Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-05 / 179. szám

4 DELMAO YARORSZAG 1926 augssztus 5. Y vonatkozó bizonyítékait. Igy nagyon gyakran megtörténik, bogy a bizottság a nyilt tárgyalás anyagárai teljeien ellentétes határozatot hoz, mert a fe'ek a kincstári elősdó bizonyítékaira nem lehelik neg észrevételeiket. Dr. Szekerke Li]os ezután kife]litle, hogy ai «a adózók érdekében kívánatos volna, ha a szakim jelentisit irdsba foglalnák, meri külfnben nem marad ssmmi nyomuk. Bokor Pál végűi arra kérte a pénzügyigszgatót, bogy a körgyülés revíziót kérő feliratát pártoló vileminuyel terjessze fel a pénzügyminiszterhez. Aigner főispán nevében telefonált egy fiatalember — hogy munkát kapjon. Leleplezték a telefoncsalót, aki nyomora miatt fordult a telefonhoz. Tegnap délelőtt egy (elefoncsaló fiatalembert tettek ártalmatlanná, aki bárom helyen élt vissza Aigner főispán nevével, bogy magának állást keressen. Az őrizetbe veit fiatalember pedig előadta, hogy nagy tyomorábas volt kényteleti a telefoncsalások terére lépni. A fiatalember, Pdvé István teiefonoperáciőja még az elmúlt bélen kezdődött. Pongrácz Albert gázgyárigazgató telefonja szólalt meg: — Halló, itt Aigner! Az i gazgatónak feltűnt a szokatlan erős hang, de mivel tudta, hogy a főispán Szatymazon tarlózkodik, azt gondolta, hogy a távolság változtatta így el a hangot. A telefonáló most azt adta elő, hogy nagy szívességet tenne neki, már mint a főispánnak, ha egy derék, szorgalmas fiatal lakatost, Pávó Islvánt alkalmazná a gyárban, egyben igen melegen érdeklődött a munkabérek iránt és arra is felszólította as igazgatót, hogy a legmagasabb bért adja a derék fiatalembernek. Pongrácz igazgatónak ekkor már gyanús lelt a szokatlan bang és szokatlan kívánság. Nemsokára felhívta a főispáni hivatalt és érdeklődött, hogy mikor telefonált a főispán a fiatalember ügyében. Természetesen tagadó választ kapott. Az igazgató nemsokára azt is megtudta, bogy Pávó legutóbb a villamosnál volt alkalmazva, ahonnan bizonyos szabálytalanad• g»k miatt bocsátották el. Hétfőn újra megszólalt a telefon. Most már Pávó Ferenc aljegyző nevében beszélt a fiatalember és feltűnő melegen protezsálta unokaöccsét, Pávó látván!. Az igazgató előtt most már tisztán állott a dolog. Tegnsp azután leleplezték a fiatalembert, aki most már a Wiaklertelepen próbálkozott a főispán nevével, sőt meg is jelent a telepen, hogy munkába álljon. A telepen azonban kissé gyanúinak találták a dolgot és felhívták a főispáni hivatalt. Dr. Keiitr Tibor főispáni titkár azonnal tisztában volt, fcogy itt valaki visszaél a főispán nevével és arra kérte a Winkler-céget, hogy tartsák szóval néhány percig Pávót. Ezalatt rendőr saent ki a telepre és a meglepeti fiatalembert előállította a rendőrségre. Pávó rövidesen beismerte a telefoncsalásokat és kétségbeesetten védekezett azzal, hogy nagy nyomorral küzd, ne se tudati családjának kenyerei szerezni, izirt folyamodat! ehhez ez ulhaz. A rendőrségről ezután elbocsátották a fiatslembert, azzal az indokolással, hogy a fői>pán nem isii formálisan feljelentési a telefoncsali ellen. A budapesti Magyar Szinház főrendezője is pályázik a szegedi színházra. A legújabb igazgatójelfiit c Vajda László. Maholnap külön levéltárat és levéltárost kell szervezni a városnak, hogy elraktározhassa is szoriirozhassa azokat a pályázatokat, amelyek seregestül özönlenek a szegedi szinház felé. Szerdán a sok közű! két érdekesebb is érkezett. Az egyik Bende László, a szegedi szinház volt színésze, aki még fiatal, de szóbelileg mégis bejelentene igényét dr. Gaál Endre kullurtanácsnoknak a szegedi színházra. Elmondotta közben, hogy nagyobb szegedi tökét tudna mozgósítani és a színházat külön drámai és külön zenés-müvezelőrendezővei dirigálná. — Tessék az ajánlatot írásban beadni, — tanácsolta Qaál Endre és Bende László megígérte, hogy rövidesen beadja írásban is pályázatát. A másik ajánlat vastag ajánlott levélben érkezett a polgármester címére. Vajda László, a Mimim „Kilencmillió koronát keres egy évben az épitőmunkás." A szegedi építőmunkások nagygyűlése. A szegedi építőmunkások népes gyfflést tartottak czsrdán délután hat órakor s Kossuthuccai Otthonuk udvarán. A nyilvános gyűlést Kálmán Jőzsef elnök nyitotta meg, Knilislhafjer Ferenc, az országos szövetség budspesíi titkára tartott ezután