Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-14 / 187. szám

r immmmmmmmmmm Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szím. Telefonszám 16—34. Szeged, 1926, augusztus 14, SZOMBAT üSBisiáil trák' Egy hónapra helyben Ö.UCÜ kor,, Budapesten 4s vlűíüwn 4 .OŰD kor. £g>ea szám ira hétköznap amn kor Itrtr* t* Bnminzp 3S0S korona, li évfolyam, 187. ntm Romok között. A ciepeli nigy robbanás pusztító ereje most csak bisakit döntött romokba, de emberek életét nem követelte. A béboruk lelke dördölt meg Csepelen, a pusztulás szelleme süvöltött végig és egy pirc alatt olyan károkat okozott, amelyeknek megtérítésére bosszú esztendők nehéz, békés munkája kell. A csepéli robbanás nem áll egyedül napjaink történetében, hiszen eiak nem régen történt a doweri katasztráfa és vele egyidöben a svédországi. Puskaporos a levegő még mindig, remeg a talaj a lábunk alatt és vulkánokon táncolunk. Annak a sok detonációnak, amely mostanában világszerte megremegteti a fülledt levegőt, vájjon milyen visszhangja támad s lelkekben. Mert hogy azok közül, akik az ilyen robbanásnak közvetlen közelében vannak, sokan megsiketülnek, sokan megnémulnak, sokan bénák és nyomorékok lesznek egész életökre, az természetes velejárója az ilysn katasztrófáknak, ha ugyan természetesnek lehet nevesni ai ilyen rettenetességet I De mi most e lelki légnyomásról beszélünk, amelynek meg kell ülnie minden emberséges ember, minden érző és gondolkozó halandó kedélyét és amslynek nem lehet és nem is szabad nyomtalanul eltűnnie a kavargó idők kasza forgatagában. Ez a lelki légnyomás nem hat mindenkire egyenlő erővel, de azért mégis csak hat valamennyire. Mióta a nagy tanítás először elhangzott s földön, hogy mindnyájan egy Atyának gyermekei vagytok és hogy fiacskáim szeressétek egymást, azóta nem lehet többé senkinek e világon közömbösen és könyörtelenül kitérnie e gondolat és következményei elől. A hatalom bíborában ülőnek éppen ugy ne», mint a föld porában fetrengőnek. Az ember szerszámot kisziiő ál al, Jelentette ki egy régi bölcs és ha ez igaz, akkor ennek a homo sapiensnek as ad|a meg értékét, értelmét, szépségét és méltóságát, hogy milyen szerszámot késiit? Az őserdők vadembere kőbaltát csiszolt a bestiák ellen, amelyek a puszta éleiére törtek. Később különféle ércekből kovácsolt magámk fegyvereket, amelyek arra valók voltak, hogy a homo komlai lopási megvédelmezzék tulajdon édes testvéreivel szemben. Szép idők voltak, dicsőséges idők, csak nagyon sokáig tartottak, mert egészen napjainkig elnyúltak. Igiz, a szerszámok, amelyek gyilkoltak és romboltak, egyre tökéletesebbek lettek, egyre biztot abban és gyorsabban, egyre szaporábban és tömegeseboen öltek és végül a modern technika minden vívmányát segítségül hivlák az élet etlin. Hogy as ember közben más szerszámokat is készített, a haladás és művelődés békés é< boldog eszközeit, arról néha ssints egészen megfeledkezett a vér és a könny borzalmas történelme. Hogy Quttenberg János a könyv nyomtatását találta fel, amellyel az emberi kulturák üteme csodálatosan meggyorsult, bogy Jacquard a szövőgépet, Pulton a gőzhejót, Stephenson a vasuta', a két Montgolfiére a léghajét, Níepce és Daguerre a fotográfiát, Hughes és Morse a telegráfot, Bell a telefont, Edison a lonográfot és Msrconi a drótnélküli távirút hozták, hogy csak egynéhány u| szerszámot említsünk, amelyet a homo faber nemének dicsőségére és diadalárs és nem falának rontására és irtására konstruált, mindez szinte eltörpülni látszott abban a pillanatban, amikor 1914 nyarán őrült és óriás detonációval levegőbe röpült a béke és munka nagy müve Európában. Nagyon sok kaszárnyát építettek, hogy azután nagyon sok kórházat építsenek. Nagyon sok ágyul öntöttek, hogy azután nagyon sok sírt ássanak. Nagyon sok gyűlöletet vetettek, bogy azután nagyon sok halált és romlást arassanak. Mi nagyon Jól ludjuk, hogy a homo faber nem egykönnyen fog leszokni arról, hogy fegyvereket kovácsoljon. Azt is nagyon |ól ludjuk, hogy s hélium omaiam conlra omats állapotát a kuliurának és a humanitásnak sok és nagy erőfeszítése fogja csak enyhileni és végöl megszüntetni. De azért szabad legyen halk és szelid szavunkat egy kissé felemelni mindig, ha a háborúk lelke morajlik és robban, ha a pusxtulás és halál szelleme megjelenik közöttünk. Szabad legyen •SMMMMMMMMMMi az ilyen detonációkra és explőziókrs a lelkek visszhangját megszólaltatni, az őssinle és becsületes visszhangot, amely önkénytelenül támad és amely egyedül méltó az emberhez, aki az