Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-02 / 202. szám

2000 kstrona. DElMAGVARORSZAG •xcrkeszt&síg: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kOlcsOnkOnyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—34. Három város. Az • program, aminek stegvalósifása felé a Dilmagyarország a mai napon magtette az elaö lépést, sokkal több, mint egysierü laplerjeizlési ekeié. A kösépkor német városai össseállottak, h gy kfllön kereskedelmi és vámszerződéstkkel biztosítják a városi élet feltételeit a rendiség intézményeivel és közsiellemévtl szemben. A Hsnzaváf sok szövetsége több lel?, mint aminek indult, a kösöi érdekek közös véde'me köaössé tette a ka>c eizközeit is s a küzdelem, aminek közép* pontyává lett: a városi élet kövelelméryai s a feudális rend osslályérdekei között indult meg és zaj olt le. A nugysr városok íörléne'e a városiasságért, a polgári jogokért, a kereskedelmi szabadságért vivőit küzdelemnek ilyen hősi péidáit nem ismeri. A magyar városok a múltban tagadhawlanul magyaros módon kerültek kapceoletbi egymással: királyi adó«s#gért eiyfltt csapták zálogba a szepességi városokat. Kcsit későn, kicsit anakronisztikus módon veti most fel a kényszerűség az ötletet, — nem kellene-e végre csatasorba állani a magyar városoknak a városi élet szabadságának és teljestégének ktbarc lásáért ? Nem kellene e most megalkotni a po'tttkat szövetségei a mi gyar vérotok között s vállalva és viselve as anakronizmus terhét a középkori példa köveíéeelr*. Am ez a ba cmód ne a a magyar városok poiiiki érettségit lenné ké désesté; ha vissza* fordult a középkorba módszetérl, (elfogásért, levegőéri és jeliz vakért tti a közuelle *, mely' nek uralmától fél em kell a magyar városoknak jelenüket és jövendőjüket, akkor a közsieliem uralma, iméimiayel, az élet is etanka szabadtdgdrs bilincseket rakó tisykediset is mulaez fásai miatt a Mimet városok kö liftkor i po Itikai haicmódfdval kell videkeznlik a mjgm városoknak ts. A kötéskorén aem a magyar városok a felelősek, a középkort szélit mirI aem a magyar városoknak kell szégyenkezaiik. A Dilmagyarország megteremti a kapcsolatot a bárom város: Steged, Hidmeiővdsdrhely és Makó liberá it olvass közönsége között s a publtc sztika nemes eszközeivel bangol|a öiste a bárom váróinak a kenyirnek, munkának és Hittek szabadsaga után v*gyó népét. A Dil magyarorsság csak az ismerkedtsi estilyi renden meg; alkalmit nyújt, medot teremt arra, bogy puoiici ása fárumén — mint a nyilvánosság garden par ttján — ismerje meg egymást a bárom siomsiéd városnak népe. Ismerték meg egymás kívánságát, törekve»eit, céljait, jaját és bsját s rá fognak arra eszmélni, hogy a m egoldás, az orvoslás módjait bárnnnnyire a helyi viizonyok is szabják meg, minden pinaiznik gyökere tgyeien talaj mélységébe fúródik le, ugianaz az üő s ugyanaz a kalapács bűnös minden bilincsért, a alt a városi élet szsbtdságára rabnak tkár Szegeden, akir Vásárhelyen, akár Makón, minden migyar váróiban egyformán. . Kenyeret, munkál, lakást, subadságof éi e&ésuéget kel adni a várói népénea Stégeden épp us), mint Makón, vagy Visubelyen; ei ketl bordmi a városi élet fejlődésének u jaoói azokat az akidá'yoka$, amilyeket a polilltui elfogultság s ennek ikertestverc: a politikai rövidírás vállvetett munkával hordott s nem lob'dó lelke edéssei bord — a keteikedelmi forgalom és ipari termelés szabadsága elé. A gazdasági Hitnek ugyanazok a iirviayei érvényesülnek Makón, mint Vaaúrb,lyen, vagy Szegeden; az a ga dísági rendssrr, amely kereskedelemellenes politikáiét a kereskedők ellen fordítja s a kereskedő< egzisztenciájú összeroppantó közterhek célját a mind«n kszbatósági támogatás melleit is életképtelen szövetSzeged, 1926, szeptember 2, CSÜTÖRTÖK «i-ilnu«sl arab. /ig; ftccapn ueiyben <(UMU sor. Bnúay«tf» «« vtOSUvt ÍSJ33U tení Egfei siíim ára hítkGznap anoü bor ftstS?- H fcWBWWd S*?fl korons. 15 Motytm 202 mm keietek mesterséges életbentartásában Iálja, amely as iparpánolis cimén a munka szabid sága helyett pro'ekciomlizsust nevel s eddig esik fokozni tudta az elszegényedett ország munks fettételeinek mai nehezedését, kell, hogy rgyformán tilája magával siemben a dolgozo s a munkájából megélni kép elen városi lakosságot Szegeden, Vásárhelyen, Makón, — a magyar vá»osokban mindenütt. A Dilmagyarország be fogja mutatni egymásnak a hlrom nomszédvá os népét, szolgálni fJgja a zsurnalisztika kullurfegyvereival e bárom város népének igaz törekvéseit, jogos kívánságait. A politikai és gazdasági liberalizmus szo'gálatában ál unk, mert az a meggyőződésünk, bogy a magyar városok élete csak