Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-08 / 182. szám

1916 angusztus 8, D 5 i KÖZBESZÓLÁS. Kiutak »z ablakon. A férea hat szűrkesapkás munkás görnyed, egyforma szflrke ruhában, a városi köztisztasági vállalat munka-fcgysncöllönyében. Térdencsuszva, görnyedve; Földrebukva baladnak lassan előre, ugy csusznak-másznak az „idomitatlan" köveken, mint balhé napos gyerekek a porban. A munkáink: kullurvandal munka: tépik a kövek közül a fűvel. Regdon Károly harminc éve fáradozik azon, bogy fyermekjátszóbelyeket varázsoljanak a terekre. Ezek az emberek harminc éve fáradoznak azon, hogy kitépjék a füvet a kövek közfll, Amerre a lábukat teszik, wi nő fi. Az egyik már roggyant térdű öreg, hajit fehérre festette az idő, ugym mit hagyott mags ntán az ilet országútján, amig sorsa, a szA első értelmében lefektette a porba ? Oörnyedt e mindig, csúszott-mászott-e mindig a porban, volt-e valaba délceg és derék. A másik még fiafal, da mi lesz, mi lehet belőlr, ba már most igy kapkod IDböz és fához. Furcsa foglalkozás. Abból élnek, bogy fübizfához kapkodnak. JA ismerőseim. Nemcsak az a munkájuk, hogy parklalaallsák a tereket. Norvég városokban, ahol kevesebb zildsig Uram, mini Szegedan, fáradsággal, verejtékkel ültetnek fovet a kövek közé. Ott nem gyomlálják ki, de tenyésztik a természet — zild laiernoclondliját. Charloltenburgban a villamos is zöld pázsiton fut s ahogy ott szeretik, ápolják az uccai növényeket, talán még azt is vaauli balesetnek fekinlik, ha a villa as os egy fűszálat lenyes. Nálunk leborotválják 10(61 borostás orcáját a proletáruccáknak. De ez esik a szezonmunka. Egyébként sö«

írnek. Egy mát ulán állnak fel, mint az aratók. alán ott azokták meg ezt a rendjét a munkának : vigyázniok kellett, nehogy egymás sarkába vágják a kaszát. A aCpröt most is ngy tarifák, mintha a kaszát szoriianák s ugy suhintják vele a széles félkört, mintha zizegő buza dőlne lc a suhintás nyomán. Mintha aratnának. Ugyan mit vethettek, szegények, bogy port és szemetet aratnak 7 De akár a füvet tépik, akár seprővel vágják a rendet a pormezőkön, hatan dolgoznak, pedig heten vannak. Heten vonnak, Uram, heten. Ám a befedik: a felvigyázó. Hitan dolgoznak, verejtékeznek, görnyednek, csúsznak és másznak, vonszolják összetört tagjaikat, a hetedik nézi őket. A kép olyan, mint a Tisza Lsjos-szobor — hat mellékalakkal. A felvigyázó ur sétál az etztag előtt. Ha sQt a nap, sárga vászonruhában, ha bűvösre fordulván, szürke felöltőbe burkolózik. Az időnek megfelelően öltözködik. Szalmakalapja nincs, az idén nem divat. A hat ember mindig egyforma ruhában dolgozik. Kőre fekszenek a déli pihenőben s veri őket az eső is. Ha sűt a nap, a felvigyázó ur árnyékba áil és cigarettázik. Ha esik az eső, a legsűrűbb lombú fa alá huzddik meg s változatosság kedvéért — kevés szórakozást ad az élet — cigarettázik. Játékos ujjai közölt derűsen forgatja a cigirettát, balkeze — mint Tisza István szokása volt beszéd közben — konokul a zsebében pihen. Jé ember lehet. Nem veszekszik a munkásokkal. Nem rendelkezik, nem bajciárkodik, nem veri őket nógató szavak korbácsával. Nem élvezi a fölényt, nem él vissza a hatalommal. Bölcs ember is lehet: nem zavarja a munkát. Bizonyos: Ford nem igy szervezné meg ezt a munkát, igaz, hoiy ő ciak amerikai zsenije a munkaszervezésnek. Ám a Ford- gyárban hatvan munkásra jut egy dolgozó előmunkás. Valószínűleg Taylor, az emberi munkaerő kihasználásának nagy reformátora sem lenne elragadtatva a munkavégzésnek ettől a médjától. Ennek a munkarendszernek monumentális ősét az egyiptomi fáraóknál keresd, testvér, de az a manka is csak a munkások számában különbözött ettől. Aligha van szükség a, izociílis-elégületlenség mesterséges H'enyésztésére. Ilyen munkát csak zárt ajtók, magas