Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-16 / 213. szám

Apa 2000 karom. DÉLMAGYARORSZÁG •Mffcesztöfégi Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, utU«etó« irattt 8» fcirifra helyöen eO.UOO kot. Butapsator kölcsönkönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. SZCt^ed. 1926 SZeDtember 16 CSÜTÖRTÖK *« »lé4k»h JW!88 km. Egysn rtim *r« bétböuu* a;«M krt Mywndai Petöö Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16-34. S > F v ^ . tt.fti. í«s»i>t»<» 320fl kantaa, !« Mclyim, 213 ni a Nem lehet tanulni. A debreceni városi finfcs s Debrecen város pénzügyi bizottsága egyértelműen Javasolják a törvényhatósági közgyűlésnek, hogy Dibrecen város ntisifsa vissza a Speyer-bankcég kölcsöna|ánlatát s ne vigye lei az ajánlott kölcsönt. Elképedve nézőnk Debrecen felé. Hát Debrecenben nincsenek negyvenéves, de harminc év éta elévült, korszerűtlenné vált tervek, amikbe bele lehetne ölni nemcsak a kfllfötdi kölcsönt, de az unokáink éjszakai nyugodalmát is. Deb racenben nincsenek tanyai vasuttervek, nincs népliget-ötlet, nem kell garázat épiteni és lakóházakat rombolni, o Hortobdgyra nem akarják bevezetni a Balatoni? Hát lehet pinzl visszautasítani, lehet kölctömjánlafot el nem fogadni, meg lehel állni a költekezések csuszamlós lejtőjén — Dabracentcn? Lám, nekünk annyi pénzfink van, bogy leromboljuk a lakóházakat és sétányokká alaki Juk át a lerombolt bázak telkeit. A jövendő kislakások céljára fe1 ajánljuk a telieket, de » meglevő kislakásokat a tötviay iiialmn tilsáért leromboljuk s egyetemi sétánnyá alakiijuk át. Mi gondunk-bajunk, mikor csak nyolcvanezer* millió koronába kerül ez a romboló építkezés ez a destruktív vároifejltsztis, ez a leépítő építkezés. Hogy kii tanár tnnit egy hallgatót, még hagyján. Majd azt mondják, az egyetemnek nemcsak az okla'ás a célja, hanem a tudományos kuatás előmozdítása. Igy is van kétségtelenül. Ám adhatott-s a város a tudományos kutatás elömozdi'ására nyolcvanezermilliót, amikor a föld alstt lakik, senyved és pusziul el népének tízezre. Olyan városi feladat-o a tudományos kutatás lehetővé tétele, hogy nem kell érfe sajnálni á közterheknek azt a megmérhetetlen emelkedését, ami generációk munká|át, kerssstét, életét nehezíti meg s töri le nagyobb felét mindennapi kenyerének. A negedi egyelem mlstl tibb ianaló tem kop helyet a középiskolákban, mint ameanyi beiratkozott az egyetem bölctészell fakultására. A szegedi egyetem miatt zsúfolódtak össze egéiztégtelenfll s a tanítás eredményét veszélyezte ö módon a középiskol k, az agyelem miatt állítólag már készül kiköltözni az Ítélőtábla is, az igyetem miatt fizeti a város polgársága — ób, régi Jó táblabírák — az ítélőtábla bíráinak villany-, |áz-, fa-, szén- és kokszszámláját, az egyetem miatt — ms olvassak —, hatvan szegedi diák kénytelen kimaradni a középiskolából. Az egyetem bölcsészeti fakultásának negyvenhét hangatófa van a e negyvenhét hallgató téttéie van lefoglalva az állami gimnázium épülete, a lettámolé hivatal t tétzbea a régi tábla épülete s ugyanakkor — hatvan szegedi középiskolai tanuló nem kap helyet az iskolában s az a veszély fenyeg li őket, hogy még középiskolai tanulmányaikat sem tudják — az egyetm eltert bélyeiedése miat> — befejezni Hat-hétszáz közép skolai tanulót fogadott be az állami gimnázium épülete, amelyben most tizenhat haitgaUt tanit hatmincnégv tanár. Mintha nem is az egyetemi hallgaiők, de az egyetemi tanárok miatt nem Jutna hely az iskolában a szegedi diákoknak. A szegedi egyeleaa asm a hallgatóknak a nem a kuituiának Jóléti intézménye, nem kuliulfölény nélkülözhetetlen mObelye, oltára, kiröpítő fészke, a szegedi egyetemre elsősorban nem a hallgatóknak, a kultúrának, vagy a városnak vaa szüksége. Nyolcvanezcrmiltíó az egyeleml tanárok tudományos menzájára. Kissé bőkezű ajándéka, gavalléros gesztusa volt a nemes városnak s a megbecsfilö vendéglátáson kissé túlmenő ügyelem, elképesztő előzékenység — a szegedi egyetem diszdoktorjeiöltje irányában. Az egyelem, a tanyai vatu», sétány a lerombolt bázak helyén, a telekfelaján'ás, — sötét gondok mélyéten keserű szemű hányások ke*derek éledni a felUgjátö tetvek, ktötusi bő kezüség, ssemmértiket vetzleii túlméretezés vároii politikája elten. Egyebem, ami miatt kiszorulnak a diákok az iskolából — ez Is szegedi specialitás. Ha meg lehelne fogalmazni az o] archimedesi törvényt s ax egyetemnek legalább annyi hallgatója tolna, mini amennyi ax általa kiszorított dtdkok szdma, re ég Bevés otunk lenne panaszra. Numerus