Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-13 / 186. szám

ára 2000 km&omm* DÉLMAGYARORSZÁG Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz. Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—31 Szeged, 1Ö26> augusztus 13, PÉNTEK •lífísiütal ánb Ggy Mcan-a helyben 40, UCO ker.. Budapei lm v® jrtflaSJfci í '.líüll tor, Egyet sxám ára bííMznaj 2nno koc •mi*j- it fliui«»í5í.S) 83CS korona. 11. M lyun, 18S ki a Jedermann. Salzburg, a kis Salzburg néhány esztendő őla néhány naprs a művelt világ érdeklődésének középpontjába kerül. Salzburgba, a kis Salzburgba tolongnak az amerikai vasulkirályok és egyéb milliárdosok, a londoni, a párisi, a berlini és a bécsi pénzfeledelmek, a rang és vagyon urai, a nábobok és fezőrök, a bankárok és kalandorok és a születési és szellemi arisztokrácia botfog és boldogta'an kiváltságosai. Salzburgban, a kis Salzburgban mosolyog és dicsekszik Morris Quesf, a newyorki színházak feledelme és ott ragyogtatja monoklilát Molnár Ferenc, a mai színpadi világirodalom legnagyobb sikerű hőse. Miért ez a pompázó és hivalgó, es a különös és kivételes modern bncsujárás, honnan es az éideklödés, mi vonja a világ minden részéből a dollárok, a fontok, a frankok, a lirák és a márkák urait és úrnőit Salzburgba, mint ahogy valaha a szentföldre sietlek frank és germán lovagok és Mekkába a hivő mohamedánok? Egy zseniális szinpidi kikiáltó műre az egész, a világhírű professor Max Reinhardté, aki papos és lanáros alakjával hivogalja a ké világrész habilűéit a gyönyörű és nemes salzburgi Dőm terére, ahol kedvező idö esetén válogatott művészi erők tolmácsolják Hugó von Hofmsnnsthal urnák ődon zamatu és modern zengzetü misztériumát, a Jedermannt. A Jedermann a gaidig ember, a bibliai dus, akinek e löldön mindene megvan, valamit csak szeme, szája kivén, háza, földje, marhája, szeretője, pénze és terilett asztali, csupán a lelke nyugodalma hiányzik. Ennek a Jedermannak az örök éleiéért folyik a nagy mennyei és földi küzdelem, a Jé és a Rossz szellemei csatáznak érette. A színpad a világ maga, a középkori hármas tagolással, a pokol, a föld és az ég ér a háttér maga a saliburgi Dám és valódi harangzugás és orgonaizé kiséri a nsgyszerfl harcot a lélekért. (Persze csak kedvező idö esetén.) Mindez rem«k és mindez káprázatos, a mult és Jelen minden vallásos és művészi ereje és szépsége fognak össze, bogy hangulatba ringassák a bivöt és bitellent, akinek szerencséje van jegyet kapni a salzburgi ünnepi játékokhoz, (Hz útiköltségekről, vízumokról és egyéb kiadásokról nem is beszélve.) De nem időnk Jele, nem korunk tűkre vájjon, hogy ezt a mélyen emberi és vallásos misztériumot, amely a Mimmon sorsát példázza, éppen a Mim non imádói, az Smirikai és európai milliárdosok, a vagyon urai nézik végig isteni félelemmel és hivő áhítattal? "Valaha, a sötétnek nevezett középkorban éppin a nép, az istenadta nép számára irták és játszották ezeket a misztériumokat és moralitásokat, hiszen éppan a szegény embernek, a keresztényi erénynek, a szeretetnek és a lemondásnak megdicsőülését és s világi kincs, batalom, gőg és erőszak hiúságát és semmiségét, megalázását és elmúlását hirdetik ezek a templomos ünnepi játékok. Lehet, hogy Reinhsrdt professzor nigy emberismerő és ludjr, hogy az amerikai és európai náboboknak, a mai disznófejű nagyuraknak, a modern nagy pénztárnokoknak lelki szükséglet egy kis megigizuiás, amelyet a salzburgi dóm árnyékában a műiészet égtsze alatt nyernek, de mi agy gondoljuk, hogy az volna a szép és Jó és igaz világ, amelyben a legmagasztosabb embeti orgonaszót, Alexander Moissi bársonyos hangját minden műveit embernek ]oga és alkalma volna ballrni és minden művet embernek joga és alkalma volna gyönyörködni, megrísz1 ülni, megvigasztalódd és fölemelkedni a ftdtrmann misztériumában és ez nem volna csak az amerikai és európai náboboknak, snoboknak és proccoknak privilégiuma ezen a földön. és eszünkbe jut iz is, hogy Saliburg, a kis Salzburg szépség dolgában nem áll egészen egyedül s nagy világon. Például ott van a kis Migjarorszlg fővárosa, Budapest is annak kölönc iseri badii része: festöiségés hangulatosig, természeti és művészi szépség tekintetében igazán nem kell pirulnia még Salzbnrg elCtt sam. £s éppen most olvassak, hogy Szent István napján milyen csodákat lehet majd látni a gyönyörű migyar fővárosban az idegennek és a benszfliöttneh. Hogy egy hatalmas nemzeti drámát mutálnák be Isten szibid ege alatt és ezt a hatalmss nemzeti drámát