Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-10 / 183. szám

192f augusztus 10. dblmaqtarorszaq 3 Zajos közgyűlés után Makó diszpolgárrá választotta a miniszterelnököt. áz ellenzék éles felszólalása a kormányzati politikáról. Makó, augusztus 9. (A Délmagyarország tudósítójának telefontelentése.) Mint ismeretes, néhány hónapja annak, hogy országos akció indult meg Bethlen István díszpolgárrá választása ügyében. Ma már alig lehetne Összeszámolni, hogy hány község és város választotta díszpolgárrá a miniszterelnököt. Makóra is elérkezett ez az akció és a város most részben uíraválasztott képviselőtestülete ma foglalkozott dr. Nikelszky Jenő polgármester elnöklete alatt azzal az indítvánnyal, hogy fátassza díszpolgárai sorába Bethlen István grófot. Az indítványt Gorcsa Péter városi főjegyző terjesztette a közgyűlés elé. Ismertette a tanács és az állandó választmány javaslatát, mely a legmelegebben pártolta az indítványt, de amelyet ellentmondó közbeszólásokkal fogadott a képviselőtestület ellenzéke. Dr. Petrovics György, a város egységesnárti képviselője volt az indítványozók szónoka. Ödai lendületü beszédet mondott. Nyomban utána szólásra állott fel dr. Kiss Károly ügyvéd. Azzal kezdte, hogy a lezajlott forradalom és ellenforradalom után lehetetlenség elzárkózni a jelenkor vezéreszméje, a demokrácia elől, már pedig a jelenlegi kormányzat elzárkózik előle. Nincs gyülekezési fog, nincs sajtószabadság. A közelmúlt napok helyi eseményei bizonyítják a szabadságjogok elnyomását. Kétségbevonja Petrovlcsnak azt a jogát, hogy a makói nép nevében beszéljen, mert Petroovlcs nem a makói nép akaratából került a parlamentbe. (Zaj.) Bethlen Inkepasztán azt a kijelentést tette a minap, hogy a magyar nép még nem érett meg a közszabadságokra 1 (Nagy zaj. Felkiáltások: Nem mondtál) Papp József építész közbekiált: Ha mondta, akkor is igazat mondott l (Óriást zaj és ellentmondások az ellenzéken) Or. Kiss Károly az elnöklő polgármester többszöri figyelmeztetése után azzal fejezte be beszédét, hogy Makó város polgársága, mely valamikor díszpolgárai sorába iktatta Kossuth Lajost, nem választhatja meg díszpolgárnak azt a férfiút, aki nem Kossuth eszméin halad. Naptrendretérést ajánl a díszpolgári indítvány felett. (Éljenzés az ellenzéken, zajos ellentmondások.) Zombort Lajos azt kétdi, hogy ha a képviselőtestületnek politikai jogai nincsenek, mily jogon terjesztették elő a napirenden levő politikai indítványt? Ha politizálni nem szabad a képviselőtestületnek, ugy csak gazdasági alapon választhat valakit díszpolgárrá. Már pedig ő sehol sem látja azokat a gazdasági szempontokat, amelyek est a választást megindokolnák. Tarnay Itror alispán emelkedett ezután szólásra. Mindenekelőtt igazat ad az ellenzék szónokainak abban, hogy ebben a kérdésben feltétlenül van politikum. De szerinte ezt a kérdést nem szabad pártszempontbői tekinteni. Bethlent tz ország nagy emberének tartja és meg van győződve róla, bogy pártpolitikai szempontokon felülemelkedve, megfogják szavazni az indítványt. Bár nem tartozik az egységes párthoz, annyira hive Bethlen egyéniségének, hogy szükségesnek tartja a vele szemben való nagyrabecsülésnek ilymódon való megnyilvánitását. Dr. Galamb Sándor városi főügyész szintén az indítvány mellett beszél, utána pedig Dr. Könyves-Kolonlcs József a városi ellenzék vezére mondotta el nagyhatású beszédét. Csak egy elvi álláspontot kiván leszögezni : hatalmon levő politikust nem lehet díszpolgárrá választani anélkül, hogy ezzel a dlszpolgárság értékét alá ne szállítanák. Az indítványban politikum van. Ha Bethlen az ország hangulatát meg akarja ismerni, oszlassa fel a nemzetgyűlést és forduljon a nemzethez. A képviselőtestület bizalmi nyilatkozata nem pótolhatja az ország