Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-12 / 185. szám

1916 angusztas 12. DBLNAOTAROKSZAfl Átszámítási és péniflgyi mhézségtk a város jövő évi költségvetésének összeállításánál. A városi számvevőség gőzerővel dolgozik a Jövő évi költségvetésen, amelynek elkészítése Kiég súlyos akadályokba ütközik. Az egyik leg­nagyobb nehézséget a pengőszdmitás okozza, Kert a mult évi költségvetést a kormány ren­delete értelmében aranykoronáról visszsszámi­tott piplrkorendban, a tavalyelőttit papirkoro­uáről átszámított aranykoronában kellett elké­szíteni, egyszer lizenhitezres, máskor llztnnigy­ezerölszázas alapon. Igy két esztendő alatt há­romféle átszámítási kulcia is volt a számvevő* légnek, most pedig a tiienkétezerötszáz papir­koronás pengővel megkapta a negyedik és talán a legkomplikáltabb kulcsot. A másik nagy nehézséget a városi Jövedel­mek feörüt uralkodó bizonytalanság, a gszda sági belyzet kiforratlansága okozza. Biztosan nem lehet épiteni a legreálisabbnak hilt szá­dokra sem, mert nagyon könnyen és nagyon gyors ütemben következnek be azok a villo­gások, amelyek minden reáliinak vélt szám­adást felboritanak. A költségvetés legnagyobb bevételi tétele a városi birfiídek jövedelme lesz. A földbérrevizió azonban, amelyet a vá­ros hatósága sohasem mondhat bzfejezettnek, mert a kétségtelenül súlyos helyzetbe kerfllt bérlők állandóan ujabb és u|abb kívánságokkal lépnek fel, roeghatározhatatlanná teszi a város Jövő évi földbériövedeimét. Hasonló a helyzet a legnagyobb kiadási tételnél, a városi alkal­mazottak fizetésénél ii. A fizetés ugyanis még most sen érte el a békeparitást, a lakbér fo­kozatosan emelkedik, a státuiz állandó válto­zása is komplikálja a számifásokat. Nagy gondot okoznak a számvevőségnek és higgadt körflitekinlést kívánnak azok az egyre lobban sflrgetelt szükségletek is, amelyek a háborús esztendők kényszerű tétlenségének a következményei. Nagyon migszaporodlak a kö­vezitre, a csatornázásra vdró uccák, a külváro­sok lakossága egyre erélyeiebben követeli to* gos Járandóságát, a városiasitást, a belvárosi kövezeteket szintén nagyon megviselfe az idő, m csatornarendszer használhatatlansága ii ál­landóan fokozódik. A kizuti hid, amelynek res­taurálása elkerülhetetlen, legalább félmillió pen­gős gondot okoz. Sok az indokolt panasz a Hírszolgáltatás ellen, a közvilágítás körül, szó­val a város haladni akar azon as uton, ame­lyet a világháború vagy tizeszlendőre eltorla­szolt, de ez a letérés a haladás, a fejlődés iránti vágyat csak Jobban felfokozta. A város u]onnan vállalt nagy terhei, a tanyai msut és az egyetem kétségtelenül erős kerék­kötői ennek a Joggal követeli fejlesztésnek, hi­szen közel másfélszázmilliárdos adósságba kény­szeritették a várost és az adósság törlesztése számos olyan milliárddal terheli meg a költ­ségvetést, amelynek nagyon sok helye lenne ^másutt, más, talán fantosabb célra is. A számvevőség most vergődik a rakoncátlan­kodó számok megrendszabályozásával. Az ügy­oizlályok egymásután készítik el és küldik ba Scaltity Sándor főszám vevőnek Jövő éti szük­ségleteik kimutatását. Ezek a kimutatások ter­mészetesen túlzottak, mert például, ha a mit­nikslgen állna, a város mindea jövő tol jöve­delmei kövezésre is csatornázásra költene el. Ds elköltené a mérnökség másra is. Most ter­jesztette be például a számvevőséghez azt a költségvetést, amelyet a husiparosok sürgetésére állitott össze a közvigóhldhot vezelő kövezetlen és közveszélyes uccák rtndbshezdidról, vala­mint a közvagáhid függő vasaljának, amely szintén életveszélyes, meri az utóbbi időben számos balesetnek volt az okozója, kijavításáról és átalakításáról. Erre a két szükségletre negy­vennégyezer pengőt kér most a mérnökség: a |övő évi költségvetésben, ami több mint fii­milliárd pspirkorondnak felel meg. Egy másik uj előterjesztésében azt kéri a mérnöki hivatal, üiogy a város gondoskodjon a jövő évi költség­vetés keretiben a vlzmitelep kibővítésinek a lehetőségéről is, mert az uj egyetemi klinikák öekapctolása a magasnyomású vízvezeték háló­sasába nagyon igénybe fogja venni a vízszol­gáltatást. A mérnökség a klinikák bekapcsolá­sához szükséges csővezeték létesítésére, a viz­raütelepet tápsálá uj nagy ártéii kul fúrására, a vizmütelep gépberendezésének megfelelő kibő­vítésére és kiegészitéiére, valamint a küiváros­*éazek slgcsonynyojnásu vissiogáitaiísának meg­javítására százlrelvenötezer pengőt, majd két és egynegyedmilliárd papirkoronát kér. Scaltéty Sándor természetesen nagyon msg­rostáija ezeket a drága kívánságokat, amelyek­nek legnagyobb része mégis teljesítendő. Nem ha'ogitbaji például a város a közúti híd res­taurálását, amelyre ötszázezer pangót kér a mérnökség, de nagyon valószínűtlen, hogy a számvevőség tud-e számára helyet szorítani ax agyonterhelt költségvetésben. A főszámvevőnek éppen ezért az a terve, hegy a hidal vagy kii­csőéből restauráltatja a várossat, vagy pedig ax egyetemi kölcsönből fedezi azokat a kiadásokat, amelyek valami'yen kapcsolatban vannak ac egyetemi építkezésekkel, igy például a vizmü­telep kibővítésének költségeit. A köitségve'és ötszeállilásival a számvevőség előreláthatólag csak szeptemberben lesz kész és az előirányzat a jelek szerint hatmillió pengő kirill lesz. SMMMMMMIMWM^^ Vérfertőzés gyanúja egy alsétanpi megfojtott csecsemő körük Alsótanyán nemrégiben a Központ felé ha­ladó országút árkában egy kifejlett csecsemő holttestéi találták a Járókelők. A csecsemő arca és teste annyira cl volt torzulva, hogy a Járó­kelők is gyanúsnak találták az esetet és gyil­kosságról suttoglak. A megindult rendőri nyo­mozá« nemsokára megtalálta a kegyetlen anyát, aki a nyomot ő közegeknek a ieif*ntasztiku­sabb mesét mondotta el gyermeke haláláról. A fiatalkorú anya elmondotta, hogy férfit bátyján kiviéi soha nem ismeri is nem tudja, hogy hogyan szilethetett meg gyermeke. A ta­nyai házból sohasem mozdult ki, mindig kézi­munkát végzett és egyszer csak néhány nappal ezelőtt borzasztó fájdalmak Isp ék meg. Leg­nagyobb megdöbbenésére gyermeknek adott életet. Rémületében, hogy gyermekétől meg­szabaduljon, azonnal megfojtotta és az országai minién eldobta. Nem tudja, hogy gyermekének ki az apja és igy bűnösnek nem érzi magát: A gyermekgyilkosság ügyében a fiatalkora leány kihallgatása után névtelen feljelenlésekre és besugásokra további nyomozás indult meg. Az alsótanyai sugdolódsások vitfertőziiről re­gélnek, amit bizonyos mértékig igazol a leány vallomása is. A fiútestvér azonban sió nélkil bucml mondott a szilái háznak, ugy, hogy a rendőrség ezirányu puhaiolódzása eddig ered­méayíelen ramdt. A kegyetlen fiatal leányanya ellen szándékol emberölés cimén indult meg az eljárás. Nem halasztják el a makói kamarai választást, de lehetővé teszik az ellenzék szervezkedését. Néhány nappal ezelőtt emlékezett meg a Dilmagyarország arról, hogy a kereskedelmi miniszter a makói kereskedelmi és iparkamarai választásokat megsemmisítette és az uj válasz­tások batáridejét augusztus 22-ére tűzte ki. A kereskedők körében az uj választás kiírása nem keltett nagyobb emóciót, azonbin az iparosok erősen készülnek a kamarai választásra, mert olyan embereket akarnak delegálni, akiknek működése intencióiknak mindenben megfelel. El is kezdődött Makón a választási korteike­dés, azonban mindjárt a kezdet-kezdetén meg­állapították a kisiparotok, akik Papp ipartestü­leti elnökkel szemben el eajelöltet állítottak fel, hogy szervezkedé80ket meg akarják akadályozni. Mikor a rendőrség vezetője nem engedilyezta a Korosa- szálló nagytermébe meghirdetett gyű­lés megtartását, küldöttség jött Szegedre és pa­naszt emellek dr. Szalay József főkapitánynál. A főkapitány a panaszt Jegyzőkönyvbe foglalta ugyancsak felkereste Szendrty Jenő tanácsnokot, a központi választmány alelnCkét, akitől axt kér'.