyarok. A magyarok távollététől eltekintve a bécsi Trachtenf«st nagy sikerrel zajlott le, a mintegy 200.000 főnyi közönség jelenlétében. A legtöbb tapsot a pompás ruhákban megjelent szép horvát leányok és legények aratták. A Délmagyarország Szegeden és környékén az egyetlen liberális lap. Fennállásának biziositéka és ereje a független polgárok és munkások támogatása. ASMMMWMWMMWIIMfMIM^^ Nagy Rozika még és máris agyba-főbe Gyermektragédía (A Délmagyarország makói tudósítóidtól.) Nagy embertömeg verődött ma délelőtt össze a piacon. A kíváncsiak odasereglettek, hogy megtudják a csoportosulás okát. Vájjon ingyen osztogatják-e a portékát, vagy talán egy piaci zsebtolvaj került hurokra, avagy valami baleset csődíti oda a kíváncsi embereket? Sem as egyik, sem a másik, hanem egy mélységesen szomorú gyermektragédia okozta a csődületet. Egy szepegő kislány, alig 4—5 esztendős, sírdogált egy öregasszony karjai között. Borzalmas ütlegelés nyomai látszottak az ártatlan alig négyesztendői verle a nevelőanyja. a makói piacon. gyermeken, kék-zöld foltok éktelenkedtek arcocskáján, a szeme körűt véraláfutásos daganatok. Jószívű kofaasszonyok sürgölődtek a félig alélt gyermek körül, egyik-másik könnyezett is, a tömegben pedig a felháborodás morajlott végig, amikor as öregasszony sirva mesélte el az esetet: Alig négyesztendős még a szerencsétlen Nagy Rozika. Apja évekkel ezelőtt meghalt, anyja Nagy Erzsébet férjhez ment Bódt István makói lakoshoz. Két hónappal ezelőtt meghalt az asszony is és a szegény kis árva Rozika nagyanyja gondviselésébe Príma karvini és angol szénből termelt légszesz390 a legolcsóbb áron, minden mennyiségben házhoz szállítva kapható: Bach Jenő és Testvére cégéi Szeged, Szt. István tér 12. szám Telefon 126. N

—- mJJ!m ridikiilt, pénztárcát, utazó-, iskola-, piaci táskát, mig vfirotunk egyew£ WOTffllfflíS dtlll Készítőjénél az árakról és jó minőségről meg nem gyCzSdött. w Bizományosom, elárusítóm nincs, csak a saját üzletemben Hódmezővácáriiely, bőröndtfs Aranyéremmel Deák Ferenc u. 1. szám alatt (a szentesi uecától első ház) árusítok, hl Tisztelettel RmmmnimM l»é kttOntetve. Figyslmes kiszolgálás. Legolcsóbb árak. Blau Ignác Szeged, Kelemen u. 5. Férfi öltöny 600000 Ragián 700000 Télikabát hosszú fekete szőrmivel 1200000 Gyermekruha 200.000 Női velourkabát .... 650.000 Női velourkabát szőrmével 800000 Rövid szőrmebunda. . ,1800000 Sil bunda crep de chin béléssel 3,000,000 Angol uri szabőságl "S* Részletfizetésre és készpénzárban jutott, aki teljesen vagyontalan lévén, beadta az apátlan-anyátlan árvát a lelencházba. Itt sem maradt sokáig, mert innen kiadták házi nevelésbe Vig Mihályné Wesselényi-ucca 18. szám alatt lakó asszonyhoz. Hogy ez a jó asszony milyen nevelési rendszert alkalmazott, arra tanúbizonyság a kis Rozika kékrezöldre vert, összetört testecskéje. Az esetet megtudta Bódi István, a kislány mostohaapja ti nyomban feljelentette a brutális asszonyt a rendőrségen. A rendőrorvos megvizsgálta a gyermeket, mindenben belgasoltnak látta a mostohaapa panaszát és látleletet adott a gyermek testén látható sérülésekről. Ennek alapján megindult as eljárás Vig Mihályné ellen. Az asszony tagadja a gyermek bántalmazását, ast állitja, hogy a kislány leesett a padkáról és innen származnak sérülései, de a kislány ellene vallott és értelmesen elmondta megkínoztatását. A bestiális gyermekkinzás ügye a büntetőbíróság elé kerül. „Szegedi Panoptikum" Október I. Bírósági szemlét tartottak, egy kehes ló felett. