Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-14 / 187. szám

r immmmmmmmmmm Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szím. Telefonszám 16—34. Szeged, 1926, augusztus 14, SZOMBAT üSBisiáil trák' Egy hónapra helyben Ö.UCÜ kor,, Budapesten 4s vlűíüwn 4 .OŰD kor. £g>ea szám ira hétköznap amn kor Itrtr* t* Bnminzp 3S0S korona, li évfolyam, 187. ntm Romok között. A ciepeli nigy robbanás pusztító ereje most csak bisakit döntött romokba, de emberek éle­tét nem követelte. A béboruk lelke dördölt meg Csepelen, a pusztulás szelleme süvöltött végig és egy pirc alatt olyan károkat okozott, ame­lyeknek megtérítésére bosszú esztendők nehéz, békés munkája kell. A csepéli robbanás nem áll egyedül napjaink történetében, hiszen eiak nem régen történt a doweri katasztráfa és vele egyidöben a svéd­országi. Puskaporos a levegő még mindig, re­meg a talaj a lábunk alatt és vulkánokon tán­colunk. Annak a sok detonációnak, amely mos­tanában világszerte megremegteti a fülledt le­vegőt, vájjon milyen visszhangja támad s lel­kekben. Mert hogy azok közül, akik az ilyen robbanásnak közvetlen közelében vannak, sokan megsiketülnek, sokan megnémulnak, sokan bé­nák és nyomorékok lesznek egész életökre, az természetes velejárója az ilysn katasztrófáknak, ha ugyan természetesnek lehet nevesni ai ilyen rettenetességet I De mi most e lelki légnyomásról beszélünk, amelynek meg kell ülnie minden emberséges ember, minden érző és gondolkozó halandó kedélyét és amslynek nem lehet és nem is szabad nyomtalanul eltűnnie a kavargó idők kasza forgatagában. Ez a lelki légnyomás nem hat mindenkire egyenlő erővel, de azért mégis csak hat vala­mennyire. Mióta a nagy tanítás először elhang­zott s földön, hogy mindnyájan egy Atyának gyermekei vagytok és hogy fiacskáim szeressé­tek egymást, azóta nem lehet többé senkinek e világon közömbösen és könyörtelenül kitérnie e gondolat és következményei elől. A hatalom bíborában ülőnek éppen ugy ne», mint a föld porában fetrengőnek. Az ember szerszámot kisziiő ál al, Jelentette ki egy régi bölcs és ha ez igaz, akkor ennek a homo sapiensnek as ad|a meg értékét, értel­mét, szépségét és méltóságát, hogy milyen szer­számot késiit? Az őserdők vadembere kőbaltát csiszolt a bestiák ellen, amelyek a puszta éleiére törtek. Később különféle ércekből kovácsolt magámk fegyvereket, amelyek arra valók vol­tak, hogy a homo komlai lopási megvédelmez­zék tulajdon édes testvéreivel szemben. Szép idők voltak, dicsőséges idők, csak nagyon so­káig tartottak, mert egészen napjainkig elnyúl­tak. Igiz, a szerszámok, amelyek gyilkoltak és romboltak, egyre tökéletesebbek lettek, egyre biztot abban és gyorsabban, egyre szaporábban és tömegeseboen öltek és végül a modern technika minden vívmányát segítségül hivlák az élet etlin. Hogy as ember közben más szerszámokat is készített, a haladás és művelődés békés é< bol­dog eszközeit, arról néha ssints egészen meg­feledkezett a vér és a könny borzalmas törté­nelme. Hogy Quttenberg János a könyv nyom­tatását találta fel, amellyel az emberi kulturák üteme csodálatosan meggyorsult, bogy Jacquard a szövőgépet, Pulton a gőzhejót, Stephenson a vasuta', a két Montgolfiére a léghajét, Níepce és Daguerre a fotográfiát, Hughes és Morse a telegráfot, Bell a telefont, Edison a lonográfot és Msrconi a drótnélküli távirút hozták, hogy csak egynéhány u| szer­számot említsünk, amelyet a homo faber ne­mének dicsőségére és diadalárs és nem falá­nak rontására és irtására konstruált, mindez szinte eltörpülni látszott abban a pillanatban, amikor 1914 nyarán őrült és óriás detonáció­val levegőbe röpült a béke és munka nagy müve Európában. Nagyon sok kaszárnyát épí­tettek, hogy azután nagyon sok kórházat épít­senek. Nagyon sok ágyul öntöttek, hogy azu­tán nagyon sok sírt ássanak. Nagyon sok gyűlöletet vetettek, bogy azután nagyon sok halált és romlást arassanak. Mi nagyon Jól ludjuk, hogy a homo faber nem egykönnyen fog leszokni arról, hogy fegyvereket ková­csoljon. Azt is nagyon |ól ludjuk, hogy s hélium om­aiam conlra omats állapotát a kuliurának és a humanitásnak sok és nagy erőfeszítése fogja csak enyhileni és végöl megszüntetni. De azért szabad legyen halk és szelid szavunkat egy kissé felemelni mindig, ha a háborúk lelke morajlik és robban, ha a pusxtulás és halál szelleme megjelenik közöttünk. Szabad legyen •SMMMMMMMMMMi az ilyen detonációkra és explőziókrs a lelkek visszhangját megszólaltatni, az őssinle és be­csületes visszhangot, amely önkénytelenül tá­mad és amely egyedül méltó az emberhez, aki az áilaltél