Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-11 / 184. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1926 augnsztaMi; Királysértésért egy hónapi fogház. Koppány, W«s«elényi, Kossuth és Budaörs a biróság előtti A szegedi törvényszék Mid-tanácia kedden Ítélkezett Réci Antal volt ]árásbirósági altiszt agyében. akit királysitiissei vádoltak. A vid szerint Ricz Antal as elmúlt áv novemberében Hódmezővásárhelyre utazott és az egyik harmadosztályú kocsiban többek előtt ezt a kijelentést tette: — Én is valtam katona, in ii szenvédtem aznkiit a bitnngokirt / Gazemberek a királyok is. A vádlott tagadta, bogy ezeket a kifejezéseket használta volna. Az igaz — mondotta —, hogy használtam a gazember szót, de nem ugy, ahogy állítják. En azt mondtam: Vannak gazemberek a munkások közölt is, de a gazemberek is épp olyan Jogon születtek, mint a királyok és a gazemberek is épp azon a Jogon akarnak élni, mint a királyok. A gazember szót tehát nem a királyokra alkalmaztam. A tanuk azonban Rácz Antal ellen vallottak. Dr. Bnidzs Sándor rövid vádbsszéde után dr. Falka Lajos védő következett. — El kell mondanom — kezdte —hogy a magyar nemzetnek mindig voltak és vannak királyaival szemben elég szépen és elég jél körülbástyázott Jogai. Erre lehat visszavezetni azt a tényt, hogy királyaink zsirnoksága évszázadokon át szabadon tombolt ét tombolhatott, mert például a Habsburgok csak logilag koniiumulálták a szent korona tanát, ők csak a szánt korona révén voltak ennek a nemzetnek királyai, de szívik jé vén nem tartoztak sohasem igazán hozzánk. Ebből sok baj származóit, mert a nemzet egységénél fogva szigorú törvényekkel kellett megvédeni azoknak a személyét, akik halálos ellenségei voltak mindannak, ami magysr 1 —- Nzmxetönk legjobbjai közöl sok ezer és szer vérzett el századokon kertestül felségsértés miatt. Maguk a Tripartitum hires védői, Wesselényi és ffassatft a Tripartitum alapján fogattak felségsértési pörbe és Ítéltettek súlyos fogságra. Ezek után nem lehet csodálni, tekintetes Törvényszák, ba a királyság sohasem volt kedves intézménye a magyar nemzetnek. A magyar nemzet királyalnsk királyi iogokat sohasem adott, banem ők maguk szerezték maguknak fegyverrel, birtok-, cim- és rangsdományozáisal. A mi töriiaelmüak csak egy hieni eredeti jogot ismer: a németség jogát. Őseink igyekeztek is ennek a Jognak határait minél ssélesebbre kitolni és mindannyiszor kirepflll a hüvelyéből a kard éi megharsant a haici riadó, valahányszor a hatalom nemzeti Jogaink érvényesítésének útját akarta állani. Koppány éa ÁHony vezérek felkelése Szent István alatt, Zsigmond visegrádi elsáratáea szintén ezt a célt szolgálta. Vagy Bocskay, Belhlen és Rákóczi fegyvertényeivel, vagy az ónodi és debreceni delronizáciáknál lehet-e erre fényesebb példa? — A magyar nép rum akart és nem Uri egyedaraimat sóba. Talán nincien még egy nemzet a föld kerekségén, amelynél a szabadságvágy. a bilincsek gyűlölete annyira élne, amelyben annyira megvolna a korlátok nélkül való élniakxrás, mint a magyarban. Ei ba amellett a törfénalmi atmoszféra mellett egy, a világháború borzalmait végigszenvedett jő magyar ember ajkán a vádhatóság által inkriminált kifejezés mégis kisziladt; akkor és olyan közvetlen előzmények után, amikor Budaörsnél a koronás királyra a kormány csapatokkal, mint valami közönséges gonosztevőre, lövetett, akkor a terhelt a király iránt kijáró köteles tisztelet felöl könnyen tévedisbe eshetett. A biróság a védőbeszéd