falak mögött lehetne végeztetni. Csak börtönőr állhatna igy fegyencmunkások felett. Miért nem adnak seprőt a felvigyázó ur kezébe is? Mennyivel emberibb, humánusabb, irgalmasabb, krresztényibb lenne igy a munka. Elég, ha a Tisza-szobor talapzatán a bronzember néii kőembnek munkáját. Vagy ez a szobor nemcsak Tina Lajosé? Ez a szobor bronzba öntött is lőbe fingott szimbólum? Az uccák tisztántartását 9 Tisza-szobor utáa szervezték meg. Az élet utánozza a művészeid, — irta Wilde. Kalapáccsal leütötte 63 éves lakásadónőjét. Szentesen a szombati nap folyamán Lakatos Mária magánzónő egy kezeflgyébe akadt kovácskalapáccsal leiiitie száltásndiaőfit, Btddr Sára 63 íves iregasszeayl. Lskafos Mária már hónapok óta nem fizetett bért szállásadónőjének. Emiatt örökös volt a civódás közöltök. Az öregasszony állandóan zaklatta bérlőjét tartozása miatt, ami módfelett felbosszantotta Lakafos Máriát. Legutóbb szombaton délután ismét összetalálkozott a két haragos. Lakatos Mária nagyon izgatott hangulatban lebetelt, mert amint meglátta szállásadó nőjét, neklugteV, citálni kezdte is arculMtitte. A meglepett öregasszony az ütlegelések elől befutott egy. közeli kovácsmflhelybe segifséget kérni. Üldözője azonban utána rohant, ugy, hogy az iregasszeny felkopott egy tttőkalapicset is azzal próbálta megrémíteni támadóját. Lakatos Mária azonban nem ijedt meg a nehéi kalapácstól. Kirántotta az öregasszony kezéből a nehéz szerszámot, kit kizre koptat annak nyeliI is nagy erővel az öregasszony fejire ititt. A műhelyben tartózkodók nem tudták megakadályozni a történteket, olyant hirtelen történt a merénylet. Az ütés következtében a szerencsétlen asszony összerogyott, arcát és fejét teljesen elborította a vér. A merénylet után Lakatos Máriát azonnal lefogták. Rendőrt hívtak, aki őrizetbe vette. Lakatos Mária a tragédia láttára sirva zokogta el, hogy aem akarta leitat az iregasszenyt is ami tirtint, arról nem tehet. As összezuzollfejű öregasszonyt beszállították a szentesi közkórházba, ahol most élet és balál közölt fekszik. Lakatos Máriát kihallgatása után letartóztat iák és vasárnap folyamán a szegedi ügyészség fogházába szállítják. A keresztényszoeiálista párt nem fizeti psntesan az Arpád-páholy lakbérét. Sokan emlékeznek még Szegeden arra a hősies rohamra, amellyel vagy hét esztendővel ezelőtt egy kisded ciapat, amelynek ama bizonyos Zsirkay János, a Poegrdc mester későbbi szerzője, volt a kapitánya, megostromolta és elfoglalta az Á'píd szabadkőmfivei-pihoiy Kálvin-téri épflleter. Az ostromló vitézek ttosizu létrákat támasztottak az épület homlokzatának és balált megvető bátorsággal leverték a homlokzat feketebetűs felírását, majd behatollak az elbagyott épűtet emeleti helyiségeibe, feltörték a lezárt ajtékat, le tározták a holmit és birtokba vették a bűnös helyiségeket. Abban az időben itt gyülekeztek össze azok az ismeretlen urak, akik kormányozni akarták a mindenséget, de azóla lassankint visszaszivárogtak az ismeretlenség odúiba. Ha Jól emlékizűnk, a kurzusnak akkor dr. Vasek Ernő volt a szegedi kormánybiztosa. A magánlaksértés ellen nem tiltakozott akkortájt senki, mert a nemzeti kormány átvette és megerősitelfe a tanáeskermáeyaak azt a rendeletét, amellyel a szabadkőműves-páholyok működésit felfüggesztette és szigorú vizsgálatot rendelt el a páholyok ellen. A vizsgálat eredményét az ország népe még ma sem ismeri, de a felfüggesztő kormányrendelet érvényben •arad*. A szegedi Árpid páholy Kálvin téri épülete tehát gazdátlan volt abban az időben, önkéntes uj gazdái igy nem követtek el senki ellen magánlakiértést, amikor birtokba vették a hősies roham után az emeleti helyiségeket, és nagyút i kényelemmel fészket raktak betmflk. Lassankint beköltözőit az épületbe minden kurzusalikulat