Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)
1926-09-15 / 212. szám
s OILMA«TABOSSIA« SSa® szeptember 15 Esren felülre emelkedett m hannoveri tifuszbetegek száma. Hannover, szeptember 14, Hivatalos jelentés szerint a ma nie 6 óráig kórházba vigy segilyhelyre szállított lifasibtiagek t zárna 1011 rt emelkedett. A halottak síi na eddig 21. S<áaltinak arra, bogy a hét közepére a megbetegedésekben ssünct áll be. Hannover, szeptember 14, A lifaiz megbetegedésekről kiadott bi'aalos jelentés szeint as I. számu kórházban 384, a nvugati kórházban 319, efy másik kórházban 177 beteget Ápolnak. Eddig 17 esti vall halálos kimenetelű. m IWIWWWWI^IWWIIWWIIV^^ • ... ' { ' Rohamsisakban lépett az oltár elé Ludendorff. Berlin, sziptembír 14. A porozz népjóléti minis jíéríumnak Hannoverbe küidöti biztosa közi, bogy a halátesetek száma eddig 30, a kórhátakban és segélyhelyeken ciktllönitett mintegy ezer bslegen kivit több száz a lakásán van. Egyelőre még további megbetegedésekre és hatelesstekre számítanak. A járvány okául azt üartják, hogy a rlckllagi vízmüvek augutztut kizeoin iszltlt beszennyeződist alkalmival tifaszbaeillnsek is keriliek a vezelikbe. (Bnáaptiti (uáósltóuk telefonjelentise.) Münchenből jelentik: Ma délelö t folyt le Luáendo ff tábornok esküvője Mathitde v. Cbemuilz asszonynyal, a hires írónővel, aki már két férjé öl vált el. A polgári esküvön Ludendorff csukaszürke egyenruhában, rohamsisakkal jelent meg. Az eiküvő után ax uj pír Berlinbe utazott. Miniszteri biztost kérnek adá- és hitelsérelmeik orvoslésére m osonkatoronléli községek. (A Dilmagyarország makit iuáósitijáiól) A közigazgatásilag Csinid® gyéh*z csatolt CsoRks-Torontál vármegye községei tudvalevőHeg három éven át szerb megszállás alatt állottak és ez as idegen megszállás anyagilag a tönk szélére juttatta az addig virágzó községeket. A kormány igéri ugyan állami támogatást felszabsdu ásuk ulán, de az iféret a mai napig sem vált valón és ma mir oly váliágos a helyzet Csonka Toroméiban, hogy gyors kotminysegéty mentheti csík meg a vigpusztutástói a szerencséket lakosságot. Etiözorban az aáizási eljárás ellen p maszkodnak a torontáli gazdák. i*y példán óizentiván községből a szerbek kivonulásuk alkalmával elhajtatták az tgiiz szarv ismnt ha- it liátiományt és a gazoáknak ezt a pótolhatatlan veszeségét egyáltalában nem vették az adókivetésnél figyelembe. A stegszá lásson kivül nem kevéibbé súlyos csapás nehezedett a torontáliakra: hat iv óta vadvizek pusztítják a kizsigik határait. Egyei helyeken még a kenyérre valót zen termelte meg a föld es az egyesitett vármegye idei lerraés statisztikájában — amelyet néhány nap előtt réizieteien ismertetett a Dilmagyaronzág — a csónkitorontáli Kübekbáza állott az utolsó helyen. 0; mázsa buzi termett itt holdankint as idei bő esztendőben, alig valamivel több, mint amennyit Makón egy holdért haszonbér fejében (izeinek. Micdezeket nem vették figyelembe az addkive éiemél, a gazdák később sem részesül ek adóelengedésben az elemi csipások miatt ét ennek szomjra következményeként mindennapos vendég a végrehajtó éi egyre gyakrabban perdül meg a dob a torontáli tanyákon. Saiyoibitji a helyzetet az a körülmény, bogy a csenkatorosiáll kézségeknek nincs telekkityve. A régi vármegye telekkönyvi hív italai ugyanis szerb területen vannak és bár évek teltek mir el a megszállás migszünte óta, még mindig nem sikerült a telekkönyveket visszaszerezni. Ennek hiányában nem jathatnik kedvező