elhangzása ulán hosszas tanácskozásra vonult viiua, amelynek végeztével a következő Ítéletet hirdette ki: A törvényizék a királyiértéi vádját a királyt ház tagjai ellen elkiveieli vétségre módositotta éi a vádlottat egy hónapi Jogházra ítélte. Az ügyész a minősítés miatt és súlyosbításért, az elitélt és védője enyhítésért felebbesett. Egyetlen dollárt sem engedünk I... Newyork, augusztus 10. Az amerikai közvélemény túlnyomó része azt követeli Coolidge elnöktől, bogy egy dollárnyit se engedjen az Ameriksi Egyesült Államok franciaországi követeiésebői. Clemenceaunak az Egyesült Államok elnökéhez intézett nyiltlcvelét agresszíven is ridegen visszautasítják az amerikai lapok is í politikusok. Az egyik aaterikai újság azt irja, " nogy Ctemenceiu njiltleveiének semmiféle jelentőséget nem lehet tulajdonítani is felesleges minden izgalom. A „vén tigris" egészen fantasztikus őrültséget állit, egyenesen nevetségeisé váíik, amidőn azzal a váddal illeti Amerikát, bogy Franciaország teiületi javaira aspirál. Bulgária a Népszövetség elé viszi a szerb demarsot. [Budapesti tudósítónk telefonjelenUse.) Belgrádból jelenlik: Rakics jugoszláv követ minden valószínűség szerint még a mai nspon átnyújtja a belgrádi kormány jegyzékét. Hogy a bolgár kormány a jegyzékre milyen választ fog adni, arrél Belgrádban a lapoknak még nincs értesülése, csupán a szófiai lapok állásfoglalásáról következtetnek arra, hoiy a bolgár kormány támadásnak fogja minősíteni a jugoszláv jegyzéket és azt a Népszövetség szeptemberi ülésszaka eli akarja terjeszteni. A Politika szerint a bolgár állásfoglalás mellett Anglia áll. Kurai Ferencné regénye a kolerás laktanyától a börtönig Karai Ferencet sorozatos lopásokirt cuk nemrég Kélték el többévi börtönre. Most, amikor egy temérdek lopáisal és szélhámossággal eltöltött életre ráciukódott a börtön nehéz ajtf ja, a megindult ár továbbsodor egy szomorú életet, Pollizer Erzsébetét. Ötvenhét éves, kellemes arcú nő Politzer Erzsébet, akit egy kolerás megbetegedés kiszámíthatatlan szeszéllyel kergette és láncolta, mint hitei feleséget Kurai Ferenchez. A szerencséilen aiszony ma egy Mtdáchuccai pincelakásban tengeti kisirfl, elhibázott életét. Rokonai: ügyvédek, vasúti főtisztviselők éi gyárosok. Kora reggeltől késő estig kézimunkázik, noha szeme elölt ott borong a hitvan esztendő szüikülete. — Egyik öcsém — mondja — bevonult katonának. B>vo&ulása egészen váratlanul történt és egy kolsragpanus eset miatt sehogysem tudtunk vele érintkezni. Igy törlént, hogy nekem kellett valamilyen ürögy alatt bejutni hozsá a laktanyába, hogy átvegyem civil ruháit éi be»SeÍh0xni ntháRy nélküiöshcilen ruhadarabot. Vállalkozásom atoabsn schogysem sikerült, mig véletlenül nem akadt egy nfőszivim katona, aki e;re kioktatott. Ez Kurai Ferenc volt. — Szabómesternek mondta magát és az eset után három héttel teleségül kéri. Engem, az akkor már ötvenéves leányt. Kereken kiutasítottuk a házból, mert nivelségeinik tartottuk, hogy én, a Jómódban nevelkedett leány egy ismeretlen katonához menjek felesésül, aki tlzenhi' Ívvel fiatalabb és akinek semmije sincsen. 