és egy szép napon kiderült, hogy a TESz-nek is itt van a hivatalos helyisége, a Társadalmi Egyeiűfetek Szövetségének. A lakáshivatal Üt utalt ki később belyiségef a Tiszti Kaszinónak is hosszas lakásBgyi hercehurca ulán. Da ez már akkor történt, amikor megszűnt az épület gazdátlaniágos Jellege. A kormány ugyanis öi évvel ezelőit az Árpádpáholy miniszteri biztosául nevezte ki Scuitéty Sándor városi főszámvevőt, aki megbizást kapott a lakbérek kezelésére is. A főszámvevő mindenekelőtt megállapította, hogy a lakásrendeletek érteimében kitől mennyi bér jár ax elfoglalt helyiségek használata fejében, azután iriesitette as egyesületeket, hogy a biti hozzá kell fizetniük, még pedig a lehető legpeaiesabban, agy, ahogyan a lakásrendeletek a fizetés módozai! megállapítják. Az utóbbi időben zavarok mutatkoznak a lakbérfizetések körül. A főbérlő tulajdsnkipen a szegedi keresztinyszociális párt, amelynek Karácsonyi Quidó a tóiumfakfumja. Neki kellene gondoskodnia arról, hogy a lak bir, ami nagyon minimális, minden alkalommal pontosan is hiánytalanul kerOIJőn a miniszteri biztos szekrényébe. Karácionyi Quidó azonban as utóbbi időben állandóan megfeledkezik a terminusokról. Lehet, hogy ennek mélyebben rej ő gazdasági okai vannak, lehet, hogy a szegedi liók-TESz kasszáján a sorvadás tünetei mutatkoznak, pedig hát a keresztinyszociálisták vezetősége mindent elkövet, hogy friss injekciókkal megakadályozza a végleges elsorvadást. Legutóbb a kisvasút építését akarta kihasználni az üres pártkassza megtölfésire, ugy, hogy valamilyen rejtélyes Jogcimen beleavatkozott a vasútépítő földmunkások alkalmazásába. Ennél a sokmilliárdos munkánál a város szerződéses vállalkozói eleinte csak olyan kubikos munkást alkalmazlak, aki igazolta, bogy tagja a kercsztényszociális szervezetnek, vagy pedig alkalmaztatása előtt belépett oda és belépését a tagdijnyugfával Igazolta. A munkásság és a polgárság felindulása következtében azonban a varos hatósága viget veteti ennek a rossz tréfásak, mivel a kizgytllis aem egf pártkassza számára teremtett munkaalkalmat a vasútépítés elrendelésével, hanem az isszes szegedi munkanitküiieket kívánta kenyérhez juttatni pártállásra való tekintet nélkül. Igy aztán felvettek mindenféle pártállása munkást, aminek az lett a következménye, hogy a keresztinyszociális szervezetbe kényszerilett munkások egyszerűen kiléplek ís beszüntették a tagdíjfizetéseket. Es a balsiker nagy érvágást jelentheteff,' olyan nagyot, hogy a Jelek szerint már annyi pinz siscs a pártkasszában, amennyitől ax augusztusi lakbirt kl lehetne fizetni. A lakbérfizetés utoisó terminusa ötödikin Járt le, de Ksrácsonyi Quidó még máig sím fizette be a bért a főszámvevőnek. A főszámvevő jóindulata ember, nem akar nagy kázust csinálni az esetből, pedig a lakástörvény Jogot adna neki arra is, hogy a késedelmes fizetőnek ezennel felmondja a lakást. Egyelőre csak azt üzente Karácsonyi Quidónak, bogy fizessen, mert a helyiségeket másnak adfa bitbe. I A budapesti I Belvárosi Szinház együttesének vendégjátéka angutztus 12. és 13-á* a VIgszlnpadon. Jegyek a Belvárosi Moziban már vátthatók. Föld és házbirtok. >05 A város körüli fekete földek 1—5 holdas darabokba* kisebb-nagyobb tanyás birtokok, szatymazi szSUSk. nagyobb vidéki bérletek, magán és bérházak a város minden részében, 40 mil.-tól feljebb, arestelkek, vendéglők és Hzletefc nrrmi/ 11IT1I 5yug álipttanácsos ingatlanforg. Irodája PtTR K ANTAL S2egedeÜ'- Széchenyi tér 7. sz. a. (SzegedI L. I llllx flll 1 nu csongrádi tkptár palotája) II. em. jobbra.. Telefonok: 3 — 20 és 13 — 38. Igényeinek megfelelő diszkrét és konkrét házassági ajánlatot testünk. Utólagos díjazás. Válaszbélyeget késünk. MFTPAD" vállalat Budapest, Vilmos >n\U | LWI\ császár ut 60. 950