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi járásbíróságon dr. Schüffer Lajos járásbiró a napokban tárgyalta Szabó Júlia szegedi lakos ügyét, aki ellen Éder Ferencné inditott tízmillió koronás kártérítési pört. A pörösködés alapja lóvásárlás. Szabő Jutia juliusban két lovat adott el Eder Ferencnének hatmillió koronáért. Az egyik lóról még azoap kiderült, hogy beteg és kehes. Az állat már a vétel alkalmával is köhögött, amire Szabő Julla megjegyezte, hogy csak egy kis toll as oka, amelyet véletlenül lenyelt. Ederné megnyugodna a válaszon, a lovakat hazahajtotta és ki is fizette as értük járó összeget. A köhögés azonban egész éjjel rázta a bsteg állatot, amire másnap visszavitette Szabó Júliához, aki akkor nem volt otthon és igy társnője fogadta Edernét. A ve?ő kijelentette, hogy nem tartja meg az állatot, mert beteg és kehes. Erre azt a választ kapta, hogy csak kisebb betegségről van szó. amely ellett Beck Aladár állatorvos már kezelte is a lova*. Ederné megnyugodva ismét hazament, ds másnapra újra roszszabta lett a ló állapota és igy állatorvossal vizsgáltatta meg, aki azt betegnek és kehesgyanuinak találta. Az orvos megállapítását Ederné közölte Szabő Júliával, aki erre kijelentette, hogy ő is megvizsgáltatja a lovat és aztán fog nyilatkozni, hogy eláll e a vételtől vagy nem. A lovat a másik tét orvosa ia megvizsgálta és betegnek találta, Szabő Jutia azonban azzal az indokolással, hogy Edéménél betegedett meg az állat, nem akarta visszavenni a lovat. Eder Ferencné tehát a ló ára, elmulasztott munkadij, tartásdíj és orvosi költség tejében tízmilliós keresetet nyújtott be Szabó Ju'ia ellen. A tárgyaláson kihallgatta « biróság Csányl Ferenc és Tóth Sándor kocsisokat, akik annakidején Szabő Jutia szolgálatában állottak. A tanuk vallomásából kitűnt, hogy a kérdéses ló már az ő kezük alatt is köhögött. A tárgyaláson meg|elent három orvosszakértő is. A pör főszereplője, a ló a tárgyalás alatt kint, a törvényszék épülete előtt gondolkozott a világ folyásáról. Szekérbe fogva kérődzte vissxs as elhagyott jászol illatos szénáját. A jóizü tizórai|\ Poschl Károly bírósági szakértő, Illgner Frigyes Ederné azakértője, Beck Aladár Szabó Júlia szakértője és a pörös felek zavarták meg. A szakértők hozzáfogtak a mit sem sejtő állat megvizsgálásához. Ax efcluattafe számos tanuja volt, akik et sem tudták képzelni, hogy a három ur miért néze geti és tapogatja oly nsgy buzgalommal azt a békés állatot. A vizagálat végen a szakértők kijelentették, hogy bizony a sárga beteg és kehes. Szabó Júlia szakértőjének az volt a megállapítása, hogy as áltat a köhögést már az eladás után kapta. Ederné ügyvédje kérte a bíróságot hogy tQzzön ki réat a pörös állatra, mert Szabó Júlia nem akarja visszavenni, viszont Ederné nem tudja használni, a legjobb tehát, ha elárverezik. Dr. Schaifer Lajos járásbiró kihirdette a járásbiróság határozatát, amely szerint a biróság a szakértői vélemény beérkezésé után dönt, ho^y elárvereztette a lovat, vagy pedig lelQiairálás végett felküldi az állatorvosok véleményét az állatorvosi főiskolához. Á nemes paripa tehát egyelőre Eder Ferencné tulajdonában várja a pör kimenetelét.