0 azonbm nem tágitoit. Négy eiztendőn át ostromolt szerelmével. Mindent, mindent emlegetett, amivel csak gondolta, hogy bebizonyítható önzetlen szerelmét. — önkéntes öcsémnek azonban a négy év alatt annyi apró sziveitéget tett, hogy végül is »x ő rábeszélésére 1919-ben a felesige leltem. Orosházára mentünk, ahol üzletet akart nyitni, űe ehelyett inkább lopoti. Lopott, lopott, mindig lopott. Már az első napokban tibbszir láitam, hogy hol ez', hol azt lonkodj* az üzletekből, meg a plact árutoktól. Rettenetes volt est látni. Többször tetlen irtik. Előttem. Megtörtént az Is, hogy bementünk valamelyik vendéglőba, ahol leiopkodla ez asztalokról ax imes abroszokat. Azt mondla, dugtam el és menjek hiza; ne törődjem ssmmivsl. Tébolyiló állapot volt es! Öí hónapig könyörögtem neki, hogy hagyja abba, Jivul|on meg, de hisztalan. — Ni féltsed őket, van nekik elég — kiáltott rám —, éa meg olyan nehezen tudok valimibsa hozzájutni. — Annyira vitte a dolgot, hogy már mindenütt ugy iimerték, mint gonoiztevöt, mert senkit éi semmit sem kiméit, ha lopni akart. Mnkó—Orosháza rima voli. Én öt hónap u'án otthagytade törvényeién válni tőle nem tudtam. Evekig nem tudtam róla, mig egyezer ismét felkeresett és addig fogadkozott, hogy meglavul, addig könyörgött, mig megesett a szivem rajta és visszafogadtam. — Szégyaitem a történteket, mert apámnak tibb ivllzeden dt általánosan ismert ékszerüzletevet az Iskola-uccában, di megbocsátottara. 0 azonban tovább lopott és a legutóbbi tárgysiáson bizony in is ott ültem mellette napokon di n vádlottak padján, orgazdasággal vádéivá. Időközben törvényesen is ilvállunk és legutóbbi tetteiről mitsem tudtam. Fel is menteitek, de rettenetei kálvárián mentem keresztül miatt*. Letartóztatása után albérletbe fogadtam egy házaipárt. Kiszpinzemei ezekre blzlam. Megszöktek vele. Ma niecsen semmim, de ezt még el tudnám viselni, ám olyan sulyoian vádoltak be a háziurnái, hogy ki akir tenni a lakéiból, illetve megtiitotta, hogy továbbra is kiadhassam szobámat. Két leány lakik nálam. Ezek állítólag rákacsintottak valakire a házban. Ezért ugy informálták a háztulajdonost, hogy nálam találkahely van. Hs kikerülök a lakásból, amit ciak nemrig vstlem dl nigymilliiiri, menten el kell, hogy puntltsam magam. Idáig érkezett el ma Politzer Erziébet kálváriái élete. Ki tudja, holnap milyen állomás köveikesik. (0. /.) Október 3: Páneurópa-kongresszus. Bécs, auguiztus 10. As első páneurópai kongresuuit Bécsben, október 3—6 ig tartják meg. A felhívást msgyar részről Lakács Gjörgy volt miniszter, Ausztria részéről Seypel kancellár, továbbá Herriot és Loebe irlák alá a belga, bofgár, eszf, cieh éi litván képviselőkkel együtt. A felhívás hangoztatja, hogy a kongreiszui az európai összetartozás első nagy megnyilvánulása lesz és uj lapot nyit Európa történetében. # Igényeinek megfelelő diszkrét és konkrét házassági ajánlatot teszünk. Utólagos díjazás. Válasz, bélyeget kélünk. MFTFftD" vállalat Budapest, Vilmos 11 kUI\ es ászár ut 60. 950 kell menni a köztudatba, I I hogy 6rát( ékszert ugy _ I készpénzért, mint részletre | • | legolcsóbban vásárolhat TÁtli At.AcfláJ "Kölcsey wca 7. siém. 1 UU1 Ui ctallcu, Nagy óra- és ékszerjaviló műhely! Tört arany és ezüst beváltás ! 331 KOROHDI és LICüTülilH CIPŐK PHLPV rEECEHCNÉC, Kölcsey u. 1. (Royal-szálló-épület.) Telefon 18-15. Nagy választék legújabb divatú cipöhülönlegességekben Rózsafa és drapp divatcipők ^50 ezer koronától. Szürke divatcipCk 35 - 37 számig 290 ezet kOÍ" Gyermekekkel foglalkoznék délután, esetleg egész nap. . Korrepetálással Jelige .Koszt nélkül is . RETORTA FASZÉN megérkezett I Ömlesztve és csomsgolvj; viszonteladóknak is száraz hasábos és aprított tűzifa házhoz szállítva legolcsóbban Fodor Miklós és Társánál Vasasszentpéter ucca 4. (Bugyi gépgyárral szemben.* Dugonics (ér 4. Telefon 11-72. 232