a politikai is gazdasági liberalizmus napsütésében indulhat a rég várt, kullurhivarsával régen kié demelt fejlődésnek. Mi csak bemutatjuk majd egymásnak e bárom város népét; a közös munkának, az együttes akcióknak alkalmát és fel| tételeit majd meg ereinti az ilet parancsa. Ötvenhárom ember meghalt a barcelonai viharban. Barcelono, szeptember 1. Barcelonában és környékén kitasztiéfáis viharok volt»k, amelyek rendkívül nagy károkat okoztak. Harmincba! ember ilelit vesztette, kőztek egy automobilon ntaső nagyipiros feleségével és gyermekelvei együtt. A bsrcelona—valer ciei vonat » áradás következtében kisiklott, 17 emter meghalt, 36 pedig megsebesült. Románia ás Ausztria döntőbírósági szerződést kötött. Bukarest, szeptember 1. A Dlmtseata jelen- | A szerződés ugyanazokon az slapokon épül lése szerint a román is osztrák kormányok I fel, mint a Svájcul kötött döntőbírósági szerkizill mtgigyezis jitt litre, amelynek értelmi \ zödés és már a napokban aláírásra kerül Bnben a kit ország döntőbírósági szerződést kit. I karestbsn. Mindkét nsmzst érdsko a baráti viszony megteremtése, — irják m szsrb lapok a mohácsi beszédről. Belgrád, szep'ember 1. A kormányzó moh/esi beszédéről sz Obssr azt ije, hogy a kije entétek különösen ipati és kereskedelmi kötökben nsgy örömet keittllek. A független radikálisok lapja vezércikkben foglalkozik a beszéddel és a legnagyobb örömmel emeli ki és elismeri, hogy Horthy kormányzó a po itlkni bitcsesség, erkitcsl bátorság is erő linyit cselekedte e kije ejtéseivel és ezzel mindent meg'ett, amit első ízben Magyarország részéről tenni leheteti. Most Jugoszlávián a sor, hogy kellő mfdon fe'etje ntk, a kinyujott kezet nett szabtd visszautasitini, mert mtnákii nemzet irdeke, hogy egy más kiibtt a baráti vl»so*yi megteremtsék. SMMMAftVMMVMfMMMMM^ Spanyolország és Kina ragaszkodik a népszövetségi tanácstsgsághoz, do a tagságot csak Németország részére javasoljak. A Pribicsevfcs párli Rjtcz színlén vezércikkben foglalkozik a beszéddel, amely ezzel végződik: Békére van szükségünk és már ezért sem segíthetünk elő egy olyan politikát, amely Középeurépa perturbihsára aker vezetni. A magyarék* al való megegyezés politikája vetzilyezteli ezt a bikit is Igy a jelenlegi politikánál kell meradnaak. A Zágrábbbn megjelenő Mergeablati többek között | beszéddel kapcsolatban azt írja, hogy a magyar kormánnyal való megegyezés megerősítené Jugosziáfta katonai helyzetét, mert figyelmét a Balkánra lehetne koncentrálnia. {Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Oenf bői je entik: A tanulmányi bizottság mai ülésén Motta elnök a kiküldött albizotság jelentése alapján besiámolt az albizottság határozatairól, amelynek lényege az, hogy megsdji a Nép azöveieég közgyűlésének azt a jogot, bogy az u|, nem álitnró tanácitagok közöl báromat küiön válastiási skrutiniumban újra választbalénak n> ilvá i son és bogy bizon os kivé eles esetekben tebb nem állandó tanácstagok rublzton fel az újra vá aszthitéság jogává', azzal a feltétellel, hegy a tanácsban sohasem foglalhat háromnál tobb újra válasitható nem ál andó tag belyet. A sorsolási rendster helyett ismét felvetik azt az á menetl intézkedést, hogy tzep tember 7 in bárom ianácUogei választanak bárom Ívre, bárom tanácstagot kit Ívre is hárem tanáét tagat egy ivt időtartamra. A tanulmányi bizottság délutáni ülésén az állandó ttnác tagságok kérdésével foglakozott. A spanyol k rmány detegátusi bejelentene, hogy kormánya vái ozatlanut fentnrlja állaspántját is dll&ndó ianccstagsdgt igényét, fromageoi és a többi következő siónokok egyöntetűen megállapították, hogy a spinyol kormány követelesének teljesítése egyelőre lehetetten és valamennyien a leghatáiozo tabban visszautasító iák a spinyol indi vényt, bár valamennyien hangsúlyozták, bogy változatlan szimpátiával viieltetnek Spanyol orizág iránt. A kimi delegátus eiu'án bejelente te, bogy Kina is ragaszkodik ahhoz, hogy állandó tanácstagságot kapjon abban az esetben, ba Nemetorai ág n kívűt más átlam állandó tanácstagiági igénylése kieitgitést nyerne. Azután Sokai lengyel delegátus a lengyel kormány nevében ax állandó lanácslagugra vonatkoió igényét visszavonta. Palacios spanyol delegátus bejelentette, h"gy a legnagyobb loyalitástól vezéreltetve a tanulmányi biio tság jelentését ismételten kormánya elé terjeszti. Motta e nCk rzu'án megá'lapitotla, hoiy a tanulmányi bizottság tagjai megegyeztek abban, h gy a tanácstagok sztmenak szaporítása a Nípszivstség folyó Mlissznkáa nem hajthatók végre és a tanulmányi bizottság ezu tal csupán Németország részére jav.soija az állandó ta-