választópolgárságának titkos választójog alapján megnyilvánuló bizalmát; különösen nem akkor, amikor ennek a képviselőtestületnek 100 virtlis- és 25 tisztviselő-tagja van. — Mi — folytatta emelkedett hangon —, nem csókolhatjuk meg azt a korbácsot, mely a szabadságjogokért küzdők hátát véresre sebzi és nem csókoljuk meg azt a bakkancsot, mely a szabadságjogokat sárbatiporja. (Hosszas eljenzés. Zajos ellentmondások a máaik oldalon.) Tarnay alispán után dr. Petrovics György szintén személyes kérdésben szólal lel. Megemlíti, hogy Bethlennek díszpolgárrá választása elégtétel akar lenni a miniszterelnököt Genfben ért inzultusért. Kiss Károlynak is válaszol, aki őt állandóan méltóságos urnák szólítja, mert kormánybiztos voit a Károlyi-forradalom alatt. Hivatkozik a forradalomról irt könyvére, melyben ismertette a kormánybiztosi tisztség elvállalásának okait. Dr. Kiss Károly éles hangon válaszol Petrovicsnak. Ha a makói választás elnöke nem tűzte volna ki már délben a zárórát, Petrovics nem ülne a parlamentben. A választók ezreit fosztották meg akkor a szavazás lehetőségétől, ezek valósággal be akarták törni a választás helyiségének ajtaját, hogy jogukat gyakorolják. (Zaj) Dr. Nikelszky Jenő nem engedte meg, hogy a szónok tovább beszéljen erről és elrendelte a szavazást. Az ellenzék titkos szavazást követelt, de az elnöklő polgármester csak névszerinti szavazást rendelt el, mellőzve a titkosságot. A szavazás befejeztével kihirdette az eredményt, mely szerint Makó város képviselőtestülete 92 szavazattal 34 ellenében díszpolgárrá választotta Bethlen miniszterelnököt. Harsány éljenzés hangzott, mire taikiáltva a zajt, Könyves Kolonlcs éles hangja hallatszott: — Le a diktatúrával 1 A polgármester szigorúan rendreutasította a közbekiáltót és a diszpolgárválasztás ezzel véget ért. MMMMMMMMMMN^^ A villanyosáram halálra sújtott egy pékmunkást A „hadiszerelések* ujabb áldozata. Tragikus halálos szerencsétlenség játszódott li hétfőn este a Boldogasszony-sugáruti Kovács aütőde műhelyében. A villanyosáram halálra sújtott munkaközben egy szerencsétlen pékmunkást. A szerencsítlenstg Csszefűggésbtn van azzal, hogy Szegeden hihetetlenül gondatlan élet és tűzveszélyei szerelésü villanyosveieiékek vannak. Ez a szerencsétlenség is rámulat arra, hogy röfidfsen végre kell hsjtani azt az akciót, amelyet a „hadi"- szerelőiek ügyiben indítottak. Este félnyolc órakor történi, Farkas József 37 éves pékmunkás, aki azelőtt villamoskalauz volt, a pekmühslyben a kemencéknél dolgozott. A munkaközben izsadi testtel, nedves kézzel megfogta a kemencébe világító lámpát. Alig nyúlt hozzá a lámpa foggantyujához, amikor a villanyosáram keresztülszaladt testén. A mellette lévő munkások három Jijkiáltáira lettek figyelmesek, azonnal berohanlak a kemencéhez, kikapcsolták az áramot és ebben a percben élettelenül vágódott el a földön a szerencséilen munkás. Dr. Andrássy Ferenc már cuk a beállott halált konstatálhatta. Értesi ették a mentőket, valamint a rendőrséget, ahonnan bizottság szállott ki a helyszínre. A bizottság — Thlerry tanácsos, Lederer ügyeletes orvos, Klsin Ottó és Gukker szakértők — konstatálta a szeret csétlen munkás kezén a lámpa foggintyujámk nyossaif. Farkai Józicf még mindig görcsösen összeszorítva laríotla kezét. A szakértők megállapították, hogy a lámpa fegganlyuja egyáltalán nem roll szigetelve és igy a munkás keze szinte közvetlenül érintkezett a vezetékkel, abol rövidzárlat történi, A rendőrség a lámpát elkobozta. A hidiszereIéieknek ujabb áldozata van... Pangalosz merénylőjét haditörvényszék olé állítják. Athén, augusztus 9. Andonepoulesz kereskedő vasárnip délután revelvsres merényletei akart elkövetni Pangajoiz tábornok el'en. A kereskedő egy étteremben Pangalosz közelében