Nyáry Albert báré irta. Nyáry Albert báré? — valóbin előkelő név, de eddig még egyetlen egy remekmű cime alalt se olvastuk ezt a nevat. Pedig ugy mondják, hogy ma nekünk világhírű jelss íróink vannak és ugy gondoljuk, hogy ilyen alkalommal valóbin a lehető legjohbakkal kellene kirukkolni. De sebaj, a régi magyír hagyomány felújítását is igérik erre a nagy napra: ökirsttés lesz a Vérmezőn, more pattit, ökörsütés ott, ahol valaha Kont és a harminc nemes, Hunyadi Lászó és Martinovics és társai vérét vették. Mex Reinhardt is Nyárt Albert báró, misztérium is ikirsütés: az ember önkényteienfll elmélázik és eszébe jutnak dolgok, amelyek fájnak. Mikor Jön el majd az az idö, amikor az igazán igazi és csakugyan világraszóló magyar szellem és művészet kultuszára idecsődül hozzánk a világ minden részének mindenféle rendű-rangú JedermannJa és mikor tűnnek el végre azok, akik legelső irodalmi és művészei! értékeink, a mi legméltóbb kulturális képviselőink ellen mindenféle maradi dolgokkal áskálódnak és amig Ady Endre, Bartók Bita, Móricz Zsigmond, Rudnay Gyula diadalmasan döngetik a bizánci kapukat széhs e világon, addig ők a bugaci maradiság homokjába dugják busa és báva fejőket? Csütörtök este történt Csepelen. • 0 oriasi Három lőportorony iobbsnt fsl. — Rombadőlt házsorok, beomlott épületek. Pusztulás, vér, sirás mindenfelé. Borgalmss pusztulás Budafokon <s Pesterzsébeten. A katasztrófa színhelye megköj elithetetjen. —r. A légnyomás falhoz vágott munkásokat. Százszámra fekfiaznek a sebesültek. — Teljes bizonytalanság a pusztulás méreteiről. Éjfélkor sikerült a tüzet lokalizálni. (,Budapesti tudásúink telefonjelentise,) Csütörtökön s kors esti órákban a csepeli Weiss Manfréd-gyártelepen olynn hatalmas robbanás tirlint, amelyhez hasonló mig alig vall Magyarországon. A Dancparton levő egyik lőyorraktár, amelyéén óriási mennylsigi robbanóanyag volt felhalmozva, este egynegyed 7 óra tájban felrobbant is lángba borította az egész lőporraktárt. A robbanás következtében házak dőltek issza is iibb kilomiter kirzetbsn isszetiriek a házak ablakai. A rettenetes pusztulás nyomán halottak és sebesültek tömege fekszik. A gyárépület majdnem - teljesen tönkrement, Csepel községben is alig van ép ház. A katasztrófa első perceiben azt ssm lehetett tudni, hogy a három lőporraktár közül melyik ég, mert a robbanás helyén óriási tűzgomolyag tört elő, ímely beborított mindent. A robbanást magát Pesten is jól lehetett hallani, bár a város felett éppen vihar vonult végig és igy sokan azt hitték, hogy az ég dörög A többmás okozta lángnyelvek olyan magasra csiptak, hogy a Ferencváros és Józsefváros lakossága, akik épp az uccán tartózkod tak, jól láthatták azokat. A robbanás helyére Budipestről a tűzoltók, mentők teljes készenléttel robogtak ki Csepelre, a rend fentartására szintén nagyszámú katonaságot és rendőrlegénységet vezényellek ki. A tűzoltók és mentők autóival egyidőben roboglak ki a budapesti újságírók autói is és később a közönség is egyre nagyobb számmal özönlött a katasztrófa színhelyére. A csepeli hídon fejüket vesztve, százszámra menekülnek az emberek Pestertsibel felé. Férfiak, asszonyok, gyerekek, munkások, urinök, anyák karjsikon kicsinyeiket cipelve, mások batyukat vonszolva fúlnak Csepelről; sirás és jajveszékelés mindanfelé. A katasztrófa színhelye borzalmas. Mindenütt rettenetes lőporszag, mindenüíi isszedőli munkdsházak, műhelyek, A kátrányflzera a detonáció pillanatában kigyulladt és porig égeít. Amikor az újságírók a lőporraktár felé Igyekező tűzoltóparancsnokot kérdésekkel vették körül, az kétségbeesetten kiabált reájuk, hogy meneküljenek, ha iletük kedves, minden pillanatban u/abb detonáció kivetkezhet is nem áll hat Jói Hetikért. Az ujságirék azután teljes se bességgel el is roboglak Peslerisébit felé, ahol az embsrek halálsápadt arccal kérdezgetik, hogy mikor lesz a kivetkező tobbanás. A detonáció közelében van a csepeli posztógyár, amelyben a robbanás pillanatában 100— 150 leány, többnyire 14—15 élesek, dolgoztak. A robbanás zajára a kisleányok eszeveszetten menekültek is rengetegen szenvedtek kizilik súlyos siriliseket. Egyiknek a szemit üiilie ki a robbanás, másiknak a karlát szakította ki, harmadtkaak a lóbál... Pesterzsibei accál tele menekülő emberekkel. A nagyobbkizépületekel kórházzá alakították at. Legelőszit a Munkái otthonben rtndeziek ba Ilyen szükségkórházal, ahol szlvellipő jelenelek kivetik egymás! firf, hitves, vagy gyermek ágyánál a nagyferemben.