ék, bogy miután akadályozva vannak a szervezkedésben, az augusztus 22-iki választári Határnapot legalább egy héttel tolják ki. Szendrey Jenő a küldöttségnek adott válaszában kijelen­tette, bogy érdeklődik a helyzetről a makói al­ispáni hivatalnál és ha lehet, teljesíti kérésüket. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött;' hogy a küldöttség kérésének megfelelően ki­to jik-e a választás határidejét, mire azt a vá­laszt kaptuk, hogy n határidő kitolására nincs törvényes mid, ellenben intézkedés történt abban as irányban, hogy a makii kisiparosok ellenzéki riszt szabadon szervezkedhessen. A makói kisiparosok kérését a kijelentések szerint tehát teljesitettik és igy bizonyos, hogy a választáson ugyanazok a kisiparosok fognak győzni, akik a májusi választások alkalmával és megígérte gyors elintézését. A küldöttség I már iparkamarai tagságot nyertek. Egy liter bor miett meggyilkolta barátját. A szigedi ügyészség fogházába szerdán dél­előtt beszállították Virágh Lijos makói lakost, aki egy kocsmai verekedés alkalmával vasárnap éjjel egyetlen halálos bicskasiurásssl megölte Rdcz István makói kereskedősegédet. Az áldozat holttestét kedden délelőtt boncolták fal. A bon­colás megállapította, hogy Rácz L*jos azonnali halálát as okozta, hogy a has felé nagy erővel irányított bicska a gyomor ütőereit átvágta, ami gyors belső elvérzést idézett elö. A gyilkos nemcsak ssurási sebet ejtett a szerencsétlen áldozaton, hanem a bicska Hit telteit rántolía, ezáltal az ogisz gyomrot felhasított*. A gyilkos Virágh Lajost tettének elkövetése után azonnal letartóztattál. Kihallgatásával teljesen tisztázódott a gyilkosság előzménye és annak lefolyása. A rendőrség megáilipitotta, hogy az áldozat két barátjával este tiz áráig egyik kül­városi vindlglőbea mulatozott. A barátok aionban a mértéktelen italozás után össze­vesztek. Mintegy nyolc liter bori illák meg hármasban, amidőn a vendéglős zárórát akart csinálni. A zárórát Rácz István helyeselte, mig a két barát még egy liter bort akart kihozatni. A duhaj lárma és veszekedés közepette lépeti be a korcsmába Virágh Ltjor, színién alaposan beborozva. Azonnal beleavatkozott a vitába, majd Rácz sértő kifejezése után bicskái rántott elö is szó nilkil beledöfte Rdaz István gyom­rába, aki néhánv percnyi szenvedés után meg­halt. A vér és Rácz István halál!usájának láítára a barátok kereket áldották. Csupán Virágh maradt a kocsma helyiségéből, bevárva a rendőröket. A nyomozás megállapiíotta, hogy Virágh hasonló bűncselekmény miatt egyszer már ötévi fegyházat kapott. 4 Délmagyarországot, Szeged egyetlen libe­rális napilapját támogatja, aki nyomtatvány­szükségletét a Délmagyarország nyomdában {Petőfi S. sugárut 1) szerzi be. Telafon 16-34. w MIT KELL TUDNI BUDAPESTEM? ROYALüAGTSZáLLÚ IROYAL-ifoiU R©YAL.PfllMflTERR«SZ A főváros legszebb, legkényelmesebb szállója. Legmodernebb berendezés. Hideg és meleg viz, teleion a szobában., 0 .e»ó árak. ROYALüAGTSZáLLÚ IROYAL-ifoiU R©YAL.PfllMflTERR«SZ A íőváros legszebb, ^legelőkelőbb mozgóképszínháza Műsora mindig'vezet Szimtónikuá zenekar. ROYALüAGTSZáLLÚ IROYAL-ifoiU R©YAL.PfllMflTERR«SZ A lőváros legelegánsabb,' legkellemesebb étterme. Debreceni Kiss Béla muzsikál. Négyíogásos, pompás menü 30.000 K Budapest VII, Erzsébet-körút 4S-47. Szobák levélben, stirgöhyileg is rendelhetők. Sürg.-cim: Royalotej

Next

/
Thumbnails
Contents