Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-12 / 210. szám

1931 sreptember 12. delmagyarorszag 3 Félhivatalos formában is meghívták Raffay püspököt a pusztaszeri ünnepségre. As evangélikus püspök csak a banketten vehetett volna részt. — Részletek a pusztaszeri incidensről. (4 Délmagyarerssdg munkatársától.) A Délmagyar ország n napokbin beszámolt arról a kinos incidensről, amely á Pusztaszeri Árpád Egyesület minapi ünnepélyével kapcsolatban sz éppen Szegeden tartózkodó Reftay Sándor evangélikus püspökkel történt. A püspök ugyani* a Pusztaszeri Árpád Egyesület egyik vezető tagjától meghivasi kopeil at ünnepélyre. A meghívás azonban csak az ünnepély után lezajló bankettre szólott, abol a püspöknek fel kellett volna szólalni, kifejtve a protestánsok megértését az Árpid kultusz iráni. — Rsffay püspök visszautasi'otta a lakomára invitáló meghívást és kijelentette, hogy Ilyen melléktzireplésre nem hajlandó, különösen azért sem, mert tudomása szerint az ünnepélyen résztvevő legmagasabb katolikus egyházi személy prelátusi rangban van és igy ő, mint .mellékszereplő" lenne a legmagasabb állású egyházi férfiú. De arról sincs biztosítva, bogy Mikes pütpik pástlerlevele következtében nem kerül-e ferde helyzetbe. A püspök igy nem vett részt az ünnepélyen és Budapestre utazva, egyik budapesti lap munkatársának nyilatkozott is a szegedi incidensről. A Pusztaszeri Árpád-Egyesület rendező bizottsága — mint emlékezetes — megcáfolta a püspök meghívását. Ha meg is történt, az csak egyánt akcla lehetett, mert R ffay Sándor evan gélikus püspököt már csak azért sem bivba'ta meg az egyesület, — mondották — mert annak alapszabályai szerint az Ünnepély sztgaraen katellkai jellegű és azon beszédet csak ka'olikus egyházi férfiú, vagy katolikus polgárember mondba*. A kinos inc'densről különben a püspökhöz közelálló körökből a követkelő információt kaptuk: — R-lfiy püspök szegedi tartózkodása teljesen magán- és családi jellegű volt és szegedi tartózkodása ciak véletlenül eiett össze a vasárnapi ünnepéllyel. A püspök autón jött Szegedre, hogy Itat, aki az egyik autóüzem vezetője és testvéröcctéí, aki nyugalmazott felsőipariakolti tanár — megIátoga«sa. Uccai vétója alkalmával találkozott össze a Pusztaszeri Árpád Egyesület egyik vezeőtagjával, aki azonnal meghívta az ünnepélyre, kijelentve, hogy módjában van hivatalos mtghivásl is kieszsözölni. A püspök későbben félhivatalos formában is megkapta a meghívást, azzal a kikötéssel, hogy az ünnepségen nem szerepelhet éa csak a lakomán mondhat beszédet. A migbivást eazközlö vezetőségi tag kifejtette a püspök elölt, hogy a Paszsesterl Árpid Egyesület a meghívássat az 1922-ős esztendő ben lörtént licldenst akar/e jóvátenni és ha a püspöknek konveniál az ilyen természetű szereplés, ugy nagyon szivesen vcanék részvételét. A lakomai felköszöntőre a püspök természetesen nem vállalkozott. Igy azután távolmaradt az ünnepség öl. Az Arpád-tuluazt Pusztaszeren továbbra is a katolikusok lógják ápolni, mert az egyei üleli fe fogások szerint a honfoglaló Árpád emlékéhez a protestánsoknak nincsen közük. a hirek szerint Szász Iván főügyész utóda s dr. Borsss Dszsö. (A Dilmagyarország munkatársitii.) Szász Iván főügyész halálával megüresedett a főügyészi állás, smelynek ideiglenes vezetéséi eddig Beress Desső főügyész-helyettes látta el. A nagyjelen ősegü jogi méltóság betöltése a törvénykezési szünet végeztével, tehát szeptember második felében történik meg. A kiszivárgott hirek szerint jogászi körökben azonban már tudni vélik, hogy a főügyészi mél ó ságra kit neve* ki a közel Jövőben az