hitelekhez, de még rendes bankhitelekhez sarn a községek lakéi, kénytelenek tehát már hosszú érek óta azsarakiícsfaiiíeí felvenni, ami a legválságosabb helyzetbe juttatta őket. A pénzügynökök egész serege használté ki a lakosság szorult helyzetét és a legfurfangosabb becsapásokkal károsították a hiszékeny gazdákat. Most az a helyzet, bog/ csakis a leggyorsabb kormánysegitsig mentheti meg a torontáli gazdák helyzetét és ha ez a segítség meg nsm érkezik, puisfuás fenyegeti az egész jiráit. Bodó Jínos, a kerület nemzetgyűlési képviselője, nei&oranduaban tárta fel a torontáti állapotokat a pénzügvminiister előtt és miniszteri biztos kikiláisit kirle az állami adóigyi is pénzügyi állapotok megvizsgálására. Azon kivül toronklvill állami kilcsinl kért a torontáliak számára, akik telekkönyvek hiányáaan minden kedvezményes hüeltöt elestek. Kívánatos volna, hogy a pénzügyminisztérium haladéktalanul segitségére siessen as egykor gazdag Toroniái tönkrement köziégeinek. Kfirthy György Solymossy Sándorral — de pénz nélkül pályázik a szegedi szinházra. szinház ügyét mis a szeptemberi közgyü és előtt véglegesen megoldjuk.' (A Dilmagyarország munkatársától.) Néhány napig jótékony csend uralkodott a szegedi szinbáz felzaklatott ügye körül, a fe<ek csendben készülődtek az elköve kezö döntő mérkőzésre, nj pályázó, vagy önjelölt seei bukkant fel a láihatáron. Már már ugy látszott, hogy hosszabb időre le is kerül ez az áldatlan, d« azért minden esztendőben szabályosan felbukkanó probléma a napirendről és megoldódik önmagától valahogy, mint sok más egyéb a szegedi városháza tájékán. Keddre azonban ismét megélénkült a színházi front. Kii ur jelent meg a városban, féligmeddig mind a ket ő ismerős. Az egyik Kürthy György, Asszonyi Liszló egykori pécsi direkiortársa, a máaik ped'g a szegedi sz nb*z hajdani táncos komikusa, Solymossy Sándor, aki nébány hónappal ezelőtt a kusturszenátorboz intézett lehelében .hittel él meggyőződéssel" irta, hogy képeinek hiizi és érzi magát a gazdátlanná váió szegedi szinház elművezetésére. Kürthy Györ«yöt akkor ismerték meg S .egeden, amikor Palágyi Lajos igazgatóságának következett el az alkonya. Akkor is olt VJII abiana hosszú soibsn, amely pályázott a szegedi színházra, tarsolyában pedig nem volt más, mint az a kétei értékű valami, hogy talán vele éa álula az állam áíveszi a vá< osiól a színházat éi igy Szegednek is le az Nemzeti Színháza. Ez a valami azonban röpke álomnak bizonyult és Kürthy György csendesen elvonut Siagedröl, hogy aztán Asszonyi Lászlóval Pécseit kisérte ezzen a szinigazgatás körűi. A kísérlet nsm tartóit egy esztendeig sem, a direkiortárssk elváltak ugy, hogy Asszonyi miridt az igazgatói nyeregben, Kürthy pídig visszakerült színésznek Pestre. Mostani meglelenésében az a szenzáció, hogy Solymossy Sándorral együtt látogatta vigig a városháza fontosabb hivatalait. Mindenntt nagyon diszkréten tárgeali k éa mindenütt elmondották, bogy ketten közösen pályáznak a szegedi szinházra. Azt azonban pontoaan s»hol sem irták köri', hogy milten anyagi erőkkel rendelkeznek és mivel tudnák biztosítani az anyagi zavaroktól mentts színház vizeiéit. Meglátogatták a polgármestert is, aki ezzel a látogatással kapcsolatban a következőket mondotta: — Mi iz elhatározás lehetőségét minden irányban fenfartoouk és biztosl ottuk a magma számára. Véleményem szerint ma ez a leghelyesebb szinházi politika. Ami pedig Kürthy és Solymossy ajánlatát illeti, felszólito tam