Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-07 / 181. szám

DBELMAáTTAROKSZAC 193á augmztus 7 A szenátusban a kormány ma benyújtotta sz amortizációs pénztár felállításáról, valamint a francia bankkal kötendő törvén; javaslatokat, amelyekre a szenátus kimondotta a rendkívüli sürgősséget is a javaslatokat a pénzügyi bizott­sághoz utalta. A demokratikus köztársasági egyesülés pártja az est folyamán értekezletet tartott, amelyen a sürgős raUflkdlds illan döntött, az interparla­mentáris csoport pedig megbitta elnökét, hogy Poincsrénál interveniáljon a ratifikálás elhalasz­tása érdekében. Briand az eit folyamán kijelentette, hojy a ratifikálás politikájának egyik alaptétele, de hozzátette, hogy a parlament mai hangulatát tekintve, teljesen lehetetlen a ratifikálás sürgőt keresztülvitele. A mexikói templomokból visszavezényelték a csapatokat. Enyhült a feszültség. Mexikó, augusztus 6. A kormány az amerikai San Jose ds Qncia nevű templom lefoglalását felfüggesztette és vezetőjét Jogaiba vissza­helyezd. A mexikói amerikai kereskedelmi attasé közölte washingtoni hstóságaival, bogy a mexikói bo|koitmozga!om valamennyi üzletágban érezhető. A mozgalom a lukizusárukat jooban érinti, mint az ipari termékeket. Mint Mixikóbói Jelentik, az érsek ismételten kijelentette, hogy hajlaadó atyán méttduyes megoldásra, amely ntecs elleatitlen kötelességei­vel. Az érsek a philadelphiai Kolambus-Iovagok tüntetését figyelemmel kisérte, anélkül azonban, hogy erről nyilatkozol volna. A mexikói kon­fliktus áldozatainak ssámát 20 halottra is 30 sebesülire teszik. A feszültség enyhült, minthogy Mexikó valamennyi városában a templomokból visszavonták a csapatokat. NMMAMIMMMMMM^^ Zágráb legismertebb fogorvosa kekaincsempészö bandát szervezett. (Budapesti tudósitönk telefonfelentiu.) Zág­rábból Jelentik: A zágrábi rendöraég nagysza­bású kokaincsempéazetet leplezett le, amely egész Európát elárasetotts a veszedelmes szer­rel. A csempészel központja. Bécs voli, ahonnan Zágrábba irányították az árut és itt történt az elosztás, Milánó, Réme, Páris felé. A rendőr­sig rengeteg letartóztatást eszközölt és ma már együtt ül az egész csempész társaság, közöt­tük több előkelő zágrábi polgár. A banda feje dr. Mrvos Jován, Zágráb egyik legismertebb fogorvosa volt. Szegedi színészek, művészek Berlinben. Az alábbi minden bizonnyal érdekes sorokat Vig Jenőtől, a fiatal operaéne­kestől kaptuk, aki nemrégen szerződött le az aacheni operához. Vig Jenő éve­kig volt újságíró Szegeden, közben állandóan képezte hangját, az idén már jelentős sikerei voltak külföldön. Ber­lini tapasztalatairól számol be alábbi cikkében. Európának legnagyobb müvészbörzéje Berlin. Az a rengeteg mü vészféle, akit a magyar töld ki­termel, csak kisrészben tud Magyarországon el­helyezkedni. A nsgy külföldi metropolisok közül elsősorban Berlin jöhet számításba, ahol rengeteg a prózai és zenés szinház, varieté és sehol nem dolgozik annyi filmgyár, mint Berlinben. Van még valami, ami a külföld művészeit Berlinbe vonzza, hogy itt nincs előítélet, csak a tudás imponál és a tehetség számára van munkaalkalom. Egy példa: Ötvenöt olyan városa van Németországnak, ahol rend • szeresen játszanak operákat. Alig van olyan szín­ház, ahol legalább egy magyar zenekari muzsikus sal, vagy dlszletező munkással, fodrásszal ne ta­lálkoznánk. Ds nagyon sok szinháznái működik magyar szinész, különösen énekes, vagy karmester. Elmondhatom, hogy Berlinben a tengernyi szin­házi, operai és árlistái ügynökségeken a legjobb márka a magyar muzsikus. Minden jobb zenés lokálban akad egy-két magyar zenész, sőt gyakran egész zenekar magyar