igazságügyminiszter. Értesülésünk szerint az igazság* flgyminiszter a főügyészi állásra dr. Beress Dezsőt fogja kinevezni. Dr. Boross Dezső az ügyészi kar egyik legképzettebb és legkiválóbb tagja, aki mint magánember is igen megnyerő modorú, rokonszenves, konciliáns és akinek kinevezésével minden tekintetben méltó kezekbe kerül a főügyészi szék a szegedi lábián. A főügyészi méltóság betoiféiérel igy megüresedett a helyettes főügyészi állás, smelyet s hirek szerint dr. Zembery Jenó ügyészségi elnökkel, s szegedi ügyészség vetettjével tökeaének be, Dr. Zombory Jenő főügyész kinevezésével pedig az ügyészség vezetői álláss üresedne meg. Ide s legkomolyabban dr. Zebay Ferenc ügyészségi alelnököt, as eddigi sajtéűgyészt emlegetik, akinek megbízatása szintén egyidejűleg történne mag s főügyészi állások betöltésével. Birói és ügyészi |él informált körökben ss emiitett szsmélyi változásokat már befejezeti tényként emlegetik és a kinevezések publikálása a hirek szerint a legközelebbi egyik hivatalos lapban Jelenik meg. Népvándorláskorabeli aranyleletet Juttatott a véletlen m szogsdi ntuzeumba. A nagyszéksósi avar sirdomb aranykincseivel tizenkét évig sárgarézként Játszadoztak a tanyai gyerekek. — Egyetlen félkilós aranyrud maradt meg, a többi elkallódott. (A Dilmegyarerszág munkatársától,) Alig néhány nappal ezelőtt közöltünk részletes tudósítást srról a nagyjelentőségű régészeti leletről, amelyre a szegedi muzeum igazgatója, Mira Ferenc bukkant a pitvirosi határban, ahol sgész régi, s korai bronikorból való temető került napvilágra értékes sirmeliékleteikel, aranygyűrűkkel, gyöngyökkel és kőedényekkel sgyütt. As uj régészett felfedezést alig vehette még tudomásul a nyilvánosság, a pitvarosi őslemetö anyagát még fel sem dolgozhatták az arra illetékesek, a szegedkirnyékt földeknek mdr Is uj is mig a pitvarosi leletnil Is étiékesebb tigiszeil szenzációja vsa. Napok óta beszélnek arról, hogy Szsgsá-Alíótenyán gazdag aranyieletekre bukkantak. A valóságot természetesen kiszínezte és túlozta S fantázia, de azért márjsiost is kétségte'en, hogy olyan régészeti lelet kerüli napfényre, amelyhez hasonlóra az Alföld titkokat rejti talajában idáig mig sthel sem bukkant senki. Körülbelül három héttel ezelőtt megjelent Fltcher Mór szegedi ékszerész üzletében egy Bitcsik Károly nevű fiatal aliólanyai gazda, az intelligensebb kisgazdák közül való. Meg* mntatott egy körülbelül tiz centiméter hesszu ilink sárga is feltűnően súlyos fémdarabei, amelynek kampós dtsziiis voli a végén és felvilágosítást kért az ékszerésztől annik értéke felől. Az ékszerész látta, hogy aranyat hozott s legény, megállapította azt is, hogy az ataay valami régi aranytüény egy része és hegy nagyobb darabból iirhetlék le mostaniban. Alaposan kikérdezte Börcsök Károlyt, hogy honnan azerezte ai aranydarabol és hova tette annak kiegészítő részét. A legény eleinte nagyon óvatosan válaszolt. Azt mondott*, hogy az aranyat találta az a isiianyai szántók Uzili ás csak a behozott kis darabot találta. Amikor aionban az ékszerész felvilágosította, hogy milyen következményei lehelnek rá nizve a régiségek slrejléstnek, elmondotta a legény, hogy as aranyat nem is 0 találta, hanem egy nagy sziksisl gaidj és ő esik véletlenül latolt hozzá anélkül azonban, hogy tudta volna, hogy aranyból van. Az ákazerész még egyszer figyelmeztette a legényt asokra a tünfetőjogi veszedelmekre, amelyek esetleg fenyegetik és felszólított*, hogy vigye be hozza a többi aranyat it. Börcsök Acdrás — ugy látszik — megszívlelte a tanácsot, mert két hét múlva, az elmuit szombaton ismét bejött