foglalt helyet és elővitte a revolveréi, de a pincérek megakadályozták a merényletben. A detektivek letartóztatták és erre könyörögni kezdeti, hegy nyomban lőjjék agyén, Pangaloiz tábornok kijelentette, hogy a kereskedő véleménye szerint nem épelméjű. Andoazt is bivallolia, szülővárosának nopoulosz kihallgatása kőiben hogy 1918 ban meggyilkolta rendőrfőnökét. Az eddigi nyotnozás még nem produkált arra vonatkozóan bizonyítékot, hogy a merényletterv mögött komploll állna. További letartóztatás nem történt. Andeneptuleszi haditörvényszék elé állítják. Athénben ma délelőtt hálaadó istentiszteletit tartottak abból az alkalomból, hogy Pangaloiz megmenekült. Likvidál a szegődi lakáshivatal. Szeptember ehtjin a szegedi lakásügyek intézését a lakásügyek országos miniszteri biztosa veszi át. A iegutőbb kiadott lakásrendelet halálra itéi egy nagyon régi éa nagyon kelle«et!en emlékezetű háborús intézményt, a lakdsbivatalt, amely valamikor Ítéli elevenek éi hollak felett és nevének hallatára halálosan megremegtek a boldogiág- éi lakáinélkűli halandók. Voit idő, amikor nagyobb hatáskörrel rendelkezelt ez a lakáiűgyi vésztörvényizélr, mint akármelyik nis hatóság, Ítéleteit siaiárialltsr hozta meg él hallotta végre, felebfeezésnek pedig vagy nem voll egyáltalában helye az ítéletek ellen, vagy pedig ciak birtokon, vagyis lakáson kívül, nóval a nyilt ucca soráról lehetett ciak apellálni ellenük. Azfán egyre szűkifellék az eredetileg tulszéleire szabott hatáskörét éi elérte működélével azt, hogy egyforma népszerűségnek örvendhetett ugy a lakók, mint a háiiurak lábarában. Legutóbb már csak formailag élt. A kormány ugyanit nyolcnapi határidőhöz kötött iiabad* rendelkezési jogot adott a háztulajdonosoknak, akik megűreiedett lakásaikat annak adhatták bérbe nyolc napon belül, akinek akarfák, vagyii aki a legnagyobb biksist fizette érte. Oiyan háziúr pedig elenyésző izátaban akadt, aki elmulasztotta volna ezt a nyolcnapi egérutat. A izegedi lakáshivatalt talán a város. hatóliga szerette a legjobban, mert kétiégtelenűl nagy szolgálatokat lelt az egyetemen keresztül a váróinak. Az egyetem idehclyeiétével Szegedre köKöskődO egyetemi tanárok éi alkalmazottak lakásigényé! mindenek fölé helyese, ugy, hogy szinte kivétel nélkül izép, kényelmes és minden tekintetben megfelelő likásnoz juttatta az egyetemieket a legnagyobb lakásnyomoruiág idején. Az egyetem iránt tanúsított jóindulat természetesen nem uolgált kifelé a lakáthivatal kélei értékű népszerűségének növelésére. Most azután ez az intézmény ii megszűnik és emléke valószínűleg ugyanarra a polcra kerül, ahol a már régebben megszűntetett háborúi intézmények, a különböző központok, az élelniszcrjegyek, a sorbaállások és as árvizsgáló bizottságok sorakoznak szépen, békességgel egymás mellé. A legújabb lakásrendelet első szakasza mondla ki a lakáshivatalokra a halálos ítéletet. Ez a szakasz kimond|a, hogy a szabályrendelet alá nen eső épfilefekben, vagy épületrészekben lévő lakások és lakásnak lekinlhető helyiségek bérére és felmondására vonatkozó korlátozások a rendelet érteimében meghosszabbíttatnak, ellenben az ezek bérbeadását, használatát és átruházását korlátozó, valamint az igénybevehetőségükre vonatkozó kivételes szabályok az 1926. évi szeptember 1. napjával hatályukat veszítik és ezen a napon a lakásügyi hatóságok működése ii megszűnik. A harmadik szakasz pedig »t mondja ki, hogy szeptember elseje u'án abban a kérdésben, hogy a tulajdonosi megilleli-e a szabad* rendelkezés Joga és a lakásügyi végrehajtások kérdésében a népjóléti miniszter által megbízandó miniszteri biztos dönt. Ennek a miniszteri biztosnak a hatáskörét egy későbbi rendeletben a népjóléti miniszler kiterjesztette Szegid, Dsbrccen, Szikesfehérvár, Pécs és Hói-