Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-12 / 185. szám

Ara 2000 korom. AGYARORSZ Szerkesztőség: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Aradi ucca 8 sz. TelefoiT 306. Nyomda: Petőfi Sácdor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—31. Szeged, 1926, augusztus 12, CSÜTÖRTÖK e<8íj«£ázi íraöi tny Hérapra helyben 40.000 kor, Sud»p«»(e/> H »ÍŰ45SSB fl'.íWS kor Egyei szám in ItéfcOxsap 3"CU kot »seii- «* Baaqptst? 3ÖUÖ kormai, U. évfolyam, 185 sxáoi Amig egy hir eljut idáig... A messziről jött ember beszédére telén többet lebet adni, mint a messzitől jött hirre, ma, a rádió korában. A közeg ellenállásának fizikai (örvényei váltódnak fel pszibikai tényékké ezek­ben a távoli, idegen híradásokban. Mi volt ís mi van ma Oroszországban? — hiába kérdezi a nyálas és nyájatlan olvasó. Polgárháború dul benne — harsogja az egyik újság, holott polgárok nincsenek többé Potem­kin löldjén és ha vannak, akkor se vallhatják ezt magukról. Ellenforradalomról regél a másik ujságbeli fáma, de micsoda ellenforradalom az, amely kevesli Lenin forradalmának vívmányait ? Trockij itt, Zinovjev ott, Slaiin amott, az egyi­ket tegnsp föbelőiték, hogy ma a főhatalmat kezébe vegye, a másikat ma száműzik, hogy holnap a neiyzet ura legyen. Még majd hama­rosan kiderül', hogy Lenin se halt meg, csak alszik, mint az öreg Barbarossa és mint Bar­busse jelenik meg Franciaországban. Jövőre kerek tiz esztendeje lasz, hogy Vladimír Uíjanov u| világbirodalma áll és inog és fiz esztendő alatt a legtávolabbi csillag fénye a dermesztő űr végtelen távolságain keresztül gyorsabban és biztosabban jutott el hozzánk, mint egy igaz, való és komoly értesítés az orosz szovjetről. ÉS most menjünk ciak el keletről nyugatra, arra, amerre valamikor Columbns Kristóf tar­tott, egy kiisé tul Quanahani szigetén, amelyet San Salvadornak nevezett a keresztény hóditó, aki alaposan elintézte a pogány benszülöttet. Mexikótól eddig csak vadregényes dolgokat hallott az átlagos európai, holott ez a nagy amerikai ország a legrégibb és leggazdagabb kullurák egyikének meseszerű arany bölcsőjét ringatta. Nem sokkal Columbus után ide is eljutott a febér megváltó, egy kegyetlen és konok kalandor képében, akit Ferdinánd Cor­teznek hivtak és aki keresztény léiére ugyan­csak pogányul irtotta ki a szelíd, kegyes, jó Montezumát, az az'ékek utolsó fejedelmét. A nagy német költő, Qerhart Hauptmann irt erről egy megrendítően szép és erős drámai költe­ményt a háború végén, amely egy kissé min­den keresztény politika bírálata, amely Krisztus nevében öldöklő és hódító fegyvert kovácsol a ketesztből és a hatalom szeretetét összetéveszti a szeietet hatalmával, ami óriás és lényeges különbségi Most Mexikóból keresztényüldözést jelentenek azok a magyar fajvédelmi orgánumok, akik Orgoványtól Csongrádig tapsoltak a hősöknek, akik most nagyon elnémultak és talán sem is élnek már, ha meg sem haltak. Pedig Mexikó­ban as történik, hogy az állam nem aktrja többé, hogy az egyház legyen állam az állam­taa. Mert Mexikóban az volt századokon át, mindenféle hatalom és befolyás ura. Mexikó népe földhöz ragsdt szegény és tudatlan és ezt az egyház szolgáinak, a hatalom uraiaak és azoknak az idegeneknek köszönhette, akik az egyházi javak révén uralkodtak felelte. Idegen érdek és idigen befolyás ellen harcol most a mexikói kormány és a nép vele harcol, a munkásság zárt sorokban vonul fel és tűn­tet as Idegen befolyás ellen. Petróleumkirá­lyok pénzelik a mexikói ellenállást, de Mexikó, amely már egyizer régen megmu­tatta, hogy a Habsburgokkal is végez, ha kell, (akkor, amikor mi a hatvanhetes kiegyezés igá­ját vettük magunkra éppen) most is halad to­vább az uton, amely a szabad államba vezet, amelyben minden egyház nnéad, de egyik tem lehet e másiknak eltlprója. Szentségtörés a mexikói zavargásokat as első keresztények vértanuságával egynapon említeni. As első keresztények mögött nem hatalmas vagyonok, latifundiumok, egyházi és világi érdekeltségek, idegen segítségek voltak, aa első keresztények az emkeri haladás, a Jivő, a szabadság, halálmegvető ót éleiketeső forradal­márai voltak, mig most egy sOtét és igaztalan mult önző föntartóinak harca dul a tengeren lul az uj gondolat és akarat ellen. Nem a kereszténységről van szó Mexikóban, nem a hit, a vallás ellen megy a küzdelem, hanem a mexikói tömegek becsületesen és okosan meg akarják csiná ni azt, hogy az ajkortásmokrácin legyen ur a földjükön és ne a középkori autokrácia. Az láő ellen hiába kelnek föl a mexikói sekrestyések, az Idő az