az Isten felé törekszik és amely vissshangban a régi, régi betlehemi vox ange­llca tiszta és nemes szólama zendül meg: pax ia terra homlaibusl Jöhet még száz pokol és ezer Kálvária e földön, előbb-utóbb ennek a Szózatnak fog igszat és elégtételt adni az egész emberiség. Ha (án kényelmetlen is est hirdetni mo, ami­kor kereszténységet kiabálnak és pogányságot müveinek, de szégyennek talán mégse szegyen ? MMMMMMMMMMMMNNeiMMMMINÉM A szakértők véleménye szerint bűncselekmény idézte elő a csepeli robbanást. Péntek éjszaka még nem tudták pontosan megállapítani a robbanás részleteit. Szenzációs bejelentések a nyomozás során. — Vass miniszter a robbanás helyszínén. — Sopronig hallották a detonációt. 60 sebesült. — Ezer munkás kenyér nélkül. (Budapesti iadósllónk telefonjelentése) „A sze­rencsés körülmények egész sorozatának összetalál­kozása mentette meg a gyártelepet is a környéket a nagy veszedelemtől" — mondotta Vass Jőzsef miniszterclnökhelyettes, miután a rob­banás színhelyét végigjárta a vizsgáló bizott­ság tagjaival. A háborús öldöklés vérzivatará­ban kifáradt, hitétvesztett emberiség pedig ma, as eltompult3ág korszakában ugy érzi, hogy az ismeretlen végzet járja be óriási lépteivel a vilá­got, talán a háború bűnbánó vezeklő szelleme és kérlelhetetlen következete sséggel iparkodik jóvátenni azt, amit 1914-től 1918-ig elkövetett az emberi­séggel. Ártalmatlanul robbantak levegőbe a gyil­kolás rettenetes gázai és megsemmisültek azok a hatalmas energiatömegek, amelyek a békességes elemeket keverték, vegyitették gyilkolásra alkalmas vegyületekké. A szerencsés véletlenek egíss soro­zatának összetalálkozása ezernyi embertömeg éle­tét mentették meg. A színhely. A robbanás színhelye még ma is rettenetes képet mulat. Rombadölt épületek, kerítések, betörött tetők, ablakok, füstölgő romok. A pá­nik már lehaikuít, az ijedelem kissé lecsillapo­dott. Halottat sehol sem találtak. Kettős rendőrkordon őrsi a belső gyirfelepet és az aknákhoz vezető utakat. Sok nap kell, mig a szakértők mindint átkutatnak, sok bét kell, mig a munkáskezek hflyiehozzák azt, atiit a gyilkos por romba döntött. Számos ház annyira rombadölt, hogy ki keltelt a lakókat lakoltatni. Tízezrével jönnek a tömegsk, akik látni akarják a pusztulást. Es a szemtanuk még mindig remegve mesélik a gyilkos éjszakát. A délelőtti hivatalos jelentés szerint néhány akna repült a levegőbe. Péntekea reggel a kivetkező félhivatalos jelen­tési adták ki: A Weiss Manfréd-féle csepeli gyár közelében történt iőporrobbsnásról a tegnap este kiadott félhivatalos jelentés részletesen beszámolt és megállapította, hogy sxerentsire sem haláleset, sem súlyos sebesülis nem tértiat. Az azóta bsérkezett ujabb jelentések mindenben megerő­sítik ezeket ez aaatakai és mtgállapilják, hogy as éjszaka folyamán semmiféle ujabb változatról a hatóságok Jelentést nem kaptak. A robbanás, amint az már megállspitást nyeri, nem a gyártelep területén, hsnem attól meg­lehetős távolságra, egy szabad területen térléni a Duna partján, ahol néhány lőporakna a leve­gőbe répült. A honvédelmi minisztérium által kiküldött műszaki bizottság már a kora reggeli órákban megkezdte a szerencsétlenség területén a műkö­dést, ahol a legkisebb részletekre is kiterjedő vizsgálatot folyta'ja le. Munkája e pillanatban főleg arra szorítkozik, hogy a bedőlt és fel nem robbant raktárt minden további veszélytől megmentse. A robbanás ekárél e biteitság mig teljesen tiszta kipet nyerni ntm tudott. Amint arra világosság detül, azt közölni fogják a nyil­vánossággal. Ki kell emelni es alkalommal a tűzoltóság, a rendőrség és a műszaki csapatok önfeláldozó munkáját és bátorságát, amelyaek köszönhető, hogy a még ott állott raktárt meg lehetett men­teni és igy a katasztrófa kisebbé vált. Est a raktárt viszel árasztották el és földdel hányták be. Igy vették éltjét a tűz továbbterjedésének. A Weiss Manfrid-gydr iptleieit súlyosabban nem rongálta meg a rokbanát, ugy, hagy u gyár ma reggel zavartalanul megkezáhette is folytathatta Üzemit, ami kétségkívül alkalmas arra, hogy a* felizgatott kedélyek megnyugod­janak. Hatvan sebesült. A sebesültek számáról túlzott hirek terjedtek el. A betegek nagyrészt, akiket a mentők a kü'önbözö kórházakba szállítottak, a kiürített Weiss Manfréd kórház beteget Est a kórházat kissé hamar ürítették ki ős innen hatvan beteget szállítottak a főváros különböző kórházaiba. A mentökccsík főleg ezeknek a szállításával voltsk elfoglalva és a közönségnél a mentő koctik láttára terjedtek el a túlzott hirek.

Next

/
Thumbnails
Contents