figyelemreméltó előadást e magyar építőmunkások gazdasági helyzetiről. As építőmunkások mozgalmának homlokterében még mindig a gazdasági kérdés áll, amsly évtizedek óta állandóan napirenden szerepel. A hatalom mindenkori birtokosai töviseket sióinak arra az útra, amelyen as építőmunkások húzzák a nemzetfenísrtó munka ieálit. Amig az ipHőmunkdsok litii nem bizszervezkedésének történetét egészen a régi, pattia.chális pípizá egyesületektől a msi, teljesen kiépített szervesetekig. A kizsákmányolás azonban ma is éppen olyan, mint évtizedekkel ezelőtt, mert az a tömeg, amely kívül áll a szervezeteken, meghiúsít minden eredményt. Elmondja ezután, hogy az építőmunkások mai átlagos órabére 8000 korona. A minimum bat és f*l, a makszimum 14.000 korona. Ha rendezettek volnának a gazdaiági viszonyok és az épiiömtmkásnak egész évben akadna munkája, a 8000 koronás átlagos órabér melleit alig húszmillió koronát kereshetne egy évben. Azonban a mai faidasági viszonyok mellett a munkásakra egy Meu alig száz munkanap esik is igy az áílagas ivi kerrset kilencmillió korona. Ebből kell megélnie és eltartania családját is. Ezt a helyzetet nemcsak a háború, a forradalmak és a kurzus munkásgyülöleie idézte elő, binem nagyréssben a szervezetlenség, a szövetség erejének szétforgácsolédása is. Amig be nem látják a szervezkedés szükségességét a hűtlenné vált építőmunkások, «s a helyzet nem javulhat meg. Es a helyzet szük látókörűvé teszi a mutiká* sokat, belekergefi az akkard rendszerbe, amely a legnagyobb ellensége minden munkásérdeknek. A javításnak momentán cstk egy módja vsn, még psdig az, ha megszűnik a kézimbössig, a szithuzás, a szerves ellenség. Két ut áll a magyar építőmunkások előtt, a szervezetlenség utjv, amely bérrabszolgasághoz vezet, a másik az öntudatos szervezkedés utji, amely a boldoguláshoz vezet. Kálmán Jőzeef elnök megköszönte ezután a helyesléssel fogadott előadási és negyednyolc őrakor bezárta a gvülést. budapesti Megyar Szinház főrendezője küldte. Ajánlatában megoldási teivezetvázlatot is közöl. Szerinte a válságot csikis ugy lehelne megoldani, ha a váras a színházat házlkezelisbe venné is müviszl igazgatásival egy hazzáiriő művészembert bizna meg. A város aztfn ugy kezelné a színházat, hogy tökéletesen felszerelné díszletekkel, könyvtárral, ruhatárral és elsőrendű színészekkel. Mind a négyből nagy választék van most a fővárosban, abol kéi nagy szinház szüntette be az idén működését. Bejelenti, hogy a szinház művezetésire szívesen vállslkazua és abban az esetben, ha felszólítási kap rá, részletes programot küld a város hatóságának. Qaál Endre pedig szorgalmasan gyü|iÖgeti ezeket az ajánlatokat fiókjában, nem válaszol egyikre sem, mert előbb kivárja a szegedi szinház sorsának végleges kialakulását. iasitják, eddig a gazdasági kirdis napirenden marad. A hatalom brutalitása veszélyezteti az építőmunkások létbiztonságát. E*elöit 35 évvel ébredt öntudatra a magyar építőmunkások egy kis csoport ja, amikor napfelkeltétől napnyugtáig tartolt a munkaidő és a bér a legritkább esetben érte el az egy forint tíz krajctrt Akkor nem vették emberszámba az épilőaunkást, ha fellázadt valaki ez embertelen bánásmód ellen, ez ipittető lefogatta is megverette. Ez a helyzet nem váltoxott meg addig, sünig a munkások be nem látták a szervezettség szükségességéi. E*ufán vázlatoian ismerteti az építőmunkások x Bárból bármit vásárol, kirje a magyarerszdg ingyenhirdetési szelvényét. DélI :-as bérkocsi Igényeinek megfelelő diszkrét és konkrét házassági ajánlatot teszünk. Utólagos díjazás. Válaszbélyeget kélünk. n MPTfflfíD" vállalat Budapest) Vitmos Ifit | LWI\ császár ut 60. 950 Használjuk 561 a szegedi Hasa latvén-féle keserű gyógyvizei. Gyomor, vese, máj, szív, epeié és idegbaj ellen. Kapható: Berlini körút 9. a. forrásnál, Szegeden. „Peíőfi Az llj Idők augusztus elsején megjelent 31. száma teljes terjedelmében közli Herczeg Ferenc komédiáját, a „Majomszinház' at továbbá közli Rákosi Jenő, Csathó Kálmán, Juhász Gyula, Rudolph Stratz Írásait és a lap rendkívül népszerű rovatait. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévre 80 000 korona. Mutatványszámot kívánatra bárkinek szívesen küld díjmentesen a kiadóhivatal: Budapest, VI„ Andrássy ut 16. LIANE HAID A tisztességes asszony péntektől vasárnapig] a Belvárosi Moziba n HARRY UEDTKÉVEL