clausus olt, abol 16 hallgatói 34 tanár tanit s ezenfelül lokszáiezer korona beiralási dijat követelve a szegény, szorgalmas, tandíjmentes hallgatóktól, vagyosi eumetus ciaumst valósítva meg, mindehhez kegyetlen keserves, Iriizatos áldozat volt nyolcvanezermilliót adni s felmérhetetlen terheket vállalni. Az egyetemről már gondoskodtunk „szépen, • szabállyal", mikor kezdünk már goraoskodni I magunkról is? Egyelőre szó sem lehet m rajnai megszállás megszűntetéséről. (Budapesti tudisliónk telefon Jelenítse) Páristói leientik: A rajnai mrgsiállás enyhítése, illetőleg teljes megszüntetése kérdésében a külügyminisztériumban ugy ir formálták a sajtói, hogy a megszállás megssünletéséril egyelőre szó sem lehet, mert a Refnavldik teljes ki ürítése egyei Jelentene a versaillesi szerződés revíziójával, ame'y pedig csak a szerződés valamennyi szignatárius hatalmának beleegyezésére! történhetne meg. A Temps szerint a locirnoi és i genfi szeli® nem zárja ki a versaillesi szerződte pontos betartását. iiOlasz hazafi nem vállalhatja Mussolini merénylőjének védelmét." (tudt pesti tudósitink lelefonfelentise.) Rómától jelentik : A Popolo dt Roma jelentése szeiint Temeti ügyvédet rendelték ki hivatalból Mussolini merénylője védőjének, aki azonban nem vállalta a védelmet, azzal utasítván vissza a meghívás', hogy olatz hazafi nem vállalhatja Musiolini merénylődnek védelmit. Mussolini emigrált ellenfelei Rómából jelen ik: A külföldön élő clau emigránsokét ellenőrző bizottság Mussolinivei egyetértően eíh^Jrczta, hogy az olasz emigránsoknak állampolgári jogaiknak elvesztését, valamint vagyonaiknak lefoglalását elrendelő királyi rendeletet a követkeiö Pátitban élő emigránsokra terjesztik ki: Ctsaro Rossl dl Ambrls volt képviselő, Salvanio floranci volt egyetemi tanár ás Donáti, a Párisban megjelenő Cotrlete degti Itatteni főszerkesztője ellen. Páris, szeptember 15. A Párisban megjelenő I Corrlere degti Hallani fascisttellenes napilap közli az olasz demokraták csoportjának átiratát, amdy Frsnciiorizág, Anglia, Németország, Belgium, Luxemburg, Ausztria, Csehország és Svájc külügyminisztereihez és a Népszövetséghez szól s amely azt mondja, hogy Mussolini a legutóbbi merinyUtei presssióra akarta felhasználni löbb kormánnyal szemben, bogy igp a fasclslaellenes olasz emigránsok kiutasítását ét kiizolgdltatásái érje el 15. A MJMAMMSMSMSMSMWMMMMMMMm Nincsics külügyminiszter a magyar—jugoszlávtárgyalásokról. ' (Budapesti tudósítónk telefonfelentiie.) Belgrádbél jelentik: Nincaics jugoszláv küllgyminiszter i Pravda genfi tudósítója előtt részletesen nyilatkozott W«lkó magyar külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól. Kijelentette, hogy a magyar külügy miniszterrel folytatott megbeszélései elsősorban mi vonatkoztak, hogy miképpen lehetne a Jugoszláv-magyar •Iszcnyt as eddiginél is barátságosabbá tenni. Walkó minisztet rel abbén az innyban különböző lenesetekben állapodtak mig, amelyeknek kivitelére rövidesen sor kerül. Magyarországnak szabad utat kell engedni a tengerhez. {Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Bécsbői jelentik: Rtdcs István, a ju;ószláv delegációnak elsö delegátusa a Neue Freue Presse genfi tndó'itéja elölt hosszasabban nyilatkozott és a többek között a következőket mondotta : Jugoszláviának nem szabad beleavatkozni Bulgária belülyette A horvátok és szlov'nek a gazdasági közeledést illetőleg ne*csak Bulgáriához, banem Magyarországhoz és Ausztriához is közelidnek és elitélik a háború előtti 1 politika folytatását. Magyarországnak is Ausztriának szabad utat keit engedni a tengerhez, agy, hogy saját kereskedelmi lobogóik alali közlekedhessenek. Legsürgősebb követe éiflnk a vámegyezség, a második lépés pedtg Migvarorazág számára szabad kijárás a tenger felé. Ausztriának Németországhoz való csatlakozását tohasem fog fok tatus bellinek tekinteni, mert o törekvések természetszerűk és a természet és a történelem törvényiünk tenkisem szegülhet allsn. A kereskedelmi miniszter nem tartja kielégítőnek a magyar pénz közgazdasági helyzetét. Bics, szeptember 15. A Neue Fteie Presse tudósilója beszélgetést folytatott Walkó Lajos magyar külegyminiszterrel Magyaromig kereskedelmi viszonyairól. A miniszter kiemelte, bogy Jugoszláviának Ma gyvorn ággal való tárgyulásai a bikit megirlis szellemiben folytak le abban a szel emben, melyet Nincsictnek népsiövetségi elnökké történt megválasztásakor az egétz sajtó Nincsics politikai vezérelvének Jelzet'. Mindenesetre örvenditei Jelenség, hogy juioszláv