Isten gondo­latát valósítja meg is az Isten minden egyházak is világok tiliti való. Bezárták a francia torvényhozás viharos ülésszakát. (,Badayesii tadóttiónk ielefonjeleniiss.) Páriá­ból jelentik: A (ötvényhozás mindkét házában felolvasták Denmergae elnök kéziratát, amely­lyel a parlament üiisszskát berekeszti. Peltcari kijelentette az újságíróknak, hogy a nyári szünet október 15-ig fog tartani, mert október végéig a törvényhozásnak okvetlenül le kell tárgyalni a költségvetést és washingtoni egyezményt. Nincsen kizarva, bogy még a szü­net alatt rendkívüli Oiéste összehívják a tör­vényhozást. Tariffális szerződés helyett — háromhavi provizórium. (Budapesti tudósttónk telefenjelentise.) Prá­gából jelentik: A Prager Tagblatt most már bizonyosra veszi, hogy a cseh—magyar keres­kedelmi tárgyalások eredménye nem lesz tari­fális szerződés. Dr. Nickl követségi tanácsos, a magyar delegáció vezetője a magyar kor­mánytól háromhavi provizórium megkötésére ktpott felhatalmazási, a cseh delegáció öthavi provizórium megkötése mellett foglalt állást. Remény van arra, hogy a magyar álláspontot sikerűi érvényre Jutatni. Este a delegátusok még rövid megbeszélést folytattak. A döntő ülés bolntpra maradt. (Budapesti tudósítónk leletenjelentése.) Nickl Arthur, a Prágában tárgyaló magyar kereske­delmi delegáció vezető]?, a tegnapi miniszter­tanácson megkapta a felhatalmazást, ugy, hogy estére már Prágába visszatért a tárgyalások folytatására. Egyelőre olyan cikkek vámmér­sékléséről van szó, amelyek nagyon erősen érintik a magyar ipart, elsősorban a textil­szakmát. Bár a megállapodások egyelőre provizórikus alapon történnek, remélhetőleg i* még ez évben tető alá hozható lesz a tarifáUs szerződés. A román kormány félhivatalos lapja szenzációs leleplezéseket közöl a bolgár komitácsi bandák betöréseiről. A bolgár kormány hivatalosan támogatta és kiképeztette a bandákat. — Tábor­nokok dolgozták ki a tervet. (Baáapssti ittáósitónk telefoujeleniése.) Buka­restből Jelentik: Az Iadfpsdanee Reumaiae, 9 kormány félhivatalos lapja mai számában szen­zációs részleteket közöl a bolgár komitácsi bandák szervezkedésnek hivatalos jellegétől. A lap értesülése szerint a bolgár kemitácii ban­dák betöréseit a kormány hivatalos szerveinek kizremikidésésel határozták el. Julius 20 án a szófiai katonai akadémia épü­letiben Marka Aedrejev vezirkart ezredet el­nöklete alatt kiszlletiik elő a komUdcsi bandák nogyszabásu akcióját. Andrejev ezredes egyúttal a bolgár belBgy­miniszléiium politikai osztályának főnöke és a konferencián ra|ta kivül még a kővetkezők vet­lek részt: Valetev ezredes, a bolgár katonai liga elnöke, Ninuev és Szagllarov a dobrud­sai komttácii bandák vezérei és Ptetogorov tábornok a macedón bizottság elnöke, ezenkí­vül Várna, Rustcsuk és a kisebb határszéli vá­rosok irredenta szerveinek vezérei. A betiris tervezetét Protogorov tábor­nok készítette elö; a komitácsi bandák gyülekező helyei Várna, Rustcsuk és Kűstendzsil voltak. A bandákat 1395-ös tipusu 9 mm. es Mannlicher puskákkal fegyverezték fel, ezenkívül a bandák tagjai a katonai raktárakból kaplak revolvereket. Az állami rendelkezést alapból 20 millió lévdi utallak a komitácst ban­dák akelójdnák végrehajtására, amsly összegből 5 millió livát a macedón forradalmi bizottság kapott. Szófiában a 8-ik gyalogezred udvarában a konferenciát követő nrpokban s banda tagjai szabályos katonet ktkipzisben részesültek. A betöréseket először a dobrudsai haláron kel­lett volna végrehajtani és csak azután került volna sor a jugoszláv és görög betörésekre. Az Indepedaace Roumaine a következő sza­vakkal végzi szenzációs cikkét: Ehhez a jelen­léshes nem kell semmiféle kommentár és ez a lehető legmegbízhatóbb helyről nyert értesülés végre talán felnyitja azok szemét, akik eddig hittek a széfiai meséknek. Átnyújtották a kollektív jegyzéket. (Budapesti tudásúink telefenjelentise.) Bel­grádból Jelentik: Széfiában a jugoszláv, román és görög államok követei ma délután nyújtot­ták át a Jugoszláv-román-görög kollektív jegy­zéket a bolgár komiticsi bandák áUandó betö­rései ügyében. Belgrád, augusztus 11. A belgrádi lapok fe­jelemese szerint a bolgár kormány hajlandó közös semleges zónát létesíteni a szerb—bolgár határ mentén, amelyen a két állam hatóságai közösen tartanák fenn a rendet. A szerb kor­mány jegyzékére kijelentették, hogy a belgrádi bolgár követnek semmiféle Jegyzéket nea nyúj­tottak át. Bukarestből érkezeit távirat szerint a buka­resti olasz követ tegnap a román kOlűgyminisz-

Next

/
Thumbnails
Contents