muzsikusokból áll. A ván­dorló cigánybandák, amelyek hol szmokingosan, hol egész operettszerüen vörö3 dolmányokban tűn­nek fel időnként, ma is szenzációja a berlini éjszakának. Szegediek Berlinben. Érdekes, hogy sok Berlinben a szegedi és leg­regnagyobbrészük a művészek közű! valók. Hogy a hölgyeken kezdjük, Tamás Anna, aki néhány évvel ezelőtt első drámai művésznője volt a sze­gedi színháznak, utóbb a budapesti Renaissance színházban voltak szép sikerei, Berlinben van, ahol egyelőre filmezik, de szorgalmasan tanul németül, hogy á la Darvas Lili, ö is német színpadon he­lyezkedhessen el. Rígi berlini bsniakó Gergely né MUkő N/uszi, akinek látogatott iparművészeti szaloaja van és ebben a szakmában dolgozik Pataki Híjnál is, aki Pataki Vilmosnak, a Szegedi Alföldi Takarék igazgatójának leánya. Bizonyosan sokan emlékeznek még Gödri Katóra, aki még a Palágyi rezsimnek volt a lírai szoprán énekesnője. O már a második szezont tölti Nímetországban és Jeleni ;g a hannoveri Operaháznak tagja. A férfiak közül már csak nagyság szerint is Balassa Józsefen kell kezdeni, aki, mint ismeretes, a teplttz sehőnaui szinház Wagner tenoristája. Nem tudom, melyik operához kö'.i uj szerződése, de bi­zonyos, hogy egyik legszebb hangú tenoristája a némel színpadoknak. Lengyet Lőrinc bútorgyáros­nak mindkét fia, László és Kálmán, szintén évek óta él Berlinben, László festőművész, Kálmánnak pedig a műépítészet terén vannak jelentős sikerei. Gáspár László, a volt szegedi szerelmes színész, Berlinben is a régi. Különböző filmgyáraknál mű­ködik, nagyon tehetséges és pompásan utánozza német és magyar kollégáit, csak természetes, hogy mindenki szereti. Wolf szegedi kenyérgyáros veje, Szemere Árpád is Berlinben filmezik, főként ma­gyar katonatiszteket játszik és végül Góth Imre, akit első helyen kellett volna emliteni, hiszen hat éve él már Berlinben, a legelőkelőbb tárlatokon szerepcinek vásznai és a súlyos berlini sajtó nagy elismeréssel szokott kiforrott művészetéről meg­emlékezni. A film. A filmszakmában különben i3 nagyon sok a magyar. Verebes Ernő, arrivált bonviván. Eszter­házy Ágnes, „die G.iiin Eszterhatzy" nagyon szép és halad. Szőreghy Gyulának is jól megy és Hollay Kamilla, aki a berlini Szathmáry szerkesz­tőnek a fe'esége, a tavasszal kezdett el ismét filmezni hosszú szünet után. De mind között a legbeérkezettebb Korda Mária, Kertész Mihály és Korda Sándor a legismertebb német filmrendező. S5t a Münchenben dolgozó Bolváry Giza is kezd beérkezni. A nagy boiygók körűi egy egész csomó kisebb magyar csillag kering. A film különben a statisz­ták hatalmas társadalmának ad kenyeret. Berlin­ben három iilmbörze van, legalább ötezer taggal. A segédrendezők itt szerződtetik egyik napról a másikra a készülő hímekhez szükséges statisztériát. A rendező körülnéz a börzén, felszólítja őnagy­ságát, hagy mulassa meg a lábát, vagy vegye le a kalapját, tanácsot ad, hogy hízzon meg, vagy fogyjon le és vagy szerződteti, vagy nem. A fér­fiakkal szemben persze még kevesebb a regard. A főszezonban, tavasztói őszig egy jól bedolgozott statiszta feieségeslől ezer márkát mégis csak meg­keres havonta. Persze fáradságos és nehéz kenyér ez. A gyárak és ateüék messze a város határain épültek, hajnalban kell kelni, hogy reggel kilenc­kor a gardróbban jelentkezhessen, féltízre kifestve és felöltözve várják a rendező utasításait. Délután ötig tart a munka és rendszerint óriási a hőség és hat órakor támolyognak a tíz, vagy husz márkás gázsiért a pénztárhoz. Az éjszakai (elvételeket 50 szízilékkal jobban fizetik. Conrad Veidt transzban. Néhány intimitás a színészekről. Conrad Veidt a gardróbjában