őket, bogy ajánla ukat adják be i'ásban a tantcihoz, majd a tanács alkalomadtán elbírálja azt. — Mi történik abban az eseiben — kérdeztük a polgármestertől —, baa szep'emberi közgyűlésen valaki kemény interpellációban kér íeivilágositést a város tanácsától a szinház kulisszatitkairól ? — lyen interpelláció nem kerülhet a szeptemberi közgyüUs tárgysorozatára, — válaszolta titokzatosan mosolyogva a polgármester —, mert a sztnházügyet mig a szeptembert közgyűlés előtt vigltgesen megélőjük. Arra a kérdésünkre, bogy milyen megoláásra gondol, nem adott felvilágosítást. a polgármester. ( Kürthy György és Solymoisy Sindor a délutáni ótákban felkeresték dr. Scíawz József ügyvédet, Andor Zsigmond megbízottját is, akivel hosszasabban .tárgyaltak. Dr. Schwarz József erről a tárgyalásról a következőkben informálta a Dilmagyarország munkatársit: — Tárgyalásról nem volt szó. Kürthyék egyszerűen elmondottal', hogy mit akarnak, az etmondo t»kat én tudomáaul vettem anélkül, hogy ref ektaltam volna ajánlatukra, mert hiszen már más rányban fc.'ynak az egyezségi tárgyaiésok és bizom abban, hogy rivld idő alatt megegyezünk e várossal. Kürthyék tervérői a következőket sikerűit megtudnunk: Pénzük nincsen, illetve nincsen annyi, hogy az komoly összegnek számítana. A színházat ugy szerstnék elnyerni, hogy megegyeznének Anáorral és Andor szertőd isinek átruházását kérnék a várostól. Tervüket arra basirozafik, amit kedden dée ött a polgármestertől hiUottak. A polgármester ugysnis ajánlatukra azt válaszolta, bogy egyezzenek meg Andorral és a mindkét fél által stáirt egyezséget nyújtsák be a tanácshoz. A tanács maid eioíráljf, vájjon jóváhagyhatja e azt. Andorrai pedig agy akarnak megegyezni, hogy a szinház átadása ellenében átvállalnák Andor adósságainak egyrésiát és a hitelezőket a szegedi színház esetleges jövedelemfelesiegiibőJ elégítenék ma[daa ki... Ed a tervet átli ólig Solymossy Sándor ta> látta li, akinek ugylatszik még mindig megvan a régi, ja humora. Kürthyéi meglátogatták Gaál Endre kulturtanácsnokoi is, aki azonban kf|ilentstte, hogy a szinház ügyivel nsm foglalkozik, etre felkeresték dr. Tóth Bé'a főjegyzőt, mijd Slmkó Eteasér tb. főügyészt, aki éppen azon a válasziraton dolgozo t, amelyet Andor előkészítő iratára kell beadnia holnipn ánig a szegedi járásbírósághoz. Esek a látogatások természetesen konkrét eredményre sehol sem vezetlek. Magaz tengernagy Primo de Rivera utódja? Páris, szeptember 14. A Malin madridi jelentése szermt a „népszavazás" során tegnap estig nigymlllló sznvaza ot adlak le Primo de Ri era kormányzata mellett. Ugy számítanak, hogy összesen hatmillió szavazat fog esni a kor ány melett. Spanyolországnak jelenleg min'egy 21 millió iakoia van, a gyarmatok lakosságán kivül. Minden spauyot fttft és nő, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, résztveit a népszavazásban. De ac ileikori nem kell okmányokkal igazolni, eég, ha a hivaiatos bizalmi e *berek kimondjak, bogy a szavazó tizennyolc évesnél idősebbnek látszik. A bizalmi embereket pedig a po gár©esterek, a polgármestereket viszoni Primo de Rivera nevezte ki. Egyénként Spanyolországon híre jár, bogy P/imo de Rivera csak a népszavazási várja meg, de nyomban utána lemond. Nagyon farad', töröd itf, az utóbbi hónapok izg»lnai következtében feltűnően megöregedett. Vísszavonu ási szándékéra kö»eikeatetnek abból is, hogy mostanában gyakran és hosszasan tárgyal Magoz tengernaggyal, akit álUitólag utódjául szemelt ki.