áilaltél az Isten felé törekszik és amely vissshangban a régi, régi betlehemi vox angellca tiszta és nemes szólama zendül meg: pax ia terra homlaibusl Jöhet még száz pokol és ezer Kálvária e földön, előbb-utóbb ennek a Szózatnak fog igszat és elégtételt adni az egész emberiség. Ha (án kényelmetlen is est hirdetni mo, amikor kereszténységet kiabálnak és pogányságot müveinek, de szégyennek talán mégse szegyen ? MMMMMMMMMMMMNNeiMMMMINÉM A szakértők véleménye szerint bűncselekmény idézte elő a csepeli robbanást. Péntek éjszaka még nem tudták pontosan megállapítani a robbanás részleteit. Szenzációs bejelentések a nyomozás során. — Vass miniszter a robbanás helyszínén. — Sopronig hallották a detonációt. 60 sebesült. — Ezer munkás kenyér nélkül. (Budapesti iadósllónk telefonjelentése) „A szerencsés körülmények egész sorozatának összetalálkozása mentette meg a gyártelepet is a környéket a nagy veszedelemtől" — mondotta Vass Jőzsef miniszterclnökhelyettes, miután a robbanás színhelyét végigjárta a vizsgáló bizottság tagjaival. A háborús öldöklés vérzivatarában kifáradt, hitétvesztett emberiség pedig ma, as eltompult3ág korszakában ugy érzi, hogy az ismeretlen végzet járja be óriási lépteivel a világot, talán a háború bűnbánó vezeklő szelleme és kérlelhetetlen következete sséggel iparkodik jóvátenni azt, amit 1914-től 1918-ig elkövetett az emberiséggel. Ártalmatlanul robbantak levegőbe a gyilkolás rettenetes gázai és megsemmisültek azok a hatalmas energiatömegek, amelyek a békességes elemeket keverték, vegyitették gyilkolásra alkalmas vegyületekké. A szerencsés véletlenek egíss sorozatának összetalálkozása ezernyi embertömeg életét mentették meg. A színhely. A robbanás színhelye még ma is rettenetes képet mulat. Rombadölt épületek, kerítések, betörött tetők, ablakok, füstölgő romok. A pánik már lehaikuít, az ijedelem kissé lecsillapodott. Halottat sehol sem találtak. Kettős rendőrkordon őrsi a belső gyirfelepet és az aknákhoz vezető utakat. Sok nap kell, mig a szakértők mindint átkutatnak, sok bét kell, mig a munkáskezek hflyiehozzák azt, atiit a gyilkos por romba döntött. Számos ház annyira rombadölt, hogy ki keltelt a lakókat lakoltatni. Tízezrével jönnek a tömegsk, akik látni akarják a pusztulást. Es a szemtanuk még mindig remegve mesélik a gyilkos éjszakát. A délelőtti hivatalos jelentés szerint néhány akna repült a levegőbe. Péntekea reggel a kivetkező félhivatalos jelentési adták ki: A Weiss Manfréd-féle csepeli gyár közelében történt iőporrobbsnásról a tegnap este kiadott félhivatalos jelentés részletesen beszámolt és megállapította, hogy sxerentsire sem haláleset, sem súlyos sebesülis nem tértiat. Az azóta bsérkezett ujabb jelentések mindenben megerősítik ezeket ez aaatakai és mtgállapilják, hogy as éjszaka folyamán semmiféle ujabb változatról a hatóságok Jelentést nem kaptak. A robbanás, amint az már megállspitást nyeri, nem a gyártelep területén, hsnem attól meglehetős távolságra, egy szabad területen térléni a Duna partján, ahol néhány lőporakna a levegőbe répült. A honvédelmi minisztérium által kiküldött műszaki bizottság már a kora reggeli órákban megkezdte a szerencsétlenség területén a működést, ahol a legkisebb részletekre is kiterjedő vizsgálatot folyta'ja le. Munkája e pillanatban főleg arra szorítkozik, hogy a bedőlt és fel nem robbant raktárt minden további veszélytől megmentse. A robbanás ekárél e biteitság mig teljesen tiszta kipet nyerni ntm tudott. Amint arra világosság detül, azt közölni fogják a nyilvánossággal. Ki kell emelni es alkalommal a tűzoltóság, a rendőrség és a műszaki csapatok önfeláldozó munkáját és bátorságát, amelyaek köszönhető, hogy a még ott állott raktárt meg lehetett menteni és igy a katasztrófa kisebbé vált. Est a raktárt viszel árasztották el és földdel hányták be. Igy vették éltjét a tűz továbbterjedésének. A Weiss Manfrid-gydr iptleieit súlyosabban nem rongálta meg a rokbanát, ugy, hagy u gyár ma reggel zavartalanul megkezáhette is folytathatta Üzemit, ami kétségkívül alkalmas arra, hogy a* felizgatott kedélyek megnyugodjanak. Hatvan sebesült. A sebesültek számáról túlzott hirek terjedtek el. A betegek nagyrészt, akiket a mentők a kü'önbözö kórházakba szállítottak, a kiürített Weiss Manfréd kórház beteget Est a kórházat kissé hamar ürítették ki ős innen hatvan beteget szállítottak a főváros különböző kórházaiba. A mentökccsík főleg ezeknek a szállításával voltsk elfoglalva és a közönségnél a mentő koctik láttára terjedtek el a túlzott hirek.