iszik a felvételek előtt, még pedig sokat. Igy azután többnyire enyhe mámorban, mondjuk transzban van, amikor az ő jelenetelt csavarják. De a szakmában is elismeri róla min­denki, hogy pompásan játszik, mindenki elismeri róla, hogy művész és az ateliéban is gyengéje a — nő. Ojsi Oswaldát is nem egyszer láttam munká­ban, sőt egy filmjében magam is játszottam egy kis szerepet, róla azt mondhatom, hogy csak zenekar kíséretével tud látszani. Ha a karmester nem vezényel ugy, mint egy tilharmónikus hang­versenyen, otthagyja az ateliét és nem játszik tovább. A gamainségig csintalan, jókedvű, elég szerény modorú asszony, öt a nők is szeretik. Ezzel szemben Xénia Desnl mindig szomorú, álmos és halk zongoraszó mellett játssza le szere­peit. Teddy Bili, Németország egyik legnépszerűbb kómikusa, 25 éves, óriási pocakja van. Folyton eszik, vicceket mond a statisztériának és bosszantja a rendezőket. Korda Mária rendezőjével, Korda Sándorral zsörtölődik, ssemehéjjára hosszú seprőket ragaszt, ezt látiuk aztán a filmen bódító szempil­láknak. Magyarul veszekszenek, a magyar film­statisztákról tehát nem igen vesznek ludomást. Hollay Kamilla flegmatikus családanya benyomását kelti, Tamás Anna iit is komolyan veszi dolgát, Gáspár Laci viszont itt sem veszi komolyan. A rendezők legszívesebben as orosz menekül­tekből szerződtetik statisitériájukat, mert a térfiak markáns megjelenésűek, a nők viszont szépség dolgában versenyen kivül állanak. A tengernyi letört magyar tőzsdést, a rossz kölcsönfrakkjukrői lehet a tiimvilágban felismerni. A főszereplőket az ateliében pedig az különbözteti meg a statisztától, hogy világos sárga gallért és inget visel, mert es j a filmen vakitó fehérnek látszik. Sajnos, a trükkfelvételek leleplezéséhez níccs szakértelmem, de felhatalmazásom sem. Tény az, hogy ma a filmen már minden „valódi" a szó legtágabb értelmében. Az artista-produkciókat a legnevesebb és legdrágább artisták végzik, a zene­kar valódi, a pezsgő habja is valódi és egy olyan filmnél, mint az UFA „Metropolisba, amelyben a polgárság a munkássággal ütközik össze, bizony komoly és gyakran súlyos sebesülések is tör­ténnek. Egyébként talán érdemes megemlíteni, hogy ezen a Metropolis cimü filmen ment tönkre a hatalmas UFA, minden bizonnyal csak ideigle­nesen, mert mihelyt ez a hatalmas film, amelyben a gyárnak sok-sok millió márkája van eltemetve, piacra kerül és Amerika is játszani kezdi, sok­szoros kamattal tériti meg ax UFA befektetését. Az UFA most önálló filmet nem is készít és a filmgyártást, hogy ugy mondjam, albérletben vég­zik az UFA műtermeiben a kisebb gyárak. Igy a magyar Korda is. Mégis, ha valaki nem akarja elveszteni as illúzióját, ne menjen ki Berlinbe film­statisztának. m* -it "Ui na i'-ras ne. mu-ia Harminchat fegyelmi a Verseny-uccai vámhivatalban. Badtptsi, augusztus 6. k Verseny-uccai posta­hivatalban történt nagyarányú várapanama ügyé­ben a folytatólagos vizsgálat ma ujabb ered­ményekre jutott. Az egvis budapesti kereskedő­nél o Ferenciek terén 200 darab külföldi se­lysmharisayál foglaltak le, mert a megenge­dettnél alacsonyabb váméelként kezelték az árui. Ezenkívül több budapesti kereskedő ellen indult eljárás jövedéki kihágás cimén. A pénz­ügyminiszter tegnap Kovács vámtisztet azonnal elbocsátotta állásából. Kizárt dolognak tartják, hogy néhány kereskedő cimtre küldött csoma­gok minden alkalommal véletlenül karültek volna Korács asztalára. Mikics fővámigazgató iiivalaibalépéiekor 36 fegyelmi eljárást tett fo­lyamatba, amelynek al«pjin 17 vdmtiiztvlielőt megfosztanak hivataluktól, meri visszaéléseket kötetlek eL

Next

/
Thumbnails
Contents