a városba és jelentkezett az ékszeremé*. Most már magával hozta azt a iibb, mini fii méter hesstu, körülbelül egy centiméter átmérőjű is kitel fél kilót nyemó aranytudat Is, amelyből a korábban behezetl darabot letirle. Az é* szerész s legénnyel és sz arannyal együtt azonnal a muzeutaba sietett és köiölts a történteket Mira Fersnccel. Móra Ferenc aztán alaposan kivallatta a legényt, aki minden kérdésére pontos és részletes felvilágosítást adott. Elmondotta, hogy az aranytárgy Bálint Mátyás Nagyszéksős 146. izdm nlall lakó gazda fildjiből került elő állítólag több aranytárggyal együll. A sierencsés lelök azonban nem ludlák, hogy arany került ás6|uk alá, azl hilték, hegy sárgaréz is szétszórták az égiszéi. A játszadozó tanyai gyerekek kezén aztán elkallódott vslsmennyi, csuk ezt as egyet mentette meg s szerencsés véletlen. Es is sokáig ott hányódott, vetődött a tanya körül, nig végre a szemétbe került, s szeméttel együtt sztán kihordták a dinnyeföldbe és itt Islálták meg cséplés alkalmával másodszor ir. Börcsök Károly cséplőgéptulajdonos, Bálint Mátyás buis és rozst.rmését ö csépelte ki az idén. A cséplőgépnél dolgozó munkások akadtak a régiségre. Azok sem sejtettek semmit félrelökték uijokból s haszontalannak vélt rézdarabot, de Börcsök Károly felvette a földiül, Eleinte ő is azt hitte, hogy sárgaréz és engedélyt kért a gazdától, bogy elvibesse, mert a csapágyak forrasztásához ugy is szüksége vasi mindig sárga rézre. Bálint Mátyás az első kérésre nekiadta, ö pedig bedobia a szerszámládájába. A cséplés bcfsjezése után, smikor hazament Alsótanyára, került a kezébe ismét, lobban szemügyre vette és meglepetve látts, nogy nem réz, mert nsgyon puha, könnyen hajlik és feltűnően súlyos. Mindjárt gondolts, hogy arany és szén törte szét, hogy megtudja, vájjon csak futtatott Jószág-s, vagy pidfg belül is arany. — Börcsök Károly előadása sgészen valószínű — mondotta Móra Ferenc, — amikor felkerestük — mert btszen közismert dolog, bogy a szegedi Qumifényipariskelának mondja a fémipariskolát, a bábom alatt viszont fémszórónak hivta a fényszórót. Ha valami rozsdás bronzdarabot talál szántás közben, megesküszik ti, hogy aranyat talált és elrejii a ládaliában, ellenben ba a véletlen szerencse valódi sranytárgyst, sáraranyat juttat a kezébe, közömbösen hajítja el, mert sárgarésnek hiszi. — A muzeumba hozoit aranyleielet azonnal tüzetesen megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a legnagyobb valószínűség szerint valami népvdnderldskerabeli edénynek a darabja lehet, még pedig nagyobb aranyedénynek, üstnek, korsónak, vagy vödörnek a füle, vagy a fogója. Nagyon primitív mnnka, egyszerű kezdetleges díszítésekkel, ugy, hogy ha nem lehelne raj'a látni egymástól szabályos távolságokban levő azüsl-forrasztásnyomokat, amelyek azt bizonyítják, bogy finoaiabb kivitelű díszítések is voltak rajta, de letörtek róla, kő-, vagy bronzkorszaki leletnek hihetnénk. Az aranytűdön kalapé csüíések nyomai is látbstók, de ezek valószínűleg nem régi keletűek, valószínű, bogy a lelök kalapálták ki egyenesre. ' Elmondotta ezután Móra Ferenc, hogy a tudományos szenzációról Jelentést tett a polgármesternek, mijd dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos, dr. Wébet Árpád rendőrkapitány és Posztós detektív társaságában kiment a helyszínre, Nagysziksósra, Bálint Mátyás tanyáiéra. A hetvenkét éves Bálni Mátyásnak és háznépének előadásából végrs sikerűit tisztázni a lelet körülményeit, Az aranytárgyakat tíz-tizenkét évvel ezelőtt találták Bálintók siölőültetés közben. Fogatmuk sem volt arról, hogy arany. A négy-öisiáz